Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-31 / 26. szám, csütörtök

Bőkezűség a Pentagonhoz — szűkmarkúság másokhoz Haladó amerikai szervezetek bírálják a csillagászati katonai költségvetést 0 Brown védelmébe vette Cartert MACKÓMONOLÓG Olimpia—velük, vagy nélkülük? Indokolatlan bojkotttel hívás Washington mindeddig eredménytelenül fáradozik, hogy a vilá-i got és az amerikai sportolókat rábírja a moszkvai nyári olimpia bojkottjának támogatására, hiszen a 140 nemzeti olimpiai bizott­ság közül egy sem csatlakozott a washingtoni felhíváshoz. A Carter-kormányzat nyomására előbb a képviselőház, majd a szenátus külügyi bizottsága is helyeselte a bojkottot. Most az USA Olimpiai Bizottságára is egyre fokozódó nyomás nehezedik, hogv hasonló lépésre szánja el magát. A Los Angeles Times lap szerint Washington megfenyegette az olimpiai bizottság tagjait, amennyiben nem helyezkednek „megfelelő“ álláspontra, a kor­mányzat megvonja a hazai sport fejlesztési céljaira szánt 16 mil­lió dollárt. Az amerikai olimpiai bizottság elnöke, Robert Kane kijelen­tette, ha az USA nem küldi el versenyzőit Moszkvába, ez súlyos csapást jelentene az egész olimpiai mozgalomra. Ha erre mégis sor kerülne, várhatóan a szocialista országok 1984-ben Los An­gelesben megtartandó következő játékokon nem vennének részt és ily módon az olimpia halálra lenne ítélve. Lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke mind-» eddig tartózkodott a terjedelmesebb állásfoglalásoktól. De rövid, tömör véleménye egyértelmű: a nemzeti olimpiai bizottságok szilárdan a NOB álláspontját támogatják, amely mint ismeretes, nem lát okot arra, hogy a moszkvai játékokra ne kerüljön sor. A Szovjetunió ugyanis maradéktalanul megtartja az olimpiai já-> tékokra vonatkozó szabályokat és Moszkva várja az olimpia résztvevőit. A Lengyel Olimpiai Bizottság bejelentette, hogy sportolói részt vesznek az olimpián. A bizottság szerint a lengyel sportolók már régóta rendszeres edzésekkel készülnek és mindannyiukat felhá­borítja a moszkvai olimpia meghiúsítására irányuló washingtoni igyekezet. A Finn Olimpiai Bizottság is úgy döntött, hogy országa sporto­lói indulnak Moszkvában. A bizottság nyilatkozata rendkívül ha-- tározottan hangsúlyozza, hogy Finnország semmiképp sem csat­lakozik az olimpia bojkottjához. Hasonló álláspontra helyezkedett a belga és a mexikói bizottság is. A mexikói bizottság elnöke szerint Moszkvában mindenképp lesz olimpia, a kérdés csak az, hogy az amerikaiakkal, vagy nélkülük. Egyidejűleg azt is be­jelentette, hogy a jövő héten Mexikóvárosban összeül a Nemzet-’ közi Olimpiai Bizottságok Végrehajtó Bizottsága, amely megbé-* lyegzi az USA bojkottszándékát. A Francia Kommunista Párt vezetősége is elítélte az impéria-1 lista körök olimpiaellenes manővereit. Nagy-Britanniában az olimpiai bojkottal kapcsolatos vélemények meglehetősen megoszlanak a kormányzó konzervatív párton belül is. Míg Thatcher kormányfő egyértelműen támogatja Cartert az olimpia meghiúsítására irányuló erőfeszítéseiben, Heath volt mi­niszterelnök ellenzi a bojkottot. Hangsúlyozta, hogy a politikának semmi köze a sporthoz és a moszkvai olimpia körül kavart nagy por elvonja a nyugati kormányok figyelmét az égető társadalmi problémáktól. A Közös Piac tagállamai elvetették az olimpiai játékok bojkott­jával kapcsolatos közös fellépés gondolatát, mert Franciaország és Írország már hivatalosan közölte részvételét. Néhány nyugat­európai országok olimpiai bizottságai várhatóan Frankfurtban holnap összeülnek véleménycsere céljából. Az NSZK, Dánia' és Hollandia mindeddig várakozó álláspontra helyezkedett. Hivatalos vatikáni vélemény szerint II. János Pál pápa is ellenzi az olimpia bojkottját. A pápa szerint, „a nemes vetélkedés a sport­ban ápolja a népek közötti barátságot, szolidaritást, békét és örömet“. (CSTK) BEFEJEZŐDÖTT AZ ISZLÁM KONFERENCIA KGST-TANÁCSKOZÁS (ČSTK) — Moszkvában teg­nap befejeződött — Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az NDK, Lengyelország. Romá- nia, a Szovjetunió, továbbá Ju­goszlávia képviselőinek részvé­telével — a KGST-tagországok kormányközi bizottságának második ülésszaka a tagorszá­gok atomenergetikai együttmű­ködéséről az 1990-ig terjedő időszakban. A kormányközi bizottság ja­nuár 29—30-án az atomerőmű­berendezések gyártásával és kölcsönös szállításával kapcso­latos sokoldalú nemzetközi sza­kosításra és kooperációra vo­natkozó végrehajtási megálla­podással összefüggő kérdések ről, valamint a 440 megawatt teljesítményű blokkok berende­zésének előállításával kapcsola­tos feladatokról, tanácskozott. A csehszlovák küldöttség, amelyet Josef Simon szövetsé­gi miniszterelnök-helyettes ve­zetett. tegnap Moszkvából haza­utazott Prágába. (ČSTKJ — A Kubát az Egye­sült Államok hirtelen külpoliti­kai irányváltozásából eredően reális veszély fenyegeti — fi­gyelmeztetett a Katonai-Honvé­delmi Nevelési Társaság alaku­ló közgyűlésén Havannában elmondott beszédében Raul Castro, a Kubai Köztársaság államtanácsának és miniszter­tanácsának elnökhelyettese. „Az Egyesült Államok kormá­nya, gyorsabban, mint azt bárki ts előre láthatta volna, hirtelen megváltoztatta politikáját és a realizmus egyes jeleitől, ame­lyek a legutolsó hónapokig nyil­vánvalóak voltak, teljesen egy­értelműen visszatér a hideghá­borús időszakhoz“ — mondotta Kául Castro. Nem kell hangsúlyozni, mi­Levizsgázott! (CSTKj — A washingtoni külügyminisztérium szolgálati bulettinjéböl érdekes dolgokra derül fény. Kitudódott például az is, hogy Richard Kneip, az USA szingapúri nagykövete diplomáciai posztját elfoglalva 1978 ban nem tudta, hogy ki Helmut Schmidt és Valery Gis- card d’Estaing. A jelentés szerzője méltatlan­kodik a diplomaták kiválasztá­sával kapcsolatosan. Richard Kneipot, Dél-Dakota állam volt kormányzóját pedig maga Car­ter elnök nevezte ki. Az ameri­kai diplomata politikai tájéko­zatlanságát a szingapúri képvi­seleti testület több dolgozója is alátámasztotta. Amikor Kneip megérkezett állomáshelyére, ilyen primitív kérdésekkel sok­kolta a követség dolgozóit: „Csak nem azt akarják monda­ni, hogy India és Pakisztán kö­zött valaha háború folyt? De miért?“ Felettébb csodálkozott, amikor tudomására jutott, hogy két Korea létezik. H arminc évvel ezelőtt, 1950. január 30-án vette fel a Szovjetunió és Vietnam a dip­lomáciai kapcsolatokat. A Szov­jetunió volt az első szocialista ország, ameiy ezzel a fontos politikai döntésével támogatta az ifjú, harcoló demokratikus köztársaságot. Nem sokkal ez­után a többi szocialista ország is megtette ezt a lépést, köz­tük hazánk is 1950. február 2-án. Vietnam teljes diplomáciai elismeréséhez azonban még hosszú volt az út. Délketet- Ázsia problémáit éveken át in­kább katonai akciókkal, sem­mint tárgyalásokkal oldották meg. Vietnam még fel sem lé­legzett a francia elnyomás alól, és máris újra meg kel-, lett védenie szabadságát, önál­lóságát és területi egységét — ezúttal az amerikaiak ellen. Amikor 1973 januárjában a pá­rizsi Hotel Majesticben megál­lapodás született a háború be­f ČSTK! — Harold Brown amerikai hadügyminiszter a képviselöház hadügyi bizottsá­gának előterjesztett évzáró je­lentésében demagóg módon vé­delmezte a Carter elnök által előterjesztett csillagászati ösz- szegű katonai költségvetést. Ar­ra mutatott rá ugyanis, hogy az Egyesült Államok válaszút előtt áll. a világ legerősebb nemzete marad-e, vagy meg­elégszik az alárendelt szerepé­vel. Brown ismét a „növekvő szovjet veszélyre“ hívta fel a figyelmet. , , ’ Hasonló „érveket“ sorakozta­tott fel a fegyverkezés fokozá­sa mellett David Jones tábor­nok, a vezérkari főnökök tes­tületének elnöke is, akinek je­lentését külön hallgatta meg a bizottság. Mindkét jelentésre azonban jellemző, hogy az elő­lyen veszély fenyegeti Kubát Washington politikája megvál­tozásának következtében, tekin­tettel Kuba földrajzi fekvésére, és arra a gyűlöletre, amelyet a kubai forradalommal szemben azok a legreakciósabb és legag- resszívabb körök táplálnak, amelyek az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikáját diktál­ják. Pánik nélkül, nyugodtan, de teljes éberséggel hoztuk meg a szükséges intézkedése­ket. — tette hozzá Raul Cast­ro. Elítélik a brit kormány eljárását (ČSTK) — Romes Csandra, a Béke világtanács főtitkára Del­hiben elmondotta, hogy 14 órát kellett töltenie egy londoni bű­zös börtönben, míg kiutasítot­ták Nagy-Britanniából. Csandra volt az első indiai állampol­gár, akit politikai ok miatt utasítottak ki. Az eset, amely­ről mi is beszámoltunk, a brit közvélemény felháborodását váltotta ki. „A brit konzerva­tív hatóságok provokatív akció­ja minden kétséget kizáróan a Carter által meghirdetett hideg- háborús politikának a része“ — jelentette ki a BVT főtitkára. Gordon McLennan, Nagy- Britannia Kommunista Pártjá­nak főtitkára levélben tiltako­zott William Whitelaw belügy­miniszternél, mert nem enge­délyezte Roines Csandra szá­mára a beutazást Nagy-Britan- niába. (ČSTK) — A londoni The Daily Telegraph című lap érte­sülése szerint Margaret That­cher kormányfő augusztusban Kínába látogat. A kínai fél rendkívüli jelentőséget tulajdo­nít a brit miniszterelnök láto­gatásának, tekintettel arra a „forró fogadtatásra“, amely­ben Hua Kuo-feng részesült ta­valy Nagy-Britanniában, — ál­fejezésáről, Vietnam előtt még nehéz út állt a két országrész egyesítése felé. 1976 júliusában kiáltották ki a Vietnami Szocialista Köz­IDŐÁLLÓ BARÁTSÁG társaságot. Az 50 milliós, csak­nem 330 ezer négyzetkilométer területen elterülő ország ezt követően megkezdte gazdasá­gának békés építését. Ekkor is a szocialista országok siettek segítségére. 1978 júliusában a VSZK-t felvették a KGST teljes­jogú tagjai sorába. Az Egyesült Államok mesterkedései ellené­re a VSZK 1977 szeptemberé­ben az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja lett, bár már ugyanazon év augusztusá­ban több mint száz országgal tartott fenn diplomáciai kap­csolatokat. ző évektől eltérően Kínát nem minősíti potenciális katonai el­lenfélnek, inkább mint szövet­ségesről beszél róla. A haladó amerikai szerveze­tek és politikusok is természe­tesen nem értenek egyet a Car­ter-kormányzat új költségveté­sével, mindenekelőtt a katonai kiadások ily nagy mértékű nö­velésével. „A kormány megnyi­totta erszényét a Pentagon előtt, de becsukta azok előtt, akiknek erre nagyobb szüksé­gük lenne“ — mondotta Patri­cia Minke, „Az amerikaiak a demokratikus akciókért“ elne­vezésű szervezet elnöke. Az amerikai Kongresszusban uralkodó hangulat azonban ar­ról tanúskodik, hogy a rekord­magasságú katonai költségve­tést jóváhagyják. Robert Byrd szenátor, a szenátus demokrata párti csoportjának a vezetője még arra is biztatta Cartert, hogy „fegyverekre még többet kaphat, mint amennyit kér“. A kormánypárt kevesli a hadikiadásokat (ČSTK) — Az amerikai re­publikánus párt hivatalosan válaszolt Carter elnök évi je­lentésére, s abból kitűnik, hogy az elnök eszerint nem ké­pes elfogadhatóbb alternatívát felkínálni a jelenlegi irányvo­nal helyett. John Jacob Rhodes, a képvi­selőház republikánus párti cso­portjának vezetője, valamint Theodore Stevens, a párt szená­tusban képviselt tagjainak a vezetője tévébeszédükben azt hangoztatták, hogy a rekord­magasságú katonai kiadások nem elegendők, s a republiká­nusok azok még nagyabb mér­tékű fokozására fognak töre­kedni. Brzezinski Pakisztánba utazik (ČSTK) — A héten Zbigniew Brzezinski nemzetbiztonsági fő­tanácsadó és Warren Christop­her külügyminiszter-helyettes vezetésével amerikai küldött­ség utazik Pakisztánba, hogy a szovjetellenes kampány kereté­ben demonstrálja az Egyesült Államok Pakisztánnak nyújtott támogatását, és megtárgyalja a katonai együttműködés részle­teit. A küldöttség hazatérőben valószínűleg megszakítja útját Szaúd-Arábiábán. David McGiffert hadügymi­niszter-helyettes vezetésével Pakisztánba amerikai katonai küldöttség is ellátogat. lapítja meg a lap, majd így folytatja: a két kormányfő már akkor közös nevezőre jutott az erőpolitika alkalmazásának kérdésében és nem vitás, hogy ezúttal — mivel London egy­értelműen az Egyesült Államok mellé állt a nemzetközi fe­szültség fokozásában — Peking még nagyobb rokonszenvvel fogadja Thatchert. Vietnam nemzetközi pozíciói megerősödtek az 1979 februári kínai agresszió után is. Csak kevés olyan ország volt, amely nem ítélte el a pekingi táma­dókat. A VSZK nemcsak had­serege hősiességének köszönhe­tően verhette vissza a kínai agressziót, hanem a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió jelentős politikai, erkölcsi és anyagi segítségével is. A szovjet—vietnami barátsá­gi és együttműködési megálla­podás, amelyet 1978 novembe­rében írtak alá, a két ország közötti kapcsolatokat új, minő­ségileg magasabb szintre emel­te. Vielnam ma bízvást támasz­kodhat a Szovjetunió barátsá­gára, támogatására és együtt­működésére, s ebből a szem­pontból a diplomáciai kapcso­latok harminc évvel ezelőtti felvétele a két ország között az első alapvető lépés volt. (ČSTK) (ČSTK) — Iszlamabadban, Pakisztán fővárosában befejező­dött az iszlám konferencia. Va­lamennyi résztvevő aláírta azt a határozatot, amely felszólítja az összes iszlám országot, hogy politikailag, gazdaságilag és kulturális téren bojkottálják az egyiptomi rendszert. A hatá­rozat elítéli az USA, Izrael és Egyiptom közti együttműködést és hangsúlyozza, hogy az „dur­va támadás a palesztin nép el­len, s veszélyezteti az összes arab és iszlám ország bizton­ságát és függetlenségét“. Az iszlám konferenciára azonban inkább a negatív vo­nások voltak a jellemzők, ugyanis már előkészítésének időszakában nyomást gyakorol­tak rá az iszlám mozgalmon kí­vül álló imperialista erők. Az Egyesült Államok a reakciós arab és iszlám országokat arra használta ki, hogy vegyék fel a konferencia napirendjére az ún. afgán kérdést. Az iráni és a líbiai képviselő ellenvetése és az afgánisztáni külügymi­niszter hivatalos tiltakozása el­lenére a konferencia olyan ha« tározatot fogadott el, amely el­ítéli a Szovjetunió Afganisztán* nak nyújtott segítségét. Sajná­latos, hogy ezzel az iszlám konferencia is csatlakozott azokhoz az Afganisztán-elle- nes erőkhöz, amelyek nyíltan beavatkoznak az önálló ország belügyeibe. Tűzharcok Salvadorban (ČSTK) — Ilobasco salvadori városkában egy katonai kom­mandó lelőtt négy fiatalt, akik az Egységes Népi Akciófront (FAPU) tagjai voltak, és tilta­kozásul a rendőri hatóságok múlt heti gyilkosságai ellen szombaton elfoglalták a helyi templomot. A partizánok és a kormáúy« csapatok közti tűzharcról ér­kezett jelentés a fővárostól délre levő San Miguel Tepezon- tes városából is. San Salvadorban jelenleg fel­fegyverzett katonák és rend­őrök járőrszolgálatot teljesíte­nek. Az egyetemi központban ülésezik az ellenzéki baloldali erők koordinációs bizottsága, hogy pontosítsa egységes lépé­seit a kormány megtorló intéz-* kedései ellen. KUBÁT ÉBERSÉGRE KÉSZTETI A MEGVÁLTOZOTT WASHINGTONI POLITIKA Thatcher viszonozza Hua látogatását „FORRÓ” FOGADTATÁSRA SZÁMÍTHAT „Na, erre még alszom egyet!“ [A Népszabadságból)

Next

/
Thumbnails
Contents