Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-07 / 5. szám, hétfő

Az Izvesztyija Dijáért sorra került nemzetközi jégkorong-tornán így találkozott egymással Marti- nec (10-es számmal) és Tretyak. Lehet, hogy majd Lake Piacidban is próbára teszik egymást, amennyiben a négyes döntőbe a várakozás szerint bejut mind a szovjet, mind a csehszlovák válo­gatott ' (ČSTK fölv,) A JÉGKORONG VILÁGÁBÓL 'Az 1980-as év legnagyobb jégkorongeseménye a téli olimpia tornája lesz, amely Lake Piacid­ban február 12-e és 24-e között kerül sorra. Mind a csoportmérkőzéseket, mind a döntő ta­lálkozókat két jégstadionban rendezik, az egyik az úgynevezett olimpiai aréna, a másik az olim­piai jégcsarnok lesz. A részvevő csapatokat az előző VB táblázatá­nak segítségével két csoportba sorolták, s a pi­ros csoportba a Szovjetunió, Kanada, Finnország, Hollandia, Lengyelország és Japán, a kék cso­portba pedig Csehszlovákia, Svédország, az NSZK, az Egyesült Államok, Románia és Norvé gia együttese került. Már közzé is tette az L1HG a csatározások le bonyolításának teljes műsorát. Ez a következő. február 12, kedd: 13.00 (olimpiai aréna) Norvégia—Csehszlovákia 13.30 (jégcsarnok) Kanada—Hollandia 16.30 (aréna) NSZK—Románia 17.00 (csarnok). USA—Svédország 20.00 (aréna) Lengyelország—Finnország 20.30 (csarnok) Szovjetunió—Japán február 14, csütörtök: 13.00 (aréna) Svédország—Románia 13.30 (csarnok) NSZK—Norvégia 16.30 (aréna) Szovjetunió—Hollandia 17.00 (csarnok) Kanada—Lengyelország 20.00 (aréna) Finnország—Japán 20.30 (csarnok) Csehszlovákia—USA február 16, szombat: 13.00 (aréna) USA—Norvégia 13.00 (csarnok) Csehszlovákia—Románia 16.30 (aréna) Hollandia—Japán 16.30 (csarnok) Lengyelország—Szovjetunió 20.00 (aréna) Svédország—NSZK 20.30 (csarnok) Kanada—Finnország február 18, hétfő: 13.00 (aréna) Kanada—Japán 13.30 (csarnok) Svédország—Norvégia 16.30 (aréna) Hollandia—Lengyelország -17,00 (csarnok) Szovjetunió—Finnország 20.00 (aréna) Csehszlovákia—NSZK 20.30 (csarnok) USA—Románia február 20, szerda: 13.00 (aréna) Románia—Norvégia 13.30 (csarnok) Csehszlovákia—SvédOü&a&g 16.30 (aréna) Lengyelország—Japán 17.00 (csarnok) Szovjetunió—Kanada 20.00 (aréna) Finnország—Hollandia 20.30 (csarnok) USA—NSZK február 22, péntek: 13.30 (csarnok) a piros és a kék csoport har­madik helyezettjeinek találkozója, s a győztes foglalja el az olimpiai jégkorong-torna ötödik helyét. 17.00 (csarnok) a piros csoport győztese a kék csoport második helyezettjével játszik 20.30 (csarnok) a piros csoport második helye­zettjének és a kék csoport győztesének találko­zója február 24, vasárnap: 11.00 (csarnok) a ptoos és a kék csoport második helyezettjeinek viaskodása 14.30 (csarnok) a piros és a kék csoport elsÄ helyezettjeinek mérkőzése. kik fújjak a sípot? Jóelőre kijelölték az olimpiai jégkorong-torna játékvezetőit, akiknek névsora az LIHG meg­adta sorrendben a következő: Dombrovszkij (szovjet) Šubrt (csehszlovák) Haley (kanadai) Lindgren (svéd) Kaisla (finn) Naegles (amerikai;) Kompalla (nyugatnémet). ELŐZETES AZ 1961-ES VB ROL Idén nem lesz jégkorong-világbajnokság, míg a jövő évit Svédország rendezi. A rendezők kö­zölték, hogy a VB-t két csoportban bonyolítják le. Az I. csoport színhelye Stockholm lesz, s ab­ban a következő csapatok szerepelnek: SZOVJET­UNIÓ, KANADA, FINNORSZÁG, HOLLANDIA. A II. csoport találkozói Göteborgban kerülnek sorra, s azokon a következő csapatok vesznek részt: SSEHSZLOVÁKIA, SVÉDORSZÁG NSZK, USA. ISMÉT A KANADA KUPÁÉRT Idén ismét sor kerül a Kanada Kupa küzdel­meire, de csak annnyit tudunk, hogy valamikor szeptemberben és valahol Kanadában. Ez a tény viszont határozottan kedvez a Rudé právo ha­gyományossá váló tornájának, mert a részvevő csapatok már a Prágában sorra kerülő nemzet­közi tornán formájuk teljében állnak rendelke­zésre, s ezzel jelentőségében is növekszik a Ru­dé právo nemzetközi rendezvénye. Egyébként a csehszlovák B-válogatott vezetője Lake Piacid­ban az előolimpíai tornán Jaroslav Stanek, a Ru­dé právo sportrovatának dolgozója volt, aki igyekezett a tengeren túlról is a legerősebb ősz- szetételű csapatokat megnyerni az említett prá­gai szereplésre. Az előző Kanada Kupa látványos küzdelmeire emlékezve feltételezzük, hogy e rendezvény idei folytatása is a jégkorongsport további hathatós fejlődését segíti elő. (za) ^findig a tökéletesre törekszik Orlowski magáréi és ellenfeleiről A téli olimpia időpontja ha­talmas léptekkel tközeleg, s ezért az egyes sportágaikban történtek iránt mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. A legutóbbi síugró versenyeket, a kedvezőtlen időjárás ellené­re tízezres tömegeik tekintették meg, és hasonló volt a hely­zet az alpesi számoknál is. Tegnap az alpesi sí Világ Kupa küzdelmei a nyugatnémet Pfron- teben, ill. a francia Pre Loup- ban folytatódtaik. Decemberben Ismét bekövetkezett néhány ko­moly sérülés, egy-két versenyző az idén már nem szerepelhet*, tehát az olimpiai részvételről is le kell mondaniuk. Aki ép bőrrel úszta meg az eddigi ösz- szecsapésokat, tovább folytatja, de egyikük sem veheti biztos­ra, hogy ott lesz Laike Piacid­ban. Pedig a többségük egyáltalán nem titkolja, hogy az olimpiai győzelemnek, értékes helyezés­nek sokkal nagyobb jelentősé­get tulajdonít, mint a Világ Ku­pában elérendő sikernek. Ezen viszont seiüki sem csodálkozik, hiszen az olimpiának minden sporteseménynél nagyobb az ér­téke s ezzel a varázsa is. Mind­ez már a versenyzők felkészü­lésén érezhető. Soha olyan kö­rültekintő; sokoldalú, nagy lenfelei szeretnének rájönni, hibátlan teljesítményének, so­rozatos sikereinek titkára, mert 13 óriásműlesiklást egymás után megnyerni, nem lehet «a véletlen műve. Az alpesi sícirkuszban ;i női mezőnyben Stenmarknál is na­gyobb sztár Annemarie Moser- Pröll, akinek az elmúlt év vé­gén egy osztrák képeslapban az „Asszony határok nélkül- meghökkentő címet adományoz­ták. A statisztikai adatok azon­ban azokat igazolják, akik a 27 éves fiatalasszonyról felső­fokon írnak, nyilatkoznak Az elmúlt tíz Világ Kupa Idény­ben hatvanszor végzett az első helyen és hatszor nyerte a Vi­lág Kupa összetett versenyét. Ilyen teljesítménnyel a sportág történetében eddig még senki sem dicsekedhetett. Annemarie még sem elége­dett maradéktalanul. 1974-ben és 1978-ban világbajnoki ara­nyat szerzett, a leginkább áhí­tott siker, az olimpiai bajnoki cím azonban várat magára. 1972-ben a svájci Nadig ütötte el ettől, 1976-ban pedig vissza­vonult és úgy tűnt elhatározá­sa végleges. Egy esztendővel később azonban ismét feltűnt a versenypályákon és a lesiklás­ban szinte nem talált ellenfél­Ingemar Stenmark olimpiai győzelmét biztosra lehet venni. Az lenne a nagy meglepetés, ha az óriásműlesiklásban nem ő nyerné az aranyérmet í ÖSTK-felv.] megterhelésű edzéseket magá­ba foglaló felkészülés nem ta­pasztalható mint az olimpia előtt. Vonatkozik ez természe­tesen a téli sportokra és spor­tolókra is. Lake Placid-nak is megvan­nak az esélyesei, azok a rend­kívüli képességekkel rendelke­ző versenyzők, akiknek győ­zelmével a leginkább számol­ni lehet. Az alpesi számokban akadnak jónéhányan, akik biz­tosan ott lesznek az elsőségért folyó küzdelemben. Biztosra azonban csupán egyetlen ver­senyző győzelme vehető, még­pedig Stenmarké az óriásmfile- siklásban. A hallgatag svéd sí- zőről versenytársa Stig Strand röviden így nyilatkozott: „Min­dig a tökéletesre törekszik. Ahol nem lehet első, aziránt nem nyilvánít érdeklődést.“ A 23 éves Ingemar Stenmark ezért nem akar lesikló verse­nyen indulni, mert ebben a számban nincsenek győzelmi esélyei. A műlesiklás, de főleg az óriásmfilesiklás jelenti szá­mára a sikert,, amit az 1976- ban, 1977-ben és 1978-ban el­nyert Világ Kupa igazol a leg­ékesebben. Mennyire tökéletes Stenmark tudása ebben a két számban, arról az tanúskodik a legszem- lélteitőbben, hogy nincs még egy versenyző, akinek techni­kailag tökéletes teljesítményét képfelvételről annyian tanulmá­nyoznák, mint Stenmarkét. El­lenfelei tudatosították félelme­tes fölényét, de ennek okára, miértjére magyarázatot egye­lőre nem találtak. Pedig el­re. Most, az olimpiát megelőző évadot sérülés okozta többhe­tes kihagyás előzte meg, s ta­lán ennek tulajdonítható, hogy az első lesikló versenyeken nem dominált. Sapporo hőse Marie-Theres Nadig mutatko­zott be kitűnően, úgy látszik 1972-hoz hasonlóan, az idén is olimpiai babérokra vágyik. Mo­ser viszont a 'két technikai számban a műlesiklásban és az óriásműlesilklásban halmozott sikert sikerre, így a derűlátók Lake Piacidban mindhárom számban aranyéremre esélyes­nek tartják. Az eddig elmondottak azt igazolják, hogy tíz éven át az élvonalban lehet maradni, sőt kitűnő eredményeket lehet fel­vonultatni. A elmúlt évtized egyik legendás hírű alpesi ver­senyzője Franz Klammer azon­ban egyelőre nem tud magára találni. 1975 és 1978 között ösz- szesen 23 lesiklóversenyt nyert, néha fölényesen, máskor pe­dig ezredmásodpercekkel ve- télytársai előtt, amit rendkívü­li képességeinek, remek küzdő­szellemének, g v özn iaka rá sá nak köszönhetett. El tudta viselni azt a nagy terhet, hogy az egész nemzet az innsbrucki olimpián feltétlenül győzelmet várt tőle. Klammer győzött és azokban a napokban Ausztria legünnepeltebb sportolója volt. Az olimpia után azonban liosz- szú időre olyan hullámvölgybe került, amelyből csak most kezd kilábalni. Vele is számol­ni kell Lake Placid-ban? Bizo­nyárai (kollár) (ČSTK) — Közelednek a leg­jobb európai asztaliteniszezők nagy próbatételei, Münchenben február 2—4. között rendezik meg a Top 12 elnevezésű ha­gyományos létraversenyt, majd Bern április 5—14. között lesz az Európa-bajnokság színhelye. Az esélyesekről és a nagy ver­senyek körüli érdekességekről a CSTK tudósítója Milan Or- lowskit (képünkön) kérdezte meg. @ ön szerint kinek van leg­nagyobb esélye az Európa-baj- noki cím megszerzésére? — Az új kontinensbajnok a legtapasztaítabbak, a rutinosak valamelyike lesz. Jelenleg ki­tűnő Klampár és Bengtsson for­mája, de nagy teljesítményre képes Gergely, Jónyer, Surbek és Secretin is. Nagy előnyük, hogy időzíteni tudják legjobb teljesítményüket. # Az európai zöld asztalok­nál kinél tapasztalt legjelentő­sebb fejlődést az előző idény­ben? — Két lengyel aszta íitenl- szezőnél, Grjibbánál és Kn- cbnrskiná!. Mindkettő nagvon igényesen alkalmazza a topspi­nők sorozatát és villámgyors kontracsatákra vállalkoznak. 9 Idén már másodszor ren­dezik meg az asztaliteniszezők Nagydíj versenyét. Hogyan ér­tékeli? — Kétségtelen, hogy jelen­tős rendezvény, de nem any- nyira elsőrendű érdekeltségű a résztvevők számára, mint ahogy eleinte látszott. Ezt bi­zonyította a legjobb nyolc Norwich Unionban sorra került tornája, amelyen különböző okok miatt nem vett rési:t Bengtsson, Thorsell, Surbek és Secretin. A Nagydíj jelenlegi állása tehát nem tükrözi meg­felelő mértékben a mostani helyzetet. Csak az ápri*>sban sorra kerülő Európa-bajnokság bizonyítja be, ki is a legjobb. Van-e különös kívánsága az 1980. évre? — Egyéniben és párosban már szereztem Eurúpa-bajnoki címet. Újabb nagy és merész kívánságom, hogy a férfi csa­patversenyben szerezzünk aranyérmet. Az 1975. és az 1979. évi világbajnokságon a csapatok küzdelmében bronz­érmet sikerült szereznünk. Megítélésem szerint idén na­gyon erős csapatunk, amely­ben Dvo^áSek és Panský mel­lett szerepelek. Azt is szeret­ném, hogy végre Prágában is megfelelő snartcsarnok állna az asziaütaniszerők rendelke­zésére, ahol válogatni* talál­kozókat és na«»y tornákat le­hetne lebonyolítani.

Next

/
Thumbnails
Contents