Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-11-18 / 46. szám

Keresztrejtvény 1979. XI. 18. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉLETmi FALU ÉS KULTÚRA A Szovjetunióban a me­zőgazdaságban foglalkozta­tottak kétharmada felső-, illetve középiskolai végzett­séggel rendelkezik. (A for­radalom előtt a lakosság há­romnegyede írástudatlan volt.) Mintegy 45 millióan — azaz csaknem minden második falusi — állandó tagja a helyi könyvtárnak. Egy falusi ember évente át­lag 17 mozielőadást néz meg. A kis településeken élő családok több mint há­romnegyedének van televí­ziója. A kolhozparaszt csa­ládok jövedelmük egyhato- dát költik kulturális szük­ségleteik kielégítésére. A falvakban 120 ezer klubház, 200 ezer könyvtár és 128 ezer filmszínház mű­ködik. A kis településeken lakók egyre nagyobb arány­ban vesznek részt a kultu­rális rendezvényeken. Az el­múlt tíz évben a falusi csa­ládokban a televíziós készü­lékek száma 4,2 szeresére, ugyanakkor a városi csalá­dokban 2,6 szeresére nőtt. Ez a falu kulturálódásának erőteljes felgyorsulását mu­tatja. Igaz viszont, hogy a vidékiek nehezen jutnak el például színházba. A vidékiek nemcsak „fo­gyasztói“, hanem „termelői“ is a kulturális értékeknek. A falvak lakói közül egyre többen kapcsolódnak be az öntevékeny zenei, színházi és irodalmi szakkörök, tánc- csoportok munkájába. Soka­kat vonzanak az amatőr fes­tő- és fényképészcsoportok, valamint a filmkészítés mű­helyei. A Szovjetunióban még sok olyan falu van, amelyben a lakosság száma nem ha­ladja meg a néhány száz főt, tehát ezeken a települése­ken nem célszerű klubot vagy képtárt létrehozni. A klubok, színházak és mozik látogatását pedig a nagy tá­volságok és a még rossz Vi­déki utak nehezítik. Mégis, főleg a kevés sza­badidő (különösen aratás­kor) az elsődleges oka an­nak, hogy a vidékiek nehe­zebben jutnak hozzá a kul­túra értékeihez. A vidéki la­kosság szabadidejének növe­lése, a munka aránytalansá­gának kiküszöbölése (a téli és az aratási időszak közötti különbség megszüntetése, illetve csökkentése) azonban bonyolult feladat, amelyet elsősorban a mezőgazdasági termelés szervezésének tö­kéletesítésével, iparszerüvé tételével és agroípari komp­lexumok létrehozásával ol­danak meg. Már most sok nagygazdaságban bevezették a nyolcórás munkanapot, te­hát olyan hosszú a munka­idő, mint az iparban. A fenti problémák megol­dására született egyebek kö­zött 1977 végén az SZKP KB és a Szovjetunió Miniszterta­nácsának „Intézkedések a mezőgazdasági lakosság kul­turális ellátásának további javítására“ című határozata. Ez előirányozza az állandó kulturális intézmények bőví­tését, valamint azt, hogy ezeket az intézményeket hordozható műszaki beren­dezésekkel szereljék fel. Ki­mondja a határozat azt is, hogy az állandó kulturális intézményekben egyre több jól képzett szakembert kell alkalmazni. A Szovjetunió harmadik legnagyobb vízi erőműve a szi­bériai Angara folyón levő Uszty-Ilimszk-i vízi erőmű (ké punkön). 1977 októberében megkezdte működését az utolsó, a 15. aggregátor és így az építkezést sikeresen befejezték. A vízi erőmű kapacitása 3,5 millió kilowatt. A szovjet kor­mány az energetikai problémák megoldására kezdettől fogva igen nagy hangsúlyt fektetett: elég, ha csak a GOELRO tervet említjük, Jelenleg a figyelmet mindenek- e'őtt a helyi energiaforrások kihasználására fordítják. A jö­vőben főleg az atomenergetika fejlesztésével számolnak (CSTK felvétele) Cshcmszon virágzó vidéke Cshanszon — hegyi járás a KNDK Észak-Phenjan tarto­mányban. A környék lakossága régen irtásos földműveléssel foglal­kozott, de a sovány föld szűkén jutalmazta a nehéz pa- raszli munkát. A tárás ma az ország egyik fontos élelmiszeripari köz­pontja. A helyi ipar szíve a cshanszoni élelmiszeripari iizem. Termelésének túlnyomó része gépesített, dolgozóinak több mint fele az üzemi iskolákban szerezte meg a szak­mai képesítést. A kombinátban főként hús- és gyümölcs- íe’öotgozást folytatnak, de cukrásztermékeket és szeszes italokat is gyártanak — összesen több mint 100 féle cik­ket. A termelés fedezi a járás szükségleteit, ellátja az ország más körzeteit, sőt az áruból még exportra is futja. Az élelmezési üzemen kívül 16 vállalat működik Cshan- szonban. Jelentős köztük a szövőgyár és a cellulózüzem. A földjavítások és a szövetkezeti munka eredményeképp fordulat állt be a mezőgazdaság helyzetében is. 1977-ben a szövetkezeti tagoknak öt évre elég gabonát és több ezer von készpénzt osztottak ki. A mezőgazdasági dolgozók kor­szerű, a szükséges háztartási gépekkel és televízióval fel­szerelt állami lakásokban élnek. Borexport 250 000 hektárnyi sző­lőterületével Jugoszlávia a világ tíz legnagyobb bortermelője közé tarto­zik. “A mediterrán és a kontinentális klíma, vala­mint a kedvező talaj ki­váló adottságokat jelent. Ehhez járul a megfelelő borszőlő-fajták jó kivá­lasztása és gondos ter­mesztése. Ugyanakkor évről évre növelik a cse­megeszőlő termőterületét is. Az ország évi borter­melése megközelíti a 700 000 tonnát. Ennek az elmúlt esztendőkben 11,5 százaléka került kivitel­re. A bortermelés és a borexport kedvező irányú fejlődését segíti és ösz­tönzi a Jugoszláv Gazda­sági Kamara, amely Í969- ben Szőlő- és Boralapot létesített. Ebben 40 ter­melő és forgalmazó szer­vezet egyesíti erejét. Az Alap egyezteti a terme­lést, irányítja tagjainak exporttevékenységét. Az idén 52 országba tízezer vagon rakomány jugoszláv bor indul út­nak, a mennyiség egy­ötöde palackozva. A leg­jobb vevő az NSZK, Nagy-Britannia, Svájc, ja­pán, az USA, Kanada, ej, Szovjetunió és az NDK. A jugoszláv borok so­rában számos védett faj­ta is található. Ilyen bor­különlegesség a „Din- gaö“, a „Zilavka“, a „Bla- tina“ a peljeáaci és a hercegovinál szőlőhegyek terméséből. Hasonlóan híres borfajták a „Pos- tup“, a „PoSip“, a Pro- $ek Dioklecijan“. Jugoszlávia 1985-re már mintegy 14 ezer vagonra­komány bor kivitelével számol. Rejtvényünkben Aprlly Lajos: Ködös évszak előtt cí­mű verséből idézünk két sort. VÍZSZINTES 1. Az idézet el ső sora (zárt betűk: S, E, A, A, D). 14. Kelet — lati­nul. 15. Látomás. 17.. Meleg ital. 19. Vonatkozó névmás. 20. Gúla azonos hangzói. 21. Azonos massalhangzóx. 23. Gondban vanl 24. Kerti dísz­növény. 26. Derelye vége. 27. Fátum. 29. Idegen fiú­név. 30. Holland festő. 31. Zenebona. 32. Horzsol. 33. Ökölvívás. 34. Vákuum. 35. Helyét folyamatosan változ­tatja. 36. Hosszú lábú vízi­madár. 37. A Déli-Bakony legmagasabb hegye. 39. Olasz politikus. 41. Nyom. 43. Mulatóhely névelővel. 45. Tekejátékban a bábokat egy dobással ledönti. 46. Korlát közepe. 47. Homo, sapiens. 49. ... pite. 50. Bantu né­ger törzs. 51. Tanyaszerű birtok. 52. Város az USA- ban. 53. Lépés -— szlovákul. 54. Időmérő (ék. h.). 55. Testgyakorlás. 56. Irány. 57. Nándor, Ödön. 58. Szudán- néger törzs. 59. Viola köze­pe. 60. Balti nyelvű nép. 62. Kínai kikötőváros. 65. A tej­sav sója. FÜGGŐLEGES: 2. Héra pap­nője. 3. Az algériai Szaha­rában több homoksivatag neve. 4. Az amerikai idő já­ráskutató mesterséges hol­dak egyik típusa. 5. Vegyi elem. 6. Fehérnemű. 7. Ko­csis Sándor névjele. 8. Énekhang. 9. Fűvel borított füvetlen síkság Dél-Ameri- kában. 10. A Ciprus önren­delkezéséért harcoló görö­gök szervezete. 11. G. M. I. 12. Az ittrium és a kálium vegyjele. 13. Osztályzat. 16. Az idézet második sora (zárt betűk: É, R, A, T, D). 18. Műveletlen-e? 22 ............. ke­ze t fogott velük. 24. Fűszer­növény. 25. Nirvána része. 26. Zár. 28. Sír. 29..............e­Sa rif, város Afganisztánban. 30. Modell része. 32. Kas. 33. Posztó cipő. 36. Magyar köl­tő (ék. f.). 38. Nagy türel­met kívánó munka. 40. Gö­rög betű. 42. Nem gyűrődő műszál. 44. A magyar sza­badságharc kimagasló alak­ja. 48. Francia zeneszerző. 49. Dallam — franciául. 50. Az irídium vegyjele. 52. Óko­ri föníciai napisten — fone­tikusan. 53. Tőszámnév. 55. Tokmány része. 56. Hátvéd. 59. Szófaj. 60. Iráni város. 61. Nyit. 63. Monzában vanl 64. Ruha azonos hangzói. 65. Azonos a függőleges 8-cal. 66. T. ö. A november 4-én közölt keresztrejtvény hejyes meg­fejtése: Nem feledheted el soha; nemzeteket szabadított fel az Auróra ágyúja. Könyvjutalomban részesül­nek: Egri Béla, Tornaija (Safarikovo), László János, Feled (Jesenské), Tóth Jusz­tina, Somorja (Samorin), Kondé Mónika, Nyárasd (To- polniky), Gärtner Erzsébet, Presov. 1 mondat-100 korona AZ ÜJ SZÓ KÖVETKEZŐ VASÁRNAPI SZÁMÁBÓL IDÉZZÜK AZ ALÁBBI MONDATOT: Azóta tudom, hogy vezetni, szervezni, irányítani csak az képes, aki szüntelenül tanul. OLVASÓINK FELADATA: Keressék meg az idézett mondatot, jelöljék meg a cikk vagy a riport címét, amelyben a mondat található, s ezt levelezőlapon — négy napon belül — küldjék be szer­kesztőségünkbe. A beérkezett megfejtések közül hetente kisorsolunk egy nyertest. Az október 28-i számunkban közölt mondat Gazdag józsef Harminc év a tudomány és a gyakorlat szol­gálatában című cikkéből való. 365 helyes megfejtést kaptunk. 19 FORRÁSOK: APN, KCNA, TANJUG SORSOLÁSSAL 100 KORONÁT NYERT: Dankó Ferenc, 07 631 Streda nad Bodrogom é. 34.

Next

/
Thumbnails
Contents