Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-10-07 / 40. szám

* I A címhez magyarázat kí­vánkozik: hazánkban minden tíz évben — iképletesen szólva — eltűnik egy húszez­res lakosú város. Ez az állítás — bármennyire is meghökken­tő — sajnos valós, a számok könyörtelenül feltárjak a való­ságot: a statisztikai adatok sze­rint hazáinkban évente mintegy kétezer 'személy veszti életét közúti 'baleset következtében. S egyszerű szorzással megkap­juk a figyelmeztető „ered­ményt“: minden tíz évben húsz­ezer személy távozik így el az élők soréból. .. Az adatokhoz megannyi tra­gédia fűződik. Számtalan ese­tet említhetnénk, íme egy el­gondolkodtató és elrettentő a sok kőiül: Sütött a nap, az út­test száraz volt. De a távolból felhőik közeledtek. Nemsokára szitált, tnaíjd zuhogott az eső. A személygépkocsi vezetője — még harmincadik életévét nem töltötte he — nem alkalmazko­dott a megváltozott időjárási és útviszonyokhoz és továbbra is olyan sebességgel haladt, mint a száraz fittesem. Egy enyhe ka­nyar után — amelyben megcsú­szott — összeütközött az éppen szembe haladó autóbusszal. A baleset következménye: a sze­mélygépkocsi vezetője és há­rom gyermeke a helyszínen életét vesztette, felesége pedig súlyos sérüléseiket szenvedett. A tragédia oka (okozója) a hely­telen emberi magatartás; a gép­kocsivezető mulasztott, nem tartotta 'meg a közlekedési sza­bályokat — fegyelmezetlenül vezetett. A balesetet a statisztika is a legsúlyosabbak közt tartja szá­mon. Nem véletlenül, hisz sú­lyosabbat elképzelni is ne­héz ... Nehéz a kimúlt életet, a bánatot, a hozzátartozók fáj­dalmát értékben kifejezni, mér­ni. A népgazdasági kár kimuta­tása már könnyebb. A szakem­berek számításai szerint a köz­úti balesetek negyvenöt mii­ELTŰNT EGY VÁROS liárd koronával károsították meg népgazdaságunkat az utób­bi tíz év alatt. Sőt, kimutatták azt is, hogy minden száz, pro­duktív korú, közúti baleset kö­vetkeztében elhunyt személy után hetvennyolc gyermek ma­radt apa, anya vagy mindkét szülő nélkül... A közúti balesetek okaival foglalkozó szakemberek termé­szetesen a megoldást, a kiutat is keresik, amikor megállapít­ják, hogy a balesetek döntő többségét — mintegy 90 száza­lékát — a gépkocsivezető, vagy­is az ember okozza. Tévedései­vel, fegyelmezetlenségével nemcsak a saját, hanem gyer­mekei, hozzátartozói és ember­társai egészségét, életét kocr káztatja — meggondolatlanul. A felmérések ugyanakkor azt is bizonyítják, hogy a közúti balesetet okozó gépjárműve­zetők egészségi állapota szin­te kifogástalan volt — több mint 80 százalékukat nem érte komolyabb betegség. Ez a meg­állapítás is elgondolkodtató, s következésképpen feltehetjük a kérdést: nem avult-e már el az eddigi orvosi gyakorlat, amely meghatározza, hogy ki alkal­mas gépjárműveik vezetésére és ki nem. Ideje lenne már mér­legelni azt is, hogyan lehetne előbbre haladni, nem lehetne-e korszerűbb, objektívebb mód­szereket alkalmazni a gépjár­művezetők alkalmasságának megállapítására. A kérdés an­nál is Inkább indokolt — és időszerű —, mert már nálunk is kidolgoztak megfelelő pszi­chológiai módszert, amely sze­rint átfogóbban megállapítható, ki alkalmas és ki nem a gép­jármű vezetésére. Ügy véljük, már nálunk is időszerű és hasznos lenne a pszichológiai tesztek bevezeté­se, s az ügyet szolgálná, ha a gépjárművezetői oktatást nem­csak orvosi, hanem a pszicho lógiai vizsgálat is megelőzné. És nem csupán a hivatásos gép kocsivezetők, hanem a magán­ná fősök felkészítése során is. Ezt az igényt külföldi tapasz­talatok is 'alátámasztják. Az ez Irányú külföldi tapasztalatok pedig azt mutatják, hogv a pszichológiai tesztek ötször több jelöltnek akadályozzák meg a gépjárművezetést, minta szokásos orvos; vizsgálatok. A feltételek ugyan szigorúbbak lennének, de egyaránt szolgál níTc a közlekedésben részt ve­vők és a társadalom érdekeit. Az érdekek pedig azonosak: ne tűnjön el minden tíz évben egv város .. .! KEREKES ISTVÁN 1979. X. 7. Nem jósol nagy jövőt a kali­forniai Jeff Dunán a belsőégésű erőforrással felszerelt, hagyomá nyos motorkerékpároknak. Véle­ménye szerint a kétkerekűeket nemsokéra olyan elektromotorok hajtják, amelyek működtetéséhez az energiát a napenergiával táp­lált szolárelemek szolgáltatják. Ez a csodamasina — amelyen a 34 éves amerikai büszkén robog a Culver City űtjain — több szokat­lan paraméterrel rendelkezik. Az elektromotort a 40 szolárelemből álló egység „eteti“ árammal, a szolárelemek (napelemek), viszont a nap sugárzó hőjét alakítják át elektromos árammá, s annyi ára­mot „képesek“ folyamatosan ak­kumulálni, amennyivel a motorke­rékpár 40 km/6 sebességre képes. Szükséges esetben a motorkerék­párra akkumulátor is felszerelhe­tő, amely árammal tölthető fel. E tartalék akkumulátor — akkor „veti be“ Dunán, ha nem süt a nap — 55—100 kilométernyi tá­volság megtételére elegendő. Napenergiával hajtott motorkerékpár , A nap motorkerékpár" oldalnézetben ÚJ AUTÓMÁRKA, A TALBOT Oj autótípus jelent meg Európa országútjain és ezt jelzi a hűtőrácson lévő formatervezett „T“ betű is. Az új itípus neve — Talbot. A Tal­bot márkajelzés nem új az autóiparban, több mint 73 éves múltra tekinthet vissza. 1903 és 1938 között Londonban ezen a néven gyártottak igen megbízható személyautókat. Később a Tal­bot beolvadt a Rootes konszernbe, majd 1967- ben megvásárolta az amerikai Chrysler. Fran­ciaországban 1920 és 1959 között Ikis mennyi­ségben készültek sportkocsik ugyancsak Talbot típusnéven. Ezek is jó hírnévnek örvendtek, ál­landó szereplői voltak a 24 órás Le Manes-i és Monte Carló-i rallye-nek. A gyár 20 évvel ezelőtt beolvadt a francia Simca gyárba, illetve akkor már az amerikai Chrysler kötelékébe. így már érthető, hogy miért vették fel most ismét a Talbot nevet a Chryslerek volt európai gyárai. A Chryslernél már tavaly jelentkeztek értéke­sítési problémák, ami a termelés alakulásában is megnyilvánult. 1977-ben 1 millió 236 ezer ko­csit állítottak elő, miig 1978-ban már csak 1 mil­lió 126 ezer került le az amerikai Chrysler gyá­rak szerelőszalagjairól. Ez évben az energiavál­ság tovább Tontotta a helyzetet, egyes hírfor­rások szerint 30 ezer kocsi hever a raktárak­ban, s mivel az érdekeltséghez tartozó Plymouth és Dodge nagy fogyasztású típusok, nem sok a remény az értékesítésükre. Különben a Gene­ral Motors felajánlóit bizonyos gazdasági segít­séget, hogy a Chrysler átvészelje a jelenlegi mélypontját. A Chrysler európai gyárai, Spa­nyolországban, Angliában és Franciaországban a múlt évben növelték a termelést, mégis vesz­teségesek, ezért áruba bocsátották az aránylag korszerű üzemeket. A francia Peugeot-Citrosn egyesülés vásárolta meg végül a Chrysler euró­pai gyárait, s így ismét a francia tőke kezébe kerültek a francia Simca és a Matra gyárak, valamint az angliai és a spanyolországi üzemeik. A volt európai Chrysler gyárak 1978-ban 81 ezer 500 alkalmazottal 810 ezer kocsit gyártottak. Az egyesített három európai Talbot-gyár el­nöke egy közelmúltban rendezett sajtótájékoz­tatón elmondotta, hogy a spanyol, franciaorszá­gi és angliai gyárak között nagymértékű szako­sodást, illetve aiikatrészintegrációt alakítanak ki. 1980-ban a Talbot-Simca a Horizontot, az 1610-est, a 2 literest és az 1307-est, a 8-ast és a 9-est gyártja. A Talbot-Matra a Rancho terep­járót és a Bagheera sportkocsit készíti. A Tál. bot-Simca-Sunbeam a Tí-t és a 2,2 liteces Lotust hozza forgalomba, míg az egykori Hillman, most a Talbot-Avanger, az 1300-as GL-el jelentkezik az autópiacon. Az új, illetve módosított Tálból típusokon számos technikai újdonságot alkal maznak, így gazdaságos porlasztót és különbö­ző elektronikus berendezéseket. .... TAMÄS GXÖRGY MtSZAROS ritINC Személygépkocsik hibafelismerése és helyszíni javítása 151 A fojtószelep tengelyét szakműhelyben kell megjavítatni. A porlasztó felerősítő rész tömítésének sérülését, annak cseréjével oldjuk meg. A talp deformálódása esetén, nem elegendő a tömítés cseréje, hanem a felfekvő felületeket is síkba kell csiszoltatni. Ez szintén szakműhely feladata. A fojtószelep nem nyit í<i Általában mechanikus hiba okozza. Eredményeként a mo­tor nem tud megfelelő mennyiségű benzin-levegő keve­réket beszívni, s így teljesítménye nem lesz kielégítő. Arról következtethetünk a hibára, hogy alapjáraton meg­felelően dolgozik a motor, gázadáskor viszont nem meg­felelően növekszik a fordulatszáma, illetve a teljesítmé­nye. Gyakran okozza ezt a fojtószelep tengelyének szoru­lása, vagy a pedáltól jövő működtető mechanizmus kopá­sa. Úgynevezett regiszterporlasztők esetében, a második torok fojtószelepének elégtelen nyitása idézi elő ezt az üzemzavart. Ahhoz, hogy a hiba megszűnjön, a működtető rudazatot kenjük meg (akár a nívőpálcáról csepegtetett olajjal), szüntessük meg erős súrlódását, szorulását. Mechanikus hiba (pl. berágódás) esetén bízzuk szakműhelyre a ja­vítást. A gyorsítószivattyú hibája A gyorsítószivattyú feladata, hogy a hirtelen terhelés­hez szükséges többlet üzemanyagot közvetlenül juttassa a porlasztó torokba, illetve a szívócsatornába (a porlasztó típusától függően). A gyorsítőszivattyú hibájára lehet következtetni abból, ha gázadáskor a motor lefullad, vagyis veszít a teljesít­ményből. A levegőszűrő levétele után a porlasztó torokban hirtelen gázadáskor megfigyelhető, hogy a szivattyú ele­gendő benzint szállít-e. (A benzinnek egyenletes sugár­ban kell beáramlania.) A h'ba javításához a porlasztó oldalán levő membrán­szivattyút működtető rudazatot, illetve dugattyús megoldás esetén az úszőházfedél levétele után a dugattyút működ­tető mechanizmust ellenőrizzük először. A hiba elhárítá­sához a membrán, illetve a dugattyútömítés sérülését kell javítani az esetek többségében, illetve a fúvóka furatának eldugulását kell megszüntetni. A gépkocsi típusától függően az üzemanyagtartálynál, az üzemanyagszivattyúnál, vagy a benzinvezeték valame­lyik pontján szűrőt helyeznek el. A szűrés ellenére, néhány ezer kilométer megtétele után szétszedve a porlasztót, meglepődve tapasztaljuk, hogy az úszóház alján milyen nagyfokú a benzinből kivált szennyező anyag. Ez a szennyeződés valamelyik fúvókába jutva, vagy a tűzszelep (úszóház) alá kerülve dugulást, vagy túlfolyást idézhet elő. Ezt leggyakrabban az üresjá­rati fúvókánál tapasztaljuk. Az üresjárati fúvóka dugulása A hiba úgy jelentkezik, hogy a motor beindulását köve­tően csak akkor működik, ha a gázpedált benyomva tart­juk. Alapjáraton azonnal leáll. A h'bát úgy háríthatjuk el, hogy az üresjárati fúvó­kát (mivel porlasztó típusonként változó az elhelyezése, nézzük meg a „Kezelési Utasításiban a helyét), csavar­juk ki és furatán erősen fújjunk át. Ha a szennyeződés nem távozik, akkor vékony rézhuzallal végezzük el a tisz­títást. Nem szabad éles tárggyal, vastagabb huzallal, vagy tűvel végezni ezt a műveletet, mert a furatot megsérthet­jük, felbővítjük és feleslegesen nagy lesz az üzemanyag­fogyasztás. A főfúvóka dugulása A főfúvóka dugulásakor a motor alapjáraton megfelelő­en működik, de gázadáskor, terhelésikor leáll. Ilyenkor a fúvókát (szintén a „Kezelési Utasításiban keressük a helyét), csavarjuk ki és tisztítsuk ki. Ha víz kerül az üzemanyagba, megakadályozza a fűvőkán a meg­felelő mennyiségű benzin átáramlását. Ilyenkor néha ele­gendő az úszóház kitisztítása, de erősebb szennyeződés esetén az egész üzemanyagellátó rendszernek szükséges az átmosása, tisztítása. Az indítófúvóka dugulása Elsősorban hideg motornál okoz indítási nehézséget en­nek a fúvókának a dugulása. Az indítőfúvőkát hasonlóan kell kitisztítani, mint az üresjárati- vagy a főfúvókát. Gyakran alkalmazzák azt a módszert, hogy a hideg mo­tor indításakor leveszik a levegőszűrőt és benzint önte­nek közvetlenül a porlasztó torokba. Ne csináljuk ezt, mivel igen veszélyes művelet! A kicsapódó láng, ami a porlasztó toroknál jelentkezik, égési sérülést és tüzet okozhat. Fokozzza ezt a veszélyt az, ha a benzint nem a motor álló helyzetében öntik be, hanem például önindí tózás közben. Miért van vizes benzin? Az üzemanyagtartály rosszul záró fedele miatt víz ke­rülhet a tartályba. Víz keletkezik hőmérsékletváltozás ha­tására is, ha az üzemanyagtartályba kevés a benzin (kon- denz víz). Sajnos tankolhatunk vizes benzint is. Egyes gépkocsitípusoknál a túlfolyócső a zárőfedél alatt talál­ható. Ha a hosszabbító gumicső leesik, akkor igen nagy mennyiségű szennyeződés juthat a tartályba. A hossszab- bító gumicső helyzetét időnként ellenőrizzük. A tartályba került víz télen befagyhat, ezáltal elzárja a benzin útját. Megakadályozható, ha 1—2 dl denaturált szeszt öntünk az üzemanyagtartályba, ez ugyanis fagyálló keveréket képez a vízzel. Biztosabb megoldás, ha évente egyszer az üzemanyagtartály alján levő leeresztő csavaron a szeny- nyeződéseket eltávolítjuk és az üzemanyag vezetéket át- fuvatjuk. Igen tűzveszélyes művelet, ezért a közelben do­hányozni vagy nyílt lángot használni tilos! *-« +1

Next

/
Thumbnails
Contents