Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-29 / 24. szám, kedd
Hatvanezer tonna zöldség évente FOKOZATOSAN GÉPESÍTIK A TERMELÉST A tartalékok feltárásáért A komármi;i (Komárno) járás párt- és gazdasági szervei a CSKP KB 1975-ös évi októberi ülése és a CSKP XV. kongresszusa határozatának szellemében kidolgozták a zöldségtermelés növelésének tervét. Fokozatosan egyre kedvezőbb feltételeket hoznak létre, és a 7. ötéves tervidőszakban már évente hatvanezer tonna zöldséget termelnek. A program kidolgozásakor a fő figyelmet az integrációs, valamint a szállítói-megrendelői kapcsolatok rugalmasabbá tételére fordították. A jobb együttműködés érdekében az említett szervek javaslatára a járásban megalakult az efsz-ek, állami gazdaságok, valamint a LIKO, a Zelenina, a SEMEX termelési-gazdasági egység együttműködésével a termelők kooperációs vállalata. A tömörült üzemek és vállalatok fő feladata a termelés és az értékesítés összehangolásit 1980 1. 29. Elmondhatjuk, hogy a koope rációs vállalói nagy mértékben hozzájárult járásunkban a zöldségtermelés növeléséhez. A termelés összehangolásával növekedik a termelés mennyisége is. Ezt bizonyítja, hogy amíg az ötéves tervidőszak első éveiben a termelők csak 34 000 tonna zöldséget termeltek évente, a múlt évben már 54 000 tonnát értékesítettek, és az elkövetkező években, •—> amint már említettük — évente hatvanezer tonna zöldséggel gazdagít jók a piacot. Ez a mennyiség Szlóvákia zöldségtermelésének több mint egyötöde. A termeiés növekedéséből a részarány 40 százaléka a primőr* és általában a korai zöldség, a többi pedig az iparszerű termelési módszerrel előállított zöldségféle, főleg a paradicsom, a hagyma, a zöldborsó és a fűszerpaprika. E növények vetéséhez, ápolásához, betakarításához és tárolásához általában már be tudjuk szerezni a megfelelő gépeket. Az eddigi tapasztalatokat értőkéivé azt mondhatjuk, hogy bér akadnak még problémák, nem mindig sikerül beszerezni a különleges vetőgépeket, nő- vényvédőszereket, de ezeket fokozatosan megoldjuk. A kooperációs társulás termelői és a Zelenina közötti együttműködés habár még nem a legjobb, mégis azt mondhatjuk, hogy javulnak a zöldségértékesítési feltételek. Azonban ki kell hangsúlyoznunk, hogy eddig még nem sikerült teljes mértékben eltávolítani a szállítói-megrendelői kapcsolatokban mutatkozó hiányosságokat. Az aránytalanságok főleg a termelés és az értékesítés között inutatkoz nak meg. Nagyon nehéz összehangolni a partnerek érdekeit még akor is, hogy ha egy koo perációs vállalat tagjai. A zöldségtermelési program megvalósításának hároméves tapasztalatai azt mutatják, hogy a gépesítésnek egyre nagyobb jelentősége van. Ezzel számol a gépesítésre irányuló kooperáció is, amely összhangban van a tervezett szakosítással, Ezért a kooperációs körzetekben a zöldség iparszerü termesztését elősegítő gépsorokat helyeznek üzembe, főleg a zöldborsó,- a hagyma a fűszer- paprika, a bab és a zeller be takarítására. Az eddig vásárolt gépi berendezések értéke már meghaladja a 17 millió koronát, ami a feltételezett gépi szükséglet beruházási értékének 40 százaléka. A zöldség- és gyümölcstermesztésben, valamint a szőlészetben a 6. ötéves tervben 101 millió korona beruházással számolunk. A legnagyobb összegeket a zöldségtermesztés gépesítésére, a fóliás zöldségtermesztésre, a hőszabályozó berendezésekkel ellátott raktárak építésére fordítjuk. A zöldségtermesztésben lényegesen többet kellett volna beruházni, de nem volt rá lehetőség. Ezért a kooperációs partnerek segítségével is biztosítjuk az újabb beruházások megvalósítását. Minden évben megfelelő részt tervezünk a partnerek pénzösszegeiből a közös beruházásokra. Az új gazdasági ösztönzők kifejezően nem érintik a zöldségtermesztés és a beruházási építkezés fejlesztését, azonban lényegesen elősegítik a szőlő- termesztést. Ezért a jelenlegi időszakban a kooperációs kapcsolatok megteremtésére teremtünk lehetőségeket a borfeldolgozó üzemek vezérigazgatóságával. Már ki is dolgoztuk a terveket újabb 600 hektár vörösbor-szőlőfajta és száz hektár csemegeszőlő telepítésére. Járásunkban rendkívüli nagy figyelmet szentelünk a zöldségtermesztés koncentrációjának és szakosításának. Az éghajlati és természeti feltételeknek megfelelőén három kooperációs körzetet létesítünk, amelyekben az egyes termelők átlagosan 70 hektáros területen termelnek zöldséget. Különösen jó? sikerült a paradicsom, a borsó, 8 zeller és a fűszerpaprika termelésének koncent* rálása. A koncentrációnak azonban vannak negatív oldalai is. A vállalatok és üzemek jelenlegi gazdasági önállóságának következtében a koncentrációt már tovább nem fokozhatjuk, mert egy esetleges rossz termés miatt egyes üzemek ráfizethetnek a termelés" re. A kooperációs vállalat pe*. dig eddig még nem tervezett be komolyabb összeget az eset* leges károk megtérítésére. Ezért nagyon felelősségteljesen kell megítélni az egyes üzemek részvételét és kockázatát a tér* meiésben, hogy a zflldségter»^ melés miatt n** csökkenjen évt bevételük Járásunkban « kertbarátok szövetségének tagjai a megtermelt zöldség 20 százalékát szállítják. An?int látjuk, részvételük h zöldségtermelésben jelentős, ezért messzemenő támo^ gatást kapnak a szövetség alapszervezelei járási és körzeti szinten is. A kertbarátok szövetsége alapszervezeteínek tagjai elvállalják olyan zöldségfélék termesztését is, ame= lyekre a nagyüzemekben munkaerőhiány, vagy más ok miatt nincsenek kedvező lehetőségek, A kertbarátok szövetségének tagjai főleg gyümölcsöt, majoránnát, zöldhagymát, hónaposretket, ribizlit és epret termelnek, A zöldség, a gyümölcs és a szőlő termesztése programjának megvalósítása az 1990-es évig járásunk dolgozóival szem-, ben nagy igényeket támaszt. Hiszen a 7. ötéves tervidőszakban 47 200 tonna gyümölcsöt kell termelniük a járásban, amely az 1980-as évi tervvel szemben 9,5 százalékos növekedést jelent. Megtermelni 300 000 tonna zöldséget — amely évente 60 000 tonna zöldség értékesítését jelenti —• n 6. Ötéves tervidőszakkal szemben 25 százalékos növekedést jelent. A szőlőtermesztésben 35 006 tonna borszőlő és 1200 tonna csemegeszőlő termelésével számolunk, amely a 6. ötéves tervidőszakkal szemben 22 százalékos növekedést jelent. A kidolgozott program szerint tervbe vettük a fóliás zöldségtermesztés kibővítését, és felújítjuk a hagyományos dinnyetermesztést, valamint a csemegekukorica termesztését. Amíg az 1976-os évben csak 78 hektőron termeltünk zöldséget fóliasátrak alatt, a 7. ötéves tervidőszakban már 200 hektáron állítjuk elő ilyen módon a melegigényes zöldségféléket. Az üvegházak területé az 1976-os évben még csak két hektár volt, de az említett időszakban mái ä hektár lesz. A 7, ötéves terv végén 2000 hektáron termelünk zöldséget. Járásunkban e nagy tervek megvalósítására kedvezőek a feltételek, azonban szükséges, hogy az illetékes szervek körültekintőbben dolgozzák ki az anyagi serkentőket, Rugalma- sábban szabályozzák az árakat, hogy ilyen módon is több zöldség termelésére serkentsék a termelőket és ne forduljon elő, hogy a vitarníndús zöldség a termelőknél maradjon. A zöldség, gyümölcs és szőlőtermesztés fejlesztése jelentős beruházásokat igényel. Számításaink szerint a beruházás mennyisége az ötéves tervidőszakban töbL mint 200 millió korona lesz, amelybe beleszámítjuk a gépi eszközöket és a gépsorokat is. A nagyüzemi termelés további fejlesztéséhez kétmillió darab szőlődugványra és 350 OCO darab facsemetére van szükségünk. Feladataink annál is igényesebbek, mert a szükségletnek megfelelően előnyben részesítjük a vörösbor-szőlő, valamint a csemegeszőlő termesztését. A gyümölcstermesztésben nagyobb teret kap az őszibarack, a kajszi barack és a legújabb almafajták termesztése. Az igények kielégítése céljából járásunkban szőlöoltványokat és facsemetéket előállító üzemet létesítünk. A zöldség, gyümölcs és szőlőtermesztés tervét az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumának távlati terveivel hangoljuk össze. Ennek értelmében a koncentráció és a szakosítás további megvalósításával önálló járási vállalatot .akarunk létrehozni. Ez a vállalat — mintegy 2000 hektáros humuszgazdag földterületen —« a kooperációs kapcsolatok mellett évente 27—30 000 tonna zöldséget termelne, továbbá mintegy 20 millió korona értékű fűszerpaprikát és majoránnát. A vállalat számára természetesen öntözhető földterületet kellene biztosítani. Ha ezt az elképzelést sikerül megvalósítani, akkor a 8. ötéves tervidőszakban a komáromi járásban tovább növekedhetne a zöldség-, a gyümölcs- és szőlő- termesztés. Nagy és igényes feladatok előtt állunk a 6. ötéves tervidőszak utolsó évében, mert fel kell készülnünk a 7. ötéves tervidőszak igényes feladatainak megvalósítására. Járásunkban azonban a termelők már nagy tapasztalatokkal rendelkeznek és ha sikerül beszerezniük a szükséges gépeket és berendezéseket, a kooperációs vállalatnak pedig felépíteni a höszabáiyozo berendezésekkel is ellátott tárolókat, jobb lesz az összhang a termelés és az értékesítés között, s a nagy program valóra válhat. VfLIAM PÚKA, a komáromi járási pártbizottság titkára MIT MUTAT A MOLT EV MOlLHX ? Ott cselekednek helyesen, ahol az év elején mérlegelik az elmúlt év munkáját, ahol meg vannak az elgondolások arra vonatkozólag, hogyan akarják megvalósítani a kitűzött feladatokat, és ahol keresik a fejlesztés tartalékait. Vegyük például a mezőgazda- sági teimelést. Mint bizonyára mindenki előtt ismeretes, eme fontos ágazat dolgozóinak olyan célokat kell megvalósí- taniok, mint az önellátás ei- érese gabonából és az élelmikoricát is, ebben az évben • maradéktalanul teljesítsük. Tudatosan idéztem elsőként a fiatal agronómus szavait. Az asztalnál, ahol elhangzottak, a múlt évi eredményekről és az idei tervekről többen beszélgettünk. Anion Pa/tinka, a gazdaság igazgatója, Karol Fiika fő agronómus és Jozef Rešovský üzemgazdász. A takarmánytermesztésnek valamennyien nagy jelentőséget tulajdonítanak. Annál inkább is. mert nagy náluk az áilatsűrűség. 10I> A termelési tervek felelt vitatkoznak. Balról jobbra: Juzef Rei>uv sklj, Anton Pajtinka, Karol Filka szeripar számára a nyersanyag termelés növelése. Továbbá itt vannak azok a feladatok, amelyek a CSKP KB 14. ülésének a határozataiból erednek. Ezeknek az elvárásoknak eleget tenni bonyolult feladat, mert be kell hozni azokat a lemaradásokat, melyeket a kedvezőtlen feltételek idéztek elő. Le kell azonban szögezni, hogy vannak mezőgazdasági üzemek, melyek a szélsőséges időjárási viszonyok közepette is teljesítették tervfeiadataikat1. Ezek közé tartozik az 0szőri (Kve A sertéstenyésztés szakaszán jó eredményeket érnek el a gulákovoi telepen levő elöhizlaldában. A képen Szabó Tibor, Csölle Ferenc és Madarics Sándor gondozók A legjobb fejőnők közé tartozik Irma Bagitová; 22 tehenet gondoz, melyektől tavaly egyenként 41.00 liter tejet fejt (A szerző felvétele) toslavov) Magtermesztő Állami Gazdaság. Az úszori magtermesztők 2102 hektár szántóföldön gazdálkodnak. Kukorica, búza, árpa, továbbá cukorrépa, lucerna, napraforgó, borsó, zöldség vetőmag termesztésére vannak berendezkedve. De foglalkoznak állattenyésztéssel is. Ezen a szakaszon évek óta jó termelési eredményeket érnek el Hogy milyeneket, az az alábbiakból kiderül. Az is nyilvánvaló, hogy ezeknek az eredményeknek az eléréséhez a növénytermesztés szolgáltatta az alapot, mégpedig azzal, hogy jó minőségű takarmányt termelt az állatok részére. — Tavaly 177 hektáron termesztettünk lucernát — tájékoztat bennünket Anton Ča- jovsky agronómus, amiből jó termést — 105,4 métermázsa szénát — takarítottunk be hektáronként. A lucernából 525 tonnát kazlakba raktunk, 175 tonnát üsszepréseltünk, 435 tonnából pedig szenázst készítettünk. Ezenkívül 6671 tonna silókukoricából 2500 tonna répakaréjból és kukoricaszárból készítettünk tömegtakarmányt télire. De ennek ellenére a ta karmánytermesztésben még mindig jelentős tartalékaink vannak. Ezeket a jövőben szeretnénk kiaknázni. Abraktakar- mány-szukségletünket például saját forrásból csak 85 százalékban tudjuk fedezni. Ezért már most azon fáradozunk, hogy gabonatermesztési tervünket, beleértve a szemes kuhektár földterületre számítva 103 darab szarvasmarhát, közöttük 39 tehenet, 130 sertést, közöttük 14 anyát tartanak. A szarvasmarhatenyésztésben a tej és hústermelésben van a fő hangsúly. Tej- és húseladási tervüket évek óta túlteljesítik. Erről Karol Filka így beszélt: — Tavaly tejtermelčsi tervünket 101,2 száazlékra teljesítettük. Egy tehéntől 3760 liter tejet fejtünk, vagyis 110 literrel többet a tervezettnél. 28 millió 373 ezer liter tejet adtunk a közélelmezésre, az eladási tervei 37 ezer literrel túlteljesítettük. A tej 82,2 százaléka elsőosztályú volt. Hústermelésben is jó példával járnak elől. A múlt évben ösz- szesen 143,7 tonna marhahúst termellek. Eladási tervüket 100,1 százalékra teljesítették. A termelés további ésszerűsítésével, a tudományos ismeretek jobb kihasználásával szeretnék még gazdaságosabbá íenni az állattartást. Ezekről a célkitűzésedről Anton Pajtinka ezt mondotta: — A CSKP KB 14. ülése határozatainak saját feltételeink közepette szeretnénk mielőbb érvényt szerezni. Ennek érdekében több hathatós intézkedést tettünk. Többek között a már épülő szarvasmarha-istálló mielőbbi átadására. Erre az istállóra azért van nagy szükségük, mert több szállás már régen nem felel meg a követelményeknek. Jelenleg négy telepen tartják a szarvasmarhákat, melyeket a közeljövőben két helyre összpontosítanak. Mégpedig az 1000 férőhelyes korszerű farm átadása és a meglevő kapacitás korszerűsítése után. A sertéshizlalás eredményeit jól demonstrálja, hogy a napi felhízás 0,988 kilogramm. Egy kilogramm sertéshúst 3,47 kilogramm abraktakarmányból állítanak elő. Vagyis kevesebből, mint amennyi az országos átlag. Az is figyelemreméltó, hogy sertéshús-eladási tervüket tavaly 22 tonnával túlteljesítették, s így összesen 173 tonnát küldtek a piacra. A gazdaság vezetői és dolgozói azon fáradoznak, hogy az idén túlszárnyalják a tavalyi eredményeket. Mégpedig a tenyészmunka javításával, és olcsóbban akarják előállítani az egyes termékeket is. Ebben az évben több mint 3 millió liter tej kitermelését tűzték ki célul. Ha ezt sikerül megvalósítaniuk, akkor teljesítik a 6. ötéves tervet a tejtermelés szakaszán. Ezt a többletet úgy kívánják előállítani, hogy közben nem növelik az állatok létszámát. Befejezésül még annyit erről a közös gazdaságról, hogy a múlt évben a Slovosivo termelési-gazdasági egység legjobb üzemei közé tartozott. Sokatmondó az a tény is, hogy a hatodik ötéves terv feladatait eddig 84 százalékra teljesítették. - JOZEF SLUKA
