Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-15 / 12. szám, kedd
TUEST BEFOLYÁSOLD TDfYEZŐ Azok az eredmények, amelyeket a mezőgazdasági termelés területén a galántai járásban is elértünk, azt igazolják, hogy helyes úton járunk, s ez mai és jövőbeni sikereinknek is a záloga. Mezőgazdasági dolgozóink jelenleg nagy erőfeszítése- két tesznek a CSKP XV. kongresszusa, valamint a CSKP KB 13. ülése határozatainak a teljesítéséért. Ésszerű tehéntartás Járásunkban nagy figyelmet szentelünk a mezőgazdasági termelés belterjessége és hatékonysága növelésének, s igyekszünk kiküszöbölni azokat a különbségeket, melyek egyes mezőgazdasági üzemek terme lési eredményei között megmu- takoznak. Ezzel is hozzájárulunk ahhoz, hogy teljesítsük a gabonából és élelmiszerekből az önellátás fokozatos elérésére irányuló programot. Ebben az igyekezetünkben ál* landóan szem előtt tartjuk, hogy a siker elsősorban az embertől, alkotó képességeitől, munkához való viszonyától, ön- feláldozásától, munkakezdeményezésétől függ. Ezért a műn- kakezdeményezés fejlesztése a gazdasági szervek és gazdasági vezetők alapvető kötelessé ge, munkájuk elválaszthatatlan része. A járási pártbizottság irányításával a Járási Szakszervezeti Tanács, a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság és a Szövetkezeti Földművesek járási bizottsága szervezi a mezőgazdasági dolgozók szocialista munkaver- senyét. 1978-ban például 4703 egyént és kellektív munkafelajánlás született. Vagyis az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok állandó dolgozóinak a 80 százaléka tett kötelezettségvállalást, mégpedig a termelés növelése, a költségek csökkentése és a munkakörülmények javítása érdekében. A vállalás pénzbeli értéke megközelíti a húsz millió koronát. Az újítómozgalomba tavalyelőtt 121 dolgozó kapcsolódott be. Az általuk benyújtott 130 újítási javaslat közül 112 volt megvalósítható. Gyakorlati alkalmazásuk mintegy 700 ezer korona hasznot eredményezett, A szocialista munkabrigádokban jelenleg 84 kollektíva 1428 tagja dolgozik. Ebből 412 a harmincéven aluli fiatalok és 408 a nők létszáma. Legtöbb kollektívát a műszaki szolgáltatásokban és az állattenyésztésben dolgozók alakítottak. A munkaverseny magasabb formája a komplex racionalizá- ciós brigádmozgalom. Nálunk a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának aktív közreműködésével jött létre a soporňai Győzelmes Február és a farkasdi fVlőany) Haladás Efsz-ben egy egy komplex racionaiizációs brigád. Mindkét helyen nagy erőfeszítéseket tesznek a kukorica hek- tárhozamának a növelésére, mégpedig a legkorszerűbb termesztési eljárások alkalmazásával. A termelés színvonalának emelésében járásunkban pozitív szerepet játszik a „Hatvanasok" mozgalma“ munkaverseny, mely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére bontakozott ki. A hatvanasok mozgalma keretében a nyugat-szlovákiai kerület felhívást intézett a mezőgazdasági üzemekhez hektáronkénti hat tonna búza és árpa, valamint 6,5 tonna kukoricatermés eléréséhez. A felhívás kezdeményezői közé tartozott a galántai járás több mezőgazdasági üzeme, így a vágsellyei {Šaľa}, a nádszegi (Trstice), a zsigár- di (Žiharec), a sókszelőcei (Se- lice) és soporňai efsz. Ezek a közös gazdaságok a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is jó terméseredményeket értek el, amiért a felsőbb szervek méltányolták és kitüntették a gabonatermesztésben élenjáró mezőgazdasági üzemeket. A Jičíni felhívásra, hogy termeljenek egy hektáron hat tonna cukrot, tizenegy galántai járásbeli üzem válaszolt. A ná- chodi felhívásra, mely a szarvasmarhák termelékenységének a növelésére irányult, szintén tizenegyen válaszoltak. Nagy erőfeszítéseket teszünk a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazásáért. E célból kihasználjuk a politikai- nevelő munka bevált formáit. Aktívaértekezleteket, szennná* riumokat, konferenciákat, tanulmányi kirándulásokat szervezünk a mezőgazdasági dolgozók részére, baráti kapcsolatok ápolására buzdítunk, rendszeresen megrendezzük a mezőgazdasági termékek kiállítását. Eredményeink értékelésekor szólni kell a még meglevő hiányosságokról is, melyek fékezik az illetékes politikai, állami és társadalmi 'szervek és szervezetek munkáját ezen a téren. Hiányosságok vannak egynéhány mezőgazdasági üzem társadalmi tevékenységét irányító munkájában. Nem mindenütt szentelnek kellő figyelmet a hathatós politikai-nevelő munkának, a munkakezdeményezés kibontakoztatásának. Nem aknázzák ki teljes mértékben a dolgozók gazdag szakmai és politikai ismereteit. Azt is tapasztaljuk, hogy a szocialista munka brigád-mozgalom elterjesztését fékezi a nagy gazdasági egységek kialakulása, A termelés koncentrációja során járásunkban 18-cal csökkent, a szocialista munkabrigádok száma, amelyeknek 213 tagja volt. De vannak olyan gazdaságok is, amelyekben még nem alakultak ki munkabrigádok. Ezek közé tartozik a Veľký Grob-i és a szenckirályfal (Kráľova pri Senci) efsz. Továbbá a szocialista munkabrigadok tevékenységének irányítása területén szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy azok sok adminisztrációs munkával járnak. Ezt a papírmunkát feltétlenül egyszerűsíteni kellene. Ha közelebbről is megvizsgáljuk, hogy milyen szerepet játszott a szocialista munkaverseny a mi viszonyaink közepette a mezőgazdasági termelés hatékonyságának a növelésében, akkor többek között elmondható, hogy ennek hatására kedvezően alakultak az egységnyi termékre eső termelési költségek. 1975-ben 47,4 méter- mázsa volt a búza hektárhozama, a hektáronkénti termelési költség «3 koronát tett ki, JL977-ben pedig 54 métermázsás volt a búza hektárhozama, a hektáronkénti termelési költségek pedig 77,2 koronára csökkentek, Ehhez hasonlóan alakultak a költségráfordítások a növénytermesztés többi ágazatában és a tejtermelésben is. A jičíni felhívásra adott válasz pedig arra késztette a mezőgazdasági üzemeket, hogy tegyenek meg mindent a cukorrépa hektárhozamainak növeléséért. A felhívás nemcsak a termelőket, hanem a feldolgozó üzemeket és a mezőgazdasági szolgáltató vállalatokat is kötelezte. Az ő kötelezettségvállalásukra is szükség volt ahhoz, hogy valóban hat tonna cukrot lehessen gyártani egy hektáron termett cukorrépából. Már a CSKP XIV. kongresz- szusa is hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság előtt álló igényes feladatok csak úgy teljesíthetők, ha az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok sokoldalúan gonA MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉGE A GALÁNTAI JÁRÁSBAN doskodnak az ágazat dolgozóiról. Jó élet és munkafeltételeket kell kialakítani számukra, hogy a dolgozók érdekeltek legyenek üzemük jó eredményeinek elérésében. A Galántai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága a hatodik ötéves tervidőszak eddigi éveiben állandóan behatóan foglalkozott a dolgozókról történő komplex gondoskodás kérdésével. Erre vonatkozó határozataik alapján az efsz-ek és állam igazdaságok tervszerűen használták fel a szociális és kulturális alapra előirányzott pénzösszeget. Ebből elsősorban szociális és higiéniai berendezéseket létesítettek az egyes üzemegységekben. 1976-ban minden egyes mező- gazdasági üzem kidolgozta a dolgozókról való gondoskodás tervét az 1976—1980 as évekre. Ennek alapján létesítettek üzemi konyhákat js a járás egyes közös gazdaságai. Jelenleg a tizenkilenc mezőgazdasági üzem közül tizenhétnek van üzemi konyhája, melyekben az állandó dolgozók negyven százaléka kulíurált környezetben kiadösan étkezhet. Körülbelül ennyi az igénylők részaránya is. A komplex gondoskodás keretében járulnak hozzá a munkaképesség felújításához is, mégpedig olyan formában, hogy gondoskodnak a dolgozók gyógykezeléséről és üdültetéséről. 1978 ban 510 mezőgazdasági dolgozó és 1120 gyermek üdültetésének költségeit fedezte a munkaadó. A nyugdíjasokról való gondoskodás keretében teljes mértékben eleget tesznek az illetékesek a nyugdíjak kiegészísé- séről hozott kormányhatározatnak. Erre a célra a galántai járás mezőgazdasági üzemei évente másfél millió koronát költenek. A polgári ügyekkel foglalkozó bizottságok ezenkívül rendszeresen beszélgetéseket, ünnepi üléseket, találkozókat rendeznek nyugdíjasaik részére, segítik őket lakásproblémáik megoldásában, s az arra rászorulóknak gondoskodnak ápolói szolgálatról. A mezőgazdasági üzemek ez- ídáig 370 lakásegységet építettek és bocsátottak az igénylők rendelkezésére. További figyelmre méltó tár sadalmi tevékenységük az, hogy kiveszik részüket a választási program teljesítéséből. Hathatós segítséget nyújtanak a nemzett bizottságoknak kultúrhá- zak, egészségügyi központok, sportlétesítmények építéséhez. A szocialista munkaverseny kibontakoztatása, a dolgozók alkotó kezdeményezésének elmélyítése, a dolgozókról való szociális gondoskodás terén a galántai járás mezőgazdasági üzemeire a jövőben is nagy feladatok várnak S ezeknek az elvárásoknak — mint eddig is — a dolgozók közötti jó szervező és politikai-nevelő munkával tehetünk eleget. Éppen ezért ezt a munkát is nagy igyekezettel, odaadással kell és érdemes végezni. ŠTEFAN ZELMAN, az SZLKP Galántai Járási Bizottságának titkára Év eleji hangulat uralkodik a Nový Život-i Csehszlovák- Mongol Barátság Efsz-ben. Kattognak az írógépek és a számológépek. A vezetők összegezik a múlt év eredményeit. Felmérik, mennyivel növelhetnék a termelést. Pajger Tibor mérnök, a közös gazdaság főzootechni- kusa is ezt fejtegeti. Szerinte nehéz több tejet termelni, hiszen a közel félezer tehén átlagos tejhozama négyezernyolc- száznyolcvan liter volt. A tehenek hetvenkét százaléka több mint ötezer liter tejet adott. A kiváló eredmények annak köszönhetők, hogy az állomány harmincnégy százalékát minden évben kicserélhetik. Azokat a teheneket, amelyek egy laktá ció alatt csak háromezernégy száz liter tejet adnak, kiselejtezik, és más járások mezőgaz dasági üzemeinek adják ei. Az új évben emelik a mércét, és már azokat a teheneket is eladják, amelyek évi tejhozama háromezerhétszáz liter lesz. Országszerte híres tenyészetükben csakis a nagytejelékenységü teheneket hagyják meg. — Megvalósíthatjuk az ilyen kiselejtezési arányt — mondja a főzootechniküs — mert van elég utánpótlás, és évek hosszú során sikerült megfelelő arányban keresztezni a teheneket. Jelenleg a tehenekben az idegen vér aránya már megközelíti a hetven százalékot. Fokozatosan teljesen áttérünk a nagytejelékenységü fekete-tarka tehenek tenyésztésére, amelyek átlagos évi tejhozama terveink szerint legalább ötezer liter lesz. Bankó István, a szövetkezet elnöke elégedetten hallgatja a főzootechniküs jövőre vonatkozó terveit, elképzeléseit. Meg-, fontolt, tapasztalt szakembernek tartja és ezért nem is lepődik meg, amikor ilyen célokról beszél. Gyakran meghányják- vetik közösen az állattenyésztés problémáit és fejlesztési irányait. Mert gazdaságukban sem zökkenőmentes az előrehaladás. Nem volt könnyű eljutni idáig. Kezdetben sokan nem nagy reményt fűztek az állatok keresztezéséhez. Úgy vélték, hogy a fekete-tarka tehenek nem valók erre a vidékre, mert nehezen alkalmazkodnak az itteni éghajlati és egyéb viszonyokhoz. Nem hátráltak meg. Megteremtették az állatok számára a kedvező feltételeket — többek között a kiváló minőségű takarmányt, nagy hozamot adó legelőket — és ezután évről évre növekedett a tejhozam. Az istállók körüli legelőkön — amelyeket rendszeresen öntöznek — reggeltől estig legeltették a teheneket. Mivel az állatok sokat tartózkodnak a szabad levegőn, ellen- állőak a betegségekkel szemben. Ezzel kapcsolatban a szövetkezet elnöke így foglalja össze véleményét: — Abból indultunk ki, hogy az állatokat nem zárhatjuk istállókba, mert akkor megfosztanánk őket természetes életmódjuktól. Egyes szakemberek azzal érveltek, hogy ha a teheneket a legelőkre hajtják, akkor energiát veszítenek, és csökken a tejhozamuk. Ez előfordulhat, ha a legelő túl mesz- sze van és kishozamú. A mi legelőink azonban az istállók körül terülnek el és zöldanyagban számítva ezer mázsás hektárhozamot adnak. Ilyen legeltetés nem idézi elő a tejtermelés csökkentését. A tehéntartásban — amint a két vezető nyilatkozik — nemcsak mennyiségre, hanem minőségre is törekednek. Az elnök határozottan kijelentette, hogy náluk nem lehet nagy ingadozás a tej zsírtartalmában. Ezt egyrészt úgy biztosítják, hogy a tehenek megkapják a tej előállításához szükséges megfelelő összetételű takarmányt, másrészt kétoldali ellenőrzéssel. Két mintát vesznek a tejből, az egyiket a szövetkezetben hagyják, a másikat beviszik a tejfeldolgozó üzembe. A szövetkezet járműveivel szállítják a tejet, Garantált minőségű, közel négyszázalékos zsírtartalmú tejet szállítanak. Ha esetleg reklamáció érkezne a tejfeldolgozó üzemből, ellenőrzik az itthon hagyott mintát, és ha náluk történt mulasztás, megteszik a megfelelő intézkedéseket, ha nem, akkor bizonyítják a tejfeldolgozó üzemnek, hogy tévedett. A munkafegyelmet annyira megszilárdították, hogy nem félnek az ellenőrzéstől, akármikor jöhetnek az ellenőrök, Az elnök beletekint a múlt évi kimutatásokba, s a minőséggel kapcsolatban elégedetten jelenti ki: — Helytálltunk. Az eladott tej kilencvenkét százaléka elsőosztályú volt: és literenként még felárat is kaptunk. Kifizetődő volt a tejtermelés Az új évben a szövetkezetben ismét megindul a verseny a lehető legtöbb és a legjobb minőségű tej termeléséért. Élenjárnak azok, akik a múlt évben is a legjobb eredményeket érték el. Kudoba Lajos, Szabó Ernő, Cséfalvay Béla és Hordóst János, akik tehenenként több mint ötezer liter tejet fejnek. Ezek az élenjáró dolgozók azonban azt állítják, hogy még mindig van lehetőség a több termelésre. Hordósi János és kollektívája vállalta, hogy te henenként ötven liter tejjel fejnek többet mint tavaly. — Nem lehetünk megeléged ve az eddigi eredményekkel — mondja. — A vezetőség jó te- jelékenységű teheneket biztosi' számunkra, a takarmány minősége is megfelelő, rajtunk a sor, hogy még több tejet fejjünk. Elbeszélgetünk a szocialista munkabrigádok vezetőivel, tag jaival, akik felsorolják, hogy olyan teheneik is vannak, amelyek naponta jelenleg is hu szonöt-harminc liter tejet adnak. Jó néhány még ennél többet is. Beszélgetés közben azonban azt is megtudjuk, hogy nem minden kollektíva dolgozik egyformán. Az élenjáró fejők és a „lemaradók“ eredményei között több mint ezer liter a különbség. Ha a tejtermelést sikerülne egy szintre emelni, akkor könnyen elérhetnék az ötezer literes évi fejési átlagot. A főzootechniküs kissé elégedetlen a tehéntenyésztés fej lesztésével. Szerinte gyorsabb ütemben kellene korszerűsíteni az istállókat, jobb lehetőségeket teremteni a tej tárolására. rNehéz év előtt állnak és minden erőfeszítésre szükség lesz, hogy az új évben — a múlt évhez hasonlóan — túlteljesítsék a tejeladási tervet. BALLA JÓZSEF A Petrává Ves-i (Senica nad Myjavou-i járás) Zlatý Klas földmű- vesszövetkezet tavaly a tervezettnél 2 vagonnal több marhahúst és fél millió liter tejet szállított az ország közös asztalára. A felvételen ALOJZ JAKUBÄČ etetés közben iFelvétel: B. Palkovig — ČSTK) ň tehénistállókat a különböző küldöttségek is gyakran meglátogatják. A képen Pajger Tibor (balról) főzootechniküs a mongol küldöttség vezetője mellett halad. A jobb szélen Bankó István, a szövetkezet elnöke magyarázza a nagy tejelékenység „titkait* (Archív felvétel) A cél: ötezer literes évi fejési átlag elérése
