Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-11-11 / 45. szám
I k □ Az Ozbegfilm és az Indiai Iglfilm stúdióiban az ismert keleti mesehősről, Ali babáról készítenek filmet. A rendezők: a szovjet L. Fajzijev és az indiai U. Maira. Ali baba anyját az ismert grúz színésznő, Szojiko Csiaureli alakítja. Ali babát és az indiai hercgnőt pedig neves indiai színészek, Dzsamendra és Manili játsszák. * * * O Elvis Presley lemezei eddig mintegy 500 millió példányban keltek el, 33 játékfilmben szerepelt. Róla szól John Carpenter Elvis — a film című müve, amelyben meg akarja mutatni „az embert a legenda mögött“. Az elhunyt énekes alakját Kurt Russel formálja meg. # * * .□ Ne hagyd el azt, akit szeretsz a címe Pavel Arszenov új filmjének, amely A. Vologyin azonos című regénye és nagy sikerű drámája alapján készült. A családalapításról és a fiatalok felelősségéről szól a történet. * * * O Indiában forgatják A tengeri farkasok című filmet, amelynek forgatókönyvét James Leasor regényéből Reginaid Rose írta. A rendező Andrew V. McLagen, a főszereplők: Richard Burton, Roger Moore és Richard Harris. O John Travolta, aki a Szombat esti láz című film főszerepében valósággal is lázba hozta a zenés filmek kedvelőit, visszaadta a nagy reklámmal beharangozott American Gigilo című film főszerepét. Elhatározta, hogy a Bee Gees zenekarral elkészíti a Szombat esti láz folytatását és elkezdte a film előkészületeit. A bratislavai tévé aiámára készülő maiefilmioroxat egyik főszereplője AMfG A BÁBUK MEGELEVENEDNEK... Látogatás a Jirí Trnka bábfilmstúdióban É rdekes története van a prágai Bar- toloméjská utca 11-es számú épületének. Valamikor jezsuita kollégium, majd fényűző bálok színhelye volt, s márvány emléktábla hirdeti, hogy a zeneművészet nagyságát, Ludwig van Beethovent is vendégül látta falai között. Még jelentősebb azonban az épület újabbkori története. A felszabadulás után ugyanis Jifí Trnka nemzeti művész itt rendezte be bábfilmstúdióját, itt készítette a világ minden táján olyannyira megcsodált, lenyűgözően bájos bábfiguráit. A filmfelvevőgép segítségével mozgásba hozta őket, lelket és érzelmeket lehelt beléjük, s ezáltal megalapozta a cseh báb- és animációs film világhírnevét. Ez a Jifí Trnkáról elnevezett rövidfilm-stúdió napjainkban is a cseh báb-, animációs és rajzfilmgyártás legjelentősebb központja. A Trnka halála óta eltelt tíz év alatt a nyomdokában elindult filmrendezők tucatjának sikerült az általa oly magasra emelt mércét újabb értékekkel gazdagítani. Hermina Tarlóvá, Karel Zeman, Bfe- tislav Pojar, Stanislav Látal neve itthon és határainkon túl egyaránt ismert a filmművészet iránt érdeklődők előtt. Az elmúlt évben négy klaszikus báb-, mintegy húsz animációs film és több mint száz televíziós film (esti mese) készült a stúdióban. PILLANTÁS A BABFILMSTODIŰ munkAjAba A napokban ellátogattunk a Jifí Trnka stúdióba, hogy megtekintsük, hogyan születnek a népszerű mesefigurák, s hogyan elevenednek meg a báb- és animációs filmekben. — A báb- és animációs film a film- és a képzőművészet közös terméke. Mfg a játékfilm forgatókönyve a film szövegét, a rendezési és technikai utasításokat tartalmazza, addig a bábfilm forgatókönyvében az egyes jelenetek le is vannak rajzolva. A forgatókönyvben megrajzolt terv szerint aztán iparművészek alkotják meg nagy gonddal és hozzáértéssel a film szereplőit, a bábukat,, s az egyes jelenetek tárgyi kellékeit — tájékoztat Jifí Safáf filmoperatőr. Többnyire minden filmhez új bábukat terveznek, amelyeknek arckifejezése, ruhája megfelelő a hős jellemének és szerepének. Egy-egy bábfigura elkészítése korántsem olyan egyszerű, mint azt első pillanatra gondolnánk. Hisz a játékfilm színészét helyettesítő bábunak emberhez hasonlóan kell mozognia, cselekednie — mozdulatlan arcának az emberi érzések gazdag skáláját kell kifejeznie. Legelőször a 25—30 cm-es bábfigura vázát készítik el fémből. Hogy a bábu emberhez hasonlóan járjon, üljön, golyóscsapágyak biztosítják végtagjainak mozgását. A vázat aztán gumiból készült lzomzattal látják el, úgy, hogy a bábu testalkata megfeleljen a filmben betöltött szerepének. A láb olyan cipőben végződik, amely a filmhőst a talajhoz rögzíti. A bábu négyujjú kezét külön készítik el, s mint a kesztyűt, a karra húzzák. Az ujjak mozgása a kézben elhelyezett huzalok által történik. A filmgyár fontos része a szabóműhely, ahol a kosztümtervező precízen kidolgozott terve szerint ügyes kezek maradék szövetet, csillogó brokátot, bársonyt, királyi köntössé, miniatűr történelmi jelmezzé, ürhajósruhává stb. varázsolják. A VALÓSÁGTÓL CSAK MfiRETEIBEN KÜLÖNBÖZIK A barkácsolóműhelyben készül a díszlet, a környezet, amelyben kis hőseink történetei játszódnak. Itt Is minden való- valósághű, csak éppen mini valóság ez, úgy érezzük, törpeországban járunk. A pici tárgyak azt a szerepet töltik be, mint a valóságban. A házikó ajtaja valóban kinyitható, s az az érzésünk, hogy a miniatűr berendezés csak méreteiben különbözik a valóditól. Elgondolkodtató, hogy a díszletet készítő iparművész mennyi türelmére, leleményességére és szeretetére volt szükség a pirinyó kert centiméteres virágainak, apró fáinak megformálásához. Miután elkészültek a film szereplői és a környezet tárgyi kellékei, kezdődhet a forgatás. Ahhoz, hogy a bábu mozgása a valóság illúzióját keltse, hogy a néző folyamatos mozdulatot lásson, a mozgás egymást követő mozzanatait rögzítő felvételek sorozata szükséges. Az egyes felvételeken az alakok és végtagjaik állása csak néhány milliméterrel tér el az előzőtől. Például, ha kis szereplőnk kalapját megemelve üdvözli társát, az anlmátor a bábu kezét néhány milliméterrel tovább mozdítja, újabb és újabb felvételt készít a mozdulat minden fázisáról. A mozzanatfelvételek összerakásával aztán egy folyamatos mozdulatot látunk, s a beavatottakon kívül senki sem sejti, hogy egynapi odaadó munkával legfeljebb 10, Igényes jelenet esetében pedig csak 3 másodpercnyi jelenet készülhet el. A KÉPZELET SZÁRNYÁN Az animációs film valódi szárnyakat ad a fantáziának, képes megjeleníteni az alkotó minden gondolatát, megelevenítheti a valóságban nem létező lényeket, a fantázia szülötteit. A nagyítás, túlzás és az általánosítás eszközeit kihasználva kitűnően alkalmas humoros, szatirikus és oktató jellegű témák feldolgozására. Az animációs filmek — kivéve a tévé esti mesefilmjeit — nem csupán gyermekek számára készülnek. Jelenleg a stúdióban Vladimír Jiránek díszlet- és kosztümtervei alapján Lnbomír Bénái rendezésében filmsorozat készül a bratislavai televízió számára. Egy manó kalandjaival foglalkozik az ugyancsak a televízió számára készülő másik 13 részből álló sorozat. KrakonoS — akit a népi mondák az Öriáshegység titokzatos vándoraként, vagy szellemeként őriznek — a témája a prágai Jifí Trnka filmstúdió és a drezdai stúdió koprodukclós filmjének. A jövőben a stúdió Bulgáriával és az NSZK-val is készít majd közösen animációs filmeket. A csehszlovák báb- és animációs film jó hírnevét tanúsítja a nemzetközi versenyeken elért díjak és elismerések sora. A világ minden tájára exportálunk animációs filmeket, s talán nincs tévéállomás, amely időközönként ne mutatná be egy-egy sikeres alkotásukat. MOLNÁR ANGÉLA £z tut Egy autóbuszon kezdődött minden. A nagyváros zajától megszeppent vidéki lányra egy férfi figyelt fel az utasok között. A férfi Emil Lotjanu rendező első asszisztense volt. Megszólította a feltűnően szép lányt, s megtudta tőle, hogy a kisinyovi egyetem jogi karának hallgatója. Ügyvéd, esetleg bíró lett volna belőle, ha véletlenül nem találkoznak. Szvetlána útja ugyanis másnap már a filmgyárba vezetett, harmadnap pedig megkapta élete első filmszerepét: Ionát, a Vörös lejtők pásztorlányát. Tizennyolc éves volt ekkor. A többi már ment, mint a karikacsapás. Szvetlána Torna megszakította jogi tanulmányait, s átiratkozott a színművészeti főiskolára. Vlagyimir Vengerov alkotásában — Tolsztoj Élő holttestének filmváltozatában — Mását, a cigánylányt alakította Alekszej Batalov és Inno- kentyij Szmoktunovszkij partnereként. Még be sem fejeződött a forgatás, araikor ismét Emil Lotjanu kereste fel ajánlatával. Ez a pillanat volt a címe a filmnek, amely egy moldvai származású pilótáról szólt, akinek kedvesét Szvetlána Torna játszotta. 1969-ben, a diplomaosztás után a tiraszpoli színházhoz szerződött, majd három évvel később — férje tragikus halála után — visszatért Kisinyovba, ahol az Orosz Drámai Színház hívta tagjai sorába. Szakítás, Szülőház, Kistestvérek — film filmet követ. Aztán megint csak Emil Lotjanu kopogtat az ajtaján. Ezúttal Makszim Gorkij Csudra Makar című világhírű elbeszélésének forgatókönyvét hozta elolvasásra. Szvetlána Torna boldogan feledkezik bele a forgatókönyvbe, hiszen Rada, a szépséges cigánylány és Lojko, a szenvedélyes szerelmű cigányfiú története mély érzéseket vált ki benne. Kárpát-Ukrajna vadregényes táján kezdték meg A cigánytábor az égbe megy című film forgatását. A végtelen puszták, vad hegycsúcsok, napsütötte völgyek, a táj balsejtelemmel telített atmoszférája rendezőnek, operatőrnek, színésznek ugyanezt a lenyűgöző látványt jelentette. Szvetlána Torna magas művészi fokon azonosult a büszke és öntudatos cigánylány alakjával. Hajlíthatatlan természete, féktelen szenvedélye, magával ragadó temperamentuma már a film első kockáin átsütött. Azt is éreztetni tudta, hogy Rada más, mint a többi társa; nem akar függeni senkitől', még annak sem akar a rabja lenni, akit őszintén szeret. Mert Radának a szerelem rabságot jelent... Megkötöttséget, amelyet képtelen elviselni. Szvetlána Torna külső szépsége érzelmeinek drámai- ságával párosult, s a kegyetlen, végzetes tragédiát árnyalt eszközökkel jelenítette meg. Jellemábrázoló tehetségét igazolja a San Sebastian-i Arany Kagyló díj, s a rendezők bizalma. Az, hogy filmből filmbe vándorol, s valamennyiben őszinte, igazi emberi sorsokat mutat fel. G. SZABÓ LÁSZLÓ 1171. XI. 11. ÚJ SZÓ
