Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-12-16 / 50. szám
Az Egyetemi Könyvtár főépülete, háttérben a Mi- hály-kapuval SZOLGÁLATÁBAN 1979. XII. 19. Amikor 1914 őszén Pozsonyban megalapították az Erzsébet Egyetemet, egy olyan könyvtárra Is szükség volt, mely a hallgatók tankönyvigé- nyeit is kielégítheti. Ilyképpen az addigi városi közkönyvtárat (két kisebb könyvtár könyvállományával együtt) egyetemi könyvtárrá fejlesztik. A könyvtár Rumlik Emil igazgató irányításával 1914. november 1-én kezdi meg működését az egykori kla- rissza kolostor épületében. Akkori könyvállománya kis híján 61 ezer kötet. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után az 1919. július 11-én kelt 375/1919 sz. törvény alapján az Erzsébet Egyetem helyén létrehozzák a Csehszlovák Állami Egyetemet. Az új egyetem örökli elődje, könyvtárát. — Ki lett az új egyetemi könyvtár első igazgatója és hogyan működött a könyvtár az első években? A kérdésre dr. fura) Ecker, az Egyetemi Könyvtár jelenlegi igazgatóhelyettese így válaszol: — Az Egyetemi Könyvtár 1919. október 10-én került a csehszlovák állam gondnoksága alá. Első igazgatója Ján Emler lett, aki korábban, elvégezvén a Károly Egyetemet, a prágai Egyetemi Könyvtárban tevékenykedett. Emlernek nem volt könnyű az egyetem megnövekedett igényeinek megfelelő intézménnyé fejlesztenie a könyvtárat. Legelőször is méltó elhelyezést kellett biztosítania az Egyetemi Könyvtár számára. A kla- rissza kolostorból fokozatosan ki kellett telepítenie az elemi iskolát, a magán iparosműhelyeket, és több lakásból a lakókat. A könyvtárnak csupán 12 helyiség állt rendelkezésére, az első emeleten. Emler három fő feladatot tűzött maga elé: meg kellett határoznia a könyvtár tevékenységének elveit, felfrissíteni és jelentősen kibővíteni a könyvállományt, s további helyiségeket szereznie, hogy a könyvtár megfelelően működhessen. Emlernek 1927-re sikerült az egész kolostorépületet felszabadítania a könyvtár számára. — A könyvtárépltésben mi volt Emler legnagyobb érdeme? — Az, hogy lerakta egy olyan könyvtár megteremtésének alapjait, mely azonfelül, hogy kielégítette az egyetem szükségleteit, nemzeti küldetést is teljesített a szlovák kultúra központjában, és a szláv kölcsönösség hídjává lett. Az általa létrehozott szlovák osztály voltaképpen a nemzeti könyvtár szerepét látta el, mégpedig 1954-ig, amikor is ezt a funkciót átvette a Matica slovenská. Az Egyetemi Könyvtár legintenzívebb fejlődésére az 1945 utáni időszakban került sor. Nemcsak az elhelyezést, hanem az őrzött szellemi értékek struktúráját, a betöltött funkciókat illetően is jelentős változáson ment át a könyvtár, s napjainkban is évről évre szemmel látható a fejlődése, gyarapodása. — Mit nevezne a legjelentősebb eseménynek a könyvtár 1945 utáni életében? — Talán azt, hogy könyvtárunk 1952-ben új épületet kapott. Megkapta a Michalská 1. sz. alatti barokk palotát, mely 1802-től 1848-ig a magyar országgyűlések színhelye volt. A könyvtár működési rendjének 1953. évi átszervezése és a felújított országgyűlési palotának — 1956-ban a könyvtár vérkeringésébe való bekapcsolása sohasem tapasztalható mértékben felpezsdítette a könyvtár életét, munkáját. A későbbiek folyamán további felújításokat hajtottunk végre, új raktárát is építettünk, úgyhogy jelenleg négy épületben folyik a könyvtár sokrétű tevékenysége. Az Egyetemi Könyvtár a felszabadulás utáni első igazgatója dr. Igor HruSovsky volt. 1959-től Vincent Kú- tik mérnök látja el az igazgatói tisztet. Tőle kérdezem, mit jelent ma tartalmilag könyvtáruk nevében az „egyetemi“ jelző? És mennyiben kötődik a könyvtár a Komensk? Egyetemhez? — Az „egyetemi“ jelző tartalmában ma már csak bizonyos hagyományokat őriz és hordoz. Könyvtárunk önálló intézmény, semmiben sem függ az egyetemtől, noha máig sem szakadt, és nem is akar elszakadni tőle. Az egyetemi könyvtár, bár eredeti küldetésének is teljes mértékben megfelel, szerteágazó tevékenységével régen túlnőtt a neve által sejtetett kereteken. Az „egyetemi“ helyett az „egyetemes“ jelző illene hozzá. — Tudomásom szerint a könyvtár számos funkciót ellát. Melyeket pontosabban? — Könyvtárunk univerzális állami tudományos könyvtár, mely külföldről elsősorban társadalomtudományi és természettudományi irodalmat szerez be, minek alapján jelentős tájékoztató és bibliográfiai tevékenységet fejt ki. Azonkívül könyvtárunk a külföldi irodalom országos nyilvántartó központja is. Persze számos más feladata is van. Központja egyrészt a hazai könyvtárközi kűlcsön- szolgálatnak, másrészt a nemzetközi könyvtárközi kölcsönszolgálat szlovákiai központja. Az Egyetemi Könyvtár koordinációs szerve az SZSZK Kulturális és Oktatási Minisztériuma számára valutáért vásárolt irodalomnak, s a külföldi könyvcsere lebonyolítását is ellátja, betölti továbbá az ENSZ és az UNESCO-kiadványok letét könyvtárának funkcióját is. Mindezeken felül a könyvészet, a bibliográfia és a tudományos tájékoztatás területén állami, minisztériumi és intézeti szintű kutatási feladatokat teljesít. Amint a fentiekből kitűnik, az Egyetemi Könyvtár tekintélyes helyet foglal el az — 1960 óta kiépült — egységes csehszlovák könyvtárrendszerben. Hozzá mérhető könyvtár Szlovákiában csupán a Matica slovenská martini Szlovák Nemzeti Könyvtára, melynek elsődleges feladata, hogy begyűjtsön és őrizzen mindennemű olyan publikált anyagot, amely 1. Szlovákiában keletkezett, 2. Szlovákiára vonatkozik, 3. bárhol szlovák nyelven megjelent, 4. melyet Szlovákia területén nyomtattak. Mindezt az irodalmat Martinban szakszerűen, nemzeti bibliográfia formájában fel is dolgozzák. Mint nemzeti (tehát első) könyvtárnak, egyik fontos feladata, hogy Szlovákia területén irányítsa az egységes rendszerBállá Katalin könyvtáros munka közben (Gyökeres György felvételei) be tervezett különböző szintű könyvtárakat. Vajon mennyi lehet egy-egy ilyen nagy könyvtár könyvállománya? Az Egyetemi Könyvtárnak 1930-ban, Emler Prágába való távozásakor 218 000, 1939-ben 309 600 kötet volt a könyv- állománya. A könyvtár főként 1948 óta a könyveken kívül folyóiratokat s újságokat, régi becses kéziratokat, (még kiadatlan) disszertációs munkákat, magnószalagokat, mikrofilmeket, hanglemezeket és más szellemi értékeket is gyűjt s tárol. Jelenlegi állománya egymillió 600 ezer |ún. könyvtári egység. Mindezt az értéket persze nemcsak elraktározni és szakszerűen tartósítva őrizni kell, hanem fel is kell dolgozni, ahhoz pedig elegendő képzett szakember szükséges. Dr. Ecker igazgatóhelyettes közlése szerint jelenleg 240 dolgozója van a könyvtárnak (1919-ben 13 könyvtárossal működött). A könyvtár sokirányú tevékenységében több részleg, számos szakosztály és alosztály vesz részt. — Kik ma a könyvtár olvasói? — fordulok Kútik igazgatóhoz. — 1978-ban több mint 22 000 bejegyzett tagja volt a könyvtárnak. Az olvasók mintegy 55 százaléka diák, levelező tagozatos hallgató, esetleg más tanuló, a többi kölcsönző a tudományos pályákról, a kultúra és a népgazdaság legkülönbözőbb területein dolgozók soraiból verbúválódik. Ez év szeptember végéig 315 000 látogatónk volt. A könyvtárban mindennap nagy a forgalom. Gyakran hosszú sorok állnak a „kölcsönző ablakok“ előtt. Az olvasóknak nyújtott szolgáltatások osztályát, melyhez a kölcsönző is tartozik, NataSa Rafterová vezeti. — Mennyi az évi kölcsönzések száma? — A múlt évben 670 620, ez év szeptemberéig 677 270 könyvtári egységet kölcsönöztünk. Talán érdemes megemlíteni, hogy a kölcsönzött könyvek 44,8 százaléka szlovák, 27,8 százaléka cseh, 7,5 százaléka orosz, 6,5 százaléka német, 4,8 százaléka magyar nyelvű volt. Elmondom még, hogy könyvtárunk többféle szolgáltatást is nyújt az érdeklődőknek, mint pl. biztosítja az idegen nyelvű cikkek, tanulmányok szlovák nyelvre való lefordítását és így tovább. A könyvtár állományának mintegy tíz százaléka időszaki sajtótermék. A legkülönfélébb tárgykörű szlovák, cseh, magyar, orosz, német és más nyelvű újságokat, hetilapokat, folyóiratokat tágas olvasóteremben forgathatják a látogatók. Stefan Mali) több éven át vezette az újság- és folyóiratosztályt. Noha jó féléve a könyvállományosztály vezetője, készséggel tájékoztat az időszaki sajtótermékekről. — Kezdetben 5—600 periodika járt a könyvtárnak. Ma mintegy 5000 különféle hazai és külföldi időszaki sajtóterméket kapunk évenként. A nyomtatott periodikákkal több alosztály foglalkozik, melyek feldolgozzák, katalogizálják őket, beköttetik őket, eljuttatják az olvasókhoz, bibliográfiát készítenek róluk s a letétbe helyezett folyóiratokat konzerválják, akárcsak a könyveket. Az Egyetemi Könyvtár élénk könyvtárközi kapcsolatokat is ápol. Mintegy 350 cserepartnerrel működik együtt, s csaknem 400 (hazai és külföldi) könyvtárközi kölcsönző partnere van. Csere útján évenként megközelítőleg 6000 könyvre és időszaki sajtótermékre tesz szert. A könyvtár értékállománya évről évre gyarapszik. Példaként megemlítem, hogy évenként kétmillió koronát meghaladó összeget fordít új könyvek és folyóiratok vásárlására. (Megjegyzendő, hogy egy-egy Nyugat- Eurőpából vásárolt könyv kb. 600 koronába kerül.) Évenként mintegy 50 000 könyvtári egységgel nő az állomány, s az állománypótlásban 57 százalékkal szerepel a külföldi irodalom. A vásárolt könyvek 70 százalékban természettudományi jellegűek. A bratislavai Egyetemi Könyvtár élete és munkája minden tekintetben fejlődik és korszerűsödik. Ezt az is tanúsítja többek között, hogy a könyvtárnak 1980-ra saját számítógépközpontja lesz, mely sok tekintetben, de főként a kölcsönzések nyilvántartása, a bibliográfiakészités, a könyv- és folyóiratbeszerzés nyilvántartása terén jelent majd nagy segítséget. KÜVESDI JANOS 11 HATVANÉVES A BRATISLAVA! EGYETEMI KÖNYVTÁR win
