Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-16 / 13. szám, szerda
EREDMÉNYEK TAPASZTALATOK VÉLEMÉNYEK EZREK PALOTÁJA 1980. I. 10. Művelődési házunk két és fél éve áll a város és környéke lakosainak rendelkezésére. Átadása a Nagy Október 60. év» fordulójához kötődik Valóságban is, szimbolikusan is. Valljuk és vállaljuk az elkötelezett, szocialista közművelést. Ehhez egy olyan épületcsodát kaptunk ajándékba, amely a szemet gyönyörködtető külsőn kívül belső elrendezésével is megközelíti a népművelő álmái. Egy helyen van minden: a 45' ezer kötetes könyvtár, a panoramatikus filmszínház, a hangulatos kis kávéház és természetesen a művelődési intézmény, összehangolt munkával többszörösére növelhető a művelődési ház szerepe. Hadd illusztráljam mindjárt néhány példával! A műsoros estek látogatói a kezdésre várván megtekinthetik a soros kiállítást, a kávéházban leülhetnek egy jó kávéra, a könyvtár használhatja a művelődési ház termeit, technikai felszerelését — író-olvasó találkozókra, mesedélutánokra; élőújságot, vetítéssel egybekötött előadást szervezhetünk a filmszínház termében, amelynek a műszaki berendezésével felhasználhatjuk a könyvtár gazdag sajtaőnyagát is. A még nem teljes évi ki mutatás alapján, nem számítva most a könyvtárról, a filmszínházról és a kávéházról ról készült statisztikát, házunkat az elmúlt évben több mint 46 ezer személy látogatta meg. Ez havonként 3830, hetenként 880, naponként 125 látogatót jelent. A számok talán kételyeket ébreszthetnek, ezért hadd támasszam alá még néhány adattal. Hetente általában 48—55 rendezvényt bonyolítunk le. Közönségünknek 92 egész estét betöltő műsort adtunk, ezek nézőszáma meghaladta a 22 ezret. A 12 rendszeresen működő kör, illetve kiub tagjainak és látogatóinak száma meghaladja a 600 főt; a 16 amatőr művészeti csoportban közel 360 szereplő dolgozik, 74-szer léptek föl közönség előtt. A fellépések nagyobb része a művelődési ház színpadán kívül zajlott le. Nyolc kiállításon — csak a krónika alapján is — közel 6500 látogatót számoltunk meg. "Ügy érzem, el kell mondanom, hogyan értük el ezeket az eredményeket. Még jóval a ház átadása előtt a lakosság igényeinek felmérésére kérdőívet állítottunk össze, amelyben 64 kérdéssel feltérképeztük az elvárásokat. A kibocsátott négyezer ívből több mint ezerötszáz érkezett vissza kitöltve, és egyúttal megerősítve bennünket hitünkben, hogy jó úton járunk. A legtöbb kör- és klub' foglalkozást a jelentkezési lapként is felfogható ív beküldőivel alakítottuk ki. Módszerünket több hasonló intézmény vette már át. Meg kell említenem a műsorfüzetünket is, amely két nyelven, 32 oldalon, 500 példányban jelenik meg és megvásárolható az újságárusoknál. Található benne könyvajánlat, de keresztrejtvény is. A megszokott formákon kívül ezzel is igyekszünk felkelteni az érdeklődést munkánk iránt. Állandó vendégünk a brati- slavai Nemzeti Színház és az Oj Színpad, minden darabjával fogadjuk a Magyar Területi Színházat és Thália Színpadát. A hivatásos és félhivatásos folklórcsoportok már mind szerepeltek nálunk, .mint ahogyan a szlovák könnyűzenei élet kiválóságai is. Állandó vendégeink a szocialista tábor orszá^ gaiból hoznánk látogató kőny- nyűzenei együttesek is. Ezen a munkaszakaszon a legfontosabb eredménynek azt tartom, hogy lehetőséget tudunk adni a legjobb amatőr művészeti csoportoknak is, megdöntve azt a tévhitet, amely a városi közönség úgynevezett „magas elvárásait“ sznob módon hangoztat-' ja. Természeten a fellépéseket viszontfellépésekhez kötjük, biztosítva e mi csoportjaink számára is a szereplési lehetőséget. Külön kiemelem, hogy mi adunk helyet a gyermekek országos seregszemléjének, a Du- namenti Tavasznak. Egy héten keresztül háromszáz szereplő és közel hatezer néző szállja meg az épületet. Népművelési munkánkkal kapcsolatban hangsúlyoznám, hogy ki tudtuk elégíteni a különböző érdeklődésű emberek kívánságait, kiscsoportos foglalkozások formájában. Szép eredményeket ér el filatelista klubunk. Kiállításaival, nevelő munkájával tágította a népművelés körét Tevékenységével már másodszor érdemelte ki a A paraván mögött készült Dušan Ma/da felvétele, a Dunamenti Tavasz gyermekfesztiválon kerület legjobb klubja megtisztelő címet. Hasonlóképpen, a dicséret hangján szólhatok sakk-körünk munkájáról, amelynek csapata a szlovák nemzeti bajnokság résztvevője. Intézményünk e fontos szellemi sport támogatására is nagy figyelmet fordít, mesterjelölt . fokozatú tornákat szervez. Több mint egy évadon keresztül játszottuk a játék a betűkkel vetélkedőt, amelyet a CSEMADOK sikabo- nyi (Maié Blahovo) helyi szervezetének tagjai játszanak tovább. A hangtechnika iránt érdeklődők *— szigorú válogatás után — korszerűen felszerelt fonöiklubban dolgozhatnak. Kiemelném továbbá a zene Kodály módszerével történő oktatását, amely szerint nálunk még szintén nagyon kevesen dolgoznak. Több társadalmi szervezettel dolgozunk együtt, illetve fenntartó szervként irányítjuk kö zös csoportjainkat. Jő az együttműködés a CSEMADOK városi szervezetével, vegyeskórusunk és színjátszó csoportunk másik fenntartó szervével, az egészségügyi középiskolával együttműködve biztosítjuk leánykőrusunk munkáját. Mindkét kórus, csakúgy mint központi gyermekkórusunk elnyerte a legmagasabb járási minősítést. A vegyeskar, elsőként a csehszlovákiai kórusok közül nemrég szerepelt a budapesti Nemzeti Galériában a „Zenés múzeumi séta" műsorban. A már említett színjátszó együttes többször szerepelt a Jőkai-na pokon. Gyermek tánccsoportunk alig féléves munka után részt vett a XXIV. országos népművészeti fesztiválon. Amatőr festőink köre most készül első tárlatára, rock együttesünk a já rás legjobbja, politikai dalegyüttesünk — a szlovák nyel ven éneklő Letorosty — negyedszer indul a szlovákiai po litikai-dalfesztiválón Martinban, és remélhető, hogy akárcsak az előző években, ismét eljut az országos találkozóra, Sokolov- ba. Nem a teljesség igényével állt össze ez az írás. Azonban komoly hibát követnék el, ha nem ejtenék szót azokról, akik ezt a sokrétű tevékenységet szervezik, irányítják. A műszaki személyzetet is beleértve 20 dolgozója van a művelődési háznak. A felsorolt feladatok teljesítésében 10 személy vesz részt, valamennyien szakképzett munkaerők, négyen főiskolai, illetve egyetemi képesítéssel. Szervező, előkészítő és irányító tevékenységüket azonban tehetségük ellenére sem végez hetnék így az önkéntes kultúr- munkások nélkül. Emlékkönyvünkben több nyelven találhatók az alábbihoz hasonló sorok: „Lelkesedéssel tölt el kultúrpalotájuk munkája. A dolgozók széles körű esztétikai nevelésére fordított erőfeszítéseik sokszínű formáikkal törvényszerű büszkeséget ébresztenek. Nemes ügyük továbbviteléhez sok sikert és örömet kívánok“, P. E. Csergeszov, az Észak-Oszét SZSZAK kulturális minisztere. Mi tagadás, jólesik. molnár József, a dunaszerdahelyi' (Dunajská Streda} Városi Művelődési Ház igazgatója Számos község művelődési háza fogadni tudja a nagyobb hivatásos társulatokat is, köztük a Magyar Területi Színházat és Thália Színpadát. Nem vitás, lehetne több ilyen művelődési házunk, ha például gondolnának a meglévők és korszerűnek már nem nevezhetők átalakításával, felújí tásával. Következésképpen a gyerekek is több helyütt élvezhetnék egyebek között a Thália Színpad Hóki rálynő előadását, melynek egyik jelene tében Hizsnyai Zol tánt, Kovács Józsefet és Tóth Erzsébetet örökítette meg Bodnár Gábor. A minőségi változás útján A kulturális-népművelő tevékenység nem idénymunka, bár természeténél fogva alkalmazkodik az évszakokhoz, de tartalmát és eredményeit csak nagyobb Időegységek jelzik vissza. A nevelőmunka, valamint a pozitív jellegű szórakozás önkéntes alapon történő szervezése a rohamos ütemben fejlődő társadalomban már korábban is elégtelennek bizonyult. A szocialista társadalom megköveteli, hogy ezt a szempontot is figyelembe vegyük. Ezért 1965-ben Szepsiben (Moldava nad Bodvouj és járásunk néhány nagy községében hivatásos népművelők vették kezükbe ezt a munkát. A professzio- nalizálás megkezdésekor járásunk politikai és szociális jellegéből kellett kiindulnunk. Járásunk túlnyomórészt mezőgazdasági Jellegű, nincsenek nagy forradalmi hagyományai és nincs klasszikus értelemben vett munkásosztálya. Talán kivétel Mecenzéf (MedzevJ környéke, forradalmi-antifasiszta hagyományaival és partizánmozgalmával. Az említett tényezők értékelése alapján a járási párt- és állami szervek úgy döntöttek, hogy járásunkban mindenütt ki kell építeni a népművelési intézményeket, ahol ehhez megvannak a megfelelő személyi és anyagi feltételek. Kezdetben csak intézményünkben volt hivatásos népművelő. Az egyes helyi kultúrközpontokba fiatal, középiskolai végzettségű dolgozók kerültek, akik még nem rendelkeztek kellő tapasztalatokkal és megfelelő elméleti felkészültséggel. A gyakorlat nagyszerűen bebizonyította, hogy a népművelés nem jelenthet puszta foglalkozást. A Kassa (Košice)-vidéki járásban 1970-ben értük el a legjobb eredményeket a professzionali- zálásban. A kultúra anyagi-műszaki alapjainak fejlesztésével csaknem minden nagyobb községben megteremtettük a pro- fesszionálizálás feltételeit. Je lenleg járásunkban 30 hivatásos népművelő van. Ez természete sen visszatükröződik a népmű velő munka minden szakaszán Hiszen nélkülük ma már nehe zen képzelhetők el az olyan járási rendezvények, mint pél dául a rozhanovcei népművé szeti ünnepély, a somodi (Drie novec) járási dal- és tánctín nepély, a „Daloló Alsólánc“, a „Dargoví rózsa“ járási népdal- verseny stb. Járásunkban a helyi kulturális központok mellett számos amatőr művészeti csoport működik. Az amatőrök tevékenysé géhez — a szakképzett vezető mellett — elkerülhetetlen a megfelelő munkafeltételek kía lakítása. Az elmúlt ötéves tervidőszakban 20 új művelődési központot építettek fel járásunkban a Z-akció keretében. A legkorszerűbb igényeknek megfelelő művelődési otthonokban ígéretes munka indult meg. Ma már nemcsak táncmulatságok, házasságkötések színhelyéül szolgál a falusi művelődési otthon és a klubhelyiségek. Javultak a próbafeltételek, s egyre több az olyan művésze ti csoportunk, amelyek országos versenyek rendszeres résztvevői. A Jókai-napokon szerepeltek a buzitai (Buzica) színjátszók, a szepsi irodalmi színpad, a zselizi népművészeti fesztiválon a nagyidat (Veľká Ida) llosvai táncegyüttes, és nyomdokaiban jár a két éve alakult szepsi Bódva táncegyüttes is. A helyi kulturális központok egyre jobb műszaki körűimé nyék között dolgoznak, s ha javulnak az anyagi és személyi feltételek is — bizonyosan még tökéletesebben és tervszerűbben fejlesztik a községek népművelési-kulturális tevékenységét. HAVASI PÉTER, a Kassa-vidéki járási népművelési központ szakelőadója FIATALOS LENDÜLETTEL — MAGASABB SZINTEN Bátorkeszi (VojniceJ a komáromi (Komárno) járás legnagyobb községei közé tartozik. Az 1977 novemberében átadott, impozáns, jól felszerelt művelődési otthonában nagy ambícióval indult meg a kulturális-népművelő munka. A hnb e célra előirányzott költségvetése 80 ezer koronáról félmillió koronára emelkedett. A művelődési ház alkalmazottainak száma háromról tízre, a szakdolgozók száma négyre nőtt. Az épületben kapott helyet a népkönyvtár, Zapletaj Mária vezetésével és a Bálint István irányításával tevékenykedő nvugdíjasok klubja. A többi helyiségben az anyagi és műszaki lehetőségek, valamint a már nem egészen kezdő népművelők fiatalos lendülettel végzett munkája egy csapásra komoly szintű kulturális-nevelői tevékenységet teremtett a község lakosságának. Eddig minden hónapban rendeztünk valamilyen politikai és világnézeti ismeret- terjesztő előadást, minek révén a politikai és állami ünnepeinkre szervezett előadásaink színvonala méltó szintre emelkedett. Macramé-, varró- és főzőtanfolyamot szerveztünk, s 1978-ban számos kör is született a már működő énekkaron és fotókörön kívül. Többek között fonókör, jazzbalett, bábszínház, irodalmi kör, pop- és fúvószenekar, sakk-kör, bélyeggyűjtők köre stb. A művelődési ház első évét inkább a mennyiség jellemezte, ami főleg a szórakoztató műsorok területén mutatkozott meg. 1978-ban azonban már sor került 10 színházi előadásra, három bábszínházi bemutatóra és hét komoly zenei koncertre. Községünkben több hivatásos és amatőr népi együttes és táncdalénekes is bemutatkozott. Az 1978-as esztendő a felmérések és a tapasztalatszerzés éve volt. Ennek köszönhető, hogy az 1979-es évre reálisabb tervet állítottunk össze, amellyel főképp az iskolán kívüli nevelés hatékonyságának növelése, valamint a szakkörök és a műkedvelő művészeti csoportok munkája színvo nalának emelése volt a fö célunk. Ennek tulajdonítható, hogy létrehoztunk egy művelődési klubot, amelynek negyven állandó tagja van. A körök közül leghatékonyabban a sakk-kör működik, amelynek tagjai országos versenyeken is elismerést szereznek. Munkánkat aktívan támogatják a CSEMADOK helyi szervezetének tagjai, valamint a magyar tanítási nyelvű alapiskola tanulói. A nyári hónapokban tárlatokat nyitottunk: két fotokiállítást, egy kézimunka-kiállítást, két grafikai tárlatot Kopócs Tibor és Jaroslav Kolár munkáiból. Kiáll it ótermünkben bemutatt uk még Staudt-Csengeli Mihály és Szilva József munkáit is. A Magyar Területi Színház az elmúlt évben négyszer mutatkozott be községünk közönségének. Bátorkeszi több járási és kerületi fesztivál színhelye. Mi rendezzük meg a gyermek népművészeti csoportok, a gyermek tánccsoportok, a gyermek, az ifjúsági és a felnőtt énekkarok járási fesztiválját, valamint hazai magyar iskolai bábcsoportjaink kerületi seregszemléjét. E sokrétű és igényes munka nagy ener giát és odaadást követel a művelődési ház dolgozóitól, akik a községben működő tizenhárom tömegszervezet között alig-alig találnak rendezvényeikhez társrendezőt Persze, ez közös gond, aminek megoldá sán valamennyiünknek töprengenie kell. Hogy az elmúlt esztendő végén megoldódott a művelődési otthon munkaerő-prob- lémája, úgy tűnik, a ránk háruló munka is arányosabban megoszlik, és minden elő feltétel megvan ahhoz, hogy dolgunkat az eddiginél iá jobban végezzük. PAPP ERNŐ, a bátorkeszi művelődési ház igazgatója
