Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-25 / 21. szám, péntek
VILÁG PROLETÁRJA«. E6VE8ÜUETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA" PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1980. január 25. PÉNTEK BRATISLAVA • XXXIH. ÉVFOLYAM 21. szám Ára 50 fillér A PÁRTBIZOTTSÁGI TAGOK MUNKÁJA Az alapszervezetek a párt alapját képezik, rájuk hárul a (Ríadatok nagy része. Éppen ezért rendkívül fontos a pártbizottságok tevékenysége, tagjainak munkája. A. pártbizottság kollektív szerv, amelyet az évzáró taggyűlés választ. A taggyűlések közötti időszakban irányítja, szervezi a pártéletet, lebontja a felsőbb pártszervek határozatait, ellenőrzi azok teljesítését. Megjelöli valamennyi kommunista konkrét feladatát* figyelemmel kíséri a pártcsoportok tévé« kenységét. A pártbizottsági tagok gyakran elmélkednek arról, hogyan érvényesítsék a kollektív vezetés elvét. Sokan viszont az üléseken inkább hallgatnak, hogy meg ne zavarják a tárgyalás egyértelműségének légkörét. Véleményük szerint már eddig is eleget tettek a tisztségviselő kötelességének a/által, hogy a problémának az előterjesztett anyagban foglalt, vagy az elnök által javasolt megoldása mellett szavaztak. Az ilyen jelenségek, persze, nem a kollektív vezetés elvét példázzák, sőt, ellentmondanak az alapszabályzatban foglalt jogoknak is, misze cint a pártpolitika egyes kérdéseinek nyílt és tárgyilagos megvitatása a választott pártszervekben valamennyi párttag elvitathatatlan joga. A bratislavai Kablo üzem 3-as számú alapszervezete pártbizottságának ülésein a tagok nagy része él említett jogával. Az ülések egyik legaktívabb tagja Matej Gutter munkás, aki a pártbizottságban végzett tevékenységéről így nyilatkozott: minden kommunista mást és mást vesz észre környezetében, el- gondolkodunk a bennünket nyugtalanító dolgok fölött. S ha aztán egybevetjük a nézeteket, csaknem puntos képet kapunk a helyzetről, arról, milyen Intézkedéseket kell foganatosít«* nunk a megoldás érdekében. A pártbizottsági tag viszont nemcsak egyéni véleményét fejezi ki. Kötelessége, hogy ismerje a politikai feladatokat, azt, hogy az egyes időszakokban melyek a legfontosabb teendők. Az időszaki teendőket aztán egybeveti a hatáskörében fennálló helyzettel, s így ugranak ki a különbségek a valóságos és az elvárt helyzet között. Viszont ezt a felismerést nem szabad megtartania saját magának. Mert ha egy bizottsági tag csak a saját benyomásaira támaszkodna, ha mindig csak azt java* solná, amit ő helyesnek tart; a voluntarizrausra, az Önkényességre adna szemléltető példát. Hogy a pártbizottságok tevékenységében ne üthessék fel fejüket az ilyen jelenségek, ajánlatos, hogy bennük a legtapasztaltabb elvtársak tevékenykedjenek. Emellett persze fontos, hogy gondoskodjunk áj erőtartalékokról is. Ahhoz, hogy az alapszervezetek jó munkát végezhessenek, aktívan kivegyék részüket a párt politikájának megvalósításából saját területükön a politikai, gazdasági és eszmei-nevelő feladatok megoldásából, szükséges, bogy a pártbizottságon belül az összhang, a bizalom légköre uralkodjék. Ott járnak el helyesen, ahol minden tagra külön szakaszt híznak, konkrétan azért felelős, ezt irányítja. A pártbizottság munkáját még hatékonyabbá tehetjük, ha a megvitatásra szánt anyagot alaposan előkészítjük. Például a kassai (Košice) Nehézgépipari Üzemben néhány év telt el, aiuíg kellő színvonalat ért el a legjobb dolgozók értékelése. A kritériumokat ismételten megvitatták az alapszervezetek és az üzemi pártbizottság ülésein, sőt, kidolgozták a kitüntetések ünnepélyes átadásának pontos programját is. Célunk és feladatunk, hogy hatást gyakoroljunk a dolgozó tömegekre, megnyerjük támogatásukat és ezért a politikai tömegmunka említett formáit sem becsülhetjük le. Csak így juthatunk el a lényeghez, ahhoz, hogy a kulcsfontosságú üzemek pártunk pilléreivé váljanak. A pártbizottság törekvését a taggyűlések ülésein kell kifejezésre juttatni. A helyzet még nem mentes a gondoktól. A nehézség főleg abban rejlik, hogy a pártcsoportokat nem kapcsolják be kellőképpen a taggyűlés előkészítésébe, hogy az ott elhangzott beszámolót nem értelmezik mindig pontosan. Gyakran hiányzik a legfontosabb tény, az, hogy milyen a helyi jellegű konkrét gazdasági feladatok politikai jelentősége, mi a kommunisták, a pártbizottság, a pártcsoportok, az alapszervezet teendője, hogy a helyzet megváltozzék. Az sem mindenütt világos, melyek a legfontosabb és melyek a kevésbé fontos intézkedések, hogyan kell megosztaniuk a feladatoknak, hogy az egész szervezetet egységesen és szervezetten beleértve a pártonkívülieket is —, megnyerjük az ügynek. Sajnos, sokszor csupán rámutatunk a tényekre, egyetértünk azzal, hogy tál kell jutnunk az akadályokon, hatékonyabb formákat és módszereket kell választanunk, viszont az előrehaladás kevésbé dinamikus, mint ahogy azt az objektív helyzet megkövetelné. Mi ennek aa; oka? Felmérték-e a járási pártbizottságok, mennyire tárgyilagos az alapszervezeti pártbizottságok ülése? Nem elégszünk-e meg néha azzal, hogy egy-egy párt- bizottsági tag aktívan lép föl az üléseken, viszont hatáskörében csöndes és szerény dolgozóként nyilatkozik meg? Mindennek megvan a határa, a csöndességnek és a szerénységnek is. Mert a bizottsági tag kötelessége, hogy a határozatok megvalósítása ne akadjon el mindjárt azoknak megszavazása atán. Amikor a lenini munkastílus érvényesítéséről beszélünk, a pártbizottsági tagok esetében olyan adottságokra gondolunk, mint a kollektíva előtti fellépés, a meggyőző erő, a sze- mélyes példamutatás, vitakészség, elhatározás. A gyűléseken megnyilvánuló aktivitás és fellépés nagyon sokat jelent a politikában. Enélkiil a politikai tevékenység lehetetlen. Lenin nagyon gyakran lépett föl széles hallgatóság előtt, kongresz- szusokon, üléseken, üzemi pártbizottságok ülésein, de párton- kívüli konferenciákon is. Ha figyelembe vesszük, hogy ezekre a gyakori találkozókra, fellépésekre és beszélgetésekre mindig talált időt, megértjük, milyen hatalmas jelentőséget tulajdonított az emberekkel való közvetlen kapcsolatnak. A lenini módszerek elsajátításában és érvényre juttatásában nagy lehetőségek nyílnak előttünk. Mert csupán akkor irányíthatunk —- hangsúlyozta Lenin — ha helyesen fejezzük ki a nép gondolatát. (PRAVDA) HATÉKONYABB GAZDÁLKODÁST, I0DD MINŐSEGET A SZÖVETSÉGI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE NÉPGAZDASÁGUNK FEJLŐDÉSÉRŐL ÉS AZ 1979. ÉVI TERV TELJESÍTÉSÉRŐL Népgazdaságunk 1979. évi fejlődése megfelel a hatodik ötéves tervidőszak fő szándékainak, Hazáink gazdasági teljesítő- képessége tovább növekedett. Az előzetes adatok szerint a nemzeti jövedelem 1978-hoz viszonyítva 2,6—2,8 százalékkal nö- veikedett (az 1977-es évi össze* hasonlító árakban kifejezve), (A népgazdasági terv teljesítése rendkívüli nehézségek közepette történt. Az évelejl fűtőanyag és energiaellátási nehézségek, s a mezőgazdaság- ban a tervezettnél gyengébb eredményeik tovább bonyolították a külgazdasági feltételek alakulásából adódó nehéz helyzetet. Köszönet a dolgozók áldozatos munkájának, a párt-, az állami- és- a társadalmi szerveik, illetve a szervezőtek igyekezetének, az év elején keletkezett termeléskiesést lényegesen csökkentettük. Az 1978-as évvel összehasonlítva az ipari termelés 3,7 százalékkal növekedett. Az ipa* ri termelés átlagánál gyorsabban növekedett a gépipar termelése, s ezen belül főleg a fejlesztési programok tenne- lé9e, továbbá a vegyipar és néhány további ágazat termelése. A kedvezőtlen időjárási feltételek tovább mélyítették a növénytermesztés és az állattenyésztés közti szakadékot. A bruttó mezőgazdasági termelés 3,9 százalékkal alacsonyabb volt az 1978-as évinél. Áz építőipari munkák térje delme 3,7 százalékkal nevelkedett, az év elején keletkezett termeléskiesést viszont ebben az ágazatban nem sikerült pótolni. Az ipari termelés költséges sége az 1978-as évhez képest csökkent. 1978-hoz viszonyítva az Iparban a munkatermeié kenység 2,9 százalékkal, az építőiparban pedig 3,1 százalékkal növekedett. E mutató növekedési üteme azonban a tervezett színvonal alatt maradt. Az 1978-as évhez viszonyítva a külkereskedelmi forgalom 10,8 százalékkal növeke dett, ebből a szocialista orszá gokkal lebonyolított t'orga lom (állandó árakban! 9,2 száza lék ka l növeke dett, Tovább mélyült a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja teljesítése keretében a szocialista országok együttműködése, Így Csehszlovákia részvétele is a» egyes fejlesztési programok teljesítésében, a szakosítás és a kooperáció fejlesztésében, főleg pedig a Szovjetunióval való együttműködés elmélyítésében; Az elmúlt évben 1,0 százalékkal többet ruháztunk be. mint 1978-ban. iA beruházási munkák és szállítások szerkezetében nem teljesítettük az építőipari munkák tervezett terjedelmét; ugyanakkor a gé pi szállítások tervét túlteljesítettük. Néhány döntő, fontosságú építkezésen az előző évek HAZÁNK FELSZABADÍTÁSÁNAK 35. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE Élenjáró dolgozók példás kezdeményezése Tegnap az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának székházéban találkozót rendeztek a kerület politikai, állami, szakszervezeti és társadalmi szerveinek vezetői a Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett dolgozókkal, továbbá az élenjáró szocialista brigádók vezetőivel, számos példás dolgozóval, a kulcsfontosságú jelentőséggel bíró mezőgazdasági vállalatok, üzemek politikai és gazdasági vezetőivel. A találkozónak az volt a célja, hogy az idei jelentős jubileumok — hazánk felszabadulásának 35., továbbá V. I. Lenin születésének 110. évfordulója tiszteletére — a kerület élenjáró munkaközösségeinek, példás dolgozóinak kezdeményezése alapján széles körű kezdeményezést bontakoztassanak ki a A bolgár külügyminiszter Moszkvában (CSTK) — Petr Mladenov bolgár külügyminiszter a szovjet kormány meghívására tegnap Moszkvába érkezett. A moszkvai repülőtéren a bolgár vendéget fogadta Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és más hivatalos személyiségek. Szovjetunióbeli tartózkodása során Petr Mladenov tárgyalásokat folytat a szovjet vezetőkkel, és ellátogat Kijevbe, az Ukrán SZSZK fővárosába. 6. ötéves tervidőszak utolsó eve feladatainak sikeres teljem fán Pire, a CSKP KB tagja, a kelet-szlovákiai kerületi pártba zottság vezető titkára felszólalásában ismertette a kerület gazdaságfejlesztése terén elért eddigi eredményeket, a CSKP KB 14. ülése határozatainak szellemében felhívta a figyelmet a legidőszerűbb tennivalókra. Beszéde végén köszönetét mondott eddigi kezdeményező munkásságukért a kerület kitüntetett példás dolgozóinak s mindazoknak, akik részt vállaltak a feladatok sikeres teljesítésében, s annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Kelet-Szlovákia dolgozói, az élenjáró kollektívák példáját követve, sikeresen teljesítik j 6. ötéves tervidőszak feladata it. Ján Kret, a Szocialista Munka Hőse, a Szlovák Magnezit művek jolsvai (Jelšava) üzemében dolgozó szocialista munka brigád vezetője bejelentette, hogy kollektívája május 9-ig teljesíti az ötéves tervidőszakra meghatározott feladatát, František Karlovský, a Rúd íianyi Vasércbánya szocialista munkabrigádjának vezetője közölte, hogy brigádja tavaly a teljesítrnénynormákat 1J9 százalékra teljesítette és 2197 tonna jó minőségű vasércet jövesztett Vállalták, hogy az ötéves terv feladatokat május 1.-ig teljesí tik. B Ián BoroS, a CSKP KB tagja, a Szocialista Munka Hőse, a (Folytatás a 2. oldalon} hez viszonyítvu javult a terv- teljesítés üteme. Számos új termelő- és nemtermelő kapacitást helyeztünk üzembe. A bonyolult gazdasági feltételeik közepette is sikerült tovább emelni a lakosság élet- színvonalát. Az 1978-as évhez viszonyítva a lakosság pénz bevétele 3,8 százalékkal növekedett, a kiskereskedelmi forgalom 3,8 százalékkal, a lakosság társadalmi fogyasztása pedig 4,4 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. A népgazdaságban még jelentős tartalékok vannak, s mindezekre a CSKP KB 14. ülése Is figyelmeztetett. Az ülés hangsúlyozta, hogy lényegesen kell növelni az irányító munka hatékonyságát, s a lehető leghatékonyabban kell kihass nálnl az anyagi, a munka és a pénzügyi forrásokat, s vala mint a tudományos-műszaki haladást. IPAR Az ipari termelés a központilag tervezett ipari ágazatokban az 1978-as évhez viszonyítva 3,7 százalékkal növekedett, (az 1977-es évi összehasonlító árakban). A termelés ütemé nek lassulását elsősorban az áveleji akadozó villanyenorgia- ellátás okozta, valamint az, hogy az alacsonyabb növény- termesztési hozamok következtében lassult az élelmiszer ipar termelése. A múlt évi terv teljesítése az ipari vállalatok dolgozóitól rendkívüli erőfeszítést igényelt. Az év elején keletke zott termeléskiesés csaknem három munkanap termelésének felelt meg, ezt a kiesést az év során fokozatosan csökkentették. iA helyzetet bonyolította, hogy az egyes vállalatok egyenlőtlenül teljesítették feladataikat, s így zavarokat okozlak a szállítói-megrendelői kapcsolatokban. Az éves termelési feladatokkal az ipari vállalatok több mint 20 százaléka nem birkózott meg. A tervezett feladatoknak főleg az élelmiszeripar, az építőanyag-ipar, az üvegipar, valamint a porcelán- és kerámiaipar nem tett eleget. A végterméket termelő ipari igazatok a műit évben a belkereskedelemnek 2,5 száza lék( Folytatás az 5. oldalon/ Mérlegen a Helsinkitől megtett út (CSTKj — Brüsszelben tegnap megkezdődött az európai biztonsági és együttműködési nemzetközi bizottság titkárságának kétnapos kibővített ülése, amelyen Bohuslav Kučera, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, az európai biztonsági és együttműködési csehszlovák bizottság elnöke vezetésével hazánk küldöttsége is részt vesz. A tárgyalások során a résztvevők véleményt cserélnek az európai helyzet jelenlegi prob léniáiról, mindenekelőtt a NATO rakétatelepítési döntésének következményeiről, valamint az európai biztonság és együttműködés további elmélyítésének lehetőségeiről. Ezzel kapcsolatban a titkárság kibővített ülése értékeli az európai helyzetet a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett országok képviselőinek madridi találkozója előtt.
