Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-07-15 / 28. szám
1 FÖLEIT SZOCIALIZMUS EPllESEHEK ILIN Irta: Mikulás Béna, a CSKP KB titkára r # 3 (A cikk első résiét az Oj Szú előbbi vasárnapi számában közöltük.I Csehszlovákiában a szocializmus építésének évei alatt létrejött a társadalom olyan politikai szervezete, amely lehetővé teszi a különböző osztályok, társadalmi rétegek és csoportok számára, hogy kifejezésre juttassák mind közös, mind sajátos érdekeiket, hatással legyenek a belpolitikai irányvonal kialakítására és megvalósítására. A szocialista Csehszlovákia politikai rendszeréinek rendkívül fontos láncszeme a CSSZSZK Nemzeti Frontja, az a szervezet, amely lehetővé teszi a különböző társadalmi érdékek gyakorlati feltárását és összehangolását. A Nemzeti Front a CSKP vezetésével egyesíti a 4 másik politikai pártot és a 23 társadalmi szervezetet, amelyek akti van támogatják a szocialista építés céljait. A «éphatalom helyi szervei a nemzeti bizottságok. A CSKP szüntelenül gondoskodik a nemzeti bizottságok munkájának javításáról. A nemzeti bizottságoknak az a feladatuk, hogy területükön irányítsák az állami és közügyeket, összehangolva a helyi érdekeket az országos érdekekkel, és bevonva az állampolgárokat 'minden kérdés megoldásába. Jól bevált a gyakorlatban a lakosság demokratikus aktivitásának az a formája, hogy az állampolgárok részt vesznek a Nemzeti Front választási programjának gyakorlati végrehajtásában a falvakban, a városokban, a járásokban és a kerületekben. E mozgalom mére teit jól mutatják például az önkéntes társadalmi munka eredményei, melyek értéke 1977-ben 11,5 milliárd korona volt: 384 óvodát, 553 üzletet, bölcsődéket, iskolákat, tornatermeket, uszodákat, egészségügyi és oktatási, közművelődési intézményeket stb. építettek. A választási programok végrehajtása arról tanúskodik, hogy a tömegek öntevékenységének ez a formája egyre inkább kivívja a nép elismerését, s különösen nagy jelentőségre tesz szert a társadalmi szervezetek széles körű együttműködésének megteremtése szem. pontjából, elősegíti a társadalom konszolidációját. Pártunk nagy jelentőséget tulajdonít a társadalmi szervezetek tevékenységének. Közülük a legnagyobb tömegeket a szakszervezeteik fogják át, amelyek elsősorban a munkásosztály érdekeit fejezik ki. A szakszervezetek szervező és nevelőmunkája elősegíti a termelés hatékonyságának fokozását, a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítását, az anyagi és erkölcsi ösztönzés hatékony rendszerének kidolgozását, a szocialista munkaverseny kibontakoztatását. Meggyőződésünk, hogy országunk társadalmi-politikai fejlődése szempontjából igen fontos a pártnak az ifjúság körében végzett munkája. A CSKP, átadva a gazdasági és a politikai munka tapasztalatait az új nemzedékeknek, biztosítja bel- és külpolitikai alapelveinek kontinuitását. Csehszlovákiában a társadalmi szervezeték vezetőségi tagjainak több mint egynegyede fiatal. A különböző szintű képviseleti szervek tagjainak kétötöde 35 éven aluli fiatal. A fejlett szocialista társadalomban a pártirányítás erősítése nem kisebbíti az államnak vagy a tömegek öntevékenységének a szerepét. Azon vagyunk, hogy egyidejűleg fejlesszük és erősítsük politikai rendszerünk minden elemét. A pártirányítás mint a társadalom politikai vezetése nem jelenti az állami és más szervek helyettesítését. A pártirányításnak biztosítania kell, hogy az említett szerveik pontosan ellássák funkcióikat, ellenőrizze e szervek tevékenységét abból a szempontból,* hogy az mennyire segíti elő a társadalmi fejlődés fő céljainak elérését. „ ... sokkal pontosabban el kell határolni a párt (és Központi Bizottságaj és a szovjethatalom funkcióit; fokozni kell a szovjet funkcionáriusok és a szovjetintézmények felelősségét és önállóságát, a párt pedig tartsa meg együttvéve valamennyi állami szerv munkájának általános irányítását a mostani túlságosan gyakori, rendszertelen és gyakran kicsinyes beavatkozás nélkül“ — általános formában így tette fel a kérdést Lenin. A párt és az állam funkciói elhatárolásának a kérdése azért időszerű ma is, mert a szocialista építés kezdeti időszakában és a válságos fejlődés következményeinek leiküzdése idején a párt kénytelen volt bizonyos mértékben adminisztratív tevékenységgel foglalkozni. Ma a politikai irányítás kulcsfontosságú és távlati kérdései állnak a CSKP figyelmének középpontjában. Ez a tendencia teljes mértékben megfelel annak ia ténynek, hogy egyre bővül és egyre bonyolultabbá válik azoknak a feladatoknak a köre, amelyekkel a fejlett szocializmus felépítése során a párt szembekerül. A párt politikai irányító munkájának tökéletesítése állandó feladat, mivel e munka formái és módszerei nem egyszer és mindenkorra adottak, változniuk kell és változnak is a társadalom adott fejlődési szakaszától, a tömegek politikai aktivitásának színvonalától stb. függően. Pártunk ebben a vonatkozásban ma azt tekinti fő feladatának, hogy harcoljon az állami és a társadalmi szervek fölötti kicsinyes gyámkodás, a párhuzamosságok és az átfedések ellen, s fokozza minden állami és gazdasági vezető felelősségérzetét. Az a feladat, hogy az állami szervekben, a társadalmi szervezetekben stb., tevékenykedő kommunisták alaposan elsajátítsák a gazdasági, igazgatási stb., irányítás sajátos módszereit és formáit, törekedjenek az irányító munka színvonalának és hatékonyságának emelésére, nem tévesztve szem elől egész társadalmunk fejlesztésének végső szociális és politikai céljait. Más szóval, miközben az állami, a gazdasági vezetés színvonalának emelésére törekszünk, nem engedjük meg, hogy az állami, gazdasági vezetés szembakeirüljön a pártos politikai szemlélettel. Amikor arm törekszünk, hogy elhatároljuk a párt, az állam és a társadalom funkcióit, ez nem jelenti azt, hogy a társadalmi életnek ez vagy az a területe politikai rendszerünk valamely láncszemének kizárólagos működési területévé válik, vagy hogy a párt korlátozza a hatásköriéibe tartozó kérdések körét. Ugyanazon feladatok megoldásán egyidejűleg fáradozhat több társadalmi-politikai szervezet, de mindegyik más-más oldalról és a maga sajátos módszereivel. Ezért a párt, az állam és a társadalmi szervezetek funkcióinak elhatárolása elsősorban azt követeli meg, hogy a gyakorlatiban következetesen ailkalimazzuk 'azokat az irányítási módszereket, amelyek politikai rendszerünk különböző láncszemeire jellemzők. A szocialista úton való fejlődésünk akkor volt különösen sikeres, amikor a párt maradéktalanul és tudományos alapon betöltötte 'a politikai vezető szerepet, s a kipróbált lenini módszereket alkalmazta: az eszmei-nevelő munkát és szervező tevékenységet, a káderek kiválasztását és elosztását, a határozatok végrehajtásának ellenőrzését. Pártunknak a társadalomirányítás tökéletesítésével kapcsolatos ezen elvi álláspontja szemléletesen megnyilvánul például abban, ahogy a gazdaságirányítás szervezeti struktúrája és mechanizmusa további javításának kérdéseit kezeli. Telljesen nyilvánvaló, hogy a gazdaságpolitikának az a stratégiai orientációja, amelynek lényege a termelés hatékonyságának fokozása és a termékek minőségének javítása, megkívánja a termelési és a tudományos- technikai bázis szervezetének tökéletesítését, a termelés irányításának, tervezésének és ösztönzésének olyan módszereit igényli, amelyek összhangban vannak a népgazdaság eddig elért fejlettségi szintjével és számolnak a szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyülésével. A CSKP az említett problémák megoldásán munkálkodva abból indul ki, hogy a gazdaság tervszerű irányításának módszerein, eszközein és szervezeti struktúráján minden módosítást csakis a demokratikus centralizmus alapján lehet végrehajtani; ez a szocialista gazdaság irányításának kipróbált aliapelve. A centralizmus egyáltalán nem jelent sem adminisztratív irányítást, sem pedig bürokratizmust. Saját tapasztalatainkból tudjuk, milyen óriási kárt okozhat a szocialista gazdaságnak az irányítás 'bürokratikus stílusa. De azt is tudjuk, milyen veszélyeket rejt magában a másik törekvés, amikor a bürokrácia és az adminisztratív irányítás elleni harc ürügyén magát a demokratikus centralizmus elvét támadják, amely, mint ismeretes, azt a követelményt fejezi ki, hogy az irányítás kapcsolja össze a központi tervezést a széles demokráciával, a vállalatok és az egyesülések viszonylagos önállóságával, a tömegek alkotó kezdeményezésével. A CSKP ezért rendkívül fontos feladatnak tekinti, hogy megkeresse a demokrácia és a centralizmus összekapcsolásának optimális vázlatát, amely összhangban van a fejlett szocializmus építése szakaszának objektív követelményeivel, valamint országunk feltételeivel és hagyományaival. A CSKP, tekintetbe véve a szubjektív tényező szerepének növekedését, különösen nagy figyelmet fordít a kommunistáik ideológiai képzésére, az egész ideológiai munka hatékonyságára. Arra törekszünk, hogy az eszmei-politikai nevelés, a pártpropaganda és -agitáció még szorosabban kapcsolódjon a párt politikájához, arra támaszkodjon, hogy minden kommunista alaposan ismerje a marxizmus—leninizmus klasszikusainak munkáit, a CSKP 'kongresszusainak, a Központi Bizottság üléseinek határozatait és dokumentumait, amelyek alkotó széliemben alkalmazzák a marxizmus—leninizmust országunk sajátos viszonyaira. A kommunisták marxista—leninista neveléséiben fontos helyet foglal el a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom tapasztalatainak, mindenekelőtt a szocialista társadalom építése során a Szovjetunióban szerzett gazdag tapasztalatoknak, a lenini SZKP tapasztalatainak tanulmányozása. A mai nemzetközi helyzetre a két ellentétes társadalmi rendszer é’es ideológiai harca jellemző. A burzsoá propaganda heves és példátlan méretű hadjáratot indított a reális szocializmus ellen. Célja az, hogy megállítsa vagy legalább lassítsa a világon a forradalmi folyamatot, gyengítse a marxizmus—ileninizmusniak és a reális szocializmus tapasztalata inak a hatását, dezorientálja a tőkésországok dolgozóit, elterelje a figyelmüket a kapitalizmus súlyosbodó válsága okozta problémákról. Arra törekednek, hogy a társadalom széles rétegeiben mesterségesen konstruált „aggodalmat“ keltsenek a szocialista közösség országaiban állítólag fennálló nem demokratikus életkörülmények miatt. Éppen ilyen megfontolásokból indítottak kampányt az „emberi jogok védelmében“, mondván, hogy a szocialista országokban megsértik ezeket a jogokat. De jellemző, hogy e „divatos" mozgalom szervezői egyre nehezebben tudják álcázni a szabadságjogok és általában az emberi jogok osztádylényegét. A csehszlovák dolgozóknak vannak saját tapasztalataik a polgári demokrácia és a szocialista demokrácia ösz- szehasonlításához. A politikai gyakorlat a hatvanas évek véig’én újból meggyőzően bebizonyította, hogy az általában vé'tt demokráciáról hangoztatott harsány szavakkal űzött különféle manipulációk merőben demagóg jellegűek. Népünk ezért elutasítja a szocializmussal szemben ellenséges rágalmakat és koholmányokat, hiszen saját, viszonylag közeli múltjából tudja, hogy osztályok fölötti, tiszta demokrácia a gyakorlatban sohasem volt és niem is lehet, hogy ez a gyakorlatban burzsoá demokráciának bizonyul. Az ideológiai munkában a párt vezető helyet ad a kommunisták marxista-leninista oktatásának, amely a pártiskolák, politikai tanulókörök széles hálózatára, valamint a pártsajtóra, a rádióra és a televízióra támaszkodik. A CSKP Központi Bizottsága differenciáit megközelítésmódot honosít meg a párttagok és a tagjelöltek, valamint a pártonkívüliek oktatásában. Hogy minél teljesebben figyelembe vehessük a párttagok igényeit, ia pártoktatásban három fokozat van [alapfok, középfok és felsőfok), amelyek mind a tanúimé nyozott anyag bonyolultsága, mind a foglalkozások metodikája tekintetében különböznek. A fokozatok 'egymásra épülnek, ami lehetővé teszi, hogy a kommunisták eszmei-politikai képzését szakaszosan és folyamatosan végezhessük. Ma a pártoktatás rendszerében tanul csaknem valamennyi kommunista és 160 000 pártonikívüli. Ezenkívül a szak- szervezetek és a Szocialista Ifjúsági Szövetség is végeznek nevelőmunkát a tömegek körében. A CSKP folyamatosan foglalkozik a pártépítésnek, a pártdemokrácia bővítésének és megszilárdításának kérdéseivel, a testületi vezetés elvének következetes érvényesítésével. Az utóbbi években nőtt a párt létszáma, javult szociális és életkori összetéte’e, erősödött munkás magva. A XIV. kongresszus óta a pártszervezetek több mint 540 000 tagjelöltet vettek fel, az újonnan felvettek 62 százaléka rnhnkás, s több mint 90 százaléka 35 éven aluli fiatal. Növekszik az értelmiségiek aránya; az újonnan felvett párttagok közül minden harmadik, az összes párttagoknak pedig 32,1 százaléka értelmiségi. A párt szociális összetétele biztosítja a párt szoros tömegkapcsolatait, s a pártnak társadalmunk mindegyik osztályára és valamennyi társadalmi csoportjára gyakorolt közvetlen befolyását. Minél bonyolultabbak a feladatok, amelyeknek megoldásán a társadalom a szocializmus és a kommunizmus építése során munkálkodik, annál nagyobbak a káderekkel, ä káderek szakmai, politikai és erkölcsi kvalitásaival szemben támasztott követelmények. Szocialista államunk életének minden területén ott dolgoznak a kommunisták, tevékenykednek a pártszervek és a pártszervezetek, amelyek helyi viszonylatban biztosítják a párt vezető szerepének érvényesülését. Például a párttagoknak és a tagjelölteknek egy- harmada választott tisztségeket tölt be a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban, 17 %-uk a né.phatalom képviseleti szerveiben dolgozik, illetve eziek aktívái közé tartozik. A kommunista párt következetesen érvényesíti a XIV. és a XV. kongresz szus által kidolgozott elvi irányvonalat, s a széles dolgozó rétegek aktivitására támaszkodva teljesíti történelmi feladatát: a fejlett szocialista társadalom felépítését. E cél elérésével megvalósul a szocializmus legfőbb belső és inter - nacionális lényege — a nép boldogulása, az egyetemes haladás és a tartós béka EBEBBaBEBasaaBBBBBaaBEBBBBaBBBBBSEaaaaaEBaBBEEBBBaEBBBBBBBaaBBBBBBBBaBBBBaaaBEaaaBaaBBaBBBSEBBaBaaaEaaaBaaBBBEBBBBaís •)®0B®EBSB®0BBSBBBB0EBE00BS0000B00SEESa0EEEEaB®BBEBB0EBEBBEBB000B0S0BBEBBBEBBaBEEa®EBS®0B0EBBEBSSBBBBBBB®BBBBB®BBBBS® £
