Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-22 / 18. szám, kedd
flailaüs Aki-szervezési áitizHsekkel a MaíBÉ teliesisM Az idén, a hatodik ötéves tervidőszak utolsó évében, a mezőgazdasági dolgozóknak is nagy jeladatokat kell teljesíteniük, mégpedig u XV pártkongresszus, a CSKP KR 13. és 14. ülésének a határozatai alapján. Az érsekújvári (Nővé Zöm kg) járásban a járási mezőgazdasági igazgatóság a járási pártbizottsággal karöltve egész sor hal hatós műszaki szervezési intézkedést hozott a mezőgazdasággal szembeni elvárások teljesítésére. Ezeknek az intézkedéseknek megfelelően gondot fordítunk a termőföld jobb kihasználó sáru, a talaj termőképességének növelésére is- tállótrágyával, a műtrágyák helyes tárolására és felhasználására, a tömegtakarmányok és a kukorica termesztésére, a szárítóberendezések mű- kódtetésének felülvizsgálására, a növénytermesz- tesi és állattenyésztési termékek minőségének favitására, a takarmányok gazdaságos felhaszná- lására, az állategészségügyi szolgáltatás színvonalának emelésére, az energia és üzemanyagtakarékosságra. Fokozzuk a talcj termőképességét Szlovákiában nyolcszázötvenezer hektár rét és legelő van. Ebből négyszáznyolcvanezer hektár a hegyi- és hegyaljai körzetekben terül el. Evek óta arról folyik a vita, hogy ezen a nagy területen milyen módon lehetne több füvet termelni. Mozgalmak, kísérletek serkentették az elmúlt években a mezőgazdasági üzemek vezetőit a hektárhozamok fokozására, de az eredmények mégsem kielégítőek. A rétek átlagos hektárhozama mindössze három tonna. Ezzel szemben a közép-szlovákiai kerületben tizenhárom mezőgazdasági üzem felhívásának hatására a jól gondozott és megfelelő tápanyaggal ellátott rétekről számos mezőgazdasági üzemben hektáronként több mint hatvan mázsa szénát gyűjtöttek be. A mozgalomba a múlt év őszén újabb mezőgazdasági üzemek kapcsolódtak be. Ügy látszik, hogy ez a mozgalom döntő fordulatot hoz a rét- és legelőgazduságban és az állatállomány számára az eddiginél jóval több fehérjedús füvet takarít- halnak be a mezőgazdasági üzemek, mint az elmúlt években. A termőföld alapvető terme- lőeszköz. S mivel kevés van belőle, minden talpalatnyi területeit meg kell művelni. Beleértve a falvak belterületein, az ipa ri üzemek udvarán parlagon heverő földet is. Az egységes földművesszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak a határi szalmakazlak és a trágyalerakatok helyét is hasznosítani kell. Külön ügyelni kell arra, hogy indokolatlanul ne keletkezzenek újabb és újabb dűlő- utak. Azt is el kell érni, hogy a beruházások esetében ne hagyják műveletlenül a földet jóval az építkezés megkezdése előtt, s mindig csak akkora földterületet vegyenek el, amekkorára az építkezéshez feltétlenül szükség van. A talaj termőképessége fokozásában nagyobb szerepet kell kapnia az istállótrágyáknak. A jelenleginél nagyobb súlyt kell helyezni a kezelésére, a tárolására és helyets al* kalmazására. A mezőgazdasági üzemeknek ki kell dolgozníok az istállótrágya használatának « tervét, mégpedig környezet- védelmi szempontok alapján, A talajbajuttatáshoz több gépre, rakodóra, trágyaszóróra, tíz tonnánál nagyobb teherbíró ké^ pességfi gépkocsira lenne szükségük a mezőgazdasági üzemeknek. És több pénzeszközre szilárd talajú határi trágyatelepek létesítéséhez. Az idén már drágább a mű- trágya. Ezért még jobban meg kell becsülni. Viszont a legutolsó ellenőrzés alkalmával megállapítást nyert, hogy sok helyen helytelenül raktározzák az értékes hozamnövelő szert. Elismerjük, hogy neim áll rendelkezésre elég raktárhelyiség, de az a véleményünk, hogy a szerény tehetőségek közepette Is többet lehetne tenni a műtrágya tápértékének a megőrzéséért. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kilogramm műtrágya pénzbeli értéke egyenlő a búza árával és ha összehasonlít* juk, hogyan raktározzuk a búzát és hogyan a műtrágyát, akkor látjuk a kettő közötti óriási különbséget. A műtrágyák fel- használását is magasabb szinten kell végezni a jövőben. E célból a jelenlegi négyévenkénti talajelemzést évente elvégez- zük, hogy lássuk, melyik táblán mennyi tápanyagot lúgozott ki a víz a talajból, s hogy azután ezeknek az ismereteknek « birtokában pótoljuk azt. A takarmánytermesztés tartalékai A tömegtakarmányok termesztésében még a múlt évben is voltak hiányosságok. Az évelő takarmánynövények esetében javítjuk a termésmegalapozási munkálatokat és nagy gondot fordítunk a tenyészidő alatti hathatós gondozásra, továbbá a gyomirtásra. Körültekintőbben járunk el a silókukorica termesztésében is, mert ebből a fontos takarmánynövényből alacsonyak járásunkban a hektárhozamok, s a belőle készített siló minősége sem felel meg teljes mértékben az állat- tenyésztés céljainak. A gabonatermesztés területén ezentúl a termőhely adottságainak megfelelő fajta termesztésére kell törekedni, a fajtának megfelelő agrotechnikát kell alkalmazni. Mivel drágák a gyomirtószerek és nehéz is azokat beszerezni, nagyobb mértékben kell alkalmazni a mechanikus gyomirtást. A kukoricatermesztésben a megfelelő hibridek megválasztását, a műtrágya és gyomirtószerek alkalmazását nagy körültekintéssel kell elvégezni. Különös gondot kell fordítani a kukorica betakarítására. A kukorica egy részét az idén már csövesen takarítjuk be és hagyományosan górékban szárítjuk meg. ily módon nagy mennyiségű kukoricaszárat nye rünk, amelyből répakaraj hoz záadásával silót készítünk. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az energiagazdálkodási szempontokat sem, ezért minden mezőgazdasági üzemnek megfontolás tárgyává kell ten fiié, hogy mit szárít meg drága villany árammal, olajjal.. S bár az elmúlt eveikben bővítettük a szárítőkapacitást, a taka ranám y term esztésben v t ssza kell térni a nnár bevált hideg- levegős szárításhoz, szilúzs fis szenázs készítéséhez. Ez rizon- bairi nem jelenti azt, hogy a szá rí tóbe neu d< jzéselk f e lesleges* sé vá inaik .. Teendők az állattenyésztésben A nővénytenmésztés minden szakaszán szorgalmazzuk a termékeik minőségének a javítását Például már most is jó minőségű őszi búzát termesztünk: Viszont a sörárpa, a szemes kukorica és a tömeg la kar mányolk minőségét is javítani kell. Mégpedig jobb agrotechnikával, helyes trágyázással., hathatós gondozással, helyes tárolással és tartósítással. Az idén az állattenyésztésben is megnövekedőt! feladatoknak kell eleget tennünk Ugyanakkor a termelést kevesebb abrak taka nmén y fe I ha szná lá sáva 1 (kell növelni. A hízómarhák és tehenek maris kevesebb takarmánykeveréket kapnak, mint eddig. Ennek pótlására jobbam ki kell használni a tömegtakarmányokat. Ez nem lehetetlen feladat. Helyesen kell összeállítani a takarmányadagot és fel keli használni az élelmiszeripari melléktermékeket is. Az állattenyésztési termékek minőségét is javítani kell. Különösen érvényes ez a tej esetében. Gondosan kell kezelni és « gondozókat is érdekeltté kell tenni & jobb minőségű tej termelésében. Arra van szükség, hogy a minőségellenőrök ne csak megállapítsák, hogy itt vagy ott rossza tej minősége, hanem segítsék is a hibák kiküszöbölését. A hús minőségének javítása terén is vannak még tartalékok. Nem szabad hogy túltáp- lálfiák a kiselejtezett teheneket, mert ezáltal a szervezetükben sok zsír rakódik le. Az ilyen állatot olcsóbban veszi meg a húsipar, s a húsának értékesítése is nehézségekbe ütközik. Az is megengedhetetlen, hogy a szarvasmarhákat és a teheneket eladás előtt megetessék, hogy nagyobb legyen a súlyuk. Ezzel értékes takarmány vész kárba, mert mire az állat levágásra kerül, addigra a szervezet már úgy sem értékesíti az eleséget. Az áiiatok szervezeté be feleslegesen került takarmány nagyban nehezíti a húsipar dolgozóinak a munkáját. Intézkedéseket tettünk az ál- latelhullás csökkentésére, mégpedig az állategészségügyi munka színvonalának az emelésére. Fokozni kell többek között a gazdasági állatok fertőző beteg ségek ke! szembeni ellenállóiké- pességét. A zootechnikusoiknak pedig biztositaniOk kell az állatokról való jó gondoskodást, többek között a tartási körülmények és az istállók mikroklímájának a javításával. Takarékos energiagazdálkodással A mezőgazdasági üzemeknek az idén rendkívül nagy figyelmet kell szentelniük az üzemanyagtakarékosságra. A fűtőolaj felvásárlására előirányzott keret a tavalyi évhez viszonyítva 19 százaléíkkal kisebb. Ilyen körülmények közepette is nagy gonddal kell elvégezni az egyes mezőgazdasági munkáikat. A takarékoskodás azonban így is lehetséges. Korlátozni kell más ágazatok számára a fuvarozást, k:i kell küszöbölni a mezőgazda- sági üzemek üzemanyagfogyasztásában meglevő különbségeket, úgy kell megszervezni a munkát, hogy kizárják a felesleges járműmozgatást és jobban kell gondoskodni a gépekről. A benzinnel úgy takarékoskodunk, hogy csökkentjük a személygépkocsik számát. Sajnos azonban nem állíthatunk le olyan gépkocsikat, amelyek az országot járják alkatrészek után. Bár ezek a gépkocsik üzemeltetése nehezíti az üzemanyag- takarékosságot és növeli a termelési költségeket, de mindaddig szükség van rájuik, amíg az alkatrészellátásban nem áll be kedvező változás. Az említett nehezítő körülményeik ellenére van lehetőség a termelés növelésére és mi, a járási mezőgazdasági igazgatóság dolgozói a járási pártbizottság vezetésével hathatós tevékenységet fejtünk ki a hozott határozatok megvalósításáért, az 1980-as népgazdasági terv igényes feladatainak a teljesítéséért, KAROL JURÍK mérnök, az Érsekújvári Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója A rétek- és legelők termésének növeléséről, távlati tervekről beszélgettünk Ondrej Tomka mérnökkel, a Banská Bystrica-! Rét- és Legelőgazdálkodási Kutatóintézet igazgatójával és Jaroslav Kulich mérnökkel, a biológiai és ökológiai osztály vezetőjével. Mindketten úgy nyilatkoztak, hogy sajnos, a mezőgazdasági üzemek többsége nem érvényesíti elég gyorsan a tudományos ismeretek alapján meghatározott termelési módszereket a gyakorlatban. A déli körzetekben lényegében csak a dunaszerdahelyi (Dun. Streda), a komáromi (Komárno), a ga- lántai (Galanta) és a nyitrai (Nitra) járásban létesítettek a mezőgazdasági üzemek a gazdasági udvarok körül olyan legelőket, amelyek hatvan-száz tonna füvet teremnek hektáronként, ha elegendő tápanyagot juttatnak rájuk és rendszeresen öntözik. A kutatóintézet dolgozói népszerűsítik ;» jó ta* pasztalatokat. Az igazgatónak többször feltettem a kérdést, hogy milyen mértékben terjedt el a Radvaü-i Efsz kezdeményezése a legelők hatékony kihasználására. Ugyanis ebben a Banská Bystrica melletti szövetkezetben trágyalével öntözték a legelőt. A növendék és hízóállatok számára könnyű elemekből építettek istállót és az állatokat „villanypásztor“ segítségével szakaszosan legeltették. Az állatok nagyszerűen gyarapodtak és a szemestakarmány-szükséglet a lehető legkevesebbre csökkent. — Sokat ígérő kísérlet volt — ismeri el az igazgató — de, sajnos, több ok miatt egyes mezőgazdasági üzemek mégis megszüntették a legelők ilyen nemű kihasználását. Ugyanis akkoriban elég olcsó volt a műtrágya és a mezőgazdasági üzemek a trágyalé vagy a szervestrápjya adagolása helyett inkább ipari trágyát szórtak a rétekre és legelőkre. További ok, hogy nem volt elég .munkaerő az öntöző- berendezések üzemeltetéséhez. A Banská Bystrica-i járásban pár évvel ezelőtt még tizenkét mezőgazdasági üzemben működött trágyaleves öntözőberendezés, azonban az igazgató nyilatkozata szerint már csak kettőben üzemeltetik a drága berendezéseket. Sajnos azok sínesének eléggé kihasználva. Más északi járásokban sem jobb a helyzet. Az igazgató — a további beszélgetés során — hihetetlennek hangzó adatokat közöl. Az egyik, hogy közel nyolcvanezer hektáron motoros kaszák hiánya miatt évek óta nem kaszálják le a füvet, a másik, hogy az 1965-ös év óta negyvenötezer hektárral csökkent a rétek- és legelők területe. Tény, hogy az Ausztriából behozott Reform típusú motoros kasza behozatala egyre nagyobb nehézségbe ütközik. Ezért a* Agrostroj Pelhrimov-1 üzeme kifejlesztett olyan motoros ka szá tógépet, amely huszonkét százalékos meredek lejtőn is dolgozhat. Az igazgató szerint a hetedik ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági üzemek már vásárolhatnak ilyen kaszálógépeket. A másik problémát — a rétek- és legelők területének indokolatlan csökkenését — a minden áron való szántóföld- szerzési túlbuzgóság okozta. Az Ipoly és más folyók mentén a mezőgazdasági üzemek olyan réteket is felszántottak, amelyeket úgyszólván minden évben a folyók többször elönti k vízzel. Búzát vetettek a folyók árterületére, azonban termés nem volt, mert az ár tönkretette. Ezért a kutatóintézet javaslatára négyezer hektár felszántott rétet újra gyepesítettek és a hetedik ötéves tervidőszakban újabb tízezer hektár rétet létesítenek azoknak a fo- lyóknak az árterületein, amelyek szabályozása lassan halad. A rétek- és legelők füvének íeleietése nagy jelentőségű. Erre több példát hozott fel Jaroslav Kulich. Angliában a rétek és legelők füve olyan jó minőségű, hogy a teheneknek csak akkor adnak szemes takarmányt, ha napi átlagos tej hozamuk több mint tizennégy liter. Szlovákiában is akad egykét hasonló mintagazdäság. Azonban általában a rétek- és legelők füvének minősége nem kielégítő és ennek következtében kevés a tápanyag. A mező- gazdasági üzemek jó részében a széna, és általában a tömeg- takarmányok minősége nem kielégítő, és ezért egy liter tej előállításához harminc -negyven dekagramm szemes takarmányt is felhasználnak, ugyanakkor a tehenek állagos napi tejhozama csak öt-hat liter. Az igazgató már többször tanulmányozta a világszerte híres svájci legelőgazdálkodást. Szerinte nálunk is jók a lehetőségek ilyen rétek és legelők létesítésére, azonban a mezőgazdasági üzemek sajnálják a pénzt öntözőberendeeések vásárlására, és általában kevés tápanyagot juttatnak a rétekre és legelőkre. Ezért alacsony a hektárhozam, kevés a fehérjetartalom és a tej, s több szemes takarmányt kell felhasználni. BALLA JÓZSEF A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban az Alistáli (Hrobo- novo) Vetőmagtisztitő Állomáson szárítják, tisztítják és pácolják a vetésre szánt kukoricát. Az idén több mint 3320 tonna vetőmagot készítenek elő. Felvételünkön (balról) MÉHES PÉTER és BAJNOK GYULA, a megtisztított kukoricát ellenőrzi (B. PalkoviC felvétele — CSTK) Terjed a hatvanasok mozgalma t$| Nagyobb hektárho zamokat lehetne elérni Kevés rétet és legelőt öntöznek lobban gondozzuk a réteket és a legelőket A nyitrai (Nitra) Bioveta vállalatban tavaly megkezdték a Baktinokul sílótakarmány-tarlúsítószer gyártását. A fel vételen OLGA REM1ŠOVÄ laboránsnő munka közben . {Š. Puškáš felvétele — ČSTK)
