Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-10-28 / 43. szám

OLIMPIA OLIMPIA OLIMPIA OLIMPIA Jürgen Straub, az NDK rokonszenves atlétája az 1500 méteres síkfutásban éveken át nagy ígéretnek számított. A világ élvonlába azonban csak idei ered menyeivel került. Edzője Bernd Diessner erélyesen tiltakozik, amikor azt hallja, hogy védencéből az idén lett igazi futó, mert — véleménye szerint — Jürgen már 1977-ben is rendelkezett olyan képességekkel, amelyek 3:36 perces teljesítményt ígértek. Különben 1975 óta ő az országos csúcstartó ezen a távon, és két esztendővel az Európa Kupa-viadalon, valamint a fedettpályás EB-n aranyérmet nyert. A ma 25 esztendős, 180 centiméter magas, 75 kg súlyú középtávfutó 1979-ben 22 versenyen indult — köztük több 800 méteres is szerepelt — és huszon­egy alkalommal elsőként futott a célba. Az NDK-re- kordot 3:33,7-re javította, s ez az idő valóban világ­színvonalú. Az idén állandósította formáját, mégpe­dig magas szinten — nyilatkozik így edzője. Mindezt annak köszönhette, hogy szemrebbenés nélkül vé­gezte a legkeményebb edzéseket is. Még néhány esz­tendővel ezelőtt erre képtelen volt. Persze mindez már a múlté, megfelelő felkészültsége biztonsággal, bátorsággal tölti el. Jürgen Straub egyetért edzőjével, akinek vélemé nyét a következőkkel toldotta meg: A jó edzésered­mények növelték önbizalmamat, a versenyeken azzal a jó érzéssel indultam, hogy képes vagyok a sikeres helytállásra. A pszichikai kiegyensúlyozottság érthe­tően pozitív hatással volt teljesítményemre, pedig a huszonkét verseny mindegyikén más-más feltételek­kel kellett megkezdenem. Egyszer a táv első fele volt gyors, máskor pedig nyolcszáz méter után erő­södött az iram, a hajrákról nem is beszélve. AZ ÉREMRE ESÉLYESEK KÖZÖTT Ez idén csak egyszer győzték le, de ez nagyon bosszantotta, mert feleslegesen eltaktikázta a ver­senyt. A montreali Világ Kupán az Afrika színeiben induló Mike Boitra figyelt és nem tudatosította a rendkívül gyenge iram következményét, a gyors haj­rát, ami gyenge oldala. Az elmúlt évek összecsapá­sain ugyan megtanult hajrázni, de amikor kétszáz méterrel a cél előtt kerül erre sor, akkor bizony ku­darcot vall. „Mivel ezt jól tudtam — emlékezik fájó vereségére — táv közben kellett volna kezembe venni a kezdeményezést és erősebb iramot diktálva javamra fordíthattam volna a verseny kimenetelét. Persze az ember utólag mindig okosabb.“ Az olimpiai esztendőre 3:30 perc körüli időt tervez­nek. Edzőjével együtt jól tudják, hogy ezt nem lesz könnyű elérni. Bernd Diessner igényei nem kicsi­nyek. Mindent vagy semmit — szokta hangoztatni. Saját bőrén tapasztalta a kemény edzések fontossá­gát. Bernd Diessner hosszútávfutó volt és nem is akármilyen. Az 1966. évi Európa-bajnokságon 5000 méteren bronzérmet nyert, azt állítja, ha következe­tesebben, szigorúbban nevelik, akkor még javulhatott volna. Értékes tapasztalatait most Jürgen Straub fel­készítésénél kamatoztatja. Merész terveket kovácsol. Az sem zavarja, hogy kivételes képességű védence nincs mindig elragadtatva elképzeléseitől. Dicséretére váljék, versenyzőjének magánéletével is törődik. Straub 1973-ban került hozzá, mégpedig nem kezdőként, hiszen tizenkilenc éves korában 8:35,6 perces idővel a 3000 méteres akadályfutásban országos bajnokságot nyert. De még korántsem volt kiforrott versenyző. Csodálatos küzdőszelleme hajtot­ta táv közben, és inkább összeesett, de fel sosem ad­ta. A jobb eredmények elérésében azonban nem egy alkalommal taktikai hibák akadályozták meg. Hiába, hiányzott a kiforrottság. Most már ezen is túljutott és a jó eredmények oda hatottak, hogy fenntartás nélkül elfogadja néze­teit és pontosan követi utasításait. Azt is belátta: feltétlenül tovább kell képeznie magát. Az egykori villanyszerelőből főiskolás lett. Két esztendővel ez­előtt iratkozott be a TF-re. Nem titkolja: előfordul, hogy a tanulásban nem leli örömét, de azért az ed­zések közti időszakban mindig szentel időt köny­veinek. Nemcsak a futásban, hanem a tanulásban Is jő eredményeket akar felvonultatni. Edzője szerint: Jürgen egyénisége is sokat fejlődött... Aktív em­berré vált, amiről klubtársai — az ASK Potsdam ver­senyzője — is tanúskodhatnak. Példamutató, fegyel­mezett, minden feladatát maradéktalanul teljesítő sportolóvá érett. De vessünk egy pillantást eredményeire. 1969-ben 1500 méteren 4:12,0 perces idővel kezdte. Fokozato­san fejlődött ezen a távon is, bár első sikereit a 3000 méteres akadályfutásban aratta. 1973-ban 8:35,6-tal, 1975-ben 8:19,8-cal nyer bajnokságot. 1977 óta 1500 méteren sorozatban szerzi az NDK-bajnok- ságokon az aranyérmet. 1977-ben és 1979-ben az Eu­rópa Kupa-viadalon első helyen végzett, a Világ Ku­pán harmadik lett. A fedettpályás EB-n 1977-ben arany, 1978-ban bronzérmet nyert. Kétségtelenül szép eredmények, de amint edzője jelezte, ha jövőre va­lóban 3:30-as formát biztosít védencének, akkor Moszkvában ott lesz az éremre esélyesek között. En­nek érdekében valóban mindent meg kell tennie. Persze az lenne a furcsa, ha felkészülésében nem ilyen vágyak serkentenék. „GYŐZNI AKARUNK...“ Irina Rodnyina és Alekszander Zajcev a páros műkorcsolyázás tízszeres világ- és kétszeres olim­piai bajnoka az NDK 30 éves fenn­állásának jubileuma alkalmából Berlinben megrendezett gálaesten hosszabb kihagyás után ismét be­mutatót tartott. Fiuk, Szása szü­letése után ez volt első fellépésük és a Deutsches Sportecho munka­társa kihasználva az alkalmat, ér­dekes beszélgetést folytatott a ki­váló műkorcsolyázókkal. Mivel az élversenyzőknek nehéz a családi életük, a gyermeknevelést össze­hangolni az igényes edzésekkel, az első kérdés szinte magától adó­dott. ★ Szása bizonyára központi kér­dés a családban. Vajon hogyan biztosítanak elég időt a sokoldalú edzésekre? Irina: Természetesen héthónapos fiunk körül szorgoskodik az egész család, de mi ezt örömmel tesz- szüik, mert a kilenökilős és makk­egészséges Szása számtalan kel­lemes percet szerez nekünk. A mú- korcsolyázáshoz azonban nem let­tünk hűtlenek és amint ezt itteni teljesítményünkből is megítélhet­ték, az elmúlt hónapokban nem tétlenkedtünk, szorgalmasan ké­szültünk az új idényre. A nemrég Olomoucban lebo­nyolított baráti hadseregek vívó­bajnokságán nem kellett nagyí­tóval keresni a neves versenyző­ket. Azon senki sem lepődött meg, hogy a szovjet együttest vi­lág- és olimpiai bajnokok fém­jelezték. A szovjet hadsereg ví­vóinak felkészüléséről, terveiről Vlagyimir Nazlimovval folytatott beszélgetésünkben számoltunk be. Azt is megírtuk, hogy az egyes fegyvernemben ismert ver­senyzők vitték el a pálmát. Az első számban, a tőrvívásban Vlagyimir Szmirnov szerezte meg a győzelmet és szaporította arany­érmeinek számát. Az 1954-ben Ki- jevben született vívó a legutób­bi, melbourne-i VB-n aranyérmet nyert szovjet válogatott tagja volt, de a VB döntőjében már 1977-ben is szerepelt. Megtudtuk, hogy tizennégy esz­tendeje vív, tehát tizenegy éves korában kezdte — ez ma taár másképp nem is lehetséges — és annak köszönheti a vívás iránti vonzalmát, hogy gyermekkorá­ban betévedt egy edzésre és megtetszett neki a fehér öltöny, valamint a vívófegyverek. Nem tartott sokáig, és ő az egyesület tagja lett. A tőrvívással azért je­gyezte el magát, mert a legtech­nikásabb fegyvernem és ez meg­felel egyéniségének. Viktor Szigyak, a müncheni ★ Ügy értesültünk, ott akarunk lenni a Lake Placid-i olimpián. Igaz ez? Alekszander: Valóban így van. Ezért kezdtük el újból az edzése­ket is. Irina: Neveznek-e bennünket, az formánktól függ. A leningrádi „legjobbak“ versenye, valamint né­hány nemzetközi erőmérés lesz nagy jelentőségű, az ott nyújtott teljesítmény dönthet a válogatott­ságról. ★ Az országos bajnokság és a „Nouvelles de Moscou“ is közé­jük tartozik? Alekszander: A szovjet bajnok­ságra az olimpiai játékok után ke­rül sor, a. moszkvai nemzetközi versenyen pedig csak a rövid programmal szerepelünk. ★ Számolnak esetleges veresé­gekkel? Irina: Persze, ez is megtörtén­het, de mi megfogadtuk, hogy mindent megteszünk a győzelem érdekében, sőt az olimpián arany­érmet szándékozunk nyerni. Jelen­legi formánk, az edzési időszak­nak megfelelően úgy érezzük, jő, sőt edzőnk, Tatjának Taraszova szerint jobb, mint valaha. olimpiai bajnok, csapatban pedig Mexikó és Montreal aranyérmese, többszörös világbajnok, ma már harminchetedik életévét tapossa, de tudása, lendülete, győzni aka­rása nem kopott meg. Ahol ő megjelenik, ott ellenfelei nem mehetnek biztosra. Olomoucban nem kellett meg­erőltetnie magát, mert hiányoz­tak a rendkívül erős ellenfelek. Érthetően fölényesen nyerte a versenyt. Ennek ellenére nem volt elégedett teljesítményével, de A Rodnyina—Zajcev páros ismét győzni akar az olimpián ★ fiz minek tulajdonítható? Irina: Lehet, hogy jót tett ne­kem a hosszabb kihagyás. Sőt, elég időm volt arra, hogy lelki­leg felkészüljek visszatérésünkre. Már nagyon vágytam a jég után. ★ Ha vesztenek az olimpián, utána visszavonulnak? Alekszander: Szóba sem jöhet, kár erről beszélni. Megmondtuk, hogy ismét győzni akarunk. ★ Gondolnak az 1984. évi olim­piára? Irina: Ha addig bírjuk erővel és formánk megfelelő lesz, miért ne indulnánk a következő játé­kokon is. Alekszander: Nem hagytuk fi­gyelmen kívül ellenfeleinket sem. Hazai vetélytársaink tudásáról nemrég Zaporozsjeban meggyő­ződhettünk. A nemzetközi me­zőnnyel majd az Európa-bajnok- ságon mérjük össze erőnket. azzal vigasztalta magát, hogy az idén még nem is lehet csúcsfor­mában, hiszen elsősorban Moszk­vára készül. Az olimpiáig pedig csaknem tíz hónap van még hát­ra, s ez alatt az idő alatt sokat lehet még tenni a jő forma érde­kében. Tudja, nehéz lesz bekerül­ni a szovjet válogatottba, olyan sok a tehetséges, a nemzetközi mércével mérve is kitűnő képes­ségű vívó a Szovjetunióban. Irta és feldolgozta: KOLLAR JÓZSEF Vlagyimir Szmirnov, a szovjet tőr vívás egyik kimagasló egyénisége (CSTK-felvételek) NEHÉZ BEKERÜLNI A SZOVJET VÁLOGATOTTBA 6 Kiadja Szlovákia Kommunista Párt|a Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán, CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 331-252, 332-301, főszerkesztő: 532-20, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovut. MJb-m, gaz­dasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalata — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÖBANYOMÄS. Magánszemélyek a következő címen adhat|ák fel hirdetéseiket: 893 39 Bratislava, Jirásková 5., telefon: 577-10, 532-64. A szocialista közQ- letek a hirdetéseket erre a címre küldjék: 893 39 Bratislava, Va|anského nábreile 15/11., telefon: 551-83, 544-51. Az Oj Szó előfizetési díja — a vaeárnapl számmal együtt — 14,70 korona. Az Üj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13 korona. Terjeszti: a Postai Hfrlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendeléseket: PNS — Ostredná expedíció a dovoz tlaőe, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. A SÜTI regisztrációs száma 5/2. Alekszander Zajcev az íjszülöttel, mellette Irina mosolyog boldogan

Next

/
Thumbnails
Contents