Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-14 / 11. szám, hétfő

fejezetek a fehér olimpiák történetéből (1) KANADA NEM ADOTT KEGYELMET Ojra olimpia! Még alig feledtük Innsbruckot és Montreali, máris dobogtatja a szíveket az újabb olimpiák izgalma. Moszkva még odább van, Lake Piacid viszont pár nap múlva kitárja kapuit a világ legjobb téli sportolói előtt: február 14-én megkezdődnek a 13. jeges havas olimpia küzdel­mei. A fehér játékok története 52 esztendős; tévedés azonban ne essék: a jeges sport szerepelt már annak előtte is olimpián — a nyári olimpián! Az 1908 as londoni játékokon négy műkorcsolyá­zó számban) férfi és női egyéni, páros és külön­leges figurák), 1920-ban pedig három műkorcso­lyázó számban és jégkorongozásban avattak olim­piai bajnokokat. 1924-től aztán a havas-jeges sportág képviselői „rendes“ téli olimpiákon talál­koznak egymással. A nyári olimpiák már régen a sportvilág érdeklődésének középpontjában állottak, amikor a téli játékok rendezésének a gondolata felvetődött. Az ötlet megvalósítása azonban nem ment könnyen. A skandináv or­szágok ugyanis minden követ megmozgattak ellene; riválist láttak benne., féltették tőle az Északi Játékokat (gyorskor­csolyázó-versenyek) és a Hol- menkollen síversenyek anyagi és erkölcsi sikerét. A NOB 1921-ben végül is úgy döntött: próbáljanak nyélbe ütni egy té­li versenysorozatot, s majd el­válik. Megpróbálták — és 1925- ben, a NOB prágai kongresszu­sán hivatalosan a téli olimpia rangjára emelték a franciaor­szági Chamonix-ban egy évvel korábban rendezett versenye­ket. Így indult el a nyári olim­pia „kistestvére" azon az úton, amelyen járva a műsor lépésről lépésre gazdagodott, színese­dett ... Tizenhat ország 294 sporto­lója versenyzett 14 számban az első téli olimpián, amely a finnek és a norvégok párhar­cát hozta. A norvégok minden síszámot megnyertek, ugróik itt nyitottak új korszakol aerodí- namikus stílusukkal. T. Haug, a norvégok 29 esztendős síki­rálya mindkét futószámban (18 és 50 km) és az északi össze­tettben aratott győzelmével máig is egyedülálló sorozatot ért el. Chamonix másik kiemelkedő alakja, a már 31 esztendős finn C. Thunberg, megtörte a nor­végok gyorskorcsolyázó hege­móniáját. A „jég Nurmija“ há­rom számban győzött, egyszer második, egyszer pedig harma­dik lett. A műkorcsolyázó ver­senyeken tűnt fel egy akkor még alig 11 éves norvég kis­lány, Sonja Hennie, akt sírva-- fakadt, amikor megtudta hogy az utolsó lett. Hollywood ké­sőbbi csillaga három következő olimpián három aranyérmet nyert, s ez párját ritkítja a sportág olimpiai történetében. Akárcsak az hogy Kanada jégkorongcsapata 85:0~ás gól­aránnyal jutott a döntőbe, ahol 6:l~re verte az USA-t. A cseh­szlovák válogatott ekkor szen­vedte el rekordvereségét: 30:0 arányban kikapott a Kanadát képviselő klubcsapattól. A szö­vetségben fölényben levő Spar- ta-vezetők saját csapatukat küldlék az olimpiára mondván, hogy az jobb, mint a csehszlo­vák válogatott... Svájcán St. Moritz rendezte 1928-ban a most már hivatalos második téli olimpiát. A síverse­nyek hatalmas meglepetéssel kezdődtek: az esélyes norvégok és finnek 50 km-en elviaszolták síléceiket, s a latyakos havon a svédek egymás között döntöt­ték el a versenyt. Gyorskorcso­lyázásban a veterán Thunberg három aranya mellé újabb ket­tőt szerzett, s ezzel mindmáig a téli olimpiák legeredménye­sebb versenyzője ebben a sport­ágban. Műkorcsoly ázásban Sonja Hennie megkezdte hármas dia­dalának sorozatát. A 14 éves kislány nemcsak tudásával, sok ugrásból álló műsorával tűnt ki, hanem öltözékével is. A rende­zők és a pontozóbírák nagy meglepetésére rövid szoknyában A Lake Piacid i téli olimpián is jó helyezések várhatók az NDK világhírű szánkózóitól. Közü­lünk képünk Ute Rühroldot mu- tatja be (CSTK-felv.) jelent meg az olvadástól latya­kos jégen (zászlók jelezték a bukás veszélyét rejtegető lyu­kakat), amikor még a „midi" járta... Kanada jégkorongozói most sem kímélték ellenfeleiket, nem adtak kegyelmet senkinek. Svédországot ll:0-ra, Svájcot 13:0-ra, Angliát 14:0-ra verték, s úgy nyertek bajnokságot, hogy még gólt sem kaptak. CsehsZlová kia válogatottjának ezúttal sem ment a játék, kie­sett a selejtezőben. Megszüle­tett viszont az első csehszlovák olimpiai érem: R. Búikért síug­rásban harmadik lett. A legjobb versenyző a gyorskorcsolyázó Eötvös volt, aki a tizedik he­lyen végzett. Indult az olim­pián a jéglabdáról áttért ma­gyar jégkorongválogatott is, de mindhárom mérkőzését elvesz­tette. Ezen az olimpián is a norvégok érték el a legtöbb si­kert, fölényük azonban már nem volt olyan nagy, mint 1924- ben. A második helyre az USA jött fel, míg harmadik Svédor­szág lett. Az amerikaiak nem takaré­koskodtak az anyagiakkal, hogy a New York állambeli Lake Placídot {az idei játékok szín­helyét) az 1932-es olimpia ré­vén híres sporthellyé avassák. Nem rendezték meg rosszul a versenyeket, csak igazi ameri-! kai szellemben, hogy minél ér­dekesebbek legyenek. Veszélyes síterepeket jelöltek ki, cikcak- kos kanyarokkal építették meg a bobpályát, a gyorskorcsolyá­zásban pedig együttes indítást alkalmaztak, mert a páronkénti Időre futás unalmas lett volna az amerikai nézőknek. A „rúd iifutásban“ természetesen nem az abszolút tudás, hanem a kí­méletlen könyöklés és helyez­kedés érvényesült. A dulakodás a hazai versenyzőknek sikerült a legjobban, minden érmet meg­szereztek! No és a bobpálya! Egyes pontjait költői szépségű nevek­kel ruházták fel) „Sápadt arc“, „Árnyas kanyar“), de ez siena­mi vei sem könnyítette meg a mentők munkáját. Az edzések során például darabokra tört a második német bob. Mit ád az ég — a versenyzők is. Az amerikaiak mentették, aimi menthető, kölcsönadtak a né­meteknek egy bobot. Verseny­zőkkel együtt! Amerikai néme­tek ültek össze, soha laikus könnyebben nem jutott még ötkarikás lethetőséghez. A há­zigazdák négyes bobjának lis­táján érdekes nevet olivasha- tunk: Eddie Eeganét. Ugyanaz az Eddie Eegan tizenkét év­vel előbb olimpiai aranyat, nyert a fé'lnehézsúlyú ökölví­vásban! Mindmáig ő az egyet- Iyen, akiinek télen és nyáron is leesett egy-egy győzelem. Az észtaki számokban a skan­dinávok megőrizték elsőségü­ket, most is a norvégok végez­tek az élen. Síugrásban első győzelmét aratta a kongsborgl Ruud család leghíresebb tagja, a mindössze 166 centiméter magas Birger Ruud. Műkorcso- lyázásba.n Sonja Hennie, aikii 24 (!!) koffer társaságában érke­zett az olimpia színhelyére, is­méi teljes sikert aratott. Meg­szakadt viszont a svéd műkor­csolyázók sorozata, s Lake Pia­cid óta nem tudnak érmet sze­rezni a világversenyeken. Mindössze négy indulója volt a, jégkorongiornanak. Európa messze van, teljes csapatokat utaztatni költséges dolog. Öreg föLdrész tinikről csaik a lengyel és a német válogatott érkezik. Hogy mégis legyen valami ját­szani va<ló, kétfordulós tornát rendeznek. Valami zökken: Ka­nada csak 2:l-re veri az első mérkőzésien az USA-t, majd a másodikon, háromszori meg­hosszabbítás után 2:2-es ered­mény születik Itt zárul Kanada nagy időszaka. Az olimpiákon és a világbajnokrságolkon még többször is az élen végeznek, de a távolság csökken, a világ mind közeiebb jön ... A nagy távolságok miatt a résztvevő országok száma 17- re csökken. Csehszlovákiából csak hat spor tói ó utazik a ten- geren’tűl'ra, és A. Bartoň hato­dik lett az észaltai összetettben. Megszületik Magyarország első érme: a Szó; lás—Rotter páros bronzérmet nyert a páros mű- korcsolyázásban. M e g le p e t és ne k számít, hogy a nemezetek nem hivatalos pontversenyét nem skandináv ország, nem Norvé­gia nyerte, hanem az USA, Nor­végia és Kanada eiőtt. TOMI VINCE A SZILIEM KULTÚRÁJA SS OLIMPIAI SZINTEM Vaszilij Kuharszki, a Szovjetunió kulturális mi­niszterének helyettese, aki a moszkvai nyári olimpián a részvevők kulturális programjáért fe­lelős, a napokban a következőket jelentette ki: „A moszkvai nyári olimpia nemcsak nagyszabású sportünnep lesz, hanem a soknemzetiségű szov­jet művészet fényes seregszemléje is." Az olimpia kezdetére elkészül az olimpiai fa­luban a kulturális központ is egy-egy színházi és koncertteremmel, amelyek befogadóképessége meghaladja az 1200 főt. Ezenkívül két bemutató mozi, több diszkotéka és könyvtár áll az érdek­lődők rendelkezésére. Az olimpiai játékok szereplőit és vendégeit több mint 30 színház, 21 koncertterem, két cir­kusz, számtalan kultúrpalota és mozi várja. Kul­turális és művészeti rendezvényeket még a moszkvai terek és utcák is kínálnak majd. A? olimpiai játékok során bemutatókat ren­dez n Bolsoj Tycatr (Nagy Színház), a Szovjet­unió Szimfonikus Zenekara, amelyben világhírű szólisták szerepelnek. A klasszikusok művein kívül előadásra kerülnek olyan alkotások is, amelyek erre az alkalomra készülnek. A látogatók megtekinthetik a Tretyakov-galé- riát, a Puskin-muzeumot, a Kreml múzeumát. Egy kíilöntárlat keretében bemutatásra kerülnek az orosz és a szovjet festészet, grafika legjobb alkotásai. A miniszterhelyettes említette, hogy a moszk­vai olimpia kulturális rendezvényeinek előkészí­tő bizottsága számít Ausztria, Holandia, Ameri­ka, az NSZK és további országok művészeinek részvételére. Különösen nagy érdeklődésre tarthat számot a mintegy száz világhírű mesterművet felsora­koztató tárlat a földkerekség nagy múzeumaiból. Hogy csak néhányat említsünk: a Louvre (Pá­rizs) Nagy-Britannia Nemzeti Galériája, a Met­ropolitan Museum (New York), az Olasz Mú­zeum és a Spanyol Múzeum. Karpov és Tal, ketten a világ legjobb sakkozói közül (ČSTK-felv.) Küszöbön az év első jelentős sakkeseménye Skariról, erről a fővárostól Stockholmtól nyugatra fekvő svéd kisvárosról eddig aligha hallottak a sakkozók. De mostr január 18-a és 27-e között ez a városka lesz az 1980-as év el­ső jelentős nemzetközi sakkeseményének, a sakkcsapat Euró- pa-bajnokság döntőjének a színhelye. Sorrendben már hetedszer kerül sor az Eu- rópa-bajnokság ra, melyet ed dig minden al ka lommal a Szovjetunió csa­pata nyert meg. Szert a szovjet sakkozók, mint a legutóbbi győztesek köz­vetlenül játsz­hatnak a dön­tőben, míg a többieknek a selejtezők so­rán kellett ki­vívniuk ezt a jogot. A nyolcas döntő résztvevői: a Szovjet­unió, Jugoszlávia, Magyaror szág, Bulgária, Csehszlovákia, Anglia és a vendéglátó Svédor szág válogatottja. Az eddigi Európa-bajnokságo- kat tekinve, a szovjet sakkozók mellett a jugoszlávok szerepel­tek a legeredményesebben: négyszer ezüst- és egyszer bronzérmesek voltak. A papír­forma szerint ezúttal az olim­piai aranyérmes magyarok a legesélyesebbek a második helyre. Igaz, az Európa-bajnok- ságon más a helyzet mint az olimpián, ahol csak négy láb­ián folyik a küzdelem. Ezért az EB reálisabb képet nyújt az erőviszonyokról, egy-egy or­szág sakkozásáról, mert itt nem négy, hanem nyolc táblán mérik össze az erejüket. A selejtezők meglepetése volt, hogy az angolok, akiknél a leg­alacsonyabb a csapat tagjain, k az átlagos életkora — elütötték a döntőtől az NSZK-t, Izraelt és Hollandiát. A döntő részt­vevőinek játékereje — a világ­bajnok Karpovval az élén felál­ló Szovjetuniót kivéve — na­gyon kiegyenlített. Hiszen még az aránylag gyöngébbnek tar­tott svédek is Romániát meg­előzve jutottak a döntőbe. A csehszlovák válogatott esé­lyeit nehéz megítélni, de nem kétséges, hogy a 3—5. hely el­érése ebben a mezőnyben si­kernek számítana. Csapatunk Filip nagymester­nek, a válogatott edzőjének a kíséretében a következő felállí­tásban utazik Svédországba: Hort, Smejkal, Jansa, Plachet- ka nagymesterek, Prandstetter, Ftáčnik, Lechtinský és Hausner nemzetközi mesterek, tartalék: Meduna és Sikora nemzetközi mesterek. . dg A tavaszi bajnoki labdarúgó-idény menetrendje XVI. forduló, február 24.: Dukla—Cheb, Inter Nitra, Spar­ta—Lokomotíva, Brno—Trenčín, Trnava—Plzeň, ZŤS—Bohe­mians, Banská Bystrica—Slo­van, Ostrava—Slávia. XVII. forduló, március 1,: Ostrava—Dukla, Slávia—Banská Bystrica, Slovan—ZŤS, Bohe­mians—Trnava, Plzeň—Brno, Trenčín—Sparta, Lokomotíva— Inter, Nitra—Cheb. XVIII. forduló, március 9.: Dukla—Nitra, Cheb—Lokomotí­va, Inter—Trenčín Sparta—Pl­zeň, Brno—Bohemians, Trnava —Slovan, ZŤS—Slávia, B, Byst­rica—Ostrava. XIX. forduló, március 12.: B. Bystrica—Dukla, Ostrava— ZŤS, Slávia—Trnava, Slovan— Brno, Bohemians—Sparta, Plzeň —Inter, Trenčín—Cheb, Loko­motíva—Nitra. XX. forduló, március 18.: Dukla—Lokomtíva Nitra—Tren­čín, Clieb—Plzeň, Inter—Bohe­mians Sparta—Slovan, Brno— Slávia, Trnava—Ostrava, ZŤS — B. Bystrica. XXI. forduló, március 22.: ZŤS—Dukla, B. Bystrica—Trna­va, Ostrava—Brno, Slávia— Sparta, Slovan—Inter, Bohe­mians—Cheb Plzeň—Nitra, Trenčín—Lokomotíva. XXII. forduló, március 30.: Dukla—Trenčín, Lokomotíva— Plzeň, Nitra—Bohemians, Cheb —Slovan, Inter—Slávia, Sparta —Ostrava, Brno—B. Bystrica, Trnava—ZŤS. XXIII. forduló, április 2.: Tr­nava—Dukla, ZŤS—Brno, Ban­ská Bystrica—Sparta, Ostrava— —Inter, Slávia—Cheb, Slovan —Nitra, Bohemians—Lokomotí­va, Plzeň—Trenčín. XXIV. forduló, április 6.: Duk­la—Plzeň, Trenčín—Bohemians, Lokomotíva—Slovan, Nitra— Slávia, Cheb—Ostrava, Inter— Dukla, Sparta—ZŤS, Brno— Trnava. XXV. forduló, április 20.: Br­no—Dukla, Trnava—Sparta, ZŤS—Inter, B. Bystrica—Cheb, Ostrava—Nitra, Slávia—Loko­motíva, Slovan—Trenčíčn, Bohe­mians—Plzeň. XXVI. forduló, április 23.: Dukla—Bohemians, Plzeň—Slo­van, Trenčín—Slávia, Lokomotí­va—Ostrava, Nitra—B. Bystrica, CheD—ZŤS, Inter—Trnava, Sparta—Brno. XVII. forduló, április 26.: Sparta—Dukla, Brno—Inter, Trnava—Cheb, ZŤS—Nitra, B. Bystrica—Lokomotíva, Ostrava —Trenčín, Slávia—Plzeň, Slo­van—Bohemians. XIIVIII. forduló, május 4.: Dukla—Slovan, Bohemians— Slávia, Plzeň—Ostrava, Trenčín —B. Bystrica, Lokomotíva—ZŤS, Nitra—Trnava, Cheb—Brno, In­ter—Sparta. XXIX. forduló, május 11.: Inter—Dukla, Sparta—Cheb, Brno—Nitra, Trnava—Lokomo­tíva, ZŤS—Trenčín, B. Bystri­ca—Plzeň, Ostrava—Bohemians, Slávia—Slovan. XXX. forduló, május 14.: Duk­la—Slávia, Slovan—Ostrava, Bo­hemians—B. Bystrica, Plzeň— Košice, Trenčín—Trnava, Loko­motíva— Brno, Nitra—Sparia, Cheb—Inter. Ilyen talajon játszották az UEFA Kupa 3. fordulójának Zbr^juvka Brno — Standard Liége visszavágó mérkőzését. Vajon milyen talaj várja a tavaszi idény nyitányán a játékosokat? (C'STK-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents