Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-07-22 / 29. szám
ÚJ szú Nagyító alatt a közúti közlekedés A közúti szállítás és általában a motorizmus dinamikus növekedése jelentős vonása népgazdaságunk fejlődésének. Az elmúlt tíz év alatt a közúti szállítások intenzitása több mint háromszorosára nőtt. jelenleg a népgazdaság szállítási igényeinek — beleértve a személyszállítást is — több mint 70 százalékát a gépkocsiforgalom bonyolítja le. Ennek megfelelően rohamosan növekszik a közúti motoros járművek száma. 1977- ben Csehszlovákiában 1 millió 900 ezer személyautót és 4 millió 239 ezer egyéb közúti járművet tartottak nyilván. 1977- től a járművek száma évente kb. kétszázezerrel nő. A motorizmus rohamos fejlődése, vitathatatlan gazdasági hasznossága és a lakosság szabad idejének kihasználását gazdagító jelentősége mellett — amint erre a Szövetségi Gyűlés júniusi ülésén a képviselők is rámutattak — bonyolult, sokszor megoldhatatlánnak tűnő társadalmi és gazdasági problémát is jelent. E fejlődéssel járó gondok közismertek: a közúti balesetek számának szüntelen növekedése, az életkörnyezet pusztulása, a közlekedésirányítás szervezőire háruló egyre bonyolultabb követelmények és nem utolsósorban a járműparkolóhelyek kritikus hiánya. Annak ellenére, hogy az illetékes kormányszervek rendkívüli figyelmet és jelentős eszközöket fordítanak e problémák megoldására — a közúti közlekedés korszerűsítésére, a közúti autóforgalom biztonságának fokozására stb. —, a közlekedési baleset-statisztikák adatai — amint arról olvasóinkat rendszeresen tájékoztatjuk — egyre szomorúbb képet nyújtanak a közúti közlekedés árnyoldaláról. A közlekedési balesetek során bekövetkezett emberélet-veszteségek semmivel sem pótolhatók, s a balesetet súlyos testi sérülésekkel túlélők vesztesége is aligha orvosolható teljes mértékben a baleset-biztosítással. Aligha mérhető fel pontosan a közúti balesetek során keletkező anyagi és gazdasági kár. Közlekedési balesetek következtében naponta ezrek nem állhatnak munkába, s ápolásukra sok száz orvosra, egészségügyi dolgozóra van szükség. A közlekedésbiztonsági felmérések szerint egy közúti baleset során életét vesztő személy egyben 1 millió 740 ezer korona népgazdasági kárt is jelent. A közlekedési baleset során súlyos sérülést szenvedett, de életben maradt ember 984 ezer korona, a következmények nélküli sérülést szenvedő 65 ezer korona, a könnyű sérülést szenvedő személy 2600 korona veszteséget jelent a népgazdaságnak. Az 1977. évi baleseti-statisztika közelebbi vizsgálatából kitűnik, hogy ebben az évben a közlekedési balesetek 7,6 milliárd koronával terhelték meg az állampénztárt. Ez az összeg elegendő lett volna számos új iskola- vagy kórház felépítéséhez, s 1978-ban például teljes mértékben fedezte volna a Tüzelőanyag- és Energetikaipari Minisztérium beruházási költségvetését. Ezek a tények ráirányítják a figyelmet mindazoknak a szerveknek és szervezeteknek a tevékenységére, amelyek feladatkörébe tartozik a közúti baleset-megelőzésről való gondoskodás. A közlekedési baleset-elhárítás fontos része a közlekedésben résztvevők nevelése, a közlekedés szervezésének tökéletesítése. Természetes követelmény a gépkocsivezetők szakkéo- zettségének elmélyítése, hiszen a balesetek előidézői közt övék a sajnálatos elsőbbség. Különösképpen időszerű a szeszes ital fogyasztása következtében elkövetett kihágások megelőzése. Csak 1978-ban 12 389 gépkocsivezetőt bírságoltak meg szeszesital-fogyasztás miatt. Az eddigieknél még hatékonyabbá kell tenni a helyes közúti közlekedés alapvető szabályainak tanítását az óvodákban és az iskolákban. A biztonságos közlekedés, a baleset-megelőzés kérdéseinek állandó napirenden tartása napjainkban a legszélesebb nyilvánosságot érintő közügy. Különösen ezekben a hetekben, a szabadságidény csúcsforgalmában — és a biztonságos közlekedés hónapjában — időszerű tudatosítani mindannyiunk felelősségét a közúti balesetek megelőzéséért. SOMOGYI MÁTYÁS Türelmes oktatok Miután felkerestem a Somor- ján ISamOrín) működő autósiskolát, és elbeszélgettem az ott dolgozó SENAN' SÁNDOR igazgatóval, valamint HALÁSZ JENŐ és SV1TEK JÁNOS oktatókkal, megváltozott a véleményem; ez a látszólag könnyű foglalkozás valójában megterhelő és nagy figyelmet igénylő munka. Az 1958 ban megalakult autóközlekedési tanintézet fejlődését pár szóban is el lehet mondani: változtak az igények, megnövekedett az érdeklődés. Hamarosan kinőtték a tantermeket. 1971-ben jött az ígéret a járási építkezési vállalattól, bővíteni fogják az iskolát. A telket még abban az évben megkapták, azóta nem történt semmi. Jelenleg, hogy a felajánlott terület ne álljon üresen, bevetették kukoricával. Mindezt Sefían Sándor mondta el és hozzátette: — Tessék csak elképzelni, mi a forgalmas főút mellett vagyunk. Az örökös zaj zavarja az oktatást. És még valami. Nincs raktárunk, pontosabban garázsunk a teherautónk részére. Télen-nyáron. a tűzoltószertár udvarán garázsolunk .. — Hányán teszik le évente a vizsgát? — Átlag 400 jelentkezőnk vizsgázik. Kétharmad részben bevonulás előtt álló fiatalok. — M>t kell tudnia egy jó oktatónak? — Először is — veszi át a szót Halász lenő — értenie kell az autókhoz. Legjobb, ha autómechanikus az illető. Kell, hoay legyen érettségi bizonyítványa, és feltétlenül rendelkezzen pedagógiai minimummal is. — Személy szerint mi a legnagyobb nehézségük és örömük? — Nehéz összhanaot teremteni a tanulók között. Csak pay példa. Fgy osztályba jár a tanító, a mérnök, az eszteraó- lyos, a munkás és az eayetemi hallgató. Amit o mérnök természetesnek vesz, az nehézsé- oet jelenthet, a munkásnak. Meg kell találnunk a közös hanaot. s ez bizony nem a lea- envszerűbb feladat. Örömünk akkor igazi, ha eau-egy sikeres vizsna után átadhatjuk a ho'tási ioarnlvánvnkat. Mén mielőtt elbúcsúztam volna. gr. indulásra várók közül CSIZMADIA SÁNDORTÓL kérdeztem meg. milyen nevelőknek tartiák az autósiskola alkalmazottait. — Oktatóink nem türelmetIpnpk. ha valamit rosszul csinálunk. Inkább méo pgyszer pimnayarázzák. mit kell tennünk. SZ^VCSO- i/fp. mprt megtanulunk jól, baleset nélkül vezetni. KERTÉSZ LÍDIA SEBESSÉGKORLÁTOZÁSOK n< Bia KÜLFÖLDÖN 1979. VII. 22. 17 A napokban sokan utaznak kocsijukon külföldre, autós túrára, kirándulásra. Az alábbiakban — a Süddeutsche Zeitung nyomán — a földrészünkön 'érvényben levő maximált sebességhatárokat tesszük közzé. Ezt az összeállítást hazánk autósainak különösen a figyelmébe ajánljuk; hiszen a mi útjainkon törvényesen előírt sebességkorlátozás — mint ismeretes — nincsen. A táblázat tartalmazza azt is, hagy melyik államban kötelező a biztonsági öv. Az oszlopok jelentései: 1. a biztonsági öv kötelező, igen; nem. 2. maximális Sebesség egyéb úton, km/óra 3. maximális sebesség autópályán, 'km/óra: 1. 2. 3. ND.K igen 90 100 Belgium igen 90 120 Bulgária igen 80 120 Dánia igen 80 100 Finnország igen 80 120 Franciaország igen 90 130 Görögország nem 80 100 Nagy-Britannia nem 96 112 Írország nem 96 96 Olaszország nem 90—110 90—130 Jugoszlávia igen 80 100 Luxemburg igen 90 120 Hollandia igen 80 100 Norvégia igen 80 90 Ausztria igen 100 130 Lengyelország ■nem 100 100 Portugália nem 80 100 Románia nem 80—100 80—100 Svédország igen 70 100 Svájc igen 100 130 Spanyolország igen 90 100 Törökország nem 90 90 Magyarország igen 100 120 Szovjetunió igen 90 — Megjegyzés: Olaszországban és Romániában a henger lökettérfogatától függ a sebesség- korlátozás mértéke. Bulgáriában viszont a „fiatal“ autósokra egy külön szabály vonatko zik: az új jogosítvány tulajdonosa az autópályán két évig .maximálisan 100, egyéb úton pedig 70 km/óra sebességgel haladhat csak. Az NSZK-ban csak „ajánlott“ sebességkorlátozás (130 km/óra) van érvényben az autópályákon. (mot.) «• MÉSZÁROS FERENC Személygépkocsik hibafelismerése és helyszíni javítása 3 A gyújtcberendezés okozta hibák és javításuk 1. ábra — Akkummulá- toros gyújtóberendezés felépítése: 1 akkumulátor; 2 gyűjtáskapcsoló; 3 gyújtógyertyák; 4 megszakító; 5 elosztó; 6 gyújtótekercs A hiba felismerése Ha meggyőződtünk arról, hogy nem az akkumulátor gyengesége a sikertelen indítás oka, vegyünk ki a motor hengeréből egy vagy két gyújtógyertyát (középről). Ha elektródáik szárazak, az üzemanyag-ellátásban, ha benzin- lucskosak, a gyújtóberendezésbsn keressük a hibát! A gyújtóberendszés hibáit a következő sorrendben keressük: Ellenőrizzük szemrevételezéssel a kábelcsatlakozásokat. Gyújtáskapcsolótól a gyújtótekercsig, ill. a gyújtótekercstől az elosztőszerkezetig végezzük el az ellenőrzést. Ellenőrizzük, hogy a gyújtótekercs (transzformátor) nagyfeszültségű vezetékénél — amely az elosztófedél középső részébe csatlakozik — van-e szikra? Az elosztófedél közepéből kihúzott gyújtókábelt kb. 1 am-re 'közelítsük a motortesthez, önindítózás közben kékes-fehér fényű szikrának kell megjelennie (2. ábra). Ha egyedül vagyunk, adjunk gyújtást (ne ön- indltózzunk!), az elosztófedelet a lemezrugó kétoldali lehajtása — ahol csavarokkal van rögzítve, ott a csavarok oldása — után emeljük le. Ezután csavarhúzó seeítségével a megszakító kalapácsot elmozdítva az üllőtől, ellenőrizzük a szikra „átug- rását“. (Ha a kezünk nedves vagy sérült a vezeték, előfordulhat, hogy a „nagyfeszültssg“ megráz bennünket. Számítsunk erre, bár ez nem veszélyes, ds kellemetlen érzés. Elkerülhető, ha bőrkesztyűvel, vagy szigetelt fogóval fogjuk meg a kábelt.) Ha az elosztófedél középső részébe csatlakozó kábelen van szikra, akkor azt ellenőrizzük, hogy van-e a gyújtógyertyák elektródáin? Ha az elosztófed'slet levettük, akkor szereljük vissza, és a korábban kivett gyújtógyertyák egyikét dugjuk a hengerekhez menő nagy feszültségű kábel gyertyapipájába. A gvertyanipa szigetelt részét megfogva helyezzük a motortestre úgy. bogv a gyertya fém része érintkezzen a motor fém részével. Önindítózás, vagy kézi indítőkarral való motor forgatás közben a gyertya elektródái között (kétütemű motornál minden fordulaton, négyütemű motornál minden második fordulaton) a kékes-fehér szikrának meg kell jelennie. Ez az elektromos szikra csak abban az esetben tud létrejönni, ha az elektródák szárazak, tiszták, és az egymástól való távolságuk megfelelő. Tehát, ha kivételkor a gyertya elhasználódott, benzinlucskos, erős koksz lerako- dású vagy az elektródái sérültek, először ezeket tisztítsuk meg, Illetve cseréljük ki. 2. ábra — Gyújtótekercs nagy- feszültségű vezetékénél, a szikra ellenőrzése * Ha az elosztófedél középső részébe csatlakozó kábelen van szikra, de a gyújtógyertya elektródáin nincs, akkor a hibát az elosztószerkezetben kell keresni. Ebben az esetben emeljük őrizzük a következőket: Nem repedt-e az el' osztófedél? Repedés esetén — ha nincs tartalék elosztófedelünk — kés hegyével a hajszálrepedéseket tisztítsuk, mélyítsük ki kb. 0,5 mm mélyre. Nem akadt-e fel az elosztófedél közepében le' vő szénrúd? A rugós terhelésű szénrudat a tartóhüvelyében, a rugó ellenében óvatosan > hosszirányban feszítsük meg (3. ábra). le az elosztófedelet, és ellen3. ábra — Rugós terhelésű szénrúd vizsgálata: a rúgó előfeszítése
