Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-12-23 / 51. szám
< Leonyid Brezsnyev és lames Carter a bécsi csúcstalálkozón kezdeményezések, valamint a javaslat, hogy kölcsönösség esetén készek korlátozni a hadgyakorlatok méreteit, az európai biztonság szilárdítását, az országok közötti bizalom légkörének erősítését, a világpolitikai légkör javítását célozzák. A NATO törekvéseivel szemben tehát a szovjet javaslat ésszerű alternatívát kínál: a leszere lés útját és saját gyakorlati készségét állítja szembe az újabb fegyverkezési hullámot szolgáló és Európa hadászati egyensúlyának megbontására irányuló tervekkel. „A Szovjetunió nem törekszik fölényre. Stratégiai doktrínája kizárólag védelmi jellegű — hangzik a szovjet állásfoglalás. — Az erőegyensúly mellett vagyunk, annak megsértése esetén azonban a Szovjetunió kénytelen lesz megtenni a megfelelő lépéseket védelme megszilárdítására. Elengedhetetlen tehát, hogy az Egyesült Államok, a NATO is az erőegyensúlyra épülő egyenlő A közelgő karácsonyi ünnepek meghitt, családias hangulata, gyermekeink örömteli várakozása az idősebb nemzedékben óhatatlanul felidézi azoknak az időknek az emlékét is, amikor az ünnep nem volt ünnep, nem lehetett öröm forrása, a békés családi élét piros betűs napja. Az ember hajlamos arra, hogy megfeledkezzék a rosszról, a gyilkos hábo rúk pusztításáról, a puszta életért rettegő karácsonyokról és hétközna pókról. A mai Európa — melynek területéről két világháború indult ki — történelmének leghosszabb békeidejét éli. Ezt ugyan nemegyszer hangoztatjuk, de nem mindig és nem mindenki tudatosítja azt, hogy ez az állapot mindenekelőtt a Szovjetuniónak, a szocialista világrendszernek köszönhető. A tartós béke és a háborús veszély elhárítása a népek régi, szent álmai közé tartozik. A békés élet az egész emberiség legelemibb érdeke. Szerte a világon emberek milliói küzdenek a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, a politikai légkör megjavításáért és az enyhülési folyamat elmélyítéséért. Tudatosítani kell azt is, hogy a békeharc ma, az atomkorszakban az egész emberiség puszta létéért folyik. Az enyhülés, a békés egymás mellett élés a legfontosabban biztosítja az emberiség számára a világméretű atomkonfliktus veszélyének elhárítá sát. ELSŐRENDŰ KÜLPOLITIKAI FELADAT 1979. XII. 23. A szocialista országok elsőrendű külpolitikai feladatuknak tekintik, hogy az emberiség feje felöl elhárítsák az új világháború veszélyét, és a béke, a nemzetközi biztonság viszonyai között kedvező feltételeket teremtsenek a társadalmi haladás számára. Következetesen valóra vál tott elveikben, mint a béke, a népek közötti együttműködés és barátság — az új társadalmi rend humanizmusa, demokratikus jellege jut kifejezésre. Ezek az elvek a széles dől gozó tömegek érdekeiből fakadnak és összhangban állnak a népek vágyaival. A Szovjetunó, az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett és a XXV. kongresszusán továbbfejlesztett békeprogram megvalósításán munkálkodva, a szocialista közösség országaival együtt igen jelentős külpolitikai sikereket ért el, ami mélyreható váltó zásokat eredményezett a nemzetköz, életben. „A szovjet párt és kormány — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev — mindent megtesz annak érdekében, hogy továbbfejlessze együttműködését a béke, a szabadság és a haladás erőivel, hogy az agresszív kö rök terveit meghiúsítsa, a nemzetközi feszültség enyhülését tartóssá tegye és elmélyítse, és a szovjet nép, valamint szövetségesei és barátai számá ra egyértelműen biztosítsa a békés élet és munka lehetőségét.“ Számtalan példa bizonyítja, hogy a szocialista országok külpolitikai kezdeményezéseit a különböző társadalmi rendszerű államok közötti bizalom és együttműködés megszilárdítására irányuló őszinte törekvés hatja át. A Szovjetunió és a többi szocialista or szág a béke, az enyhülés nemes céljainak mielőbbi megvalósulása érdekében szorosan összehangolják tevékenységüket. Részükről jóakaratban és jószándékban nincs hiány, va lamennyien készek rá, hogy a világ népeivel vállvetve megszilárdítsák a békét és elősegítsék a nemzetközi együttműködés fejlődését. Elég csak a Varsói Szerződés szervezete külügyminiszteri bizottságának legutóbbi berlini javaslataira emlékeztetnünk. E javaslatok és kezdeményezések a fegyverkezési hajsza megfékezését, a bizalom megerősítését és az európai katonai szembenállás csökkentését célozzák. NEM LEHET HELYE A KÉSLEKEDÉSNEK „Amikor a békéről van szó, nem lehet helye a késlekedésnek“ — hangoztatja a Német Demokratikus Köztársaság békenyilatkozata, amelyben állást foglalt Leonyid Brezsnyev október 6-án Berlinben előterjesztett javaslatai mellett, s valamennyi néphez és államhoz fordulva gyors és határozott leszerelési lépéseket sürgetett. Hasonló értelemben foglaltak állást az új szovjet békekezdeményezések mellett hazánk s a többi szocialista testvérország kormánya és népei is. A nyugati világ békeszeretö közvéleménye, józanul gondolkodó politikusai és kö rei is elismerik, hogy a szovjet békekezdeményezés pontosan beilleszkedik az enyhülési politika irányzatába, és olyan folyamat alapjául szolgálhat, amely csökkentené a veszélyeket Európában, de világméretben is. Ezért keltett oly széles körű visszhangot a Berlinben bejelentett egyoldalú szovjet elhatározás, mely szerint az NDK területéről jelentős szovjet haderőt vonnak ki, a készség a szovjet rakéták számának csökkentésére, ha nem helyeznek el újabb kö zép-hatótávolságú rakétákat az európai NATO-országok területén. Ezek a biztonság elvét vallja magáénak és eszerint is cselekedjék.“ A SALT-II. JELENTŐSEGE A Szovjetunió arra törekszik, hogy kapcsolatai az Egyesült Államokkal éppúgy, mint bármely más országgal a béke hatékony tényezőivé váljanak. Ennek megvalósulásáért kész minden tőle telhetőt megtenni, mert tisztában van azzal, hogy e kapcsolatoknak nagy jelentősége van mindkét ország népei, az egyetemes világhelyzet és számos nemzetközi probléma rendezésének perspektívája szempontjából. Az idén nyáron létrejött szovjet- amerikai csúcstalálkozó és a stratégiai támadó fegyverrendszerek korlátozását előíró szovjet—amerikai egyezmény aláírása kétségtelenül jelentős mérföldkő volt az enyhüléshez vezető úton, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért vívott harcban. A SALT-II. nemcsak kél ország stratégiai erőforrásainak nö vekedésére hat fékezően, hanem megnyitja az utat a tényleges leszerelést és az újabb háborús veszély csökkentését célzó, a korábbinál hatékonyabb lépések megtételéhez. „Amikor aláírjuk ezt a szerződést — mondta Leonyid Brezsnyev Bécs- ben — segítjük megvédeni minden ember legszentebb jogát, az élethez való jogot.“ Ez a rövid mondat kifejezésre juttatja a Szovjetunió nemzetközi politikai irányvonalának nem csak politikai végcélját, hanem erkölcsi lényegét is. A bécsi szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményei s főként Leonyid Brezsnyev októberi berlini ja vaslatai nyomán a békeszerető világ reméli, hogy előrelépés történik a közép-európai haderő- és fegyverzet csökkentésről hosszú évek óta folyó tárgyalásokon is. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a tárgyalások ered ményessége lényegesen hozzájárulna az enyhülési folyamat elmélyítéséhez és katonai területre való kiterjesztéLeonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt 1978 májusában szovjet—nyugatnémet közös nyilatkozatot írt alá (CSTK — TASZSZ felvételek) séhez. A bécsi tárgyalások menete meggyőző módon bizonyítja, hogy a szocialista országok mindig rugalmas magatartást tanúsítanak tárgyaló partnereikkel szemben, és figyelembe veszik azok álláspontját. A szocialista országok 1978. június 8-i és november 30-i javaslatai és az idén, június 28-án tett újabb kezdeményező lépésük új távlatot ad a megállapodásnak. A nyugati országok azonban mindeddig nem adtak érdemleges választ e javaslatokra s egyelőre még nem adták tanújelét annak — noha már a tárgyalások tizenkilenbedik fordulója is véget ért —, hogy törekednének a kölcsönösen elfogadható megoldásra. ÁTFOGD békeprogram Az újabb atomfegyverek Nyugat-Eu- rópába telepítésével a NATO leghar- ciasabb körei meg akarják változtatni Európában az egyensúlyt, amelynek fennállását Brezsnyev és Carter bécsi tárgyalásairól kiadott közleményben az Egyesült Államok elnöke is elismerte. A „korszerűsítés“ jelszava alatt tervezett minőségileg teljesen új fegyverek gyártása és elhelyezése azt célozza, hogy a NATO javára billentsék a stratégiai mérleget. Leonyid Brezsnyev november 6-i sajtónyilatkozatában ismét nyomatékosan figyelmeztetett e tervek veszélyességére, s kijelentette: a Szovjetunió úgy véli, hogy az említett fegyverek kérdése gyakorlati megoldásának egyetlen útja van — a tárgyalások haladéktalan megkezdése. Mi készek vagyunk erre — mondotta —, a dolog a nyugati országok válaszán múlik. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés más tagállamai javaslatot tettek az európai biztonsági értekezleten részi vevő összes államoknak, hogy mondjanak le mind a nukleáris, mind a nem nukleáris fegyverek elsőként való bevetéséről egymás ellen. A Nyugat még erre a javaslatra sem válaszolt. Az SZKP KB főtitkára azon han felelőssége teljes tudatában ismét hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió így sem fog nukleáris fegyvert bevetni azok ellen az államok ellen, amelyek lemondanak a nukleáris fegyverek gyártásáról és beszerzéséről, és amelyeknek a területén nincsenek ilyen fegyverek. Ezt a kötelezettségvállalást kész megfelelő for mában rögzíteni bármely érdekelt országgal. Leonyid Brezsnyev olyan új, átfogó békeprogramot vázolt, amely Európát békeővezetté teheti, s ismét tanúbizonyságát adta, hogy a Szovjetunió nem szavakkal, hanem tettekkel bizonyítja békeszeretetét. De a világon ma még inindenüft működnek erők, amelyek alá akarják aknázni az enyhülési folyamatot. A diktátum és a zsarolás ma már teljesen túlhaladott módszereit alkalmazzák, megpróbálnak az „erő pozíciójából“ fellépni, és felforgató propagandatevékenységükben, rágalmazó kampányaikban igyekeznek a „lélektani“ háború módszereit alkalmazni. A katonai-ipari komplexumok vezetői, a kínai hegemonis- ta és más antikommunista és szovjetellenes erők nemcsak az enyhülést szeretnék meghiúsítani, céljuk az is, hogy az emberiséget visszatérítsék a hidegháború útjára, sőt esetleg egy „forró“ háború veszélyébe is sodorják. Az ilyen külpolitikai irányvonal azonban ma, s a jövőben is, amikor a Szovjetunió a szocialista közösség országaival együtt rendíthetetlenül őrködik a béke vártáján, elkerülhetetlenül bukásra van ítélve. TETTEK KELLENEK Most a nyugati országokon van a sor. Nem elegendőek a békét ígérő szavak. A békét erősftő tettek kellenek. Az azonos biztonság elvének tiszteletben tartásával: a SÁLT-II. ratifikálása, a bécsi tárgyalások sikeres lezárása, a SALT-III. tárgyalások megkezdése és összeurópai konferencia lehetnek többek között ennek fontos állomásai. Erre emlékeztetett Leonyid Brezsnyev berlini üzenetében: „A valódi politikai bátorság nem a versengésre és a párviadalra való törekvés, hanem a béke és a jószomszéd sag politikájának következetes valóra váltása.“ A világ népei tartós békére vágynak, s ennek megteremtéséért a Szov jetunió a testvéri országokkal vállvetve nem szavakkal, hanem reális tettekkel küzd, szilárd védőfalat emel az imperialista háborús kalan- dorság útjába. Ezért most, karácsonykor, a béke és a jóakarat hagyományos ünnepén is bizakodva nézünk a jövőbe, reméljük, hogy az emberiség békés körülmények között lépi majd át a második évezred küszöbét is. PROTICS JOLÁN ß BEK! MÄH
