Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-07-08 / 27. szám
) A FEJLETT SZOCIALIZMUS EPlTESENEK ELEN Irta: Mikulás Benő, a CSKP KB titkára 1979. yn. 8. A szocializmus fő céljainak és eszményeinek megvalósítása bonyolult feladat, amelynek megoldása meglehetősen sóik időt igényel. Miként a reális szocializmus megteremtésének nemzetközi gyakorlata megmutatta, e folyamat szükségszerű történelmi szakasza a fejlett szocialista társadalom felépítése. Ez a társadalom olyan lépcsőfok a kommunizmushoz vezető úton, amikor tág tere nyílik annak, hogy érvényesüljenek a kommunizmus első szakaszának törvényei, s amikor minden — gazdasági, szociális, politikai és szellemi — téren megteremtődnek a szocialista eszmények megvalósításának sokkal kedvezőbb feltételei. A fejlett szocializmus felépítése a tartalma annak a szakasznak, amelyben Csehszlovákia ma van. Erőfeszítéseink eredményessége, előrehaladásunk útja és üteme igen nagy mértékben függ társadalmunk vezető politikai erejétől, Csehszlovákia Kommunista Pártjától, a párt eszmei-elméleti színvonalától és politikai tapasztalataitól, a néphez fűződő kapcsolatainak szilárdságától, a stratégiai és a taktikai kérdésekben tanúsított következetességtől és egyszersmind rugalmasságtól, a párttagok szervezeti egységétől és eszmei érettségétől. Meggyőződésünk, hogy nem csupán megérteni nem lehet a szocialista társadalmat, hanem még valamennyire helyes képet sem lehet alkotni róla, ha figyelmen kívül hagyjuk a kommunista párt szerepét. A társadalmi fejlődés pártirányítása minőségileg új jelenség, amelyre nem volt példa a korábbi történelmi gyakorlatban. A szocialista társadalom társadalmi és oszitálydifíerenciálódása az érdekek bonyolult összefonódását hozza létre az osztályok között és az osztályokon belül. A szocializmus társadalmi-politikai fejlődésének uralkodó tendenciája valamennyi osztály és réteg, társadalmi és politikai erő fokozatos össze- forrása, egyesülése alapvető érdekéik és céljaik közössége alapján. De a szocialista társadalom egészen a kommunizmus felépítéséig osztálytársadalom marad, s ezért fejlődésének irányítása szükségképpen osztályjelilegű, kövétkezésiképpen politikai jellegű. A kommunista pártnak a szocializmus és a kommunizmus építésében az a különleges szerepe, hogy figyelembe veszi és összehangolja a különböző érdekeket, kidomborítja a munkásosztálynak azokat az osztályérdekeit, amelyek az adott szakaszban egyszersmind az egész nép érdekei is. E funkció, vagyis a különböző osztályok és csoportok érdekeinek összehangolása folytán a kommunista párt a szocializmusban a társadalmi fejlődés integrálé tényezőjének szerepét tölti be: politikailag vezeti a társadalmat, meghatározza az egyes területeken végbemenő folyamatok politikai tartalmát, az egyes intézkedések politikai következményeit. A másik tényező, amely meghatározza a párt vezető szerepét a szocialista társadalomban, az, hogy eltérően bármely burzsoá párttól, amely a társadalmi-politikai status quo fenntartásában érdekelt, a kommunista párt azt tekinti fő feladatának, hogy szüntelenül tökéletesítse a társadalmi viszonyokat. Meghatározza e feladat megoldásának útjait, módszereit és formáit, s egyesíti az összes társadalmi erőket, az összes társadalmi-politikai intézményeket (az államot, a többi pártot, a társadalmi tömegszervezeteket), a szocialista építés medrébe terelve tevékenységüket. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Alkotmánya rögzíti a párt vezető szerepét, s ez a fentiek folytán nem jámbor óhaj, hanem az objektív valóságnak, a termékeny politikai gyakorlatnak a visszatükröződése. A szociailizmus természete — az an- tagonisztilkus osztályellentétek hiánya és a dolgozók alapvető érdekeinek objektív egybeesése — tág lehetőséget nyújt a társadalmi élet valamennyi területének tudatos irányítására. A kommunista párt úgy váltja valóra ezt a lehetőséget, hogy tanulmányozza a szocialista építés tendenciáit és törvényszerűségeit, ezekkel összhangban tudományosan meghatározza a politika fő irányait, és ezek gyakorlati megvalósításán munkálkodik. A CSKP azzal szerezte meg a társadalom irányításához való jogát, hogy kemény osztálycsatát vívott a München előtti Csehszlovákiában, hősiesen harcolt a nemzeti szabadságért és az állami újjászületésért a fasiszta megszállás éveiben, legyőzte a reakció erőit 1948 februárjában, az új, igazságos társadalmi rend építésének élére állt. Pártunk fejlődése bonyolult volt, nem volt mentes a hibáktól és a melléfogásoktól. A CSKP tapasztalatai arra emlékeztetnek, hogy még a legnagyobb 'történelmi érdemek sem biztosítják egyszer s mindenkorra a párt számára a kétségbevonhatatlan tekintélyt és a megszerzett hadállások meg- ingathatatlanságát. A párt vezető szerepének érvényesítése megköveteli, hogy a párt újra meg újra tettekkel igazolja az élcsapat-szerephez való erkölcsi jogát, szilárdítsa szövetségét a dolgozó tömegekkel. Csak az új társadalom építésében a párt vezetésével elért sikerek és eredmények győzik meg a tömegeket arról, hogy a párt jól értelmezi, helyesen fejezi ki és érvényesíti legfőbb érdekeiket. Amikor a CSKP-nak a hetvenes években játszott szerepét értékeljük, mindenekelőtt azokból a belső politikai erőviszonyokból indulunk ki, amelyek az 1968—1969. évi válság leküzdése során alakultaik ki. Az 'erőviszonyok világosan mutatják, hogy pártunknak egészséges osztálymagva van. A CSKP levonta a tanulságokat hibáiból, megtisztult a revizionista és opportunista elemektől, szorosabbra zárta sorait, megszilárdította helyzetét mint a csehszlovák társadalom vezető politikai ereje. A párt a fejlett szocializmus felépítésével kapcsolatos új és bonyolult feladatok megoldásában a dolgozók termelési és politikai aktivitására támaszkodik, minden módon fejleszti ezt az aktivitást. Jól tudjuk, hogy a gyors előrehaladáshoz nem elegendő, hogy a tömegek passzívan elfogadják a szocialista eszményeket, ezért folytatjuk a harcot a jobboldali revizionista nézetek, a burzsoá világnézet maradványai, az ellenséges propaganda hatása ellen. Egyszersmind azon munkálkodunk, hogy alkotó szellemben, tudományosan kidolgozzuk az új társadalom problémáit a marxizmus—leniniz- mus általános elveinek az ország sajátosságaira történő alkalmazása alapján. A CSKP ily módon megszerzi politikai ilrányvonala számára a nép osztatlan támogatását, biztosítja a dolgozók tudatos részvételét a párt irányvonalának megvalósításában. A fejlett szocializmus építése megköveteli a társadalmi folyamatok ösz- szességének mélyreható tudományos elemzését, az ©lért fejlődési szakasz megítélését, az új társadalmi-gazdasági stratégia kidolgozását és egész sor olyan konkrét politikai döntés meghozatalát, amelyek a kitűzött célok elérésére vezetnek. A CSKP 1971. évi XIV. és 1976. évi XV. kongresszusának dokumentumai tükrözik a párt által a mal szakaszban érvényes társadalmi-gazdasági és politikai irányvonal kidolgozása terén kifejtett munka eredményeit. E bonyolult és felelősségteljes feladat megoldását lényegesen megkönnyítette a szoros 'baráti együttműködés az SZKP- val és más 'testvérpártokkal, tapasztalataik tanulmányozása, a nézetek kicserélése. A CSKP, meghatározva a társadalmi fejlődés új szakaszának fő tartalmát, a XIV. kongresszuson megfogalmazta a gazdaság további fejlesztésének stratégiáját is: a népgazdaság hatékonyságának következetes fokozása a növekedés intenzív tényezőinek maximális kihasználása alapján. E stratégia fő célja „A szükségletek teljesebb kielégítése és a dolgozók szociális biztonságának megszilárdítása a társadalmi termelés szüntelen fejlesztésének és hatékonysága folytonos fokozásának alapján a szocialista életmóddal összhangban“. Ez a stratégia megfelel a párt ama szerepének, hogy kifejezi a szocialista társadalom valamennyi rétegének alapvető érdekeit. A CSKP XV. kongresszusa teljes mértékben megerősítette a kijelölt feladatok stratégiai jellegét. Egyszersmind felhívta a figyelmet azokra a lényeges változásokra, amelyek az utóbbi években a világgazdaságban bekövetkeztek, s 'amelyek közvetlenül hatnak országunk, népgazdaságunk fejlődésére. A kongresszus leszögezte, hogy e változások következtében még pa- rancsolóbb szükségesség a termelés hatékonyabbá 'tétele és minden oldalú intenziíikálása. Pártunk az ábrándozó'k pártja lenne, ha arra szorítkozna, hogy kidolgozza a társadalom további fejlesztésének koncepcióját, s ugyanakkor nem teremtené meg a koncepció megvalósításához szükséges politikai mechanizmust. A CSKP vezető szerepének meg szilárdulása politikai szervező funkciójának bővülésében fejeződik ki. A CSKP ezen a 'területen azt 'tekinti fő feladatának, hogy tovább erősítse a néphez fűződő kapcsolatait a társadalom politikai irányításának minden szintjén. Lenin igen szemléletesen mondta: „A néptömeg tengerében mi mégiscsak egy csepp vagyunk, s csak akkor kormányozhatunk, ha helyesen fejezzük ki azt, amit a nép felismer. Enélkül a kommunista párt nem fogja vezetni a proletariátust, a proletariátus nem fogja magával vinni a tömegeket, és az egész gépezet széthull.“ (Lenin összes Művei, 45. köt. Kossuth Könyvkiadó 1975. 112. old.) A néppel való eleven kapcsolat, a párt állandó párbeszéde a tömegekkel, a dolgozók szükségletei iránti élénik figyelem igen fontos feltétele annak, hogy fenntartsuk társadalmunk belső konszolidált- ságát és biztosíték a politikai feszültség bármely formájának kialakulásával szemben. A dolgozók széles rétegeiben ki kell alakítanunk azt a meggyőződést, hogy a párthatározatok a tömegek politikai tapasztalatait összpontosítják magukban, és a társadalom minden rétegének érdekeit figyelembe veszik, mert csak így számíthatunk az emberek aktivitásának jelentékeny növekedésére és következésképpen arra, hogy a határozatok mozgósítják társadalmi- gazdasági fejlődésünk minden tartalékát. A növekedés e „nem beruházás jellegű“ tényezői a szocializmusnak mint társadalmi rendnek egyik igen fontos előnyét alkotják. Az utóbbi években jelentősen fellendült a dolgozók alkotó kezdeményezése. Erről tanúskodik például a szocialista verseny terjedése, a verseny új formáinak létrejötte. Nagy lendületet vett a szocialista brigádok mozgalma. Ebben 195 000 kollektíva és több mint 2,5 millió ember vesz részt. Bővül a munkások, műszakiak és tudósok együttműködése a komplex ésszerűsítő brigádokban, amelyeknek a száma meghaladja a 18 000-©t. A komplex brigádok segítenek a gyakorlatban kipróbálni igen bonyolult tudományos-technikai terveket, a tudományos munkaszervezés bevezetését célzó tervezeteket. A tömegek aktivitásának és kezdeményezések fejlesztésében igen nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy hatékony eszközöket alakítsunk ki a dolgozóknak a termelési irányításba való bevonására. Az egyik legfontosabb, a mi körülményeink között igen eredményesnek bizonyult forma a termelési tanácskozás, amelyen a munkások megvitatják a kollektívákat érdeklő fontos problémákat és egyszersmind javaslatok százezreit teszik ezek megoldására. Csupán 1978-ban 'több mint 1,2 millió ilyen javaslat hangzott el. „A nép kezdeményezése, tudása és munkaszeretete a mi legértékesebb kincsünk — állapította meg a CSKP Központi Bizottságának a XV. párt- kongresszus elé terjesztett beszámolója. — Ha jól határozzuk meg a feladatokat, ha jól szervezzük a munkát és a nép látja ennek eredményeit; ha az emberek tudják, hogy maguknak, szocialista hazájuknak dolgoznak, ez kimeríthetetlen erőt ad.“ (A CSKP XV. kongreszusa. Dokumentumok. Kossuth Könyvkiadó 1976. 17. old.) A dolgozó kollektívák és a bennük tevékenykedő kommunisták egyik legfontosabb feladata, hogy ezt a szemléletet mindenkibe beleoltsák. Abból indulunk ki, hogy éppen a munkában alakulnak ki véglegesen a szocialista típusú személyiség olyan elidegeníthetetlen vonásai, minit a kollektivizmus, az internacionalizmus, a hazafiság, a közéletiség, a munkások és a létrehozott társadalmi vagyonnak a megbecsülése. Ezek a tulajdonságok számos jellemzői a munkásosztálynak. Amikor a párt erősíti a munkásosztály vezető pozícióit a szocialista társadalomban, gondoskodik a munkásosztály kulturális, szakmai és eszmei fejlődéséről, ezzel egyúttal fokozza a munkásosztálynak a parasztságra és a különböző társadalmi csoportokra gyakorolt erkölcsi és politikai befolyását, ami az egyik legfőbb tényezője a szociális szempontból homogén társadalom megteremtésének. jA cikk befejező részét az Oj Szó következő vasárnapi számában közöljük./ AZ ÜJfTÓ Az új fejtési technológia bevezetésében végzett példás munkájáért )osef Hruíka, az ottravai Győzelmes Február Bánya koblovi 01-es üzemének bányásza a közelmúltban magas állami kitüntetést kapott. Felvételünkön Jo- zef Hru&ka munka közben (Foto: CTK — V. Svorcík)
