Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-11-04 / 44. szám

* * ► r AKI TERMÉSZETVÉDŐ, AZ FILATELISTA? /«Ae4 , EGY alkalmi I Q© á BÉLYEGZŐ története Ifjú filatelisták, akik nemcsak bélyegek, hanem postai bélyegzők lenyomatainak gyűjtésével is foglalkoznak, hív­ták fel a figyelmemet egy rendkívül érdekes lenyomatra. Ennek rajzát látjátok most magatok előtt. A cseh nyelvű felirat alapján megállapítható, hogy hazánkban az első Iskolai védett területet (rezervátumot) Prachatice község­ben létesítették, és két évvel ezelőtt, a létesítés tizedik évfordulója idején az ottani postahivatalban alkalmi bé lyegzőt használtak. Kit ne érdekelne az, hogy milyen egy isikolai védett terület, miért használták az alkalmi bélyegzőt? Gondolom a válasz egyaránt érdekli az Ifjú természetvédőket és az ifjú filatelistákat. Nos, először a védett területről néhány szót. A pracha- ticei alapiskola ifjú természetvédői 1967-ben, a község határában, „A kilátó alatt“ elnevezésű, mintegy másfél hektáros területen, növényeket gyűjtve az iskolai herbá­rium számára, gazdag „zsákmányra“ tettek szert, mert egyetlen délutánon kilenc különféle védett növényre talál­tak. Ekkor született meg az ötlet: Mi lenne, ha mi vállal­nánk ennek a területnek a gondozását és védelmezését? A nagyszerű ötlet megvalósítása sikerült is, az Iskola igaz­gatósága, a pionírcsapat tanácsa, meg az illetékes szervek segítségével. Néhány hónap alatt elintézték a telekkönyvi és vagyonjogi formaságokat, „A kilátó alatt“ elnevezésű terület hivatalosan is védett terület lett, gondozását, vé­delmét pedig a pionírok vállalták. A későbbi évek során a pionírok megfigyelő állomást építettek ezen a területen, jelzőtáblákat állítottak fel, még arról Is gondoskodtak, hogy villanyáramra működő jelzőberendezések üzemelteté­sével tegyék tökéletesebbé a megfigyelést. Az ifjú filatelistákat érdeklő kérdésre Martin Pavliőko elvtárs, a KMF-52-02 klub vezetője ad választ: — Az ifjú természetvédők zöme bélyeggyüjtéssel is fog­lalkozott. Igyekeztek olyan bélyegeket gyűjteni, melyeken azok a növények és állatok láthatók, melyek a mi védett területünkön is megtalálhatók. A biológiai olimpiákon nagyszerű sikereket arattak, hiszen gazdag ismeretre tettek szert a védett területen végzett munka során, de nagy­szerűen szerepeltek a filatelista vetélkedőkön, a bélyeg­gyűjtők kiállításán is. Hagyományossá lett, hogy aki ter­mészetvédő, az filatelista is. Egyébként erre figyelt fel a Csehszlovák Posta igazgatósága, ezért rendelte el a tizedik évforduló idején az alkalmi bélyegző használatát. Tíz napig, 1977. június 1-től, június 10-ig használták, és csak a prachaticei postahivatalban ezt a bélyegzőt. Rend­kívül büszke az ,a filatelista, akinek a gyűjteményében, bé­lyegen, vagy bélyegezett borítékon megtalálható ennek az alkalmi bélyegzőnek a lenyomata. A prachaticei pionírok azonban nemcsak arra büszkék, hogy tevékenységükért ilyen elismerést, ilyen jutalmat kap­tak, hanem arra is, hogy /öze/ Sahula, képzőművész-tanár, az alkalmi bélyegző tervezője rajuk jelképét, a havasi ha­rangrojt (Soldanella montana Wild.) stilizált alakját is a bélyegző közepébe rajzolta. HAJDÜ andrAs FILIPP VIKTOROV: Bocsássa meg az olvasó ezt a talán nem helyénvaló érzelgősséget, én azonban úgy akarom jelvázolni ezt a városi tájképet, ahogyan fél évszázaddal ezelőtt láttam. ... A Marx sugárút és a Kalinyin sugárút sarkán ál­ló házban — ennek a két utcának a neve akkor Mo- hovaja és Vozdvizsenka volt —, az egyik emeleti la­kás ablakjában egy négyesz­tendős fiúcska ül és kinéz az utcára. Szemközt ala­csony fehér falat lát, mö­götte a kis templomot és valamiféle épületeket (csak később, felnőtt korában tud­ta meg, hogy ez a Kreszto­vozdvizsenszkij-kolostor volt/. A harangtorony fölött csókák keringenek, a ké­ményből füstcsík kígyózik az ég felé. A fiúcska még egy keskeny utcát is lát. Olykor könnyű fedeles szán suhan el, s a ló patáival felkavarja a porhavat, vagy egy pisztolyhoz hasonló ala­kú, kis fekete „Renault“ ta­xi pöfög tova. Ma az ugyanabban az ab­lakban ülő négyéves fiúcs­ka a különböző márkájú és színű autók csillogó árada­tát látja, amint több soron száguldanak végig a sugár­úton. A házzal szembe van az Állami Lenin Könyvtár­nak, a Szovjetunió központi könyvtárának a főbejárata. Széles gránitlépcső, fekete gránitból készült, könnyed, magas oszlopok, híres tu- dósóknak, íróknak, bölcse­lőknek homlokzatos, sorako­zó szobormásat. A mai kis­fiú emlékezetébe jól bevéső­dik ez a kép. A Kalinyin sugárút a Kreml Kutafja-tornyánál kezdődik; ezt a XVI. szá­zad elején emelték, a — je­lenleg föld alatt, csatorná­ban folyó — Nyeglinnaja folyócska fölötti, Kremlbe vezető híd védelmére. A su­gárút elején alacsony épü­let áll, amely 80 vaskos fe­hér oszlopával egész ház­tömb helyét foglalja el: ez volt Manyezs, a lovarda, ma pedig Központi Kiállítóte­rem — Moszkva legnagyobb és leghíresebb kiállítási csarnoka. A Manyezs a XIX. század első negyedében épült, an­nak a győzelemnek a meg­ünneplésére, amelyet Orosz­Iskólából edzésre, edzésről tanulni Mindig siet Kász Ibolya, a csallóközcsü- törtöki (Stvrtok na Ostrove) alapiskola ki­lencedik osztályos tanulója. Iskolából ed­zésre, edzésről haza, tanulni. Mégsem pa­naszkodik. Sőt, még inkább örül is annak, hogy sok a tennivalója. Egyébként ő pio­nírcsapatunk legkiválóbb sportolója, s mindannyian büszkék vagyunk reá. Hogyne, hiszen tavaly, a körzeti ráter^ mettségi sportversenyen iskolánk tanulói közül húszán indultak, de csak ö volt az, aki minden versenyszámban első helyezést ért el. Súlydobásban, távolugrásban éppúgy, mint a 30 méteres és 50 méteres síkfu­tásban. Egyébként az idén már tagja a bratisla- vai SPRINT sportszervezetnek is. Edzésen elért eredményei a következők: távolugrás 450 cm, 500 méteres síkfutás 1,25 perc, 60 méteres síkfutás 7 másodperc. Legkedvesebb sportélménye: amikor a lé­gi (Lehnice) alapiskola sportolóival ver­senyzett. Vagy ahogyan-ő mondja: „Amikor a légiekkel vívtam nagy csatát.“ Küzdeni, versenyezni nagyon szeret. En­nek ellenére azonban nemcsak a sportnak él. Részt vesz a pionírcsapat munkájában is. Tagja az ifjú tűzoltók körének, melynek vezetője Danis Mária tanítónő. Az ifjú tűz­oltók a Láng 79 járási versenyen ötödik helyezést értek el, s nem ok nélkül mondja a kör vezetője: „Ibi szorgalmának, kitartá­sának is része van ebben az eredményben.“ Az idén fejezi be „a mi Ibink“ alapisko­lai tanulmányait. A pályaválasztást illetően már döntött: tanulmányait az OTEX nem­zeti vállalat szaktanintézetében fogja foly­tatni. És persze, tervei, elképzelései között jelentős szerepet kap a sport is. Erről azonban csak ennyit mond: „Szeretnék mi­nél jobb eredményeket elérni.“ Mi pedig biztatjuk: Csak így tovább Ibi! IÄVORKA BEATRIX A Kalinyin sugárút Az illusztrációt FÜLŰP ÉVA készítette ország az 1812. évi Honvé­dő Háborúban aratott Napó­leon fölött. Augusztin Be­tancourt építész nagyszerű mérnöki megoldást talált: az egyik faltól a másikig, egyetlen közbenső tartóosz­lop nélkül, negyvenöt méter hosszú fa keresztgerendák húzódnak, ezeken nyugszik a tető; a terem hosszúsága — 150 méter. 1957-ben az épületet restaurálták és tel­jesen új berendezéssel lát­ták el. Azóta rendszeresen itt tartják a legnagyobb mű­vészeti kiállításokat, évente többet is. Ha tovább megyünk a su­gárúton, akkor jobboldalt egy rendkívül érdekes épü­let kandikál ki a fák mö­gül. Ehhez hasonló sehol sincs Moszkvában. Szavva Morozov, a dúsgazdag moszkvai gyáros építtette ezt a villát a múlt század végén. Mór-spanyol stílus­ban: cifra oszlopokkal, kis rácsokkal, stukkódíszítéssel még kőkagylókat is rakatott a falakra. 1959-ben a Kül­földi Baráti Társaság Szö­vetsége lett a ház gazdája. A Kalinyin sugárút régi része az Arbat térnél vég­ződik, utána pedig az új su­gárút egykilométeres szaka­sza kezdődik. Ez csaknem háromszor szélesebb a régi­nél — 80 méter. 1962-ben fogtak hozzá, hogy a roz­zant kis házak szűk tömke­legé közepette utat törje­nek az új sugárút számára — és alig öt év múlva a Kalinyin sugárút e szaka­szán létrejött a szovjet fő­város nagy közigazgatási, kulturális és kereskedelmi központja. 1966-ban az építészeti ku­tatások párizsi központja nagydíjjal tüntette ki a Ka­linyin proszpekt beépítési tervét. A Kalinyin sugárút átsze­li a Szadovojev városrészt, leereszkedik a Moszkva fo­lyóhoz és megtorpan a híd előtt. Tovább nem mehet. Ott már a Kutuzov sugárút kezdődik... ... De mi van a kisfiúval? Ö továbbra is ott üldögél az ablak előtt, és hol a tovasu­hanó lovak patái alól felka­varodó porhó rémlik fel előtte, hol pedig a fényesre lakkozott gépkocsi csillogó, rohanó áradatát látja. Fordította: GELLÉRT GYÖRGY TÖRD A FEJED! I. Az ábrán látható 16 négyzet mintázata közül kettő azonos. Melyek azok? Hányadik sor, hánya­dik négyzetei? az ábra helye HE aaaB II. Melyik évben indították a „Bátor pionírtet- tek vonat“-át? III. Mióta működik a Element Gottwald Központi Pionírház? (B. M.) A megfejtések beküldésekor kérjük megírni azt is, hogy a beküldő hányadik osztályos tanuló. Az október 21-én közölt rejtvény helyes meg­fejtése: I. 10, II. A mérleg hava, III. 1852 mé­ter — 67 megfejtés érkezett. Sorsolással könyv­jutalomban részesülnek: Farkas Edit, 4. oszt., Nagyölved (Veiké Ludince), Gubó Pál, 7. oszt., Zsitvabesenyő (Beäeftov), Pásztor Zoltán, 5. oszt., Felsőszemeréd (Horné Semerovce), Koszorús Hen­rietta, 3. oszt., Vők (Vlky), Mészáros Attila, 5. oszt., Vágseliye (Sala). 1979. XI. 4. 18

Next

/
Thumbnails
Contents