Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-24 / 20. szám, csütörtök
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI-BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1980. január 24. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA m XXXIII ÉVFOLYAM 20. szám Ára 50 fillér Válaszút? A világpolitika eseményeit figyelemmel kísérő emberben önkéntelenül felvetődik a kérdés: merre tart ma a világ? Folytatódik a hetvenes években oly biztató méreteket öltő eny- bő lés. vagy netán az ellenkezőjére számíthatunk? Vegyük kiindulópontul a SALT—If-t. Tény, hogy a szovjet — amerikai szerződés aláírása őta sok minden vá Hozott a nemzetközi politikában. Egy nem: a Szovjetunió és a testvéri szó eialista országok külpolitika) irányvonala — a lenini elveken alapuló, az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott és a XXV, kongresszus által továbbfejlesztett békeprogram megvalósítása, Lehetetlen e helyütt akárcsak jelszavakban is felsorolni mindazon eseményeket, amelyek a nemzetközi politika színterén az utóbbi hónapokban, hetekben, napokban történtek, s amelyek előidézték, hogy másképpen kezdődnek a nyolcvanas évek, mint a hetvenesek. Az Egyesült Államok — a helsinki Záróokmány egyik aláírója — felrúgva az írott és íratlan nemzetközi szabályokat, olyan dühödt szovjet- és szocialistaellenes kampányt bontakoztatott ki, amilyenre példát csak a hidegháború éveiben la* léihattunk, A nemzetközt légkör romlásáért lraz imperialista erők, elsősorban az Egyesült Államok bizonyos körei a felelő sek, Azok, akik az enyhülést akadálynak tekintik agresszív terseik megvalósításában ..— mondotta Leonyid Brezsnyev, a közelmúltban a moszkvai Pravdának adott interjújában. A% imperializmus feszültséget szító, fegyverkezést szorgal utazó minden lépésére a Szovjetunió mindig újabb leszerelési javaslattal állt elő. A mostani amerikai vezetés eddig legalább a látszatot — a tárgyalásra való hajlandóságon keresztül — igyekezett megőrizni. De most mintha „elszabadult volna a pokol“, amit amerikai elnökválasztási hadjáratnak is nevezhetünk, k a Fehér Ház hajlandó lenne a nemzetközi enyhülő« minden eddigi eredményét — évtizedek kitartó és áldozatos munkájának az eredményeit — sutba dobni. Pedig a világnak, a Nyugatnak is bölcs államférfiül döntésekre lenne szüksége, nem pedig kortesfogásokra. Az USA és más NATü-országok diplomatái 1978 májusában, az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán az enyhíi lésről szónokoltak New Yorkban, s ezzel párhuzamosan a NATO Tanácsának washingtoni ülésén hosszú távú fegyverkezési programot hagytak jóvá. Az ilyen kétszínűséget azonban — sajnos — már meg kellett szoknia a világnak. Carter aláírta Üécsben a SALT—II. szerződést, de ugyanakkor felfújta a „kubai—szovjet katonai jelenlétről“ alkotott léggömbjét, amely hamarosan ki is pukkadt. Az újabb ürügy a légkör mérgezésére — Afganisztán. Washington a gazdasági eszközök — a sokat emlegetett gabonafegyver stb. — mellett most már a moszkvai olimpia bojkottjára szólított fel. Bár a világ előtt cáfolhatatlan bizonyítékok igazolják; a kínai és amerikai eszkö- tfikfcel támogatott afgán és pakisztáni reakció véres összeesküvést szervezett Afganisztán népe ellen. Viszont — emlékezető ül a szovjet külpolitikai lépésekre i» — Leonyid Brezsnyev rendkívüli horderejű berlini leszerelési javaslataira még mindig nem érkezett érdemleges válasz a Nyugat részéről. He kár is tovább emlegetni az eseményeket, amelyek mindenki előtt ismertek. Ismét feltehetjük a kérdést: válaszút elé érkezett-e a világ? A mai amerikai lépések indítékait jól ismerjük a hidegháború* évek eseményeiből is: az USA meg szeretné szilárdítani vélt vezető szerepét a világban, monopóliumai akadálytalanul akarnak hozzájutni a nyersanyag- és energiaforrásokhoz. Carter szerint ezért kell megvédeni az amerikai érdekeket Ázsiában. Közép- és Közel-Keleten, továbbá Európában Ezt a célt szolgálja Carter új katonai-politikai doktrínája, amely meghatározná az Egyesült Államok nyolcvanas évekre szóló politikai stratégiáját. Az említett célok ismeretében bizonyosra vehető, hogy ez a doktrína lényegében nem lehet más, mint a nyolcva nas évek olajtűzhelyén felmelegített egykori „Truman-doktrí- na“ korszerűsített változata. A jelenlegi amerikai vezetés tévedése az erőviszonyok mér- Hegelésekor abból adódik, hogy nem számolt az idővel. A negyvenes évek végének és az ötvenes évek elejének világpolitikai térképe: az erős USA egy gazdaságilag zilált, a második világháborúban legyengült Nyugat-Európával és egy éppen csak erősödő szocialista világrendszerrel számolhatott, s ráadásul megvolt a katonai fölénye is. Ma már azonban a NATO és a Varsói Szerződés között kialakult az erőegyensúly, a szocializmus döntő erővé, a világ haladó erőinek vezetőjévé vált. Nyugat-Európa helyzete is megváltozott, s számolni kell az örökké forrongó, politikai és részben gazdasági szabadságát elnyert, a nemzetközi politikában egyre nagyobb szerepet ját sző fejlődő világgal is. S az a Nyugat-Európa, amely belement ugyan az újabb amerikai rakétatelepítési tervbe, nem hajlandó viszont a hidegháború igája alá hajtani a fejét, hiszen most már csak veszthet rajta. Ezt igazolják a vezető iőkésországok kormányainak állásfoglalásai, akik nem értenek egyet a Szovjetunió elleni gazdasági szankciókkal, főleg nem a külkeres kedelemre építő nyugat német gazdaság, sem Franciaország, de a szibériai természeti kincsek kiaknázásában érdekeit, nyersanyaghiánnyal küszködő japán sem. Tehát leszögezhetjük, hogy a nyolcvanas évek feltételeire nem lehet csak úgy egyszerűen ráhúzni az ötvenes évek politikai irányvonalát. Az enyhülést a fejlődés hozta magával, a Szovjetunió és a szocializmus megerősödése, ami kényszerítőén hatott a Nyugatra: el kellet! fogadnia az enyhülést, mert mást nem tehetett, hiszen ez volt az ö érdeke is. Válaszút? Részben. A szocialista tábor, a haladó erők már régen választottak: az enyhüléspolitika folytatása mellett tettek hitet. Ez létérdekünk. Nemcsak nekünk, a másik félnek is. Nyugat-Európa áll válaszút előtt; az ész szavára hallgat-e, vagy elfogadja, hogy az amerikai belpolitikai helyzet labilitása szabjon irányt a nyugat-európai külpolitikának. Reméljük, a tőkés országok józan politikusai inkább az ész szavára hallgatnak. MALINAK ISTVÁN Dolgozóink elítélik az amerikai imperializmus veszélyes törekvéseit (CSTK) —- Hazánk lakossága növekvő aggodalommal figyeli az Egyesült Államok veszélyes politikáját, amely nem a béke megszilárdítására, hanem a nemzetközi helyzet kiélezésére irányul. A Frýdek-Míätek-i Hengerde vállalati békeaklívájának tagjai írják: Elítéljük, hogy az Egyesült Államok durván beavatkozik az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság belügyelbe, ahol az új párt- és állami ve zetés megtelte a szükséges lépéseket az ország szuverenitásának és függetlenségének helyreállítására, s a Szovjet unióval kötött szerződéssel és az érvényben (evő nemzetközt (CSTKJ — Befejeződött reg- nap Bratislavában a szocialista országok szakszervezeti központjai ifjúsági munkával foglal kozó titkára inaik és dolgozóinak kétnapos tanácskozása. A résztvevőik a fiatalok körében végzett szakszervezeti (munka kérdéseiről 'tanácskoztak. A megbeszéléseken Bulgária, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia,' a Szovjetunió és Cseh sZlováikia küldöttsége vett részt. A küldöttségek tagjai beható am e lean ez tök, milyen nevelő hatást gyakorolnak a munkacso portok a fiatal dolgozókra, no gyan érvényesül a fiatalok szocialista kezdeményezése, és ho gyan fejlődik társadalmi aktivitásuk. A felszólalásokból' ki lünt, hogy a szocialista orszá goik szakszervezeti szervezetei szüntelenül nagy gondot fordítanak a munkásfiatalok élet- és m u n kak ö r ü lmé n y e i nek ja vita sára. Egyúttal nagy figyelmet szentéinek a szakmunkásképzésre, A részi vevők a tovább iáik ban rámutatlak arra, hogy fokozni kell a béke megőrzéséért vívott harcot a fiatal nemzedék javára. Nagyra értékelték a Szovjet normákkal összhangban felkérte a Szovjetuniót, hogy nyújt son testvéri internacionalista segítséget az intervenció felszámolásához és a történelmi jelentőségű áprilisi forradalom vívmányainak megvédéséhez. Carter elnök azzal fenyegető zik, hogy az Egyesült Államok nak fel keli készülnie arra, hogy válaszolni tudjon, ha a közel-keleti békét veszély fe (Folytatás a 2, oldalon! uniónak és a többi szocialista országnak azokat a fáradhatatlan erőfeszítéseit, amelyek a nemzetközi imperializmus részé ről fenyegető háborús veszély elhárítására, a leszerelésre és a nemzetközi feszültségenyhü lés fo 1 y ta Iá sá ra it’án y u Inak (CSTK) — Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök teg nap a prágai Hrzán-palotában fogadta Esko Rekutát, a Finn Köztársaság külkereskedelmi miniszterét, aki látogatáson tar tózkodik hazánkban, A felek megvitatták a nem zetközí gazdasági helyzet ala kulását és távlatait, Nagyra ér lékelték a két ország politikai és gazdasági kapcsolatainak fejlődését. Ezzel összefüggés ben egybehangzóan megállapí tolták, hogy adottak a kapcso latok elmélyítésének lehetősé gél. Ez különösen a termelési kooperáció és a fejlődő orsžá gok piacán való együttműködés A szovjet főkonzul húcsúlátogatásai (ÖSTKj — Nyíkolaj Goncsairov, a Szovjetunió bratislaval főkonzul ja tegnap búcsúlátoga* tást tett Jozef Lenártnál, a CSKP KB Elnöksége tagjánál, az SZLKP KB első titkáránál, Peter Colotkánál, a CSKP KB Elnöksége tagjánál, szlovák miniszterelnöknél, Miloslav Hrufi« kovičnál, a CSKP KB Elnöksége póttagjánál, az SZLKP KB titkáránál és Viliam Šalgovič- ufil, az SZLKP KB Elnöksége tagjánál, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökénél. Szlovákia vezető tisztségvi selői nagyra értékelték Goncsa- rov elvtárs hozzájárulását népeink baráti kapcsolatainak és internacionalista szövetségének elmélyítéséhez. Nyikolaj Gon* csarov elvtárs ezután elbúcsin aott az SZLKP KB Elnökségének és Titkárságának további tagjaitól. Nyíkolaj Gonesarov elvtársnak, a Csehszlovákiával való barátság és együttműködés fejlesztésében szerzett érdemeit a Külfölddel Baráti Kapcsolatokat Ápoló Csehszlovák Társaság aranyéremmel és szalaggal méltányolta. A szakszervezet és a fiatalok Nemzetközi értekezlet Bratislavában A csehszlovák—finn gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségei Oj (gázolnám - vältontkn akarat Skoarla András Január li e ünnepi hangüla- tával vált ki a Munka Érdemrenddel kitüntetett Határfalvi [Hraničná pri Hornáde) Egységes Földunűvesszövetikezet kommunistáinak dolgos hétköznap jai közül. Voltak, akik már reggel kiöltözve érkeztek a munkahelyre. a többiek délben öltöz tek ünneplőbe, Igaz, ilyenkor az a mérvadó, hogy az ember unit érez, milyen hatással van rá az ünnepélyes aktus, de azért a külsejére is adni kell, hiszen ritka az ilyen nap az ember éle tében. Kora délután a földiművesszö vetkezet feldíszített ülésterme ben fiatalok, időseik, nők, férVarya Mihály fiaik foglaltak helyet egymás mellett. Hetvenegy szövetkezeti dolgozó — kommunista várt a nagy pillanatra. A szövetkezet eredményeit ismerve, nem lett volna meglepő, ha Štefan Sen drey pártelnök ünnepi beszédében csupán annak a színvonalnak a megtar tását tűzi ki célul, illetve kér: a párttagoktól, amellyel a Her- nád iménti földművesek a kerületi mezőny élvonalába küzdőt ték magukat. Nem így történt. Fokozott igyekezetre, további példamutatásra és az állandóan igényesebb, felfelé vezető út folytatására serkentette a kom munis tálkát. Az ünnepi délutánon az ar cokat figyeltem. Szinte mindegyükén egyforma tekintet örömmel, kíváncsisággal és elé gedettséggel ismerkedtek az ú| igazolvánnyal. Ugyanolyan meg ilVetődött volt a szövetkezed alapítók közül Zsihala János. Varga Mihály és Tóth Imre. mint a legfiatalabb szövetkeze ti dolgozók csoportjába tartozó Domonkos Anna. Harbulyák Pé tér és a többi huszonéves. Az idősebbek azért, mert muniká juk, amit harminc évvel ezelőtt vagy vnég korábban elkezdtek, egy boldogabb, (mindenkinek egyenlőséget biztosító jövőt, a mai szocializmust eredményezte, a fiatalok pedig, mert tudtak, milyen inuaikának néznek elébe & rövidesen órájuk maradó értékes hagyaték megőrzése és fejlesztése során. Mit jelent az új tagsági igazolvány? Tóth Imre, az efsz elnöke nem titíkolja, luvgy 1948 bari, amikor az első tagsági igazolványát kapta, nem érzett akkora felelősséget, mint most, nenn tudta értékelni, hogy kommunista. mint ma, amikor egy mozgalmas múlt áll mögötte. — Kommunistának lenni ma sem egyszerű. A párttagság a megtisztelésen kívül kötelességet és felelősséget is jelent. Vegyük például a mi esetünket. Tudjuk, hogy az elkövetkezen(Folytatás a 2. oldalon/ területén érvényes. Ez a tény a következő években jelentős mértékben előmozdíthatja a két ország gazdasági együttműkö* désének intenzívebbé tételét, A fogadáson részt vett And* rej Barkák külkereskedelmi miniszter ős (UH Johannes Anero» Finnország csehszlovákiai nagykövete. fr # » A finn külkereskedelmi miniszterről tegnap Bohumil Urban cseh Iparügyi miniszter is találkozott. A fa-, u papír-, és a celluiózipar területén kifejtett csehszlovák—finn együttműködés fejlesztéséről tanácskoztak.
