Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-10-28 / 43. szám
VIZSGÁN Leendő sofőrök vizsgáznak. — Uram, ön megbukott! — De kérem, még el sem Indultam a kocsival. — Ez Igaz, de a hátsó ülésre ült, úgy akart indulni... KÉRDÉS — Papa, elmeséljem, hogyan vezettem életemben először, vagy elolvasod a holnapi újságban? ÜZLETBEN’ — Mondja, kérem, lehet Itt élő halat kapni? — Igen. — És frissek? TÄVIRAT Kovács szolgálati útra Indul. — Drágám — mondja a feleségének —, ha valami közbejönne, és elhúzódna a tárgyalás, akkor okvetlenül táv- iratozok. — Már nem kell. A távirat kiesett a zsebedből... A munkatermelékenység növekedése (Peter GábriS rajza) SZÖFOGADÚ — Teljesen hülye vagyl — kiabálja a feleség a férjének. — Mondd még egyszeri — Teljesen hülye vagyl Mire a férj odafordul a barátjához: — Látod, milyen szöfogadó az én kis feleségem?! VENDÉGLŐ — Főűr, hozna nekem egy kis vizet? — Igen, kérem, és ml legyen az. Kávé, tea vagy leves? HIBÄS Szöveg nélkül (Sztrsel1 A hét vicce — Ki a hibás azért, hogy váltok? — A postás. A feleségemnek adta a nekem címzett levelet- Az en férjem pontosan olyan, mint egy fényképész.- Miért7- Nem mozdulhatok el mellőle es mindig nevetnem kell. Szilánkok a Rohácból Kevesebbet beszélj és töb bet mondj. * * * Adjatok neki rózsaszín szemüveget és bátran szembenéz az igazsággal. Ha valamelyik kollégád megkínál cigarettával, akkor ez csalhatatlan jele annak, hogy végérvényesen meggyőződött a dohányzás ártalmasságáról. Vajon, ha Adám és Éva utálta volna az almát, az emberiség máig a Paradicsomban élne? A levegő a mi tengerünk. Pontosabban Fekete-tenge rünk. Vannak, akik legjobban a munkahelyen tudnak pihenni. Az a nő, aki minden nap önmagára hasonlít, reménytelenül elmaradt a divattól. Nem is olyaú fontos, hogy kit veszel el feleségül. Másnap úgyis egészen más emberrel folytatod az életed. * * * A butaság furcsa betegség. Sohasem a buta ember szenved tőle, hanem a munkatársai. Vannak olyan szülők, akik gyakrabban mennek be az iskolába, mint gyermekeik. (Fordította: — y—f) — Mi az, hogy aktivitás meg büntetés. Engem maga ide állított, vagyis ingatlan vagyok. Sőt, ingathatatlanl (Rohác) APA — Rendőr bácsi, legyen szíves jöjjön velem, verik az apámat. Odaérnek. Megkérdi a rendőr: — Mondd, fiam, melyik az apád? — Még nem tudom. Éppen emiatt kaptak hajba. JÚ tanAcs Brahováczné oktatja a fiát: — Pistike, amikor az apa hazajön, sose mondd azt hogy csak a papa, még akkor so, ha valóban csak a papa... VILLAMOSON Cicvarekné meséli: — Ma délután a villamoson olyan nagy volt a tolongás, hogy még a férfiak is álltak. ISMERI — Művezető kartárs, meghalt az anyósom, elmehetek háromkor haza? — Menjen fél háromkor, akkor még az előmérkézésből is lát valamit... N0I DOLGOK — Én a szerelemben nagyon balszerencsés vagyok. — Miért? — Mert a férjem mindig rajtakap ... BLÖD VICC — Mondja, maga véletlenül nem a Szabó Ibiké? — Nem. — Mindjárt gondoltam, mert egyáltalán nem hasonlít rá. IFJÜ HAZASOK — Drágám, mit eszünk ma vacsorára? — Nem tudom. Útközben a konzervről leesett a címke. KÉRDÉS — Nem akarja bebiztosítani a felesége bundáját? — Nem kérem. Tegnap a szekrényben találtam egy embert, aki őrzi. LANTOK — Ibi, tegnap a Pali nagyon sokáig volt nálad. Mit mondott a mamád? — Az, hogy ezek a férfiak semmit sem változnak. I'f II !!!-!!£*!!!! ÍÜI fülül — Nincs a behozatalból egy olyan keresztnév, amelyet még senki sem választott Csehszlovákiában? (Dikobraz) — Nagyra értékeljük az üzemi őrség éber munkáját. Az ő érdemük, hogy üzemünkben éjjel-nappal nyugodtan alhatnnk... (Viktor Kubai karikatúrája] MILAN KENDA: tisztelt vásárlónk, figyelmesen elolvastuk a Panaszkönyvbe írt becses sorait. Az igazat megvallva, nagyon elszomorítottak bennünket epés sorai, ön könnyelműen kockáztatja üzemünk jó hírnevét, dolgozóink becsületét, s mindezt csak azért, mert kérésének nem tudunk eleget tenni. Ha feletteseink véletlenül belenéznek a füzetbe, akkor ugrott a prémium, s ennek egyetlen okát az ön szörnyűséges bejegyzése, amely kitörölhetetlen nyomot hagyott a lelkűnkben és a Panaszkönyvben is, pedig igyekeztünk minden lehető eszközzel eltüntetni onnét, de sajnos az oldalak számozottak. Befeketített bennünket, becsületünkbe mászott, s mindezt egy fránya tükörért tette, amit a szerencsétlen véletlenek folytán nekünk kellene gyártani. Tudja meg, hogy felelőtlen tettével önmagának állított görbe tükröt. Felesleges volt ilyen meggondolatlan lépésre vetemedni, miként feleslegesen hajszolja azt a fránya tükröt is. Az emberiség évezredeken át szépen megvolt tükör nélkül, a fejlődés nem állt meg, mert az eszmények a gyakorlatban tükröződnek és nem abban az istenverte berámázott üvegdarabban. Ha az ember kíváncsi önmagára, akkor nézzen a lelke legmélyére, és ne a tükörbe, ami nem Is olyan régen csak a kiváltságok fényűzéséül szolgált. Különben is, tisztelt vásárló, ma optimista, tettrekész emberekre van szükségünk, és a tül:ör ebben semmilyen segítséget sem nyújt Ha az ember belenéz a tükörbe, arcán fölfedezi a múló idő nyoma t, a ráncokat és a ritkuló hajat. Emiatt elkeseredik, e veszíti önbizalmát, és egészséges optimizmusát. Gondolt-e erre, amikor telefirkálta a Panaszkönyvet? Mondja, maga olyan világszépség, hogy bele mer nézni a tükörbe? Brahováczné, a pénztáros, azt mondta, hogy ö a maga helyében szégyellne a tükörbe nézni.. Maga talán színész, hogy a tükör előtt kell gyakorolnia? Sohasem láttuk Önt a világot jelentő deszkákon, csak itt az üzletben, ugyan most először, de jól megjegyeztük magát, erről meggyőződhet, ha még egyszer be meri tenni ide a lábát. Nem a -gyalázatos sorai miatt, de bementem a nagyraktárba, mondták, hogy van, csak rendelni kell, de hát mikor jut ideje a vezetőnek, hogy árut rendeljen, amikor ilyen felelőtlen bejegyzésekre kell válaszolnia? A kért tükröt holnap elszállítjuk a lakására, hogy megláthassa azt a bús, rosszmájú, rosszakaró képét. Közlöm Ö^nel, hogy levelem tartalmával mindenki egyetértett. Most sem mert tiltakozni senki. 15 olvashatatlan aláírás (Sz. J. fordítása) 1979. X. 28. ÚJ SZÚ
