Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-26 / 22. szám, szombat

Erőforrásainkat a lehető legésszerűbben kell kihasználni 1980. I. 26. /Folytatás az 1. oldalról) egyes termékek kiskereskedel­mi ára növekedett — 1978-hoz képest mérsékelten emelkedett a reáljövedelmeik szintje. A kis­kereskedelmi forgalom is növe­kedett, amit az tett lehetővé, hogy 1978-hoz képest növeked­tek az árualapok. Színvonala­sabbá vált a szolgáltatási szfé­ra tevékenysége, több tartós fo­gyasztási cikk került a háztar­tásokba, és a személyes fo­gyasztás színvonala is számos szempontból emelkedett. A CSKP KB 14. ülése és az SZLKP KB decemberi ülése hangsúlyozta, hogy az életszín­vonal emelése, a szociális és létbiztonság szilárdítása érde­kében feltétlenül a lehető leg­hatékonyabbá kell tennünk az anyagi, munka- és pénzügyi erőforrások kihasználását. Nagy súlyt kell helyeznünk a kiváló termékek gyártására és a kie­melt társadalmi feladatok telje­sítésére. I. Az anyagi erőforrások fejíesztése 1. SPAR iAz iparban folytatódott a ter­melés dinamikus fejlődése, amit az tett lehetővé, hogy 1978-hoz képest 3,8 százalékkal növeke­dett a végtermék-termelés (ösz- szehasonlító árakban számolva^. Főleg a gép- és berendezésgyár­tásban, a szocialista és a nem szocialista országokba irányuló gépexportban növekedett a tel­jesítmény. A belikereskedelembe irányuló szállítások tervét nem sikerült teljes mértékben tel­jesíteni, bár az ilyen jellegű szállítások értéke 1,3 milliárd koronával növekedett. A terme­lési szükségletek biztosítására irányuló szállítások mennyisége 5.1 százalékkal növekedett. Az ipar készletállománya 6,8 szá­zalékkal növekedett. Az ipari vállalatok az ellátás javítása és a takarékossági intézkedések hatására több mint 25 százalék­kal növelték tüzelőanyag-kész­letüket, így megteremtették az 1979—80-as téli időszakban a termelés folyamatosabbá tételé­nek előfeltételeit. Szlovákia ipara 1979-ben 170 milliárd korona értéket termelt, 4.2 százalékkal többet, mint 1978-ban. A termelés főleg a nehéz- és általános gépiparban, az üvegiparban, az építőanyag- iparban, az áramtermelésben és a készruhaiparban növekedett. A vaskohászatban, mivel szá­mos létesítményt rekonstruál­tak, és a gáziparban — mivel csökkent a fogyasztás — az 1978-as szintet érte el a pro­dukció. Az egyes ipari ágazatokban ilyen eredményeket értünk el: A tüzelóanyagipar 6 millió tonna barnaszenet jövesztett. Romlottak a geológiai viszo­nyok, így a kitermelés az 1978- as szinten maradt. A kőolaj- és földgázbányászok túl teljesítet­ték a tervüket. Az energiaiparban dolgozók 103.2 százalékra teljesítették a tervet, amely 1978-hoz képest 9.2 százalékos növekedést írt elő. A V—1-es atomerőmű üzembe helyezése jelentős mér­tékben hozzájárult a fokozott igények kielégítéséhez. >A kohóiparban (az ércbányá­szatot is beleértve) 0,5 száza­lékkal növekedett a termelés, ezen belül pedig 1,2 százalék­kal az ércbányászat és -dúsító üzemek termelése. A színesfém­kohászat 4,3 százalékos növeke­dést ért el. A vaskohászat tér* melése lényegében az előző év színvonalán maradt. A terve­zettnél rövidebb ideig tartott a kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasmű 2. számú nagyolvasztójá­nak főjavítása, így az egész kombinát teljesítőképessége is erőteljesen megnövekedett. Tovább növekedett a gépipar súlya, így ez az ágazat adja az ipar teljes produkciójának 24,2 százalékát' A vegyiparban tervszerű volt a növekedés; a gumiipar 5, a petrolkémia ipedig 3,6 százalék­kal növelte a termelést. Első­sorban a műanyag-gyártásban és a műszálgyártásban értünk el jelentős eredményeket. A közszükségleti ipar 4,9 szá­zalékos növekedést ért el. Gyors ütemben fokoztuk a ha­zai nyersanyagból készült cik­keik gyártását (üveg-, ta- és tex­tilipar). Az építőanyagipar tel­jesítménye 4,1 százalékkal nö­vekedett, Lényegesen több csempét, építőelemet és az acél­iparban szükséges magnezit-ipa­ri terméket gyártunk, mint 1978-ban. Az élelmiszeriparban főleg a növényzsiradék-, hús­konzerv-, vágottbaromfi-, tej-és sörgyártást fejlesztettük gyor­san. A fontosabb ipari termékek gyártása Villanyáram mill. kWó 16 830 109,2 Hengerelt áru 1000 t 2 736 97,3 Tiszta alumínium 1000 t 37 100,2 Személygépkocsi- és furgonabroncs 1000 db. 1551 100,0 Tehergépkocsi- és. autóbuszabroncs 1000 db. 771 102,7 Háztartási hűtőszekrények 1000 db. 343 104,3 Textilipari gépeik mill. Kčs 285 130,2 Cement 1000 t 4 110 101,3 Bútor mill. Kčs 2 658 108,0 Kötöttáru 1000 dh. 23 514 107,5 Kötött fehérnemű 1.000 db. 26 793 103,5 Gyapot-készruha 1000 db. 7 641 105,9 Gyapjú készruha 1000 db. 5 600 102,7 Bőrciipő 1000 pár 21168 101,8 2 MEZŐGAZDA SÄG, ERDŐ és vízgazdálkodás A mezőgazdasági termelés fejlődésére tavaly a kedvezőt­len időjárás nyomta rá bélyegét. Kedvezőtlenül alakult elsősor­ban a gabona, az olajos növé­nyek, egyes műszaki növények, illetve a cukorrépa hektárhoza- ma. A szükséges intézkedések, főleg pedig a mezőgazdasági dolgozók erőfeszítései hatására biztosítottuk az állattenyésztés produkciós bázisának megtar­tását és a piaci termelés továb­bi mérsékelt növekedését. Amíg a bruttó mezőgazadsági terme­lésben nem értük el az 1978-as teljesítményt, az állami alapok­ba juttatott mezőgazdasági áru­termelés 2,8 százalékkal növe­kedett. Az SZSZK-ban 3,2 mil­lió tonna gabona termett, keve­sebb mint 1978-ban. Szemes ku­koricából 882 ezer tonna ter­mett, 323 ezer tonnával több, mint 1978-ban. így teljesítettük a tervet. Burgonyából 125 ezer tonnával, cukorrépából pedig 302 ezer tonnával termeltünk többet, mint az előző évben, a tervet azonban nem teljesítet­tük. A cukorrépa esetében főleg a betakarítási veszteségek okoz­ták a lemaradást. Évelő takarmányokból 1978- hoz képest 1 millió 271 ezer tonnával növelték a termelést, Barackból, őszibarackból vi­szont 7000 tonnával kevesebb termett. A zöldségtermesztők tovább növelték a termelést, pa­radicsomból és uborkából ugyan átlagon felüli volt a termés, a tervet azonban nem teljesítet­ték. Az állami alapokba (a kuko­ricát is beleszámítva) 1,2 mil­lió tonna gabonát vásároltak fel, 30 000 tonnával kevesebbet, mint 1978-ban. A felvásárlási tervet 100,1 százalékra teljesí­tették. A burgonya felvásárlási tervét 98,7, a cukorrépáét pedig 77,4 százalékra teljesítették. A mezőgazdaság szocialista szektorában a juh- és tojó­tyúktenyésztés kivételével min­den állattenyésztési ágazatban gyarapodott az állomány. A szarvasmarhaállomány 40 ezer, ezen belül a tehénállomány 9,4 ezerrel, a sertésállomány 46 ezerrel, ezen belül az anyaser­tésállomány 3,2 ezerrel gyara­podott. Baromfiból 430 ezer darabbal van több mint 1978- ban. A mezőgazdaság magán­szektorában és a háztáji gazda­ságokban csökken az állomány. Az egy tehénre eső fejési át­lag 3040 liter, csaknem 80 li­terrel több mint 1978-ban. A tejtermelés 65 millió literrel, a borjak száma pedig 9,9 ezer­rel növekedett. A szarvasmarha- és sertésál­lomány átlagos napi súlygyara­podása az előző év szintjén maradt, a szarvasmarha vágó­súlya csökkent, a sertésé emel­kedett. Az árualapokba 477 ezer ton­na vágóállatot vásároltak fel, 7 ezer tonnával többet mint 1978-ban. Ez azonban kevesebb a tervezettnek Az erdőgazdálkodás teljesítet­te a tervet, 5549 ezer köbmé­ter faanyagot termelt ki, és 19 ezer hektárt erdősítettek. A fa- kitermelés gépesítésének mér­téke elérte a 93,2 százalékot. A vízgazdálkodási szféra egy­ötödrésznyivel növelte az ivó- vízszolgáltatást, a lakosság 62,1 százalékát már vezetéki vízzel látják el. A csatornahálózatra rákapcsolt háztartások részará­nya már 39 százalék. 3. ÉPÍTŐIPAR Pozitívumként könyvelhetjük el, hogy a kapacitás jelentős részét a kiemelt jelentőségű építkezésekre összpontosították, és hogy a vállalatok figyelme a minőség javítására összpon­tosult. Viszont negatív jelen­ség, hogy a tervteljesítés nem volt egyenletes, és struktürális fogyatékosságok miatt nem tud­tuk maradéktalanul megvalósí­tani a szándékainkat. Szlovákiában 28,9 milliárd ko­rona értékű munkát végeztek el, és a tervet — amely 1978- hoz képest 6,2 százalékos nö­vekedést írt elő — 100,5 szá­zalékra teljesítették. A minisz­térium] irányítású vállalatok 6.4 százalékos növekedést ér­tek el. A beruházásokon nem teljesítették, a többi területe­ken (javítások, karbantartás stb.) viszont 9,4 százalékkal túlteljesítették a tervet. Kedve­ző jelenség, hogy a rendkívül fontos építkezéseken — első­sorban a tüzelőanyag- és ener­giaellátás fejlesztését szolgáló területeken — a tervet jelentő­sen túlteljesítették. A gépipari beruházásokon is hasonló volt a helyzet. A komplex lakásépí­tésben 10,3 százalékos volt a növekedés. 4. KÖZLEKEDÉS A teherszállítás teljesítménye 248.4 millió Ionná, 2,7 százaléka kai több mint az előző eszten­dőben. Az ágazat teljesen sem mennyiségben, sem szerkezeti szempontból nem tudta kielégí­teni az igényeket. A vasút tel­jesítménye lényegében az elő­ző év szintjén maradt, a köz­úti teherszállítók azonban 5,2 százalékkal növelték a teljesít­ményt. A folyami szállítóeszkö­zök teljesítménye 3,3 százalék­kal növekedett. II. A termelésnövelés alapvető tényezőinek fejlődése Az SZSZK ban a szocialista szektorban dolgozók átlagos létszáma (az efsz-ek nélkül) elérte az 1899 ezret. A nők részaránya itt 44,5 százalék. 107 ezer nő volt szülési, illet­ve! gyermekgondozási szabad­ságon. A dolgozók létszáma 34,4 ezerrel emelkedett (2 szá­zalék), ami összhangban van a tervvel. A létszámnövekmény- nyel főleg az ipar, a kereske­delem, a közétkeztetés és az építőipar, illetve az iskola- és egészségügy növekvő munka­erőigényét elégítették ki. A munkatermelékenység az Iparban 2,4, az építőiparban 4,7 százalékkal növekedett. A szocialista szektorban dol­gozók havi átlagbére 2,6 szá­zalékkal növekedeft, és elérte a 2550 koronát. Az ipari dolgo­zók átlagbére 2595 korona, az építőipari dolgozóké pedig 2820 korona. A szocialista ver­senybe 1780 ezer dolgozó kap­csolódott be. 1. BERUHÁZÁSOK Az SZSZK népgazdaságában a tervekkel összhangban 2,1 szá­zalékkal több beruházási esz­közt használtak fel, mint az előző évben. A gépi beruházá­sok tervét túlteljesítették, az építési beruházások terén vi­szont lemaradás mutatkozik. Olyan nagyberuházásokra össz­pontosítottunk jelentős erőket mint pl. a Jaslovské Bohunice-i Atomerőmű, a Čierny Váh-i Víz­erőmű és a Gabčíkovo—Nagy­marosi Vízerőmű. A gázveze­tékhálózat fejlesztésében is je­lentős eredményeket értünk el. A mezőgazdasági beruházá­sok tervét túlteljesítették. Ezek az akciók az állattenyésztés fejlesztését, a föld termőképes­ségének javításét szolgálják. Az élelmiszeripar fejlesztésében némi lemaradás észlelhető. A társadalmi fogyasztással kapcsolatos ágazatokban a be­ruházások mennyisége 2,6 szá­zalékkal növekedett. A múlt évben nem értük el a kitűzött célokat a megkezdett építkezések számának csökken­tésében és az új kapacitások üzembe helyezésének a meg­gyorsításában. 2. TUDOMÁNYOS- MŰSZAKI FEJLESZTÉS A kutatási és fejlesztési bá­zisban dolgozók száma elérte a 47 ezret, ami 1978-hoz viszo­nyítva 3 százalékos növekedést jelent. Javult a dolgozók kép­zettségi struktúrája, és színvo­nalasabbá vált az intézetek mű­szerállománya. A fejlesztésben dolgozók figyelme az alapvető népgazdasági feladatok megöl tiására: az energia és az anyag ésszerűbb felhasználásának elő segítésére, a gyártmányfejlesz tésre, a progresszív technoló gia alkalmazására és az embe ri környezet védelmére összpon tosul. A kohó és gépiparban a nyersanyaghasznosítás ésszerű sítése a fő feladat (magnezit, króm, alumínium). A vegyipar ban és a közszükségleti ipar­ban új termékeket és technoló giákat fejlesztettek ki. A mező gazdaságban és az élelmiszer­iparban a figyelem a növény termesztés intenzívebbé tételé re és racionalizálására, a táp anyagellátás fejlesztésére, a tö megtakannánytermelés fejlesz­tésére és az ésszerűbb táplál kozás feltételeinek megteremté­sére összpontosul. 'Az építőipar­ban a középületek elemekből való gyártásának fejlesztésé­ben értek el jó eredményeket Tartalékaink vannak még a gyártmányfejlesztésben, a ter­mékek exportképességének fo­kozásában. Az újonnan kifej­lesztett termékek részaránya elérte a 9 százalékot. Az ilyen gyártmányok 8 százaléka eléri a világszínvonalat. 3. KÜLKERESKEDELEM A külkereskedelemben még jobban elmélyült a szocialista országokkal — főleg a KGST- tagországokkal — való együtt­működés. A szlovákiai vállala­tok tevékenységével kapcsola­tos külkereskedelem 14 száza­lékkal növekedett. A külkeres­kedelem több mint 60 százalé­kát szocialista országokkal bo­nyolítottuk le. III. A dolgozok élet- és kulturális színvonalának emelkedése A bonyolult belső és külső gazdasági feltételek ellenére is tovább érvényesülnek a pozitív életszínvonalfejlesztési tenden­ciák, és tovább szilárdult a lét- biztonság. Az SZSZK lakosságának pénz­bevétele elérte a 103 milliárd koronát. Ez 4,8 százalékos nö­vekedés. A munkából eredő jö­vedelem 4,1, a szociális jutta­tásokból eredő jövedelem pedig 6,3 százalékkal növekedett. A lakosság pénzkiadása ' 4,7 szá­zalékkal növekedett, és elérte a 100 milliárd koronát. A kis­kereskedelmi forgalom 2,6 mil­liárd koronával lett nagyobb. A szolgáltatásokért kifizetett összeg 7.3 százalékkal növeke­dett. A legfontosabb kiskeres­kedelmi szférákban lebonyolí­tott forgalom 65 milliárd koro­nát tett ki, 4,3 százalékkal töb­bet mint 1978-ban. Alapvető élelmiszerekből megfelelő meny- nyiségű áru került az üzletek­be, és növekedett a biológiailag értékesebb éJelmiszerek iránti kereslet. Több étolajat, rizst, cukrot és kávét, kevesebb bort és szeszt fogyasztottunk. Növe­kedett az iparcikk-kiskereske­delmi forgalom. Viszont lassúbb növekedés mutatható ki a tex­til-kiskereskedelmi forgalom­ban, némileg csökkent az üzem­anyag- és cigarettafogyasztás. Ötmillió állampolgárunk uta­zott külföldié, főleg a szocia­lista országokba. A helyi gaz­dálkodási és ipari szövetkezeti szolgáltatások több területen növelték a teljesítményt és bő­vítették a választékot (pl. gép- kocsiabroncs-futóztatás, tartós fogyasztáscikk-javítás stb.). A mosodákban, a tisztítóüzemek­ben, kelmefestő műhelyekben azonban nagyobb fejlesztésre lenne szükség. A tömegközlekedési vállala­tok 963 millió személyt szállí­tottak, 8 millióval többet mint 1978 ban. Növekedett az autó­buszok teljesítménye, a vasútat viszont kevesebben vették igénybe. A telefonkészülék-tu­lajdonosok száma 35 ezerrel növekedett. Az újonnan besze­relt készülékekből több mint 10 ezer került lakásokba. Az SZSZK-ban az év végén 838 000 telefonkészüléket tartottak nyilván. A lakásállomány 45,2 ezer la­kásegységgel gyarapodott, a la­kásépítési tervet 100,4 száza­lékra teljesítették. 31 ezer la­kást nagyipari módszerekkel, 13 ezret pedig egyénileg építet­tek fel. Megkezdték 64 ezer la­kás építését. Az év folyamán problémát okozott, hogy nem volt egyenletes a lakásépítők teljesítménye. Az iskolarendszer is tovább fejlődött, és ma már 220 ezer gyermek, a 3—5 évesek csak­nem 77 százaléka jár óvodába. Az alapiskolai tanulók száma 666 ezer. A több műszakos ok­tatás részaránya 8 százalékra csökkent. Az iskolai étkezdéket 613 ezer tanuió (58 százalék) veszi igénybe. A gimnáziumi, szakközépiskolai és középfokú szakközépiskolai tanulók száma 139 ezer. A főiskolai hallgatók lélszáma megközelíti az 55 ez­ret, az első évfolyamokba be­iratkozottak száma pedig 13 402. A főiskolások 52,4 százaléka műszaki irányzatú tanintézetek­ben képzi magát. A főiskolák levelező tagozatain 18 ezer dol­gozó tanul. A Kulturális szférában is je­lentős eredmények születtek. Az SZSZK-ban a televízió 6349 órán keresztül sugárzott műsort (71,5 százalékát színesben). Szlovákiában 211 film — ebből 17 játékfilm — készült. A szín­házak látogatóinak száma 1864 000, a moziké pedig 21883 000 volt. 3051 könyvet adtak ki csaknem 24 millió pél­dányszámban és 306 különféle folyóirat és újság jelenik meg (ebből 12 napilap) 539 milliós példányszámban. Szlovákiában 13,7 ezer orvos dolgozik, 317 lakos jut 1 or­vosra. A kórházi ágyak száma 33,7, a gyógylürdői ágyaké pe­dig 10,3 ezer. A bölcsődékben 38 621 férőhely van, A dolgozok betegbiztosításá­ra csaknem 7 milliárd koronát fizetett ki az állam, a családos gyermekek támogatására pedig 4,8 milliárdot. A nyugdíjakra kifizetett összeg csaknem 10,5 milliárd korona, és a nyugdíja­sok, illetve járadékosok száma már több mint 1 millió. Az öregségi nyugdíj átlagosan 5 százalékkal emelkedett. A lakosság lélekszáma tovább növekedett. Az év folyamán csaknem 44 ezer házasságot kö­töttek, a válások száma pedig 6 ezer. Az élveszületettek szá­ma 100.3 ezer, a természetes szaporulat megközelíti az 53 ezret. 1980. 1. 1-én az SZSZK lakosainak száma 4 964 000. A nők száma 2 522 000. A CSSZ-( SZK lakosságának 32,5 százalé­ka az SZSZK ban él. sskk Tenmék Mérték­egység Mennyi­ség Index 79/78

Next

/
Thumbnails
Contents