Új Szó, 1980. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-21 / 17. szám, hétfő

HŐSÖKRE EMLÉKEZTEK január 25: EMtasztás Iránban A diákok továbbra is hajthatatlanok 0 Washington egyre merészebb (CSTK) — Teheránban meg­erősítették. hogy az első iráni elnökválasztást a tervezett idő­pontban — januór 25-én tart­ják meg. A Khomeini ajatollahot tá­mogató diákok felszólították az iráni népet, hogy tokozzák éber­ségüket, mert az Egyesült Ál­lamok az elnökválasztással kapcsolatban összeesküvést ter­vez. A teheráni amerikai nagykö­vetséget megszállva tartó iráni diákok képviselője interjút adott az AFP francia hírügy­nökség tudósítójának, aki is­mételten kijelentette: nem en­gednek szabadon egyetlen ame­rikai túszt seni, amíg nem ke­rül sor a sah kiadatására. Khomeini ajatollah szómba^ ton elrendelte, hogy azok a személyek, akik bojkottálták az Iráni Iszlám Köztársaság al­kotmányáról szóló népszava­zást, nem indulhatnak jelölt­ként az elnökválaszláson. * * » Az Egyesült Államok kormá­nya mind több felhívást tesz közzé az iráni kormány meg-* döntésére. Jody Powell, a Fehér Ház sajtótitkára egy tévéadás­ban ismét megerősítette, hogy, Irán állítólag „a széthullás kti* szöbén áll, gazdasága teljesen szervezetlen, a fegyveres erők pedig már nem léteznek“. A kommentátorok arra tigyel-f meztetnek, hogy az amerikai kormány e jelentős képviselője az elmúlt napokban már má-< sodszor szólított fel nyíltan a jelenlegi iráni rendszer meg­döntésére. Kijelentései a külön-» bözft iráni szeparatista és el­lenforradalmi erők kiprovoká- lását, a forradalmi tömegek megosztását célozzák. Powell szavait úgy értékelik, .mint n hivatalos Washington kísérletét arra, hogy elferdítse az iráni eseményeket és így megtévesz- sze az amerikai közvéleményt — egyszóval, hogy előkészítse a talajt az USA közvetlen fegy-- veres támadására. Az amerikai imperializmus lrán-ellenes lépéseinek fenye­gető jellegét bizonyítja az a tény, hogy az iráni partok kö­zelében tartózkodik 25 ameri­kai hadihajó, ezek közül három repülőgép-anyahajó. További 30 hadihajó a térség felé tart. Az afgán nép kész visszaverni a reakció támadásait /Folytatás az 1. oldalról/ szomorú eseményeit, amikor felíegyverzetl fasiszta katonák százai jelentek meg a ki a ki völgybfen. Ekkor az Edelweiss SS-alakulat katonái véres bosz- szút álltak a partizánfalvak la­kóin. Kfak, Ostrý Grúň, H ra bi ßov és Župkov minden férfi la­kosa 1944 őszén fegyvert in­gott a felkelésben harcoló tár­saik támogatására. Ezt bosszüi- íök meg a német katonák, s a mái említett kiaki vérfürdőn /Folytatás az 1. oldalról.) gondoskodik pá rt szervezet ünk az idős páiríií«,gok'nál is. Ök is sokat segí tenek pá rt sze rveze­tünk programjának meigvalósí fásában. Veterán harcos Szaba dós József, Sánta Ferenc és Farkas Péter elvtárs. A fiala- íaibbak sokai tanulnak tőlük. Pártszervezet ünik gondosan készítette elő a januári párt- taggyülést, az új tagságii iga­zolvány átadását. Ez a nap sniiindarunyiu>nk számára emléke­zetes marad. Miohelberger Natália Jó munkára kötelei I Párkányban (Štúrovo) a 3. számú utcai pártszervezet idős párttagokból áil. Az új párttag­sági igazolvány átadása után az Mős elvtársiak a múltról, a ré­gi idők kommunistáinak éleié­ről beszélgettek. Címer Vince bácsi például elmondotta, hogy ő 19 éves korában egy pártsejt- be-n dolgozott harmad-negyed- magáva.1. A UaUdom urai állan­dóan szemmel tartották őiket, figyelték minden megmozduló túl Ostrý Grófiban hatvannégy áldozatot követelt a vérengzés. A szomorú évforduló emlé­kére rendezett nagygyűlésen Vladimir Piroiik mondott be­szédet. Hangsúlyozta, hogy a harmincöt évvel ezelőtti bősök áldozata nem volt hiábavaló. Ennek legékesebb bizonyítéka az elmúlt szabad harmincöt év eredménye. Ez alatt az idő alatt a kiégetett falvak helyén mo dern községek épültek. sukat. Éppen ezért az össze Ki­vételiekre este jártak el, más- anás faunba, kerékpárral. Ö például Kürtre járt, ott kapta meg a feladatokat, amelyeket azután továbbított, ö volt az összekötő elv társai és munka­társán között. O is részt vett áb­ráin a sztrájk mozgalomban, amelyet 1934-ben szerveztek a „Munkát, kenyeret“ jelszó je­gyéiben, követelve egyebek kö­zött a napi nyolcórás munka. i<lot, és a ledolgozott napok után a, fizetett szabadságot. A csendőrök a sztrájkot szétver­ték. A sztrájk szervezői közül Nagy Sándor és Vajda István oln/társakat elvitték és sokáig lógva tartották az érsekújvári ! Nové Zámky} börtönben. Címer Vince elv társ v issza - emlékezései t hallgatva arra gondoltunk, hogy a mi életünk «nár egészen más, mint volt. a régi kommunistáké. Mások a leladataimk is mint egykor. Az új párttagsági igazolvány vala­mennyiünket arra. kötelez, hogy •mindenütt jól és példamutató­an dolgozzunk. Száraz Mária ■UKSORBAN KURT WALDHEIM ENSZ to­ll tiká r tegnap Delhibe érkezett, aihol részt vesz az ENSZ ipar­fejlesztési szervezetének (UNI- DO) konferenciáján. HANS DEITRICH GENSCHER n y uga tnéme t k ül üg ym i n i szt er néhány napos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett, ahol Carter elnökkel és Cyrus Vaiice külügyminiszterrel, va­lamint több vezető politikussal fog tárgyalni. FIDEL CASTRO, a Kubai KP KB első titkára, állam- és kor­mányfő Havannában fogad la a ikulKii látogatáson tartózkodó Jamaicai Népi Nemzeti Párt küldöttségét, élén Donald Dun­can főtitkárral. STRASSBOURGBAN az elmúlt liétein befejeződött az ún. Eu­rópa Parlament- ötnapos ülése, amely mindenekelőtt a közös piaci tagországok munkanélkü­liségéről tárgyalt. MOBUTU zálrei államfő vál­tozásokat eszközölt kormányá­ban. A 22-tagú kabinetből csalk 9-en tagjai az új kormánynak. PEN SOVAN kambodzsai hon­védelmi miniszter vezetésével küldöttség érkezett Vientiane- ba, Laosz fővárosába. ISZLAMABADBAN szombaton megkezdődtek Huang Hua ikínai külügyminiszter tárgyalásai a pakisztáni iljormány képviselői­vel. A megbeszéléseken a kínai —amerikai megállapodás meg­valósításának lehetőségeiről volt szó. PORTUGÁLIA A kormányprogram a nagytőke érdekeit védi (ČSTK) — A portugál parla­ment 128:113 arányban jóvá­hagyta Francisco Sá Carneiro miniszterelnök kormányának programját? Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára a parlament záróülésén élesen bírálta a kormányprogramot, amely a nagytőke érdekeit kép­viseli és a széles néptömegek ellen irányul. A kormány tevé­kenysége komolyan veszélyez­teti Portugáliában a demokrá­ciát — hangsúlyozta Cunhal, majd bírálta Carneirónak a vá­lasztási törvény megváltoztatá­sára irányuló törekvéseit. A Portugál Kommunista Párt fő­titkára ismételten kijelentette, hogy pártja kihasznál minden alkotmánybiztosította jogot a dolgozók érdekeinek védelmére. (Folytatás az 1. oldalról) határt" — közli a Daily Tele­graph. Rahim Ratal, £ Kabul New Times angoil nyelvű inapi'lap fő­szerkesztője szovjet újságírók­nak adott interjújában tegnap közölte, hogy az Egyesült Ál­lamok és Kína megállapodást kötött, amely szerint Afganisz­tánban az imperializmus érde­keit szolgáló, ínyugat-pártii kor­mányt alakítanának. Az USA és Kína katonai támaszponttal és táborokkal vette körül Afga­nisztánt, s itt képezi ki az itt bevetésre kerülő diiverziós cso­portokat — mondotta Raiiím Raifat. A nyugati hírügynökségek az amerikai tutkosszolgáJlatira hi­vatkozva azt a „szenzációs hírt“ röpítették viliággá, hogy a Szov­jetunió vegyi fegyvereket szán­dékozik bevetni az afganisztá­ni e lie níorr a da lm á rok ellen. Ez a koholmány a nyugati propa­gandának azon hírén „alapu'l“, amely szerint áillítólag az Afga­nisztánban levő szovjet egysé­gek számára vegyvédelmi esz­közöket szállítottak. A TASZSZ szovjet hírügynökség cáfolta ezt a hírt. Emlékeztet arra, iiogy a Szovjetunió a vegyi fegyverek betiltásának követke­zetes híve, továbbá rámutat, hogy épp az amerikai hadsereg volt az, amely Vietnamban mérgező vegyi anyagokat vetett be. A TASZSZ hangsúlyozza, hogy az ilyen hírek cé'l'ja a Szovjetunió megrágabmazása és az, hogy elvonják a közvéle­mény figyelmét az amerikaiak közel-keleti, afganisztáni és irá­ni terveiről. Ifjúsági leszerelési világértekezlet IČSTK) — Helsinkiben az el­múlt hét végén kétnapos kon­zultatív találkozót rendezett a finn ifjúsági szervezetek bizott­sága az ifjúsági leszerelési vi­lágkonferencia előkészítéséről. A találkozón különböző orszá­gok több mint 50 ifjúsági szer­vezetének képviselői vettek részt. A világkonferenciára 1Ü81 ben kerül sor Helsinkiben, és a konzultatív találkozó részt­vevői az ezzel kapcsolatos idő­szerű feladatokról tárgyaltak. AZ UTÓKOR HÁLÁJA Leleplezték Fabry József emléktábláját (Tudósítóinktól) — Kraszna hurka [Krásna Hôrka) ielsza­badulásának ünnepségsorozata meghitt megemlékezéssel kez­dődött. A község párt- és álla­mi szervei, a járási pártbizott­ság, a járási nemzeti bizottság, valamint a Nemzeti Front kép­viselőinek jelenlétében leleplez­nék Fábry József antitasiszla harcos, a Petőfi-brigád vezető jének emléktábláját Fábry elv társ szülőházán. Az ünnepségem részt vett Fábry Józsefnek a Magyar Népköztársaságban élő özvegye, fia és leánya. )elen voltaik testvérei, Fábry István elvtárs, a Szlovák Nemzeti Ta­nács képviselője, ismerősök. usztelők, valamint a község la- ikossága. Fábry József elvtárs 1909 nen született Kraszna horkán, Hattagú bányászcsalád gyerme­keként. Már kora ifjúságában ikaipcsolatba került a munkás­mozgalommal és harcosa ma­radt haláláig. A Petőfi-brigád, amelynek ő l+“t1 n vezetője, arany hetükkel írla be nevét a Szlovák Nemze­ti Felikelés történetébe, és arány betűkkel ragyog a már­vány emléktáblán Fábry József neve is példát mutatva az utó­kornak, tiltakozva minden erő­szak, minden embertelenség ellen. — cső— A TAGSÁGI IGAZOLVÁNYOK CSERÉJE A nagy békeharcos Mit mondott Lenin 60 éve a békéről és Afganisztánról? Ma 3S éve, hogy meghalt Lenin, a szovjet állam megalapí­tója, a marxizmus továbbfejlesztője, a munkásosztály nagy tanítója. Az évforduló alkalmából alább részletet közlünk a Vlagyimir Iljics Lenin című, szerzői közösség által frt, és a közelmúltban megjelent életrajzból. A békére és a népgazdaság helyreállítására való át­térés rendkívül bonyo­lult nemzetközi helyzetben ment végbe. Az imperialisták nem akartak beletörődni vere­ségükbe és a szovjetország el­leni ú)abb katonai kalandok terveit szövögették. A nemzet­közi reakció, hogy megnehezít­se a szovjet nép harcát az ősz szeomlás ellen, minden lehető módon igyekezett megbontani a Szovjet-Oroszország és más államok között kibontakozó kapcsolatokat. A nehéz viszo­nyok között a szqvjpt kormány Leninnel az élen következete­sen és kitartóan folytatta bé­kepolitikáját és a tőkésorszá­gokkal való üzleti kapcsolatok megteremtésének politikáját. Lenin ezt mondta: „Szamunkra a legnagyobb kincs a béke meg­őrzése és annak teljes lehető­sége, hogy minden erőt aka­dálytalanul a gazdaság helyre- állítására fordítsuk.“ Lenin rendíthetetlenül azt az álláspontot képviselte, hogy le­hetséges és szükséges is a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés, harcolt az újabb világháború veszélyének elhá­rításáért. Már a polgárháború éveiben Lenin, R. V. Bullitt és L Stef­fenson amerikai diplomatákkal folytatott beszélgetésében kije­lentette, hogy — „a bolsevik elvek kiállják a versenyt'4 a polgári demokrácia eszméivel, a kapitalizmus elveivel, s csak az kell, hogy „a szovjet rend­szer egyenlő lehetőségekkel ve­hessen részt ebben a verseny- ben, s a világ figyelemmel kí­sérje ezt“. A két rendszer versenyére vonatkozó gondolatát tovább­fejlesztve Lenin az OK(b)P moszkvai szervezetének aktíva­ülésén 1920. december 6-án mondott beszédében megállapí­totta, hogy ez „két termelési rnód, két formáció, két gazda­ság — a kommunista és a tő­kés ... versengése. Bebizonyít­juk, hogy mi vagyunk az erő­sebbek ... Persze, a feladat ne­héz, de mi mindig mondtuk és most is azt mondjuk: »A szo­cializmus ereje a példaadás.«...“ Néhány hónappal később, 1921. májusában Lenin ismét visszatér erre a rendkívül fon­tos kérdésre és hangsúlyozta a Szovjet-Oroszország szocialista építésében elért gazdasági sike­rek világtörténelmi jelentősé­gét. „Most — mondotta — gaz- dasági politikánkkal gyakorol­juk a legnagyobb befolyást a nemzetközi forradalomra. Az Oroszországi Szovjet Köztársa­ság felé fordítja tekintetét min­denki, a világ minden orszá­gának minden dolgozója, kivé­tel nélkül — ezt minden túlzás nélkül állíthatjuk. Ezt elértük. A tőkések semmit sem hallgat- nak el, semmit sem titkolhat­nak el, ezért leginkább gazda­sági téren elkövetett hibánkat és gyengeségünket igyekeznek kipécézni. Erre a térre tevő­dött át a harc világméretekben. Ha megoldjuk ezt a feladatot, akkor nemzetközi méretekben biztosan és véglegesen győz­tünk." Ez a lenini tétel napjainkban is megőrizte jelentőségét. A szovjet nép gazdasági eredmé­nyeitől függ a Szovjetunió és nem kis mértékben az egész szocialista közösség védelmi képessége, az agresszió és a háború imperialista politikájá­val való szembeszállás lehető­sége. Ezektől az eredmények­től függ az is, hogy mennyire tudjuk támogatni a világ forra­dalmi és felszabadító mozgal­mát. Tőlünk függ az is, hogy mekkora erővel hat majd az új társadalmi rendszer példája, amely a szocializmus legjobb agitátora lesz mind a tőkésor­szágok dolgozói, mind a gyar­matosítás igájából kiszabadult népek körében. Lenin ismételten leszögezte, hogy a szovjet kormány teljes mértékben elismeri minden nép jogát az önrendelkezéshez, a függetlenséghez, az állami ön­állósághoz, a nemzetközi kap­csolatok terén síkraszáll a nem­zetek egyenjogúságáért és ha­ladó, igazságos törekvéseik legmesszebbmenő kielégítésé­ért. Különösen nagy jelentőséget tulajdonított Lenin a szovjet állam és a keleti országok kö­zötti baráti kapcsolatok kiépí­tésének és megszilárdításának. Amikor Szovjet-Oroszország 1921 elején szerződést kötött Iránnal, Afganisztánnal és Tö­rökországgal, figyelemmel kí­sérte a tárgyalások menetét, hosszas beszélgetéseket folyta­tott az afgán küldöttséggel, fo­gadta a török és az iráni kül­döttséget. A Külügyi Népbiztosság Lenin útmutatásai alapján dolgozta ki az Oroszországi Szovjet Fö­deratív Szocialista Köztársaság afganisztáni ügyvivőjének adott instrukciót, amely az említett szerződésekhez hasonlóan vilá­gosan jellemezte a keleti or­szágok tekintetében követett szovjet politika elveit, s meg­mutatta annak gyökeres eltéré­sét az imperialista hatalmak po­litikájától. „Keleti politikánk — olvasható az instrukcióban — nem agresszív politika, ha­nem a béke és a barátság poli­tikája. Önnek munkássága so­rán állandóan ezt a fő szem­pontot kell hangsúlyoznia, s Ka­bulban tevékenysége fő céljá­nak Afganisztánnal való barát­ságunk fejlesztését kell tekinte­nie. A barátság feltételei a köl­csönös támogatás, s erőnktől telhetően készek vagyunk a ba­ráti afgán államnak minden tá­mogatást megadni, mert az az óhaj vezérel bennünket, hogy a lehetőség szerint elősegítsük a fejlődését és felvirágzását.“ A szovjet kormány arra töre­kedett, hogy Kínával is diplo­máciai kapcsolatokat létesítsen. A kínai nép széles rétegei lel­kesedéssel fogadták az Októbe­ri Forradalmat, a szovjethata­lom igazságos külpolitikáját. Az imperialisták befolyása alatt álló reakciós kormány azonban nem volt hajlandó szerződést kötni az Oroszorszá­gi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársasággal. Lenin a kínai küldöttség elutazása előtt fo­gadta a küldöttség vezetőjét és annak a reményének adott ki­fejezést, hogy Kína és Szov­jet-Oroszország között a mes­terséges akadályok ellenére szilárd kapcsolat jön létre. A külügyi népbiztos levelet írt Szun fat-szennek, a Dél-Kíná- ban alakult kanton nemzeti kor­mány elnökének, s ebben tolmá­csolta a szovjet kormány test­véri üdvözletét és javaslatot tett a kereskedelmi kapcsola­tok felvételére. Szun fat-szen válaszlevelében kifejezte azt a reményét, hogy mihelyt Kíná­ban végeznek a reakciósokkal, Szovjet-Oroszország és Kína között baráti kapcsolatok jön­nek létre. Levelét a következő szavakkal zárta: „Szívélyes jó­kívánságaimat küldöm bará­tomnak, Leninnek és mindazok­nak, akik oly sokat tettek az emberi szabadság ügyéért.“ rt ovjet-Oroszország keleti S7 külpolitikája hatalmas erkölcsi és politikai tá­mogatást jelentett a gyarmati és félgyarmati országok népei­nek a szabadságért és a füg­getlenségért vívott harcukban (Fordította: Zalai EdvinJ Uf SZÓ 1980. 1. 21. /

Next

/
Thumbnails
Contents