Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-12-30 / 52. szám
1979. I. 30. N 6/3 Gazdag évet zárunk. Az elmúlt 1979- ben nemcsak a világ különböző tájain történtek korszakos jelentőségű események. Figyelmet kiváltó intézkedésekre került sor hazai viszonylatban is. A CSKP tagjai, a politikai szféra dolgozói 1979 történései közül a CSKP KB 13. és 14. ülését, valamint a tagkönyvcsere alkalmából lebonyolított beszélgetéseket emlegetjük sokat, tekintjük az elmúlt év kiemelkedő politikai eseményének. A CSKP KB-nak mind a 13., mind a 14. ülése fontos határozatokat hozott, és a CSKP XIV. és XV. kongresszusa határozataival párhuzamosan kijelölte a jelenlegi és az elkövetkező időszak legfontosabb feladatait. A tagkönyvcsere alkalmából lebonyolított beszélgetés sém maradt csupán a párt belső ügye, sok vonatkozásban az egész társadalom életét érintette, befolyásolta. A négyszakaszos akciónak jelenleg már az utolsó, a befejező szakaszánál tartunk. Négy szakasz Az első szakasz a CSKP KB 12. ülése határozatának a megszületésétől 1978 végéig tartott. Ebben az időszakban került sor a tagkönyvcserével kapcsolatos dokumentumok kidolgozására, széles körű ismertetésére. A második szakasz 1979 derekán, a júniusi taggyűlésekkel zárult. A második szakaszban a konkrét politikai és szervezési intézkedések kidolgozását, a beszélgetéseket lebonyolító káderek, illetve bizottságok felkészítését, valamint az új tagkönyvekhez szükséges kérdőívek kitöltését végeztük el. Ekkor történt meg az alapszervezetek munkájának, a pártbizottsági tagok és a felsőbb pártszervek tagjai tevékenységének az értékelése. A harmadik szakaszban zajlott le a tagokkal folytatott közvetlen beszélgetés, a kommunisták munkájának az egyénenkénti megvizsgálása, értékelése. A jelenlegi, a negyedik időszakban a pártalapszer- vezetek összegezik a beszélgetésekkor szerzett tapasztalatokat, és intézkednek, hogy a pártfeladatokat a tagság minden vonalon teljesíthesse. A negyedik szakasz kiemelkedő eseményeként 1980 januárjában valamennyi alapszervezetben átadják a tagoknak az új tagkönyveket. A tagsági igazolványok cseréjének komplex értékelését az alapszervezetek 1980 február végéig, a járási és kerületi pártbizottságok 1980 április végéig végzik el. Utána a CSKP KB ülése értékeli, hogy a tagkönyvcsere milyen eredménnyel zárult, hogyan hatott és hat a párt életére és fejlődésére. Az év végén, az új év küszöbén különösen időszerű visszatekinteni az elmúlt hónapokra, és megvizsgálni, hogy az eddigi tapasztalatok alapján mi a beszélgetések tanulsága. Mi a Cél? A tagkönyvcserének az az egyik legfontosabb célja, hogy erősítsük pártunkban az eszmei-politikai és cselekvési egységet, növeljük a párttagok aktivitását, tömörítsük soraikat a kongresszusi és a CSKP KB ülései határozatainak a végrehajtására. Már az eddig szerzett tapasztalatok alapján is elmondható: a tagkönyvcsere alkal- mánól rendezett beszélgetések nem korlátozódtak csupán műszaki-adminisztrációs vonatkozású feladatok megoldására. A beszélgetések 1979 — sőt a CSKP XV. és XVI. kongresszusa közötti egész időszak — egyik legnagyobb hazai politikai eseménye. Az akcióra olyan időszakban került sor, amikor a CSKP és az egész társadalom a fő figyelmet a CSKP XV. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítésére irányította, és azon fáradozott, hogy lehetőleg minden vonatkozásában teljesítsük a párt gazdasági és szociális programjából eredő feladatokat. A pártbizottságok legtöbbje a beszélgetésekkor igényesen értékelte az elért eredményeket. Méltatta az egyén erényeit, de nem hallgatta el az esetleges hibáit sem. Ha kifogásolható magatartású párttag munkáját minősítette, a mulasztásra nemcsak rámutatott, hanem kereste és megmutatta azt az utat, amelyen járva az illető párttag a legkönnyebben legyőzheti az észlelt fogyatékosságokat, és teljesítheti a párttagsággal járó kötelességeket. A beszélgetésekkor a tagok többsége elsősorban nem a személyes problémáit, hanem a közügyeket, a párt- politika megvalósításával kapcsolatos észrevételeket, kérdéseket vetette fel. A beszélgetések nyílt, őszinte és bensőséges hangulatban zajlottak le, eszmecserét jelentettek arról, hogy a CSKP politikáját hogyan érvényesítjük a gyakorlatban, az egyén által vállalt kötelességek teljesítésének mi a legjobb módja. A beszélgetések nagyon értékes elemének bizonyult az, ahogy a tagok saját tevékenységüket, pártmunkájukat értékelték. Az esetek többségében ez az önértékelés nem nélkülözte az önkritikát, és összhangban volt a pártbizottság által előzetesen kialakított és képviselt véleménynyel. Értékelés — tények alapján A kommunisták — személyes tapasztalataik és meggyőződésük alapján — nagy felelősséggel fejtették ki véleményüket, és vállaltak konkrét feladatokat. Pártunk politikájának megvalósítását elsősorban alapszervezetük, a munkahelyük és a lakóhelyük alapján értékelték. De véleményt mondtak a nagyobb közösség, az ország, a társadalom állapotáról is. S nem kívülállóként, hanem gazdaként. Bíráltak, javasoltak. Kifejezték készségüket, hogy aktívabban vesznek részt a pártmunkában. Mind a munkahelyen, mind a lakóhelyen. A beszélgetések egyik legjellemzőbb és leglényegesebb vonásának az tekinthető, hogy a tagság helyesli és támogatja a CSKP jelenlegi politikáját. Érzékeli és értékeli, hogy milyen haladás, fejlődés történt az elmúlt tíz évben, az 1968—69-es válságot követő időszakban. A tagság helyesli azt is, hogy pártunk marxista—leninista alapon redszeresen elemzi a társadalmi viszonyokat, időben feltárja a kialakuló ellentmondásokat, határozatai tudományosan megalapozottak, megbízható útmutatók a jó munkához. Különösen a termelőüzemekben a párttagok gyakran hangot adtak annak a véleményüknek, hogy igénylik az elismerést, az őszinte szót, a politikai felelősséget, a párt, illetve az állami és a gazdasági vezetés közötti kapcsolat szilárdságát. A tagság nem tartja helyesnek a fogyatékosságok elkendőzését, az egyoldalú értékeléseket, a valóság eltorzítását, az általános — címzett nélküli — bírálatot, azt a jelenséget, ha valaki úgy beszél a mulasztásokról, úgy „bírál“, hogy a „bírálat“ mindenkit érint, de lényegében senkinek sem szól, az elkövetett hibának, az okozott kárnak a „bírálat“ elhangzása után sem akad gazdája, felelőse. „ Jövedelem munka nélkül? Számos párttag elismeréssel méltatta a jól dolgozó, a közösségért sokat fáradozó vezetőket, kemény szavakkal bírálta azonban azokat, akiknek a munkájában következetlenség, erély- telenség és szervezetlenség tapasztalható. Sokan azt kifogásolták, hogy egyesek munka nélkül, vagy a végzett munkával arányban nem álló jövedelemre tesznek szert. Az ilyen esetek visszaszorítására és kiküszöbölésére határozott Intézkedéseket sürgettek. Központi helyen mindenütt az szerepelt, hogy a párttag hogyan képviseli, terjeszti és védi a párt politikáját, mit tesz a párt politikájának a megvalósításáért, milyen eszmei-politikai hatást gyakorol környezetére. Sok szó hangzott el a párt munkastílusáról, valamint a társadalmi és a tömegszervezetek tevékenységéről, a kommunisták által a társadalmi és a jtömeg- szervezetekben kifejtett munkáról. A felhozott példák sokasága bizonyította, hogy az elmúlt években nőtt a tagság aktivitása. Ezen a téren azonban éppen úgy, mint más vonalon — tekintve, hogy a követelmények egyre magasabbak — még nagyon sok feladat vár elvégzésre, még sok vonatkozásban kell a pártmunkát jobbá, tökéletesebbé tenni. Ennek azt tartották egyik alapfeltételének, hogy a tagság lehetőleg ne legyen túlterhelve, ne háruljon egyesekre túl sok tisztség, míg akadnak olyanok, akiknek semmilyen megbízatásuk sincs. A pártbizottságok a pártfeladatokat arányosan — kinek-kinek lehetőségéhez és adottságaihoz mérten — osszák szét, állapítsák meg. Már az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a tagkönyvcsere alkalmából tartott beszélgetések a várakozásnak megfelelően zajlottak le. Eredményeképpen tovább szilárdult a párt eszmei-politikai egysége, fokozódott a kommunisták aktivitása. Mit hoz 1980? Az elmúlt év eseményeit mérlegeljük, közben a jövőre gondolunk. Teendő bőven lesz 1980-ban is. Az új évben — január 1-vel — hatályba lép a párttagok és a tagjelöltek nyilvántartására és statisztikájára vonatkozó irányelv. A Szabályok Csehszlovákia Kommunista Pártja tagjai és tagjelöltjei nyilvántartásának és statisztikájának vezetéséhez című dokumentumot a CSKP KB Titkársága ez év augusztus 28-án hagyta jóvá. Az irányelv a párt alapszabályzatára épül, és minden pártszervre, alapszervezetre,, párttagra és tagjelöltre egyaránt érvényes. Szükségesnek tartjuk megjegyezni még azt is, hogy a párttagok és a tagjelöltek nyilvántartását a CSKP Központi Bizottsága, a kerületi párt- bizottságok, a prágai és a bratislavai városi pártbizottság, a járási, a körzeti és a városi pártbizottságok, az üzemi és a velük egyenrangú pártbizottságok, a párt alap- és részlegszervezetei végzik. A párttagok és a tagjelöltek nyilvántartásának és statisztikájának az új rendje alapot biztosít a párt szociális, kor és képzettség szerinti ösz- szetételének rendszeres ellenőrzéséhez és szabályozásához. A tagokról és a tagjelöltekről szóló információ forrásául szolgál, egyben elősegíti, hogy a pártfegyelem szilárdabbá, a pártmunka pedig színvonalasabbá és hatékonyabbá váljék. Szervezeti elv és norma Jó tudni és tudatosítani: a pártépl- tés lenini szervezeti elve és normája pontosan meghatározza, hogy ki lehet a párt tagja, mit értünk a párttagság fogalmán, mi a párttag joga és kötelessége, milyen legyen a pártszervezet és -szervezetek felépítése, egymáshoz való viszonya, milyen legyen a döntéseknek, a határozatok meghozatalának, a vezető testület megválasztásának a rendszere, a párt belső életének a formája, a demokratizmusa, a rendje. A pártélet lenini normájának egyik legfontosabb eleme a párt szervezeti alapelve: a demokratikus centralizmus. De nagyon fontos eleme, alkotórésze: az ideológiai, a politikai és a szervezeti—cselekvési egység; a vita és a bírálat, mint a pártegység megteremtésének, megőrzésének, állandó erősítésének és a hibák elleni harcnak a nélkülözhetetlen módszere; a vezetés kollektivitásának, az egyszemélyi felelősségnek, a választott pártszervek irányító szerepének maradéktalan biztosítása, állandó fejlesztése; a minden párttagra egyaránt kötelező kommunista fegyelem; a párthatározatok következetes végrehajtása és rendszeres ellenőrzése; a céltudatos, elvi alapokon nyugvó, tervszerű munka a káderek nevelésében, kiválasztásában és elosztásában. Minderről sző volt a beszélgetéseken, és mindezt érinti, felöleli a párt alapszabályzata, valamint az említett dokumentum. Az ó év végén, az új év közvetlen előestéjén mit mondhatunk összegezésképpen? Röviden csak annyit: az életünket gyakran elszomorító és megnehezítő fogyatékosságok, a számos bosszantó jelenség ellenére 1979 is sok sikert hozott. Az új évet, 1980-at a jól végzett munka tudatában várjuk és köszöntjük. BALÁZS BÉLA VILLANYÁRAM-SZOLGÁLTATÁS Az ellátás zavartalan ... (ÖSTK felvétele) ✓ ÜJ ÉV KÜSZÖBÉN • A BESZÉLGETÉSEK TAPASZTALATAI
