Új Szó, 1980. február (33. évfolyam, 27-51. szám)
1980-02-02 / 28. szám, szombat
Felelősségteljes hozzáállással A CSKP KB 14, ülése határozatában többek között ez áll: ,}A mezőgazdaságban a központi bizottság 13. plénuma határozatainak komplex teljesítésére kell összpontosítani minden erőt, ezen belill főleg a növénytermesztés és állattenyésztés közötti egyensúly megteremtésére és a tömegtakarmányok termesztésének a fokozására. A gabonatermesztésben a hektár- hozamok növelésére, az állattenyésztésben a termelékenység fokozására, a takarmány ésszerű felhasználására és mindennemű veszteség megakadályozására kell törekedni..." — Tavaly járásunkban a pontosan kidolgozott és elfogadott politikai-szervezési intézkedések ellenére nem értünk el kimagasló eredményeket. Nem részletezem azokat az objektív okokat, melyek kedvezőtlenül hatottak a termelési eredményekre, különösen a növénytermesztésben, hiszen ezek mindenki előtt közismertek. Azt viszont nem hallgathatom el, hogy szubjektív tényezők is közrejátszottak e lemaradásokban. Ha ezek nein adódnák, akkor nem következtek volna be kiesések egyes növények termesztésében. Nem is vártunk ilyen — saját munkájukat — bíráló szavakat a senicai mezőgazda- sági ágazatának vezető képviselőjétől. De Jozef Bilka, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatója azok közé az emberek közé tartozik, akik szeretik, ha rend van a házuk táján. Annál is inkább, mert a CSKP KB 14. ülésének és a CSKP XV. kongresszusának határozatai értelmében a hatodik ötéves tervidőszakra kitűzött feladataikat maradéktalanul teljesíteni akarják. Nem lenne helyes, ha csak elmarasztalóan szólnánk e járás mezőgazdasági dolgozóinak tavalyi munkájáról. Hiszen több szakaszon a lehetőségeknek megfelelő eredményeket értek el, sőt egyes esetekben a vártnál Is jobbat. Kritikusan csupán a cukorrépa, az őszi repce, a mák, a burgonya termesztését és a sertéshús-termelést lehet megítélni. A cukorrépának egyébként magasabb volt a cukortartalma a tervezettnél. Viszont kielégítő erdeményeket értek el a gabonatermesztésben. Ennek következtében az ötödik ötéves tervidőszak első négyévi gabonatermesztési feladatait teljesítették. Az állattenyésztés több ágazatában szintén kedvező eredményeket értek el. Például több mint 59 millió liter tejet — a tervezettnél 40 ezer literrel többet —, 21453 tonnna húst, az előirányzottnál 22 tonnával többet küldtek a piacra. Ehhez hasonlóan teljesítették a a baromfihús- és tojáseladási tervüket is. Felelősségteljes hozzáállásuk az idei tervfeladatok teljesítéséhez. Először is nézzük a gabonatermesztést. Az idén 20,3 százalékkal többet kell szállítaniuk az állami alapokba mint tavaly. Vagyis a 43 369 tonna helyett 51 365 tonnát. Ez anySzakosítással a tervek teljesítéséért Pelsőetől |Ple.šivecj kanyargós út vezet a Domica-cseppkő- barlang irányában Hosszúszóra (Dlhá Ves). Dombos vidék, az út szélén erdők fái állnak őrt a fagyos téli levegőben. A hosz szúszói Aranykalász Efsz irodájában barátságos meleg fogad, s barátságos kézfogás a szövetkezet elnöke, Koreny László részéről. Az elért erdeményekről, a kitűzött feladatokról, s a gondokról tájékoztat a szövetkezet elnöke és Hricko Sándor mérnök, a szövetkezet üzemgazdásza. — Szövetkezetünk — mondja az elnök — összesen 31ÜU hektáron gazdálkodik, ebből 1498 szántó. A növénytermesztésben szemes terményből a tavalyi tervfeladatokat nem tudtuk teljesíteni. Ebben közrejátszott az időjárás is, de nein lehet csupán ezt okolni. A tervteljesítés módszerén is változtatnunk kell, jobb munkaszervezéssel, irányítással a minimumra csökkenthetjük a veszteségeket. A tömegtakarmány termesztésében jó eredményeket értünk el. Száraz takarmányból egy szarvas- marhára 2,6 tonna van előírva, mi 2,81 tonnáról tudtunk gondoskodni, így májusig kitart a takarmány. . Termesztünk siló- kukoricát, 80 hektáron mákot, 12 hektáron zöldséget, ebből 1 hektár van fólia alatt. — Az állattenyésztésben jobb a helyzet — folytatja Koreny elvtárs. — Az elmúlt évben az állattenyésztési tervet 800 ezer koronával túlteljesítettük. Az utóbbi években szakosított állattenyésztésre tértünk rá. Jelenlegi szarvasmarha-állomá nyunk 2100 darab, ebből több mint 640 fejőstehén. Ez utóbbiak száma az év végére 850-re emelkedik. Ebből is kitűnik, hogy fő célunk a tejtermelés növelése. Az elmúlt év folyamán egy tehéntől átlagosan 2691 liter tejet fejtünk. Terven felül az 1979-es évben 156 ezer litert adtunk a fogyasztónak. — Terveink kidolgozásakor — veszi át a szót Hricsko mérnök — részletesen elemeztük a CSKP Központi Bizottsága 13. és 14. ülésének ránk vonatkozó határozati pontjait. A lelki ismeretes állatgondozás, s az eLe gendő takarmány teremtheti meg a feltételt az 1981-re tervezett célok eléréséhez. A tervek szerint akkor szarvasmarha-állományunknak már a fele tehén lesz. — Itt meg kell jegyeznem — mondja az elnök —, hogy mi úgynevezett zárt rendszerű tenyészettel gazdálkodunk. Ez azt jelenti, hogy tehénállományunkat kizárólag saját tenyészetünkkel növeljük. Nem vásárolunk fejősteheneket, a magunk tenyésztette borjúállományból kerülnek ki. A bikaborjúkat még anyjuk alól adjuk tovább olyan gazdaságoknak, melyek hízómarha-tenyésztéssel foglalkoznak. — A közeljövőben adjuk át azt a modern, minden igény nék megfelelő 560 férőhelyes tehénistállót, melyre merész, de megvalósítható terveinket alapozzuk. A régi istállók természetesen megmaradnak. — A szarvasmarha-állományon kívül — mondja a főmérnök, — van 200 anyakocánk, 250 hízósertésünk, juhállományunk jélenleg 2500 darab, ebből 1000 anya. Terveinkben szerepel a juhállomány növelése is. A szövetkezet tagjai és vezetői készülnek az évzáró közgyűlésre. Nemcsak az elvégzett munkát és erdeményeket akarják értékelni, hanem szólnak az elvégzendő feladatokról, s az értékes kötelezettségvállalásokról is. FECSÖ PÄL nyit jelent, hogy hektáronként 42 métermázsa sűrűn vetett kalászost, s 50 métermázsa szemes kukoricát kell betakarítaniuk. — Az új termés alapjainak a lerakását nagy gonddal végezték el minden mezőgazdasági üzemben — tájékoztat Ivan Prokeš, a járási mezőgazdasági igazgatóság főagronómusa. A vetési tervet maradéktalanul teljesítettük. A növényzet utol* só leltározása során megállapítást nyert, hogy a vetések fejlettebbek, szebbek mint tavaly. Milyen feladatok is várnak az itteni mezőgazdasági dolgozókra a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében? Erre a kérdésünkre Andrej Remko, a mezőgazdasági igazgatóság termelési igazgatója válaszolt. — Az idei terv rendkívül Igényes. Megkívánja a termelésben fellelhető összes tartalék feltárását, s a munkafegyelem szigorú betartását. A tervet többek között az utóbbi évek eredményeinek az elemzése alapján dolgoztuk ki. Teljesítése érdekében maximális mértékben kihasználjuk a földalapot, a termelési kapacitást, az öntözőberendezéseket és nem utolsósorban lépéseket teszünk a termelés iparszerűbbé tétele érdekében. Ebben az évben a tervet a hagyományokhoz eltérő módon dolgozták ki. A növénytermesztési feladatok kitűzésében sok tekintetben az állattenyésztés igényeit vették figyelembe. Ugyanis a tömegtakarmdny- szükséglet teljes mértékű kielégítése az egyik fő cél, mégpedig a szántóföldön, a réteken és a legelőkön termesztett takarmánynövényeknél meglevő tartalékok kihasznlásával. így megteremtik a feltételeket az állattenyésztés feladatainak a teljesítéséhez. Ami az állattenyésztési tervet illeti, többek között 300 darabbal növelik a járásban a szarvasmarha-állományt. A sertéstenyésztésben a súlygyarapodásnak és az állatok szaporulatának a növelésén lesz a hangsúly. Húseladási tervük hasonló a tavalyihoz, a tejtermelést viszont fokozzák. Mégpedig 1,8 millió literrel többet kívánnak fejni az idén mint tavaly. Ez csak akkor lehetséges, ha növelik a tehenek tejhozamát, mégpedig úgy, ha a tejtermelésben elmaradt mezőgazdasági üzemek, mint a vrbovcei, a kop- čanvi, a radošovcei szövetkezetek és a Šaštíni Állami Gazdaság is felzárkózik a többiekhez. Tojásból 3,2 millió darabbal kell többet termelniük mint ta valy. Ugyancsak nagy erőfeszítéseket lesznek a termelési költségek csökkentésére. Mégpedig úgy, hogy takarékoskodnak a takarmánnyal, az energiával, az üzemanyagokkal stb. E célok elérését bizonyára elősegíti a felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére meghirdetett szocialista munkaverseny is. JOZEF SLUKA Hazánk felszabadítása 35. évfordulójának tiszteletére a Kassai JKošice) Kerámiagyár lusonci-vidinái (Lučenec-Vidiná) üzemének dolgozói egy millió százezer korona értékű vállalást tettek. A losonci üzem dolgozói elhatározták, hogy terven felül 6000 négyzet- méter csempét állítanak elő, a szocialista és tőkés államokba irányuló exporttermelést pedig december 15-ig teljesítik. Nagy súlyt helyeznek a megtakarításokra. Felvételünkön balról Katarína Juríková és Katarína Tusimová, a nemzetközi nőnap szocialista munkabrigád tagjai, a csempéket osztályozó gépnél (T. Babiak felvétele — CSTK) KIS ______ NY ELVŐR Sok beszédnek sok az alja Napról napra több információ zúdul ránk. Az általános tájékozódás mellett majd mindenkinek szüksége van szakmai ismeretekre is, hiszen csak így tudja munkáját jól, egyre jobban végezni. A szakmai tájékozódást elsősorban a szakfolyóiratok teszik lehetővé, amelyek állandóan hírt adnak új tudományos eredményekről és gyakorlati alkalmazásukról. Az orvosnak, a méi'nőknek. a pedagógusnak, de a technikusnak és a szakmunkásnak is állandóan olvasnia, tájékozódnia kell ahhoz, hogy munkáját valóban a kor színvonalán végezhesse. Ez nem kevés fáradságot követel íuindannviunktól. Nem mindegy tehát, hogy milyen gyorsan tudjuk az új ismereteket elsajátítani. Az olvasás gyorsasága viszont nagymértékben a szöveg nyelvi megformálásától függ. A bőbeszédű, a homályos, vagy a nyakatekert, a tudálékos fogalmazás megnehezíti a megériést, csökkenti az ismeretszerzés hatásfokát. A töltelékszavakkal fölöslegesen teletűzdelt mondatok nagyképűvé, homályossá teszik a szöveget. „Az utóbbiaknak viszont végső soron a maguk részéröl együtt kell működniük“ — olvastuk egy műszaki folyóiratban. Ez a részmondat semmivel sem mond többet ennél: az utóbbiaknak viszont együtt kell működniük. A fölösleges határozók el hagyásával a folyóiratnak helyet, az olvasónak időt takarítunk meg. A terjengős fogalmazás példája ez a szintén műszaki szövegből származó mondat is: „Amikor a kapcsolatok kiépítése nem hozzáértők felé irányul, figyelmet kell fordítom arra, hogy a megfelelő hangot üssük meg annak érdekében, hogy a hallgatóság körében megértésre találjunk“. Ezt a mondatot három terjengős kifejezés is bonyolítja. A névszó és az ige kapcsolata egyszerű ige helyett, gyakori jelenség a hivatalos nyelvben és szaknyelvben. A megértésre találjunk semmivel sem mond többet, mint azt, hogy megértsenek bennünket, a kapcsolatok kiépítése ... felé sem annál, hogy kapcsolatot akarunk teremteni. Javítsuk ki tehát az egész mondatot: Amikor nem hozzáértőkkel akarunk kapcsolatot teremteni, ügyelnünk kell arra, hogy a megfelelő stílus elősegítse a megértést. Még nehezebbé teszi a bőbeszédű mondat megértését a helytelen szórend. Figyeljük meg ezt a mondatot: „A szervezeti felépítés ábrázolásának maximuma egyes emberekig, minimumo csoportokig (osztályok, üzemek, irodák, stb.) terjed a részletezés tekintetében.“ Az utoisó fontos határozó terjengősen és kissé szervetlenül csatlakozik a mondathoz, de a maximum és a minimum szavak használata is csak növeli a homályt. Itl mar gyökeres átalakításra van szükség: A szervezeti felépítés ábrázolása legföljebb az egyes emberekig, de legalábbis egyes csoportokig (osztályok, üzemek, irodák) részletezhető. Nemcsak a megértést nehezíti, hanem komikus hatást is kelt az ilyenfajta fogalmazás: ,,Célszerű ezeknek a nyilvántartásoknak időszakonkénti összegezése, hogy látni lehessen a meghibásodás okozta termeléskiesésben mutatkozó javulást vagy romlást.“ Mennyivel egyszerűbb, magyarosabb lenne ekképpen: Ezeket a nyilvántartásokat időnként összegezni kell, hogy fel lehessen mérni a hibák okozta termeléskiesés kisebb vagy nagyobb voltál. Bár a cikkírónak sokszor könnyebb bonyolultan és terjengősen fogalmaznia, és az egyszerűsítés újabb munkával jár, a világos fogalmazás nemcsak az olvasók iránti tapintat jeíe. hanem az író kötelessége is. HUSZÁR ÁGNES „Párkyt kérek horcicctval * „ /* Néhány csehszlovákiai magyar szurkoló betért Budapesten a mérkőzés előtt egy talponállóba. „Párkyt kérek hor- őicával meg egy malinovkát“ — közölte a társaság egy éltesebb tagja rendeléskor a pénztárosnővel. „Nem értem, mit tetszik kérni“ — nézett rá tanácstalanul a pénztáros- nő. „Párkyt horcícával és egy malinovkát“ — ismételte meg az idős szurkoló, csodálkozva azon, hogy már Pesten sem értenek magyarul. A fiatalabb falubeliek, felismerve a helyzetet, segítségére siettek, s megmagyarázták — nemcsak a pénztárosnőnek, hanem az idős szurkolónak is —, hogy a párky neve a magyarban virsli, a horčica: mustár, a malinovka meg málnaszörp. „Hát akkor mi miért hívjuk odahaza másképp?“ — csodálkozott rájuk emberünk, ö ugyanis eddig azt hitte, hogy a párky, horčica meg a malinovka csupa magyar szó, hiszen a magyar falvak lakossága is ismeri és használja ezeket nálunk. Kétségtelen, hogy a virsli sem magyar; ezt a németből vettük kölcsön, mégis.azt kell használnunk, mert a magyar nyelvben ezzel jelölik mindenütt a szóban forgó vókony kolbászfélét, amelyet péppé őrölt marhahússal töltenek. A páros szó is ismeretes nyelvünkben, amely talán szó szerint jobban megfelelne a cseh eredetű párky-nak, csakhogy ezzel olykor már a páros kolbászt nevezik meg, pl. a debreceni párost, amelynek a tölteléke különbözik a virsliétől. A horčica magyar megfelelője a mustár. A •malinovka magyarul málnaszörp vagy röviden málna. De mivel a szlovákban az utóbbi időben kibővüli a jelentése, s minden üdítőitalt malinovká-nak hívnak, a magyarban ilyenkor mindig a szóban forgó ital neve telel meg neki: narancs- szörp, citromszörp, almaszörp sHj. Talán érthető is az a jelenség, hogy egyes falusi emberek megragadtak ezeknek az ételeknek és italoknak a szlovák nevénél, hiszen úgyszólván ezekkel n nevekkel együtt ismerték meg magukat a fogalmakat is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ha megismerik a magyar nevüket, ne ezzel nevezzék meg őket. Dr. JAKAB ISTVÄN Sikeres vendégszereplések F. héten Budapesten vendégszerepel a Kolozsvári Állami Magyar Színház együttese. Az egyik legnevesebb erdélyi szín- társulat tagjai öt estén át jelenlegi repertoárjuk legsikerültebb előadásait, köztük Sütő András drámatrilógiáját mutatták be a Vígszínházban. A Bukaresti Majestic Színházban ugyancsak e héten mutatkozott be nagy sikerrel a Budapesti Radnóti Színpad társulata. A magyarországi művészek Dosztojevszkij Szegény emberek című darabját vitték színre Keres Emil és Venczel Vera alakításában, Benuze Zsuzsa rendezésében. 1980. II. 2.
