Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-07-08 / 27. szám

) A FEJLETT SZOCIALIZMUS EPlTESENEK ELEN Irta: Mikulás Benő, a CSKP KB titkára 1979. yn. 8. A szocializmus fő céljainak és esz­ményeinek megvalósítása bonyolult feladat, amelynek megoldása meglehe­tősen sóik időt igényel. Miként a reális szocializmus megteremtésének nemzet­közi gyakorlata megmutatta, e folya­mat szükségszerű történelmi szakasza a fejlett szocialista társadalom felépí­tése. Ez a társadalom olyan lépcsőfok a kommunizmushoz vezető úton, ami­kor tág tere nyílik annak, hogy érvé­nyesüljenek a kommunizmus első sza­kaszának törvényei, s amikor minden — gazdasági, szociális, politikai és szellemi — téren megteremtődnek a szo­cialista eszmények megvalósításának sokkal kedvezőbb feltételei. A fejlett szocializmus felépítése a tartalma an­nak a szakasznak, amelyben Csehszlo­vákia ma van. Erőfeszítéseink eredményessége, elő­rehaladásunk útja és üteme igen nagy mértékben függ társadalmunk vezető politikai erejétől, Csehszlovákia Kom­munista Pártjától, a párt eszmei-elmé­leti színvonalától és politikai tapasz­talataitól, a néphez fűződő kapcsola­tainak szilárdságától, a stratégiai és a taktikai kérdésekben tanúsított kö­vetkezetességtől és egyszersmind ru­galmasságtól, a párttagok szervezeti egységétől és eszmei érettségétől. Meggyőződésünk, hogy nem csupán megérteni nem lehet a szocialista tár­sadalmat, hanem még valamennyire helyes képet sem lehet alkotni róla, ha figyelmen kívül hagyjuk a kommu­nista párt szerepét. A társadalmi fej­lődés pártirányítása minőségileg új jelenség, amelyre nem volt példa a korábbi történelmi gyakorlatban. A szocialista társadalom társadalmi és oszitálydifíerenciálódása az érdekek bonyolult összefonódását hozza létre az osztályok között és az osztályokon belül. A szocializmus társadalmi-politi­kai fejlődésének uralkodó tendenciája valamennyi osztály és réteg, társadal­mi és politikai erő fokozatos össze- forrása, egyesülése alapvető érdekéik és céljaik közössége alapján. De a szocialista társadalom egészen a kom­munizmus felépítéséig osztálytársada­lom marad, s ezért fejlődésének irá­nyítása szükségképpen osztályjelilegű, kövétkezésiképpen politikai jellegű. A kommunista pártnak a szocializmus és a kommunizmus építésében az a kü­lönleges szerepe, hogy figyelembe ve­szi és összehangolja a különböző érde­keket, kidomborítja a munkásosztály­nak azokat az osztályérdekeit, amelyek az adott szakaszban egyszersmind az egész nép érdekei is. E funkció, vagyis a különböző osztályok és csoportok érdekeinek összehangolása folytán a kommunista párt a szocializmusban a társadalmi fejlődés integrálé tényező­jének szerepét tölti be: politikailag ve­zeti a társadalmat, meghatározza az egyes területeken végbemenő folyama­tok politikai tartalmát, az egyes intéz­kedések politikai következményeit. A másik tényező, amely meghatároz­za a párt vezető szerepét a szocialista társadalomban, az, hogy eltérően bár­mely burzsoá párttól, amely a társa­dalmi-politikai status quo fenntartásá­ban érdekelt, a kommunista párt azt tekinti fő feladatának, hogy szüntele­nül tökéletesítse a társadalmi viszo­nyokat. Meghatározza e feladat meg­oldásának útjait, módszereit és for­máit, s egyesíti az összes társadalmi erőket, az összes társadalmi-politikai intézményeket (az államot, a többi pártot, a társadalmi tömegszervezete­ket), a szocialista építés medrébe te­relve tevékenységüket. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Alkotmánya rögzíti a párt vezető szerepét, s ez a fentiek folytán nem jámbor óhaj, ha­nem az objektív valóságnak, a termé­keny politikai gyakorlatnak a vissza­tükröződése. A szociailizmus természete — az an- tagonisztilkus osztályellentétek hiánya és a dolgozók alapvető érdekeinek objektív egybeesése — tág lehetőséget nyújt a társadalmi élet valamennyi te­rületének tudatos irányítására. A kom­munista párt úgy váltja valóra ezt a lehetőséget, hogy tanulmányozza a szocialista építés tendenciáit és tör­vényszerűségeit, ezekkel összhangban tudományosan meghatározza a politika fő irányait, és ezek gyakorlati megva­lósításán munkálkodik. A CSKP azzal szerezte meg a társa­dalom irányításához való jogát, hogy kemény osztálycsatát vívott a Mün­chen előtti Csehszlovákiában, hősiesen harcolt a nemzeti szabadságért és az állami újjászületésért a fasiszta meg­szállás éveiben, legyőzte a reakció erőit 1948 februárjában, az új, igazsá­gos társadalmi rend építésének élére állt. Pártunk fejlődése bonyolult volt, nem volt mentes a hibáktól és a mel­léfogásoktól. A CSKP tapasztalatai arra emlékeztetnek, hogy még a leg­nagyobb 'történelmi érdemek sem biz­tosítják egyszer s mindenkorra a párt számára a kétségbevonhatatlan tekin­télyt és a megszerzett hadállások meg- ingathatatlanságát. A párt vezető sze­repének érvényesítése megköveteli, hogy a párt újra meg újra tettekkel igazolja az élcsapat-szerephez való er­kölcsi jogát, szilárdítsa szövetségét a dolgozó tömegekkel. Csak az új társa­dalom építésében a párt vezetésével elért sikerek és eredmények győzik meg a tömegeket arról, hogy a párt jól értelmezi, helyesen fejezi ki és ér­vényesíti legfőbb érdekeiket. Amikor a CSKP-nak a hetvenes évek­ben játszott szerepét értékeljük, min­denekelőtt azokból a belső politikai erőviszonyokból indulunk ki, amelyek az 1968—1969. évi válság leküzdése so­rán alakultaik ki. Az 'erőviszonyok vi­lágosan mutatják, hogy pártunknak egészséges osztálymagva van. A CSKP levonta a tanulságokat hibáiból, meg­tisztult a revizionista és opportunista elemektől, szorosabbra zárta sorait, megszilárdította helyzetét mint a cseh­szlovák társadalom vezető politikai ereje. A párt a fejlett szocializmus fel­építésével kapcsolatos új és bonyolult feladatok megoldásában a dolgozók termelési és politikai aktivitására tá­maszkodik, minden módon fejleszti ezt az aktivitást. Jól tudjuk, hogy a gyors előrehaladáshoz nem elegendő, hogy a tömegek passzívan elfogadják a szo­cialista eszményeket, ezért folytatjuk a harcot a jobboldali revizionista né­zetek, a burzsoá világnézet maradvá­nyai, az ellenséges propaganda hatása ellen. Egyszersmind azon munkálko­dunk, hogy alkotó szellemben, tudo­mányosan kidolgozzuk az új társada­lom problémáit a marxizmus—leniniz- mus általános elveinek az ország sa­játosságaira történő alkalmazása alap­ján. A CSKP ily módon megszerzi po­litikai ilrányvonala számára a nép osz­tatlan támogatását, biztosítja a dolgo­zók tudatos részvételét a párt irány­vonalának megvalósításában. A fejlett szocializmus építése meg­követeli a társadalmi folyamatok ösz- szességének mélyreható tudományos elemzését, az ©lért fejlődési szakasz megítélését, az új társadalmi-gazdasági stratégia kidolgozását és egész sor olyan konkrét politikai döntés megho­zatalát, amelyek a kitűzött célok elé­résére vezetnek. A CSKP 1971. évi XIV. és 1976. évi XV. kongresszusának dokumentumai tükrözik a párt által a mal szakasz­ban érvényes társadalmi-gazdasági és politikai irányvonal kidolgozása terén kifejtett munka eredményeit. E bonyo­lult és felelősségteljes feladat megol­dását lényegesen megkönnyítette a szoros 'baráti együttműködés az SZKP- val és más 'testvérpártokkal, tapaszta­lataik tanulmányozása, a nézetek ki­cserélése. A CSKP, meghatározva a tár­sadalmi fejlődés új szakaszának fő tartalmát, a XIV. kongresszuson meg­fogalmazta a gazdaság további fejlesz­tésének stratégiáját is: a népgazdaság hatékonyságának következetes foko­zása a növekedés intenzív tényezőinek maximális kihasználása alapján. E stratégia fő célja „A szükségletek tel­jesebb kielégítése és a dolgozók szo­ciális biztonságának megszilárdítása a társadalmi termelés szüntelen fejlesz­tésének és hatékonysága folytonos fo­kozásának alapján a szocialista élet­móddal összhangban“. Ez a stratégia megfelel a párt ama szerepének, hogy kifejezi a szocialista társadalom vala­mennyi rétegének alapvető érdekeit. A CSKP XV. kongresszusa teljes mértékben megerősítette a kijelölt fel­adatok stratégiai jellegét. Egyszer­smind felhívta a figyelmet azokra a lé­nyeges változásokra, amelyek az utób­bi években a világgazdaságban bekö­vetkeztek, s 'amelyek közvetlenül hat­nak országunk, népgazdaságunk fejlő­désére. A kongresszus leszögezte, hogy e változások következtében még pa- rancsolóbb szükségesség a termelés ha­tékonyabbá 'tétele és minden oldalú intenziíikálása. Pártunk az ábrándozó'k pártja lenne, ha arra szorítkozna, hogy kidolgozza a társadalom további fejlesztésének koncepcióját, s ugyanakkor nem te­remtené meg a koncepció megvalósítá­sához szükséges politikai mechaniz­must. A CSKP vezető szerepének meg szilárdulása politikai szervező funk­ciójának bővülésében fejeződik ki. A CSKP ezen a 'területen azt 'tekinti fő feladatának, hogy tovább erősítse a néphez fűződő kapcsolatait a társada­lom politikai irányításának minden szintjén. Lenin igen szemléletesen mondta: „A néptömeg tengerében mi mégiscsak egy csepp vagyunk, s csak akkor kormányozhatunk, ha helyesen fejezzük ki azt, amit a nép felismer. Enélkül a kommunista párt nem fogja vezetni a proletariátust, a proletariá­tus nem fogja magával vinni a tömege­ket, és az egész gépezet széthull.“ (Lenin összes Művei, 45. köt. Kossuth Könyvkiadó 1975. 112. old.) A néppel való eleven kapcsolat, a párt állandó párbeszéde a tömegekkel, a dolgozók szükségletei iránti élénik figyelem igen fontos feltétele annak, hogy fenntart­suk társadalmunk belső konszolidált- ságát és biztosíték a politikai feszült­ség bármely formájának kialakulásával szemben. A dolgozók széles rétegeiben ki kell alakítanunk azt a meggyőző­dést, hogy a párthatározatok a tömegek politikai tapasztalatait összpontosítják magukban, és a társadalom minden ré­tegének érdekeit figyelembe veszik, mert csak így számíthatunk az embe­rek aktivitásának jelentékeny növeke­désére és következésképpen arra, hogy a határozatok mozgósítják társadalmi- gazdasági fejlődésünk minden tartalé­kát. A növekedés e „nem beruházás jellegű“ tényezői a szocializmusnak mint társadalmi rendnek egyik igen fontos előnyét alkotják. Az utóbbi években jelentősen fellen­dült a dolgozók alkotó kezdeményezé­se. Erről tanúskodik például a szocia­lista verseny terjedése, a verseny új formáinak létrejötte. Nagy lendületet vett a szocialista brigádok mozgalma. Ebben 195 000 kollektíva és több mint 2,5 millió ember vesz részt. Bővül a munkások, műszakiak és tudósok együttműködése a komplex ésszerűsítő brigádokban, amelyeknek a száma meg­haladja a 18 000-©t. A komplex brigá­dok segítenek a gyakorlatban kipróbál­ni igen bonyolult tudományos-techni­kai terveket, a tudományos munkaszer­vezés bevezetését célzó tervezeteket. A tömegek aktivitásának és kezdemé­nyezések fejlesztésében igen nagy je­lentőséget tulajdonítunk annak, hogy hatékony eszközöket alakítsunk ki a dolgozóknak a termelési irányításba való bevonására. Az egyik legfonto­sabb, a mi körülményeink között igen eredményesnek bizonyult forma a ter­melési tanácskozás, amelyen a munká­sok megvitatják a kollektívákat érdek­lő fontos problémákat és egyszersmind javaslatok százezreit teszik ezek meg­oldására. Csupán 1978-ban 'több mint 1,2 millió ilyen javaslat hangzott el. „A nép kezdeményezése, tudása és munkaszeretete a mi legértékesebb kincsünk — állapította meg a CSKP Központi Bizottságának a XV. párt- kongresszus elé terjesztett beszámoló­ja. — Ha jól határozzuk meg a felada­tokat, ha jól szervezzük a munkát és a nép látja ennek eredményeit; ha az emberek tudják, hogy maguknak, szo­cialista hazájuknak dolgoznak, ez ki­meríthetetlen erőt ad.“ (A CSKP XV. kongreszusa. Dokumentumok. Kossuth Könyvkiadó 1976. 17. old.) A dolgozó kollektívák és a bennük tevékenykedő kommunisták egyik leg­fontosabb feladata, hogy ezt a szem­léletet mindenkibe beleoltsák. Abból indulunk ki, hogy éppen a munkában alakulnak ki véglegesen a szocialista típusú személyiség olyan elidegeníthe­tetlen vonásai, minit a kollektivizmus, az internacionalizmus, a hazafiság, a közéletiség, a munkások és a létreho­zott társadalmi vagyonnak a megbe­csülése. Ezek a tulajdonságok számos jellemzői a munkásosztálynak. Amikor a párt erősíti a munkásosztály vezető pozícióit a szocialista társadalomban, gondoskodik a munkásosztály kulturá­lis, szakmai és eszmei fejlődéséről, ez­zel egyúttal fokozza a munkásosztály­nak a parasztságra és a különböző tár­sadalmi csoportokra gyakorolt erköl­csi és politikai befolyását, ami az egyik legfőbb tényezője a szociális szempontból homogén társadalom meg­teremtésének. jA cikk befejező részét az Oj Szó következő vasárnapi számában kö­zöljük./ AZ ÜJfTÓ Az új fejtési technológia bevezetésében végzett példás munkájáért )osef Hruíka, az ottravai Győzelmes Február Bánya koblovi 01-es üzemének bá­nyásza a közelmúltban magas állami kitüntetést kapott. Felvételünkön Jo- zef Hru&ka munka közben (Foto: CTK — V. Svorcík)

Next

/
Thumbnails
Contents