Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-07-29 / 30. szám
E zekben a napokban talán még a legközömbö- sebb ember is fokozott érdeklődéssel olvassa a gazdasági híreket, a világpiaci árak alakulásáról szóló jelentéseket, sőt, még a száraz statisztikai adatokat is, amelyek segítségével a Cseh, a Szlovák, illetve a Szövetségi Statisztikai Hivatal vezetői arról számoltak be, miként dolgozott az ország népe 1979 első felében. Az összesített adatok megmutatják, milyen az összhang céljaink, igényeink és eredményeink között. A félévi eredmények iránti érdeklődést pedig fokozta, mindenki kíváncsian várta: mennyit sikerült bepótolnunk a januári feszült energiaellátás okozta kiesésből, mennyit segítettek a párt- és állami szervek által hozott gyors és hatékony intézkedések, mennyit segített a dolgozók hozzáállása, erőfeszítése, ötletessége, áldozatos munkája. Amint a jelentések számhalmazaiból egyértelműen kitűnik, a nehézségek ellenére is újabb, jelentős lépéseket tettünk a fejlődés útjánv és egyúttal nagy mértékben sikerült csökkenteni az év eleji lemaradásokat is az iparban és az építőiparban. Mindez pedig hozzájárult népgazdaságunk teljesítőképessége növekedéséhez, ahhoz, hogy ismételten közelebb jutottunk a XV. pártkongresszuson kitűzött célokhoz. Az egyes népgazdasági ágazatok fejlődését és eredményeit részletező kimutatásokból azonban az is .kitűnik, hogy mely területeken nem értük el a fejlődés kívánt ütemét, mely területekre kell a jövőben összpontosítani a .figyelmet. Az alapvető népgazdasági ágazatok közül Szlovákia ipara több mint 83 milliárd korona értéket hozott létre, ami az elmúlt év hasonló időszakához képest 3,5 százalékos növekedést jelent. A nehezebb termelési feltételek Szlovákia iparában — az év elején — közel kétmilliárd korona értékű kiesést jelentettek. Az egyes termelési ágazatok profiljának, és termelési feltételeinek megfelelően a különböző ágazatokban különböző mértékben pótolták a lemaradást, de az összesített eredmény kedvező. Június végén a szóban forgó lemaradás összege az iparban 799 millió koronára csökkent. Érthető, hogy a lemaradást nem tudják egy: forma mértékben pótolni az egyes ágazatokban, mert — mint már említettük — a termelési feltételeik sem azonosak, s a technológiai folyamatok CÉLOK, EREDMÉNYEK, IGÉNYEK sem adnak módot mindenütt a munkaütem nagyarányú gyorsítására. A félévi tervet nem teljesítő 91 szlovákiai ipari vállalatoknak azonban nem mindegyike hivatkozhat a januári rosszabb termelési feltételekre. Ezek esetében szigorúan felül kell vizsgálni a terv nem teljesítésének okait, azt, hogy melyek azok a területek, amelyek gyengítik a vállalat gazdálkodásának sikerességét, amelyek sürgősen orvoslásra szorulnak. Örömmel olvashattuk azokat az adatokat, amelyek a legfontosabb termelési ágazatok, a kohó-, a gép-, a vegyipar növekvő termelési eredményeiről szólnak. Nyilvánvaló azonban, hogy nem minden a mennyiség, a minőségi mutatók teljesítését is nagyító alá kell venni. Aki pedig egy kicsit is érdeklődik népgazdaságunk eredményei iránt, az azzal is tisztában van, hogy ezen a téren rengeteg a javítani való. Gépiparunknak fejlettebb, korszerűbb gépek gyártására kell átállnia, ha továbbra is sikeresen akar fellépni a külföldi piacokon, s ugyanez a követelmény vonatkozik a többi népgazdasági ágazatra is. Az egyén és a társadalom igényei egyaránt növekednek. Az egyénnek színvonalasan felépített lakásra, jól elkészített bútorra, jó minőségű és kellő mennyiségű fogyasztási cikkre van szüksége. A társadalom újabb egészségügyi, kulturális, szociális létesítményeket, juttatásokat igényel. Ezeket az igényeket csak úgy tudjuk kielégíteni, ha minden szakaszon — a beruházásokon, a termelésben egyaránt — teljesítjük az előirányzott feladatokat, ha az eredmények nagyobb összhangban lesznek az igényekkel és a célokkal. A statisztikai jelentésben például az áll, hogy az év első öt hónapjában az éves feladatoknak csupán a 30,9 százalékát teljesítettük a szlovákiai beruházásokon. A nagyarányú lemaradást e téren részben az okozta, hogy az egyes gyártóvállalatok nem szállították le határidőben a technológiai berendezéseket, s így késik több fontos új termelőkapacitás átadása. Az ilyen eredmények nem vetnek jó fényt egyetlen ágazatra, vállalatra, s azok vezető és irányító dolgozóira sem. Áz év végéig még öt hónap van hátra, az éves feladatok teljesíthetők. Még fokozottabb erőfeszítéssel, az eddigi tapasztalatok és a bevált munka- és szervezési módszerek alkalmazásával, á dolgozók kezdeményezésének fokozottabb érvényesítésével, kiaknázásával. Mindenütt el kell érni, hogy a tartalékok feltárására vonatkozó felhívások ne csupán frázisként hangozzanak el, hanem mozgósító erőként hassanak a hatodik ötéves tervidőszakra kitűzött célok eléréséhez vezető úton. PÁKOZDI GERTRÜD A lutíni Sigma konszernvállalat európai viszonylatban a szivattyúk legnagyobb gyártója. A vállalat dolgozói az évi termelési feladatuknak 51,1 — az exportfeladatoknak pedig 60,8 százalékát teljesítették. Képünkön: Antonin Lyöka, a CHM-200 szivattyú előállításán dolgozik. Ez a gyártmány képviseli majd a vállalatot az idei brnói nemzetközi gépipari vásáron (Felvétel: CSTK — V. Galgonek) 1979. JULIUS 29. VASÁRNAP BRATISLAVA XII. ÉVFOLYAM 30. SZÁM Ara I KORONA SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! UJ szó
