Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-10-21 / 42. szám

HONOR Motorizáció (Elek Tibor karikatúrája) A hét vicce A munkaügyis megkérdi az osztályvezetőt:- Milyen az új titkárnőd?- Piriké? Rosszul gépel, de remek ötletei vannak,- A munkában?- Nem. A helyesírásban. Vadásztársaságban a rókák ravaszságáról beszélgetnek. Valaki megjegyzi: — A róka igen könnyen rá­szedi az embert. — Nemrég egy álló napig voltam a nyo­mában egynek, és amikor le­lőttem, akkor derült ki, hogy kutya. EGY TALPONÁLLÓBAN — Kérek egy üveg bortl — Milyen márkájút? — Mindegy, verekedéshez kell! MOZI Krimit vetítenek. Egyszer­re csak a nézőtéren egy fiatal nő fgy szól a mellette ülő ismertlen férfihoz: — Vagy békében hagy, vagy elmondom, ki a gyil­kos! FIGYELMEZTETŐ TÁBLA Egy amerikai kisváros isko­lája előtt, a járda szélén, ha­talmas figyelmeztető tábla, au­tósok számára. — Vigyázz, Iskola! Ne gá­zold el e gyerekeket! G'rbe-gurba betűkkel valaki hozzáírta: — Várd meg, amíg a taná­rok jönnek! MEGOLDJA — Mondd, szívem, te mit ad'Z a férjednek, ha nem ízlik r>ek> az ebéd? — A kalapját és a kabát­ját... FONOKIintelem — Kisasszony! Magának min­dig van valamilyen privát tele­fonbeszélgetése, elhanyagolja a munkát. Ez nem mehet Így tovább! — mondja idegesen a főnök. — De hiszen ez mind hivata­los beszélgetési — védekezik a leány. — Ez esetben viszont szeret­ném, ha az ügyfelet nem szólí­taná madárkámnak... TÁJÉKOZOTTSÁG — Gyerekek — mondja a ta­nító bácsi —, ma este ritka látványosság szemtanúi lehet­tek. Húsz óra ötven perckor mindenki nézze meg a holdfo­gyatkozást. Egy unott hang: — Melyik csatornán? A PtKNÉL — De kérem“, ezen a mákos- kiflin csak három szem mák van! — .Mit csináljunk, ha több nem fért rá! OrAsnAl — Szeretném megjavíttatni az órámat. Mennyibe kerül? — Mi a baja? — Fogalmam sincs. — Nyolcvan korona. A Jö BARÁTNŐ — Hol- Jártál, szívem? — Most jövök a kozmetikus­tól. , — És nem volt nyitva? TÜSKE KITARTÁS Reggel lekönyökölt a la­pát nyelére és délig fel sem egyenesedett. hAla És még mondják, hogy a mai gyerekek nem gondol­nak a szüleikre. Valahány­szor színházba, moziba vagy szórakozni mennek, mindig rájuk hagyják a gyerekeket. TESTHEZÁLLÓ Tekintettel a Közös Piac országaiban uralkodó fe­szült gazdasági helyzetre, testhezállóbb lenne átke­resztelni a szervezetet Kö­dös Piacnak. KÖVETKEZETESSÉG Két tábla egy csallóközi kisváros vendéglőjének ab­lakában. Az első: Nyitva 10.00-től 22.00 óráig. A má­sik: Délelőtt 10.00 óráig szeszes italt nem szolgálunk fel. Még szép. KOSZORÚZÁS A nevelőintézet növendé­kei megkoszorúzták az Is­meretlen anya sírját. PALAGYI LAJOS HALASZTÁS — Hellő, Irma, csak azt aka­rom közölni veled, hogy két hónapra elhalasztottam az es­küvőmet Janival. — ö, szívem, és miért? — Azért, mert ma megyek feleségül Csabához. tanAcs Egy asszony panaszolja az orvosnak: — Professzor úr, mihelyt le­fekszem, elalszom. — Minden este ez történik? — Igen. Mit tegyék? — Cseréljen férjet... TITOKZATOS TELEFON Csöng a telefon. A férj fel­veszi a kagylót. Egy pillanatig dühösen hallgatja, majd bele­ordít: — Hívja fel a Meteorológiai Intézetet! — Ki telefonált — kérdi a felesége. — Valami örült — mondja dühösen a férj. — Azt kérdez­te, hogy tiszta-e már a levegő. — Nem tudod, hova megy ez a tok gépkocsi? Nézd, mindegyikben caak egy ember ül. — Tndom. Prágába mennek tárgyalni az energiata­karékoskodásról... (Dikobraz) Áruházban Egy fiatalember megáll a csinos elárusítónő előtt. — Mi a kívánsága? — kérdi a lány. — Szeretném megölelni, innen elvinni és szenvedélyesen megcsókolni, de amit vásárolni akarok: az egy pár zokni. HARRY GOLDEN: Miért nem gorombáskodom sohasem a pincérnökkel? Én elvileg ellene vagyok annak, hogy panaszokat ir- káljak a pincérnők ellen, vagy botrányt csapjak a vendéglőben. A dolog úgy áll, hogy jól tudom: leg­alább négymllliárd, a miénkhez hasonló Nap léte­zik. Mégpedig — jegyezzék meg Jól! — csak az egy Tejút-rendszerben. A tejút pedig a világmindenségnek csupán kicsiny részecskéje! E Napok többségét sok száz, ezer és millió fényév vá­lasztja el tőlünk, mind­egyiknek megvannak a ma­ga bolygói, amelyek szeb­bek a miénknél, és vala­mennyi szörnyű sebesség­gel forog! Hát az óriási Na­pok? Az ember valósággal megrémül, amikor arra gon­dol, micsoda óriások ezek! Mi pedig, a parányi Napocs­kánkkal, valamennyi kis bolygónkkal — persze, a mi csöpp Földünket Is bele­értve — valahol egy egé­szen eldugott helyen szo­rongunk a mi galaktikánk­ban, úgyszólván a legszélén. De még a ml kozmikus tar­tományunkban is mennyi minden történik! Bolygók suhannak keringési pályá­jukon, a Napot hol foltok borítják el, hol kivllágoso- dik, a Hold forog körülöt­tünk — az ember valóság­gal beleőrül, ha elképzeli mindezt! De ez még nem minden. A teleszkópjaik előtt ülő tudósok azt bi­zonygatják, hogy temérdek más galaktika is van, még­hozzá csőstüll Mihelyt az ember mindezt fontolóra veszi, legott meg­érti, micsoda ostobaság iz­gulni olyasmi miatt, hogy a pinoémő a megrendelt bécsi szelet helyett például... zöldbabfőzeléket hozl GELLERT GYÖRGY fordítása 1979. X. 21. ÚJ SZÚ

Next

/
Thumbnails
Contents