Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-09-23 / 38. szám
VASÁRNAP 1979. IX. 23. A NAP kpl _ ¥ K elet-Szlovákia: 6.22, nyugszik 18.32 Közép-Szlovákia: 6.30, nyugszik 18.40 Nyugat-Szlovákia: 6.38. * nyugszik 18.48 órakor A HOLD kel — 8.17, nyugszik 19.51 órakor Névnapjukon szeretettel kószöntjflk TEKLA és ZDENKA nevű kedves olvasóinkat lBlS-ben ixBIatett Armand H. L. FIZEAU francia tizl- kns; áladként mérte meg az InfrarSrSz sugarak hullámhosszát (t INC) • 18M-bea született Jósét VACHAL cseh festő és grafikus (+ 192» • 1929-ben ball meg ZSIGMONDY »- ebérd magyar származásé Nabel-dffax vegyész (szil. 19SSJ. AZ ÚJ SZŐ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A világnézet és az ember alkotó aktivitásának fejlesztése Dr. Karol Hájek cikke Az enyhülésnek nincs alternatívája Borisz Krotkov írása „Varázslat” a csatornavízzel Gály Ivón riportja A Sajtónap alkalmából szeretettel köszöntjük lapunk munkatársait, levelezőit, terjesztőit, kézbesítőit, olvasóit, s munkájukhoz sok sikert kívánunk! Pavel Matis felvétele utcán botlottam bele, pontosabban ráléptem a járdán. A sze- gecsKe átcsusszant a félcipőm talpán és felszisz- szentem. Sajgóit a talpam, s közben megszületett a NAGY téma: miért hegyes a szeg? Nekilódultam Zsongtak agyamban a gondolatok. A Szeghegyhegyesítő Kutatóintézet portása újságíró igazolványomat látva, végtelen hódolattal tárta ki előttem a kiskaput. Alig tettem néhány lépést, bájos, szőke szépség libbent elém; erre tessék, bocsánat, a titkárnő vagyok __Miért nem te tszett ideszólni, küldtem volna kocsit... — Ugyan, kérem — buggyant fel belőlem a szerénység. Közben azt gondoltam: itt jó lesz vigyázni. Engem nem lehet bókolással megpuhítani, én kérdezni fogok. A nagyszobában az igazgatónak szegeztem a kérdést: miért hegyes a szeg? — A kérdésfeltevésből kiéreztem, hogy 'otthonos a témában, partnerként beszélgethetünk. Ezt nagyon szeretem . .. Koccintottunk. Ereztem, hihetek a szavának. Meggyőződéssel mondta: A NAGY téma ez kell, ezt igénylik, azért vagyunk, hogy mindig hegyes legyen a szeg. Az ilyen őszinte, nyílt érvelés előtt le a kalappal. Sajog a talpam, de már tudom, örökké hegyes lesz a szeg. — Egészségünkre ... Beszélt, s hallgattam. Beavatott a legmélyebb titkaikba, elmagyarázta a hegyesített hegyes szegek kutatási tervét, szinte láttatta velem az ígéretes távlatokat. Már alkonyodott, éppen pertut ittunk, amikor betoppant a takarítónő. — A nénit nem szabad fenntartani a munkában — duruzsolta a titkárnő, s máris tuszkoltak kije lé a szobából. — Megyünk friss levegőt szippantani — mond ta az igazgató —, s ké nyelmesen elhelyezkedtünk a gépkocsi hátsó ülésén. A vállalati üdülő igazgatói lakosztályában vacsoráztunk. Fotelokba süppedve, elszigetelődve a külvilágtól, az idegölő munka után kikapcsolódtunk ... Olyan jól megértettük egymást... El sem akartam hinni, hogy már virrad... Amikor beültünk a kocsiba, sajgóit a talpam, zúgott a fejem. A titkárnőből áradt az udvariasság, de amint kászálódtam befelé a kocsiba, rólam kezdett csevegni a sofőrrel: nézdd, m!lyen vékony a cipője talpa ... No lám, a cipőtalp — lehet, hogy ez lett volna az igazi nagy téma?! IDŐSZERŰ GONDOLATOK A tömegtájékoztatási eszközök — a sajtó, a rádió, a televízió és a filmhíradó — az eszmei-politikai és a nevelő ráhatás óriási erejét képviselik. A Központi Bizottság rendszeres, mindennapi figyelmet fordít rájuk. Nagy részük van a párt politikájának ismertetésében és megvalósításában, a nép tájékoztatásában és szocialista tudatának növekedésében. Értékeljük elkötelezett munkájukat, amellyel megnyerik az embe rek bizalmát. Ám ezen a szakaszon is sok nagy feladat és nagyobb munkaaktivitás vár ránk. A sajtó, a rádió és a televízió — mint az állam és a párt kezében levő fontos eszköz — céltudatosabban és meggyőzőbben, mély érveléssel kell hogy megmutassa a szocialista rendszer és a szocialista életmód előnyeit. Még hatékonyabban küzdjön a kommunizmus eszményeiért. Harcoljon a bur- zsoá ideológiák és csekevények ellen, pel- lengérezze ki és nyomja el a kispolgárság minden megnyilvánulását. A lapok, folyóira tok hasábjain, a televízió képernyőjén, rádióadásokban, filmhíradókban, mind nagyobb figyelmet kell szentelni a dolgozó embernek. Hazánkban minden nap a munkában való hősies helytállás, az újítás, dolgozóink alkotó lendületének és ügyességé- nrk, a fogyatékosságokkal szembeni engesztelhetetlenségének, mindazért vívott küzdelmének példáit hozza, ami életünkben új horizontot nyit. A tájékoztaátsi eszközök munkatársainak tudatosítaniuk kell nagy felelősségüket, amely a közvélemény alakításában rájuk hárul. Naponta ugyanis százezreikhez, sőt milliókhoz szólnak. Minden cikkből, adásból ki kell tűnnie, hogy a szocialista újságíró teljesíti küldetését, segíti a forradalmi erők harcát, fenntartás nélkül szolgálja a szocializmus, a haladás és a béke ügyét. A tájékoztatási eszközök nagyon fontos feladata, hogy sokoldalúan hozzájáruljanak a testvéri szocialista országok életének megismeréséhez és közelebb hozásához, internacionalista kapcsolataink szilárdításához és fejlesztéséhez. Amikor nagy igényeket támasztunk a tájékoztatási eszközök munkája iránt, anyagi- műszaki bázisuk fejlesztését sem tévesztjük szem elől. A tájékoztatási eszközök rendszerében különleges jelentőségű a pártsajtó. (GUSTÁV HUSÁKNAK, a CSKP XV. kongresszusán elhangzott előadói beszédéből) ez a rengeteg vonat?... Komlósi Lajos riportja Menekülés Jurij Bondarev elbeszélése Három éjszaka, három álom Margita Figuli novellája A második újjászületés Józsa György Gábor írása a Vietnami Szocialista Köztársaság filmművészetéről ...mert szereti az űiságot Lapun-k indulásaikor Csehországban dolgozott, s tudósítói „múltja“ egyidős az Oj Szóval, mivelhogy azonnal beküldött egy hírt a szerkesztőségbe, amit le is közöltek. Neve harminc éve szerepel rendszeresen a szlovákiai magyar lanofc- ba-n; hírt ad munktaeredmé- nyeflcről, bemutat kiváló dolgozóikat, - 'beszámol kulturális eseményekről, de a legtöbbet szülőfaluja, Szűnő (Zemmé) munkásmozgalmá- ról Irt. Szereti az újságot, a munkaköre is az újság megszerettetése. Amikor 16 éve az érsekújvári (Nővé Zám- kv) Postai Hírlapszolgálat alkalmazottja lett, az újvári járás a nyugat-szlovákiai kerületben az utolsó helyen állt a napi lapterjesztésben- eladásban. Hogy csak egyetlen példát említsek: akkor naponta 5000 Oj Szó fogyott el. ma 10 000. Falujában, Szímőn minden 13. személvre jut egv 0j Szó, de ennél sokkal többen olvassák lapunkat Baracskán (Baraö- ka), An dódon (Andovce), Csúzán (Dubnfk) — minden hetedik lakos. A Pravdát, Oj Szót, Hlas fudut számítva a járásban minden kilencedik emberre jut egy-egy példány. Harmincezer napilapot adnak el a járásban (a többi járásban jó néhány ezerrel kevesebbet), s a remittenda igen kevés. Ezek az eredmények Búkor József 'munkáját is tükrözik. Szereti az újságot, a lapterjesztést már gyerekkorában „gyakorolta“, amikor a Magyar Napot — mint meséli — „mi gyerekek árusítottuk a párt megbízásából. Azt mondták, te gyerek, menj, add el az újságot.“ Több mint 300 tudósítást, hírt, cikket írt az elmúlt harminc év alatt, össze! meg télen gyakrabban ad hírt, tavasszal meg nyáron kevesebbszer, mert „szeretek a kertben dolgozni“. Fontos-e a tudósító munkája, van-e rá szükség. Nagyon fontos, még ha olykor csak néhány sorban számol is be egy-egy — esetenként csak egy szőkébb közösséget érintő — problémáról. — Örülök, ba reagálnak az írásaimra. Sokan megköszönik, s ez a legszebb elismerés. — A legtöbbet természetesen Szímőről ír. Kritikus hangvételű cikkeket is. — Hatvannégyben megírtam, miért nincs a faluban orvos. A busznál vártak, hogy, Jósika, csakhogy megírtad. Azt hitték segítek, én is azt hittem... — (Zárójelben jegyezzük meg: a faluban még ma sincs orvos.) A sajtótermékek terjesztése, megszerettetése terén vita thatatlan érdemei vannak Búkor Józsefnek. Kapott-e ezért kitüntetést? Nem, de köteleségének tartja, hogy terjessze a párt- alapckat, mert szereti az újságot. És nem bat közhelyként, amikor így vall: lapokat, mert szereti az újságot. De nemcsak ón, hanem az egész családom. Az újság nálunk olyan, mint a kenyér..KOPASZ CSILLA 1979. IY M ÚJ SZÚ