Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-12-02 / 48. szám

Magrendítő jelenet elevenedik (el előttem: zokogó anya térdel tizennégy éves kislánya előtt és kérlelt, térjen vissza hozzá. A lány is sir, de fejé­vel határozottan nemet int. Az anya rimánkodik, megpróbál a lánya lel­kére beszélni: „Emlékszel kislányom, karácsonykor nekem a cipőmbe csurgott a víz, de neked megvásároltam a drága új cipőt..A lány arcán könnycseppek csordogálnak végig, de elhatározása megmásíthatat­lan: az apjánál marad. A jelenet előzménye: értelmiségi család házasélete felbomlott; a bíró­ság kimondta a válást; a három gyereket az anyának ítéli; az orvos apa elköltözött tőlük és új családot alapított. Az anya hősiesen küzdött, hogy biztosítsa gyermekei számára a megfelelő életnívót, szinte erején felüli áldozatot vállalt, de a család korábbi anyagi körülményeit meg­teremteni képtelen. A legnagyobb gyerek, a lány igényei növekednek, egyszer ez kell neki, máskor az... Legutóbb estélyi ruhát követelt. Ké­rését az anya nem tudta kielégít 3ni, nem volt a ruhára pénze. A lány nem teketóriázott sokat, otthagyta az anyját és az apjához költözött, aki anyagi igényeit ki tudta elégíteni. Margita Herková, a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Nemzeti Bi­zottság család- és gyermekvédelmi osz­tályának vezetője ezzel és sok más pél­dával szemléltette, milyen problémák­kal találkoznak sokrétű munkájuk so­rán, hogyan hat a családi élet felbom­lása a gyerekek, a fiatalok jellemének formálódására. Sajnos, a válások szá­ma a rimaszombati járásban is egyre növekszik. Igyekeznek ez ellen küz­deni. Az osztály békéltető igyekezeté­nek eredményeképpen az idén tizenkét házaspár visszavonta a válókeresetet, de ki tudja, családi életük békéje tar­tós lesz-e. SZOCIÁLIS ÉS JOGI VÉDELEM Az állampolgárok többsége, akik rendezett családi életet élnek, általá­ban alig tudnak valamit arról a kiter­jedt tevékenységről, melyet államunk a válságba jutott családok, a veszélyez­tetett gyerekek érdekében végez, leg­nagyobbrészt éppen a járási nemzeti bizottságok említett osztálya dolgozói­nak közreműködésével. Az osztály ügy­vitele nagyon széles körű és változa­tos; fő tartalma a szociális és jogi védelem, melyet a gyerekeknek szüle­tésüktől kezdve nagykorúságuk eléré­séig, a továbbtanulók esetében a hu­szonhatodik életévük betöltéséig nyúj­tanak. A rimaszombati járásban három- ezerhatszáz társadalmi segítségre szo­ruló családot tartanak nyilván, ame­lyekben hétezenkétszáznyolcvan gye­rek él. Miért is szorulnak segítségre ezek a családok? Ennek több oka lehet. Szétzilálódik a családi élet; az egyik, esetleg mindkét szülő alkoholista; a szülők értelmi képessége nagyon ala­csony szintű, kevés gondot fordítanak pvereke'k nevelésére. Ez utóbbi főkép­pen cigánycsaládokra jellemző. Az osz­tálynak ezen a téren nagyon sok a gondja. A nemzeti bizottságok és a cigánylakosság ügyeivel foglalkozó szakbizottságok segítségével arra össz­pontosítják ' erőfeszítéseiket, hogy a gyerekeikről való fokozottabb gondos­kodásra késztessék a szülőket. Ha a személyes meggyőzés nem javít a hely­zeten, akkor figyelmeztetik kötelessé­geikre a szülőket, s ha ezután sem tö­rődnek gyermekeik nevelésével, akkor az osztály dolgozóinak munkája már a gyerekekre terjed ki. Ennek jellege attól függ, hogy szociális rászorultság­(Robert Berenhaut felvétele) ről van-e szó, vagy esetleg már tör­vénybe ütköző cselekedetek elköveté­séről. A szociális szempontból rászorult családoknak — a szülők rokkantak, egyedülálló nők nevelik gyerekeiket — segélyt nyújtanak a család fenntar­tásához. A községekben végzett kivizs­gálások alkalmával kutatják az ilyen családokat a helyi szervek közreműkö­désével. Az idén nyolcvankilenc csa­ládnak — ebből ötvenkilenc cigány- családnak — több mint száznegyven­kétezer korona segélyt folyósítottak. Abban az esetben, ha a kis- és fia­talkorú bűntettet követ el, a járási család- és gyermekvédelmi bizottság felügyeletet rendel el felette. Ezt az osztály két szociális kurátora gyako­rolja a helységekben tevékenykedő család- és gyermekvédelmi bizalmik se­gítségével. Egy bizalmi hatáskörében átlagosan ötszáz állampolgár él. Jő át­tekintésük van a családok helyzete fe­lett, észleléseiket Idejében jelenthetik. Amikor a kurátorok és bizalmik fel­ügyelete már nem elegendő, akkor a téves útra került fiatalok intézeti el­helyezésére tesznek javaslatot a bíró­ságnak. A SZÜLÖK NEMTÖRŐDÖMSÉGE Bűntettet az idén nyolcvankilenc fia­talkorú — ebből hetvenhét cigányfia­tal — követett el. Ez tizenkettővel ke­vesebb, mint a múlt év azonos idősza­kában. A kiskorúak által elkövetett ötvenöt bűntett viszont hárommal több, mint amennyit tavaly ugyanebben az időszakban elkövettek. A bűntettek között első helyen a testi sértés — ezeket többnyire alkohol hatása alatt követték el —, második helyen a lo­pás szerepel, ezeket követi a garáz­daság és élősködés. A szülők nemtörődömsége követ­keztében sok gyerek élete siklik téves útra. De ok lehet a túlzott kényezte­tés, vagy az egyoldalú, csupán az anyagiakra kiterjedő gondoskodás is. A járás egyik városában esti órák­ban több személy ellen támadást kö­vetett el egy útonálló, aki a tett el­követésekor harisnyát húzott a fejére. Leleplezése után kiderült, hogy rende­zett családi életet élő szülők tizenhét éves csemetéje volt a támadások tet­tese. Jellemző, hogy a bírósági épület folyosóján, amikor a rendőrök a vád­lottat a tárgyalásra kísérték, az anyá­nak a kővetkező mondanivalója volt a fiához: „Kisfiam, farmernadrágot vet­tünk neked; meg vagy elégedve?“ A szociális kurátorok az idén ötven kilenc kiskorú és hetvenhét fiatalkorú felett gyakorolnak felügyeletet. Ez irányú tevékenységűk keretében csak­nem háromszáz látogatást tettek. Nagy gondot fordítanak a megelőző nevelés­re is. Középiskolákban és szaktaninté­zetekben az idén tizenkét előadást tartottak. Felügyeletük a büntetés le­töltése utáni időszakra is kiterjed. Munkát keresnek a szabadlábra helye­zetteknek, ha szükségesnek mutatko­zik, hogy teljes mértékben elszakadjon régi környezetétől, akkor szállást Is keresnek neki. A munkahelyeken a kollektívát arra vezetik, hogy megér­téssel legyenek a börtönviselttel szem­ben, ne hánytorgassák fel a múltját, hanem segítsék elő jó útra térését. HATÉKONY NEVELÖMUNKA Margita Herková kiemelte, hogy a csa­lád- és gyermekvédelem terén nagyon hasznos segítőtársak az aktívák, me­lyek a járás negyvenhárom helyi és három városi nemzeti bizottsága mel­lett működnek. Megalakításukat tavaly decemberben kezdték meg; tagjaik kö­zött vannak a Nemzeti Front társadal­mi szervezeteinek képviselői. Az akti­visták jól ismerik a családok helyzetét, elsőként figyelhetnek fel a rendelle­nességekre. A tapasztalatok szerint né­ha elegendő, ha a szülők látják: csa­ládi helyzetükre felfigyelt a nyilvá­Idegenforgalom — vendégforga­lom. A két szó közé egyenlőségjel illenék. A vendégvárás és vendég­látás pedig gonddal jár. Mindig és mindenhol. Nem kivétel alóla „idegenforgalmi háztartásunk“ sem, hiszen esetében a vendégek száma milliókra tehető. A vendég­várás gondjairól, a vendéglátás eredményeiről dr. Otto K no­te k e t, az SZSZK idegenforgalmi kormánybizottságának titkárát kérdeztük. ■ Rövidesen itt az év vége, a fő tu­ristaidény is mögöttünk van. Hogyan értékelné házigazdái helytállásunkat az idei nyári vendégjárás idején? — A bel- és külföldi turistaforgalom dinamikus fejlődése, az életszínvonal emelkedése fokozatosan eltörli a kü­lönbséget a főidény és az év többi idő­szaka között. Így például egyre na­gyobb az érdeklődés a téli idény iránt is. Ennek ellenére a turistaforgalom mégis nyáron a legélénkebb. Minden­esetre a fellélegzésre nem sok időnk marad. Munkánk üteme nem csökken, az élet csak a kifejezetten nyári üdü­lőközpontokban lesz csendesebb. Téli üdülőközpontjainkban készülődnek a tél örömeit vágyó turisták ezreinek foga­dására. Ezrekről van szó, hiszen la­novkáink és sífelvonóink a téli szezon­ban tízmilliószor fordulnak útvonalai­kon. Hazánkban rendszeresen és alka­lomszerűen hozzávetőleg 3,5 millióan síelnek. Visszatérve a kérdésre, milyen volt a főidény? Igen igényes, főleg az uta­zási irodák számára. A Cedok utazási irodának például a nyári szezon kez­detén 51000 változtatást kellett meg­oldania objektív okok miatt. Egészében elmondhatjuk, hogy a nyári turista- idény mennyiségi mutatói nem csök­kentek számottevően. A minőséggel azonban nem lehetünk elégedettek. ■ Milyen konkrét tapasztalatok szűr­hetők le az idei idegenforgalmi fő- idény alapján? Mi változott kedvezően tavaly óta, mit kell kiküszöbölnünk a jövőben? — Különböző szempontokat figye­lembe véve minden turistaév hoz vala­mi javulást. Ez nemcsak a nyári és téli idényre való felkészülés eredménye, hanem a távlati célkitűzések fokozatos megvalósításáé is. Ilyen értelemben 1979-ben is tovább bővült az anyagi- műszaki alap, javult az utazási irodák munkája. Hosszú lenne felsorolni mindazt, amit a nemzeti bizottságok, a járási idegenforgalmi igazgatóságok és más turistaforgalmi szervek végez­tek az elmúlt évben. Egyszerűbb arról beszélni, hol nem volt lényeges javu­lás. Ez egy szóval kifejezhető: a minő­ségben. Főleg és elsősorban a szolgál­tatások minőségében. Az idei alapvető tapasztalat tehát, hogy az idegenfor­galmi szerveknek és szervezetek­nek a szolgáltatások minőségének javítására irányuló Igyekezete he­lyes. Munkájukat a Jövőben Is az idegenforgalom feltételeinek állandó tökéletesítésére kell összpontosítaniuk, hatékonyabban kihasználva a meglevő anyagi-műszaki alapot. E feladat meg­valósítására konkrét intézkedéseket te­szünk. Az idei év is igazolta, hogy a figyelmet a higiéniával összefüggő problémákra kell fordítani, ennek a kérdésnek állandóan napirenden kell lennie. A belföldi turistaforgalom to­vábbi növekedésével számolunk és fel is készülünk rá. A közeljövő terveit Il­letően meg kell oldanunk a Magas- Tátra jobb kihasználását a bel- és külföldi turistaforgalom céljaira, továb­bá a fizetővendégszolgálat és a higié­niai berendezések üzemeltetésének kér­dését. Nem kis feladatok ezek, s ha­zánk idegenforgalmát tekintve halaszt­hatatlanok. ■ A bel- és külföldi idegenforgalom gyors fejlődését említette. E fejlődés­sel viszont nem tartunk lépést az anyagi-műszaki alap fejlesztésében. Milyenek a lehetőségek és a tervek ezen a szakaszon? — A régi igazságot, hogy az idegen- forgalom alapja — az aktívé és a passzívé egyaránt — az anyagi-műsza­ki alap, állampolgáraink is jól ismerik. Sok esetben saját maguk is érzékelik. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság idegenforgalmának anyagi-műszaki alapja nem képes teljes mértékben ki­elégíteni a keresletet, sok turistaköz­pontunk felszereltsége világviszonylat­ban hiányos. Ennek ellenére, hazánk iránt nagy az érdeklődés, s ez főleg természeti szépségeinknek, történelmi nevezetességeinknek, színvonalas gasztronómiánknak, hagyományos ven­dégszeretetünknek és a viszonylag ala­csony áraknak köszönhető. Sok város­ban, községben, turistaközpontban jól fejlődik az anyagi műszaki alap. Né­hány példa erre az idei évből: a fo­gyasztási szövetkezetek 51 vendéglátó­ipari egységet nyitottak, 3269 vendég­látó hellyel és 304 szállodai férőhely- lyel. A kelet-szlovákiai kerületben a szálláshelyek száma 739-cel, a vendég­látóhelyeké 2217-tel bővült. A közép­szlovákiai kerületben két motelt és több más idegenforgalmi létesítményt adtak át. A nyugat-szlovákiai kerület járási nemzeti bizottságai a lakosság segítségével jól fejlesztik a termálfür­dőket, beleértve az újakat és a már meglevőket. Például Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda), Nagymegyeren (Calovo), Deákiban (Diakovce), Pár­kányban (Stúrovo) stb. Nem teljes a felsorolás, csupán érzékeltetni akar­tam, hogy nem topogunk egy helyben, de az érdeklődést tekintve még min­dig nem kielégítő a fejlődés. Főleg azért, mert az eszközök hiánya ellené­re is lépést kell tartanunk a nemzet­közi fejlődéssel, hogy egyszerre és komplexen építsük jelentős turista- központjainkat. Ebből kiindulva minde­nekelőtt a következőkre összpontosít­juk a figyelmet: — ésszerűbben kihasználni a meg­lévő anyagi-műszaki alapot, a lehető legnagyobb mértékben bevonni a tu­1979. XII. 2. IDÉNY UTÁN- IDÉNY ELŐTT Beszelgetes az SZSZK idegenforgalmi kormanybizottsaganak titkárává!

Next

/
Thumbnails
Contents