Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-10-07 / 40. szám

30 éves a Német Demokratikus Köztársaság A párt szociális programjának rnagvát továbbra is a lakásépítés alkotja, amelynek üteme 1971 6ta páratlan mértékben fokozódott. 1971-fől 1978 végéig, vagyis abban az időszakban, amikor a VII. kongresz- szust követően megkezdődött a párt gazdasági és szociális politikájának egységes nyomatékos 'érvé­nyesítése, 1 089 500 lakást adtak át rendeltetésének. Ezáltal hét év leforgása alatt az NDK több mint 3 millió polgárának javultak meg a lakásviszonyai. A szocialista társadalom 42 millió márkát fordított e célra. A komplex lakásépítés részét alkotja a böl­csődék, óvodák, iskolák bevásárlóközpontok, egész­ségügyi létesítmények stb. létesítése is. Minden jel arra mutat, hogy a párt szociális programjának meg­felelően 1990-ig az NDK ban minden család megfelelő lakásban lakik majd. A BÉKE VÄRTÄJÄN 1979. X. 7. N C/2 H arminc esztendővel ezelőtt, 1949. október 7-én alakították meg a Német Demokratikus Köz­társaságot. Az első német munkás-paraszt állam örökre szakított a német uralkodó osztályok évszá­zados miiliitarista, imperialista politikájával. A gaz­dag miúltna visszatekintő német munkásmozgalom hagyományait folytatva zászlajára a béke, az alko­tás, a szocialista társadalom felépítésének jelszavát tűzte. lAz NDK létrejötte sorsdöntő lépés volt nemcsak a német nép, de egész Európa jövője szempontjából. 1946 áprilisában az akkori szovjet megszállási öve­zetben a kommunista és a szociáldemokrata párt a Német Szocialista Egységpártban egyesült. Ennek az egységnek az alapján fejlődött és erősödött a de­mokratikus pártok tömbje, amelyek a demokratikus és antifasiszta erőkkel vállvetve kiépítették az új államba talmi szerveket. A demokratikus átalakulás jegyében, a nép akara­tával és érdekeivel összhangban államosították a bankokat és a gyárakat, felosztották a porosz jun­kerek földbirtokait. Megvalósult a földreform, amely a mezőgazdaság fejlődésének nagy lendületet adott. A háborús és náci bűnösök megtbünfetése és vagyo­nuk elkobzása viéget vetett a monopóliumok és a nagybirtokosok uralmának, s ugyanakkor teljes mér­tékben valóra váltotta a potsdamíi egyezmény ren­delkezéseit. Az lantifasi'szta tömbbe tömörült politikai pártok száműzték a közéletből a nácikat, demokrati­kus alapokra helyezték a közigazgatást és az ok­tatást. Az Elbától keletre eső területen tehát a fasizmus súlyos öröksége ellenére is megindult és ígéretesen fejlődött a demokratikus átalakulás folyamata. De éppen ez váltotta ki az imperialista és militarista körök félelmét és dühödt ellenállását, féltették a német nagytőke és a nemzetközi monopóliumok ural­mát. A Duliles-fóle hidegháborús politika szellemében, a revansizmus és a miilítarizmus jegyében, a pots­dami egyezményben vállalt kötelezettségek megsze­gésével külön államot alakítottak, létrehozták a Né­met Szövetségi Köztársaságot. Ezzel akarták megaka­dályozni az egységes, békés, demokratikus Német­ország létrejöttét. HÁROM ÉVTIZED EREDMÉNYEI A Német Demokratikus Köztársaság 108174 négy­zetkilométernyi területével világviszonylatban a 102. helyet és mintegy 17 millió főnyi lakosát tekintve a 37. helyet foglalja el. Ugyanakkor az Ipari terme­lésben ma a világ első tíz állama között van, s ezt a helyet egyre jobban megerősíti. Az NDK ipara ma egy hónap alatt annyit termel, mint 1949-ben egész esztendőiben. Ennek megfelelően nő a nemzet: jövedelem is, amely 1980-ra már nyolcszorta lesz nagyobb, mint 'az NDK alapításának évében — 1949- bsn — volt. Emellett az ország kiindulási helyzete és a szocializmus építésének feltételei nem voltak könnyűek. A háború végén a jelenlegi NDK terüle­tére a volt Német Birodalom iparának mindössze 30 százaléka jutott, ennek 45 százaléka elpusztult. Ugyanakkor a fiatal szocialista államnak 1961-ig óriási károkat okozott az ellene indított gazdasági háború: nyugati közgazdászok mintegy 110 milliárd márkára becsülik az NDK ebből adódó veszteségeit. De más okokból is szükség volt arra, hogy hallat­lan erőfeszítések árán megszüntessék azokat a hiá­nyokat és aránytalanságokat, melyek az új népgaz­daság építése során jelentkeztek. A viszonylag fejlett feldolgozó ipar munkáját le­hetetlenné tette a nyers- és alapanyagok, a termelő iparágak, bányák hiánya. Például az acél- és henger­műveik teljesen hiányoztak. Németország kettészakí- tása falun is rendkívül megnehezítette a háború és a fasizmus következményeinek felszámolását, hiány­zott a mezőgazdasági gépgyártás. iHabár a kálisó — a barnaszén mellett — az országban rendelke­zésre áillő legjelentősebb természeti kincset jelen tette, más rműtrágyafajtá k, főleg foszfátok hiányoz­tak. Ezért a népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak megteremtéséhez mindenekelőtt az aránytalanságok megszüntetésére, új iparágak kiépítésére volt szük­ség. Ezt a feladatot, elsősorban a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa igen hatékony segítségével, az NDK dolgozói áldozatos munkával történelmileg igen rövid idő alatt megoldották. Az NDK népgazdasága ma a szocialista gazdasági világrendszer fontos alkotórésze. A tervszerű ipar- fejlesztési politika eredményeként ma az ország valamennyi kerületében arányosan fejlődik az ipar. így Halle kerület a vegyipar fellegvára, Magdeburg a nehézgépgyártásé, Karl-Marx-Stadt a textiliparé és a textilgépgyártásé, Erfurt az irodagépiparé. Cottbus az energetika, Rostock a hajóépltés színhelye, Drezda és Berlin pedig az elektrotechnika, elektronika köz­pontja. Mia száz kereső közül 37en ipari üzemekben dolgoznak. A Leuna Művek 30 000 embert foglalkoz­tat, a 13—18 000 dolgozónak munkát adó nagyüzemek pedig — mint a Jénai Zeiss Művek, a Wolfeni Film­gyár, a bitterfeldi Vegyészeti Kombinát — még gya­koribbak. A dinamikus fejlődés nemcsak a hagyományos iparágakban, hanem az új, a tudományos-technikai forradalom nyomán kifejlődő ágazatokban is meg­mutatkozik. Az elmúlt tíz évben a legnagyobb előre­haladást az elektronika és az elektrotechnika terüle­tén érték el. Ez az iparág 1960-ban az 1950. évinek az ötszörösét termelte, 1977-ben pedig már csaknem hússzorosát. Az elmúlt évben új nagyüzemek egész sora létesült ebben az iparágban, s a következő évek beruházásaiból is nagymértékben részesül az elekt­rotechnika és elektronika. A MEZÖGAZDASÄG FEJLŐDÉSE Habár az ország gazdaságában a fő szerepet az ipar tölti be, pótolhatatlan helye van a fejlett szo­cialista mezőgazdaságnak is. Az elmúlt évek a gya­korlatban igazolták, hegy az NDK körülményei kö­Berlin szíve: az Alexanderplatz zött a kollektív gazdálkodás legelőnyösebb formái a mezőgazdasági termelőszövetkezetek (LPG), vala­mint az úgynevezett kertészeti termelőszövetkezetek (GPG) és az állami gazdaságok (VÉG). A nagy si­kerek ellenére azonban a szocialista mezőgazdasági termelés a hatvanas évek végén csupán 75 százalék­ban volt képes fedezni az élelmiszer-keresletet. A fennmaradó mennyiséget behozatallal kellett bizto­sítani. Ezért az NSZEP VIII. kongresszusa határo­zatában kimondta: a szocialista mezőgazdaság fej­lesztése az egész népgazdaság feladata. Amint az NSZEP IX. kongresszusa 1976-ban meg­állapította, a mezőgazdaság a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére az ötéves terv feladatait teljesí­tette, s ugyanakkor az ipari árutermelés 137 száza­lékra emelkedett, a nemzeti jövedelem pedig 30,1 százalékkal nőtt. A kongresszus ezért joggal állapí­totta meg, hogy az elmúlt ötéves tervidőszak az NDK egész eddigi történelme legsikeresebb fejlődési sza­kaszai közé tartozik. A népgazdaság feljesztésének ötéves tervét a párt szervező munkájának és a dol­gozók nagy erőfeszítésének érdeméből nemcsak tel jesítették, hanem egyes mutatókban túl is teljesítet­ték. Nemcsak a szocializmus anyagi-műszaki bázisa erősödött meg és korszerűsödött, hanem megnőtt a hatékonysága is, aminek következtében emelkedett a lakosság életszínvonala. Az NSZEP IX. kongresszusán Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára rámutatott, hogy az NDK léte zése számos nemzedék műve, a német munkásosztálv vágyainak, harcainak és áldozatainak az eredménye. Németország Kommunista Pártja 60 évvel ezelőtt programjában célul tűzte ki a háború ellen, a bé­kéért, a társadalmi igazságosságért és a dolgozó em­ber boldog életéért vívott harcot. Ez a program most valóra vált az NDK-ban. A kezdeti nehézségeket ás akadályokat az NDK csak annak köszönhetően győzhette le, hogy forra­dalmi és demokratikus erői az NSZEP vezetéséve: mindenekelőtt a Szovjetunió és a többi testvéri szo­cialista ország önzetlen segítségére támaszkodhatnak. Az NDK munkásosztálya a jobb szocialista jövőért vívott osztályküzdelmeibein elnyerte a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom, a nemzeti fel­szabadító mozgalom, a tőkésországok haladó és de­mokratikus erőinek rokonszenvét és támogatását. A szocialista NDK létrejötte részét alkotja a forra­dalmi világfolyamatnak. Az NDK ma a Varsói Szerződés szilárd láncszeme és a KGST aktív tagja. A Szovjetunió és a szocia­lista közösség többi országának oldalán mindent megtesz a vilég'béke megőrzéséért, a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért. Az ország gazdasági ereje évről évre nő, s ennek megfelelően emelkedik a nép életszínvonala is. Az NDK következetesen teljesíti a Német Kommunista Párt megalapítóinak forradalmi hagyatékát, a szocialista hatalom szüntelen erősíté­sét. Erről tanúskodik a dolgozók következetes esz­mei nevelése is a marxizmus—leninizmus, a proletár i n te r na c i on a 1 i zm us s ze lie méhen. TESTVÉRI, JÓSZOMSZÉDI KAPCSOLATOK Hazánk már 1949 októberében hivatalosam elis merte az NDK-t és felvette vele a diplomáciai kap csolatot. Országaink között 'hamarosan megindult a szoros együttműködés, -mindenekelőtt a gazdaság, az egészségügy és az új szakemberek képzése terén. A két konmány már 1950 júniusában közös nyilatko­zatban erősítette meg az új jószomszédi és barát; kapcsolatokat, rámutatva, hogy ez nemcsak a két ország népeinek javát szolgálja, hanem az európai béke megszilárdítását Is. Országaink kapcsolatai fo­kozatosan egyre bővültek. Csehszlovákia és az NDK viszony át) an új szakasz kezdetét jelentette az 1967 márciusában aláirt barátsági, együttműködésig és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, amely kitűzte a gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok fej­lődésének irányait, valamint a nemzetközi szocialista munkamegosztás elveivel összhangban a termelési kooperáció és szakosodás magasabb fokát és a nép- gazdasági tervek egybehangolásának fejlesztését is. Országaink kölcsönös kapcsolatainak rohamos fej­lődése csakúgy, mint a szocialista közösség orszá­gainak egyre szorosabb együttműködése, továbbá a nemzetközi politikai helyzetben bekövetkezett jelen­tős változások szükségessé tették egy új szerződés aláírását, amire 1977 októberiében a .csehszlovák párt- és állami küldöttség NDK-ban tet't látogatása alkalmával került sor. Az új barátsági és együttmű ködési szerződés főként a politikai és Ideológiai munka további tökéletesítésének és a szocialista gaz­dasági integráció elmélyítéséinek a jelentőségét dom­borítja ki. A gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés országaink között szüntelenül, dinamikusan fejlődik. A Szovjetunió után a -két ország egymás második leg­nagyobb kereskedelmi partnere. A kölcsönös keres­kedelemben egyre inkább érvényesül a hosszú távú termelési kooperáció és szakosodás. Az együttműkö­dést jelentősen elmélyíti a népgazdasági tervek egy leh-angolása. Gyümölcsözően bővültek országaink kapcsolatai a tudomány, a kultúra, a művészet, az iskola- és egészségügy terén, s számos más terüle­ten is. Népeink kölcsönös közeledéséről és megis­meréséről tanúskodik a kölcsönös turistaforgalom páratlan fejlődése is. Pártjainkat és népeinket összeköti a szocializmus építése, a közös célokért vívott küzedelemben szövő­dött . testvéri kapcsolatok ezernyi szála. Népünk nagyra becsüli azt, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság szoros szövetségben a szocialista közösség országaival következetes békepoliti-kát folytatva hoz­zájárult a második világháború maradványainak fel számolásához, az európai problémáik rendezéséhez. Napjainkban pedig következetesen küzd azért, hogy az enyhülési politika eddig elért eredményei meg- másíthatatlanok legyenek, s hogy a politikai eny­hülést a katonai is kövesse. PROTICS JOLÄN

Next

/
Thumbnails
Contents