Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-11-11 / 45. szám
k VASÁRNAP 1979. november 11. A NAP kel — Kelet-Szlovákia: 6.36, nyugszik 16.01 Közép-Szlovákia: 6.44, nyugszik 16.09 Nyugat-Szlovákia: 6.52, nyugszik 16.17 órakor A HOLD kel — 22.57, nyugszik 12.42 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjflk MARTON nevű kedves olvasóinkat 1889-ben született Osztap VISNYA ukrán-szovjet sza tlra-fró, elbeszéli • 1974- ban halt meg Jan KODÉT szobrász (szül. 1910). í AZ ÜJ SZŐ JÖVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL 1 Az enyhülési folyamit fékezni V. Vasziljev professzor cikke Természetvédelem — szovjet módra Gály Iván riportsorozatának 2. része ez a munka Szaszák György riportja Nagy a szülőfalu vonzása Deák Teréz írása Megszelídített mérgek Komlősi Lajos riportja Bobi Alzbeta Serberová elbeszélése Anglia két kongresszus után Gárdos Miklós cikkének 2. része Sok asszony panaszkodik, hogy a férje odahaza másról sem tud beszélni, csak a munkáról, a műhelyi gondokról. Folyton azt hallja, hogy a mester képtelen ellátni a jeladatait, hogy akadonekem a múltkor, hogy álmában vontatócsörlöket és kúpkerekeket lát... Kétségtelenül, az ipari üzemek belső élete bonyolult és a túlzásokat, a gyakori felesleges dra- matizálást is leszámítva gond van bőven. Ezekről beszélnek az emberek az üzemek folyosóin, az üzemi étkezdékben, munka közben és a tömegközlekedési eszközökben. Felmerül azonban a kérdés: miért az említett helyeken és alkalmakkor, s Panaszkodnak az asszonyok... zik az anyagellátás, hogy gutaütést kell kapnia az embernek a lógósok láttán, akik viselt dolgaikkal még a köztudottan jó idegrendszerü birkát is kihoznák a sodrából. Pedig nekünk is sok gondunk van — mondják az asz- szonyok, mert a gyerek, a háztartás... Szóval szívesen kikapcsolódnának, de a „termelési értekezlet“ otthon már vacsora közben elkezdődik és lefekvésig tart. Egy fiatalasszony azt mondta főleg miért otthon a családban, nem pedig az erre a célra létesített fórumon: a termelési értekezleten? A kérdés jogos, mert a Szlovák Szakszervezeti Tanács VII. ülésén elhangzott elnökségi jelentésben azt olvastam, hogy az utóbbi öt év folyamán az SZSZK vállalataiban és üzemeiben megtartott termelési értekezleteken átlagban csak egy (számmal jelölve: 1) javaslat hangzik el a szép számban megjelenő dolgozók részérőll Nehéz ezt megérteni. A termelési értekezleten ugyanis jelen van az ebéd és vacsora közben oly sokat emlegetett művezető és mester, a gyakran szidott anyagbeszerző, és ott vannak azok a lógósoknak titulált munkatársak is, akiket a feleségek úgy ismernek, mint a sok bosszúságot okozó családtagokat. S ezen a termelési értekezleten kellene rávilágítani a fogyatékosságokra, néven nevezni a vétkeseket, mert az elhangzottakat jegyzőkönyvezik és javulást célzó intézkedéseket foganatosítanak. Itt sokkal több értéke lenne a szónak, mint a buszon vagy tévénézés közben. Csak nem a bátorsággal van baj? Erről szó sem lehet! Hiszen poharazás közben a férfiak gyakran házisárkánynak nevezik a feleségüket azok távollétében és — mint az írás elején említettem — még azoknak is el merik mondani, mi történik naponta az üzemben... Márton tudja meg bora A sabáriai, azaz szombathelyi születésű Márton 315-ben lovas katona volt, majd 371-ben a francia Thours püspöke, halála után meg szentté avatták, neve bekerült a naptárba. Népünknek persze inkább tetszett lovas katona mivoltában. A régi kalendáriumokban fehér lovasnak nevezték, mivelhogy ilyenkor, november 11-én, Márton napján már beállt a tél széllel, hóförgeteggel. A Garam és az Ipoly menti halászok megfigyeléseik alapján még szentenciát is fűztek névnapjához: Ha Márton lúdja jégen áll, karácsony sárban botorkál. Az idősebbek bizonyára ma is emlegetik ezt a nevezetes, lévai (Levicej Márton-napi vásáron. Történetesen még akkor is, ha az élő lúd nem áll a jégen, mert a vásár nem múlhat el a pirosra, ropogósra sült lúdfertály fogyasztása nélkül, és mi sem természetesebb ilyenkor, mint megemlíteni a szentenciát, vélekedni a libasültről. Az idén is bőséges a kínálat lúdfertályból. Márton lúdját, az étöt, meg a sültet, sok szó illeti. Joggal, hiszen az időjárás alakulása, no meg a húsellátás alakulása aktuális téma még a vásáron is. Egyébként meggyőződésem, hogy Márton lúd- járól, legalábbis a lúdfer- tályról, meg persze magáról a vásárról az újságok is írni fognak. Újságíróknak való téma az. Márton boráról azonban nem hiszem, hogy sok szó esik majd. Azt megisszák. Vélekedés nélkül. Márton born ugyanis még kiforrot’an, zavaros, karcos, már nem édes, m*g nem iaazán savanykás, nem minősíthető. Azt csak isszák, mert ihatnékia támad annak, ak’ elfogyaszt egy lúdfertályt. Márton borának hatásáról okosan hallgitn‘ fognak, akik nem tartjá’-- be a szabályt: Okka', móddal. És ha írw fognak róla az újságok, nem tudósításban, riportban lesz szó róla, hanem a rendőrségi hírekben: „X. Y. ittasan vezette gépjárművét .. Bár csak tévednék! 'dz[ IDŐSZERŰ GONDOLATOK Az iparnak, valamint a népgazdaság más termelési és nem termelési ágazatainak további fejlődése döntő mértékben függ az energetikai erőforrásoktól és ezeknek észszerű felhasználásától. Tudjuk, hogy a következő években is nagy szerepe lesz a szilárd tüzelőanyag fejtésének. Ezért a kormányban arra törekedtünk, hogy a szlovákiai szervezetek következetesen teljesítsék azokat a feladatokat, amelyek rájuk hárulnak az észak-csehországi kerületben a CSSZSZK legfontosabb szénmedencéje fejlesztésében, valamint a nemzeti bizottságok eleget tegyenek feladataiknak a bányák munkaerőinek toborzásában. Különleges figyelmet szenteltünk annak, hogy építőipari dolgozóink eleget tegyenek feladataiknak a nukleáris erőművek, a gázvezetékek, a Fekete-Vág átemelő vízi erőműve építésén. Ez a munka általában sikeres, de — természetesen — ilyen nagy és műszakilag igényes művek megvalósításával kapcsolatban szüntelenül számos problémával kell megbirkózni. Az SZSZK kormánya a gabCi- kovo—nagymarosi vízlépcsőrendszer építési munkálatainak sikeres lefolyása érdekében több intézkedést hagyott jóvá. A CSSZSZK kormánya a közeljövőben megtárgyalja azokat a problémákat, amelyeket ezzel összefüggésben a szövetségi minisztériumoknak kell megoldaniuk. A szlovákiai szervek által irányított szakaszokon általában sikeresen biztosítottuk a tüzelőanyag és az energia fogyasztásának az éves terveiben megszabott viszonylagos csökkentését, de tudjuk, hogy e tekintetben még nagyok a tartalékaink. A fogyasztás ésszerűsítésének a szövetségi kormány által jóváhagyott hosszű távú programja jóval igényesebb feladatokat állít elénk. Erélyesebben kell harcolnunk bármiféle pazarlás ellen a termelésben, a nem termelési szférában és a háztartásokban is. Ezért is módosítottuk az idén a tüzelőanyag kiskereskedelmi árait és várakozásunk szerint a tüzelőanyag nagykereskedelmi áraival kapcsolatos intézkedések ösztönözni fogják a vállalatokat a fogyasztásban a nagyobb gazdaságosságra és ésszerűségre. A téli időszak előtt állónk és a tavalyi tapasztalatok birtokában a szövetségi kormány és nemzeti kormányunk határozatai alapján lépéseket teszünk, bogy a népgazdaságot és a lakosságot ellássuk a szükséges mennyiségű tüzelőanyaggal és energiával. A lakosság tüzelőanyag-ellátását illetően a jelenlegi készleteknek — a szállítás tervének megtartása mellett — fedezniük kellene a fogyasztást. Ez azonban semmiképp sem lazíthatja fel mindennapos gondoskodásunkat a jóváhagyott intézkedések megvalósításáról. (Az SZSZK kormányának az SZNT 13. ülésén előterjesztett jelentéséből.) ÍILtlIiyMlK Amikor a mesterségét kitanulta, még nem sokan választották a környéken ezt a foglalkozást. A nagy nyomorról ismert Árvában 1926- ban jelent meg ugyan az első autó, de még a második világháború után is kevés jármű közlekedett a vidéken. A kis javítóműhelyben, melyben Jozef Karé dolgozni kezdett, nem sok munka akadt. A felszabadulás utáni években, a kötelező katonai szolgálat letöltése után n Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat Dolny Kubín-i üzemében talált munkát, s azóta is hű maradt a vállalathoz. ö volt az első szerelő. Egyedül végezte egy fabódéban a javításokat. Akkor alig tíz autóbusza és 15 tehergépkocsija volt az üzemnek. — A gépeket elsősorban édesapám szerettette meg velem — mondotta. — Vasutas volt s egy ideig Budapesten is dolgozott a gőzgépgyárban. Nem is tudom, miért, de engem az autók jobban érdekeltek, mint a füstös vonatok. Ezért döntötcsolódott össze, s ebben a mesternek nem kis érdeme van. A 120 autóbusz és a 180 tehergépkocsi közül gyakran hibásodik meg valamelyik. S az ilyen nagy járművek javítását egyedül nemigen tudja egyetlen javító sem elvégezni. Csupán jól megszervezett munkával, kölcsönös segítséggel tudják a reájuk bízott gépparkot rendben tartani. Munkatársai kedvelik, szeretnek együtt dolgozni vele. Nem vonakodik a munkátfil a fiafplnkníik i« S7.ítem az autószerelő szakma mellett. Igaz, akkor még nemigen lehetett válogatni a foglalkozások közt. Mi szegények voltunk, földjeink nem voltak, ezért választottam ezt a pályát. Nem bántam meg. Szerény, csendes ember. Nem szívesen beszél magáról, s még kevésbé szeret dicsekedni. Azt tartja, hogy az elvégzett munka beszél az ember helyett. A műhelyben a rábízott 24 szerelő jó kollektívává kovávesen segít, ad tanácsot. Jó szervező, a szocialista brigádmozgalomnak egyik lelkes támogatója. Ha szükség van rá, szabad idejében is szívesen vállal munkát. — Azt nem mondhatom, hogy könnyű munkát választottam — folytatta, miután rövid időre a műhelybe sietett, hogy a következő műszak mesterének átadja a megkezdett munkát. — Igaz, ma már sokkal jobb körülmények közt dolgozunk, mint valamikor, de a tél mindig nagy erőfeszítést kíván tőlünk. A műhelyek fűtése sem tökéletes, a téli hónapokban a járművek meghibásodása is gyakoribb. Elmondotta, hogy a fiatalok szívesebben vállalják a személygépkocsik javítását, mert az könnyebb és vonzóbb is. De meg kell szerettetni velük ezt a szakmát is, hogy legyen utánpótlás. Amikor a mestertől gondjairól érdeklődtem, elsősor ban az alkatrészhiányt említette. Szerinte még a legjobb szakember se tudja minden esetben eltávolítani a hibát, ha nincs új alkatrész. Néha ők is készítenek a műhelyben alkatrészt, de ezekkel nem mindig helyettesíthetők a gyári termékek. Frantiáek Pápe2, az üzem igazgatója is elismerően szólt Jozef Karéról. Több éves becsületes munkája elismeréseképp a Kiváló munkáért állami kitüntetést, nemrég pedig, a vállalat megalapításának 30. évfordulója alkalmából vállalati kitüntetést kapott. S természetesen a legjobb dolgozókat bemutató tablón is ott a fényképe. Megérdemelten. deák mez 1979. XI. 11. ozsrn m * HU MARADT A VÁLLALATHOZ
