Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-11-04 / 44. szám
EGY KOMMUNISTA HÁZASPÁR ÉLETE Páskaháza (Paéková) Gömör egyik legkisebb községe, még sohasem volt több itt 500 lakosnál. Jelenleg jóval négyszáz alatti a lakosok száma. Egyre több itt is az elhagyott, üres lakás. Van vasútállomása, jó a buszközlekedés is, a fiatalok mégis a közeli városokban telepednek le. Fiatal alig van a faluban, csak akik még tanulnak, ők is csak a hét végén jönnek haza. Páskaházán egyébként a fiatalok kilencven százaléka továbbtanul, jelzi ezt az is, hogy eddig 22-en végezték el a főiskolát, illetve az egyetemet, de közülük csak két tanító és egy mérnök lakik a faluban — tájékoztatott Körösi László, a hnb titkára. Vele és feleségével beszélgettem. Mind a ketten párttagok. Hajnalban, amikor még épp, hogy pirkad vagy sötét van, busszal és vonattal indulnak ők is naponta munkába. Ok vállalták a falun lakás ilyen hátrányát is. — Miért? — Nehéz erre egyöntetűen válaszolni — mondja a férj. Közhelyként hangzik, ha azt mondom, hogy szeretem a szülőfalumat, de igy van. Főleg ez marasztal itt, mert kaptunk volna mi is lakást Pelsőcön (PleSivec) vagy Rozsnyón is (Roiiíava). Meg aztán, mi lesz, ha mindenki elmegy a faluból? Juliska, a felesége, mosolyog és hallgat. A két nagylány, Ibolya és Szilvia a kanapén ül. Ibolya egészségügyi szakközépiskolás, Szilvia, a kisebbik az alapiskola hetedik osztályába jár, jő matematikus, mind a ketten naponta utaznak be Rozsnyóra. Ibolya az édesanyja szakmáját választotta, aki a pelsőci ideggyógyintézetben dolgozik. Tagja az üzemi szak- szervezeti bizottságnak, öt évig elnöke volt. Páskaházán ő irányítja a Vöröskereszt helyi szervezetének munkáját. 0 a polgári ügyek testületének a vezetője ő látja el a községben az elsősegélynyújtási teendőket is. El kell azt is mondanom, hogy ők az egyetlen kommunista házaspár Páskaházán. — Azért léptem a pártba, hogy e téren is lépést tartsak a férjemmel — mondja a feleség. A férje egyébként Kassán (KoSice) végezte el az A Körösi házaspár (A szerző felvétele) ipariskolát még az ötvenes évek végén, most negyvenegy éves. Jelenleg a Kelet-szlovákiai Cementéi Mészfeldolgozó Üzem gombaszögi részlegében dolgozik. A személyzeti osztály vezetője, tiz évig volt íu üzemi pártszervezet elnöke. Több párt- és társadalmi tisztségei tölt be. -Elvégezte a marxizmus— leninizmus esti egyetemét is. Arról beszélgettünk, hogyan telik a kommunista házaspár egy napja. A feleség mondja: — Réggé, fél ötkor csörög a vekker. Elsőnek én se ek ;ei. Elkészítem a reggelit, tízórait csomagolok magunknak és a gyerekeknek. Felébresztem a tériemet, indulás előtt felhúzom újra a vekkert, hogy a gyerekek is időben keljenek. űk a televíziót nézik, de azért fél szemmel ide-ide pisiuutanak, s olykor közbe is szólnak. — A munkahelyén? — Hét órakor kezdek. Először is ellenőrző körutat teszek a betegeim között, aztán elvégzem a szokásos reggeli egészségügyi feladatokat. — Az miből áll? — Kiadom az orvosságokat, elbeszélgetek a páciensekkel, segítek nekik, amire megkérnek. Nálunk nagyon sok a lelki beteg, akik különösen igénylik, hogy szépen, türelmesen elbeszélgessünk velük. Reményt kell beléjük öntenünk, hogy visszakapják az életkedvüket, hitüket ahhoz, hogy meggyógyulnak. Itt mindenféle lelki sérült beteg megfordul, s szinte minden beteghez másképpen kell közelednünk, ami bizony nem kis megterhelést jelent. Nehéz, de szép hivatás ez. Azt csak az tudja, aki csinálja. Öröm és nagy lelki nyugalom tölti el az embert, ha egy- egy beteget sikerül épen, egészségesen visszaadni a társadalomnak. Ez a legszebb ebben a hivatásban. — Mikor jön haza? — Ha nincsen gyűlés és egyéb elfoglaltságom, fél háromra már itthon vagyok. Ma például este fél hatra értem haza, pártgyűlésünk volt. — A délutánja hogy alakul? — Főzés, ellátom az aprólékot, rendet teremtek a konyhában, hogy mire hazajönnek a család többi tagjai nyugodtan leülhessünk az estebéd elfogyasztásához. Ilyenkor beszéljük meg a napi politikai és egyéb eseményeket, ellenőrizzük a gyerekek tanulmányi eredményeit. — A takarítás? Hiszen egyszintes, hatszobás lakásban laknak. — Azt a lányok végzik el. Persze a nagytakarítás közös, abban a férjem is segít. A férj hallgat és mosolyog. Látni, hogy jólesik neki az elismerő sző. — Mi a házasságunk első napjától kezdve közösen végzünk minden fontosabb házi munkát, közösen beszéljük meg másnapi teendőinket is. Ebben a gyerekek is részt vesznek. Igyekszünk olyan szellemben nevelni őket, hogy közösségi emberekké váljanak. — ön mikor érkezik haza? — Legtöbbször este. — Mikor jut idő a párt- és a társadalmi munkára? — Csak este vagy a szabad szombatokon. A napi sajtót mindig utazás közben olvasom el. Ez is időmegtakarítás. Ha van idő, akkor a televíziót nézzük. — Könyv? — Arra, sajnos, ritkán jut idő, hiszen a faluban is el kell végezni a titkári teendőket, a párt- és egyéb közösségi munkát. — Hány kommunista van a faluban? — A nyilvántartott tagokkal húszán vagyunk. — Segítenek-e a falu gondjainak, problémáinak megoldásában? — Rájuk mindig mindenben számíthatunk. Kevesen vagyunk, de összetartunk, segítünk egymásnak. A közösségi szellem nagyon jó... — Nemrég épült fel társadalmi összefogással az új művelődési ház, ilyen Páskaházán eddig még nem volt. Most kaptunk a járástól 50 ezer koronát egy klub felépítésére. Abban tartanánk majd a névadó ünnepségeket, az ezüst- az aranylakodalmak megtartását, a nyugdíjasok köszöntését. Bár kicsi a községünk, ebben jó hagyományaink vannak. — Páskaházát nem sorolták a fejlődő községek közé. Ez vajon azt is jelenti, hogy valóban elnéptelenedik majd a falu? — Nem, erről szó sincs, ezt határozottan állítom. Itt is van munkalehetőség, például a földművesszövetkezetben, vagy ott van az alig két kilométerre levő kuntapolcai vasgyár, az is tud jó néhány fiatalnak munkát biztosítani. Meg aztán él azért másokban is a szülőfaluhoz való ragaszkodás. — Ha csak nem muszáj, mi sem megyünk el Pás- kaházáról lakni. Hát nem szép itt, körül hegyek, tiszta levegő, szórakozni Pelsőcre is lejárhatunk. Meg azért itt is akad valami szórakozási lehetőség. — Az igazság az, hogy ez csak rajtunk, fiatalokon múlik — szólnak közbe a lányok ... A Körösi kommunista házaspár takarékos, beosztó. Saját erejükből építették fel az új egyszintes házat. Állítják: most már sokkal könnyebb, filléres gondjaik nincsenek. Sőt, az idén már tellett egy hosz- szabb külföldi kirándulásra is. Jövőre a bankkölcsönt is visszafizetik, amit az építkezésre vettek fel. Aztán kocsira gyűjtik a pénzt. Boldogulásuk és példás családi életük titka? Az azonos eszmevállalás és a célratörő kitartás mindenben. Kihörpintem maradék presszőkávémat és sietek elbúcsúzni, hogy ne zavarjam tovább őket megszokott esti nyugalmukban. TŰRÖK ELEMÉR A kommunista párt alapszervezeteinek most folyó beszélgetései elsősorban a tagság további aktivizálását szolgálják, méghozzá az elhangzó észrevételek hasznosításával és azzal, hogy a pártbizottságok konkrét feladatokkal bízzák meg tagjaikat. A feladatok kiválasztásakor a pártbizottságok figyelembe veszik az alapszervezet teendőit és az egyes tagok rátermettségét, tapasztalatait, illetve azt, hogyan teljesítették eddigi pártfeladataikat. A tagság egy részét azzal bízzák meg a pártbizottságok, hogy vegyenek részt valamelyik tömegszervezet munkájának fellendítésében. Ez a feladata Buris Antalnak, az Ipolybalogi (Balog nad Iprom) Egységes Földmüvesszövetkezet pártalap- szervezete és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottsága tagjának, az efsz káder- és személyzeti osztálya 28 éves vezetőjének is. Pontosabban az egyik feladata. — Igen — mondja —, hiszen van egy távlati feladatom is: a politikai főiskola elvégzése. Tanulmányaimat két év múlva kezdem meg. A másik pártfeladatom a helyi ifjúsági szervezet munkájának támogatása, illetve pártalapszervezetünk ipolybalogi részlegszervezete és a SZISZ-szervezet közti kapcsolat erősítése. Ezzel már korábban megbízott a pártbizottság, a beszélgetés során megújították ezt a feladatomat. Buris elvtárs gazdag tapasztalatokat szerzett az ifjúsági szervezet munkájában. Korábban — a Tornaijai (Saf árikovo) Mezőgazdasági-Közgazdasági Középiskolában — a SZISZ- szervezet alelnöke volt, az ifjúsági szervezetnek még most is tagja. Feladatának megválasztásában tehát nagyon helyesen járt el a pártbizottság. Amikor azt kérdem tőle hogyan valósítja meg a gyakorlatban feladatát, így válaszol: — Ha itthon vagyok, részt veszek az ifjúsági szervezet minden vezetőségi és tagsági gyűlésén, illetve egyéb rendezvényén. A pártszervezetet rendszerint minden negyedévben tájékoztatom a SZISZ munkájáról, őszintén mondhatom, hogy a pártós az ifjúsági szervezet között Igen szoros a kapcsolat. A SZISZ-ben hárman vagyunk párttagok, de a jövőre két fiatalt javaslunk tagjelöltségre. Az ifjúsági szervezetnek 37 tagja van. Ezek közül többen regisztrált tagok. — Legutóbbi gyűlésén mivel foglalkozott az ifjúsági szervezet? — kérdem. — Szeptember végén megtartott taggyűlésünkön három napirendi pont szerepelt: hogyan vesz részt szervezetünk az efsz őszi csúcsmunkáiban, a katonának bevonuló tagjaink búcsúbáljával kapcsolatos szervezeti kérdések és egy szellemi vetélkedő előkészítése. A bált azóta meg is tartottuk s nagyon jól sikerült. — A vetélkedőt milyen alkalomból rendezik? — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére. Az ipolybalogin kívül három SZISZ- szervezet vesz rajta részt: a hruSovi, az ipolykeszi (Kosihy nad Iplom) és az inámi (Dolinka). Minden szervezetet egy-egy négytagú csoport képvisel majd. A vetélkedő témája a Szovjetunió irodalma, földrajza, történelme, kultúrája és sportja. Engem bíztak meg a kérdések összeállításával, ami már meg is történt. A vetélkedők után ismerkedési est lesz. Mindkettőt az ifjúsági klubban tartjuk. A klubban van a fiatalok faliújságja is, melynek anyagát egy háromtagú csoport szerkeszti rugalmasan. Minden jelentős politikai esemény, évforduló alkalmából új anyag kerül a falitáblára. — A lenini munkastílusnak nemcsak a pártmunkában, hanem a tömegszervezetek tevékenységében is érvényesülnie kell — mondja Buris Antal. — A fiatalokra lehet és kell is hatni. Annál is inkább, mivel a fiatalok kevesebbet vannak szüleikkel, mint régen. Ez szükségessé teszi a tömegszervezetek nevelőmunkáját. Ennek a munkának azonban mindig vonzónak kell lennie. A fiatalok semmivel sem passzívabbak, mint a felnőttek. Ha mégis, akkor annak többnyire tapasztalatlanságuk az oka. Szerintem nálunk jól dolgozik a SZISZ-szervezet, de a munkáján még sokat lehetne javítani. Főleg vasárnap délelőtti rendezvényeit kellene vonzóbbá tenni. És gyakrabban lenne szükség alaposan előkészített vasárnapi akciókra. Olyanra, mint amilyet a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójának tiszteletére rendeztek. Buris elvtárs másik pártfeladata a tanulás, melyről így vélekedik: — Ma már teljesen elképzelhetetlen a helytállás szüntelen tanulás nélkül. Eszmei és szakmai téren egyaránt fejlődni kell. Tanulni mindenképp megéri, hiszen az egyénnek és a társadalomnak egyaránt haszna származik belőle. Szövetkezetünk szorgalmazza a tanulást. Tagjaink közül évente átlag 15-en szakképesítést szereznek. Ennek az a feltétele, hogy az érdeklődő ötéves gyakorlattal rendelkezzen. Tisztségemnél fogva kapcsolatot tartok fenn az ipolynyéki iskolával s ipari tanulókat toborzok. A káder- és szervezési osztály vezetése igen érdekes munka, hiszen emberekkel dolgozom. A párt- bizottság minden ülésére meghív. A pártszervezet vezető szerepe a kádermunkában is teljes mértékben érvényesül. Az iskola elvégzése után mindenképpen a szövetkezetben maradok. Kezdettől fogva, vagyis 1971-től itt dolgozom. A kommunista pártnak is itt lettem a tagja. Lakásomat a szövetkezettől kaptam. Feleségem is az efsz-ben dolgozik, könyvelő. Az ipolybalogi a nagykürtösi (Velky KrtíS) járás legjobb közös gazdaságainak egyike. Ebben pedig nagy része van az efsz pártalapszervezeté- nek, mely tagjai aktivizálásával a gazdaság minden dolgozóját mozgósítani tudja. Ezt szolgálják a párttagok konkrét feladatai is. FÜLÖP IMRE AZ ÖSSZEKOTŰKAPOCS SZELLEMI VETÉLKEDŐ A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM TISZTELETÉRE # LENINI MUNKASTÍLUS AZ IFJÚSÁGI SZERVEZET MUNKÁJÁBAN • TÖBB VASÁRNAPI RENDEZVÉNYT 1979. XI. 4. hűek ß mm
