Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1979-09-02 / 35. szám

1179. IX. 2. ^yatetmya (SlatWa). Sokan rend­Ol szeresen fogyasztják az Itteni fogások szénsavas ásványvizét. A könnyiélkbeltek közül kútvizet kevesen isznak, de,gyakran megáidnak a for­rásnál az utazók is, hogy felfrissül­jenek. Engem neon a szomjúság hozott Szalatnyára, azért látogattam ide, hogy megnézzem, milyen körülmé­nyek közt dolgoznak azok, akik pa­lackokba töltik az ásványvizet és így eljuttatják a frissítő italt az ország többi részébe is. —. Örülök, hogy Méláiéit — foga­dott mosolyogva Stefan Lendvay, az ásványvízpalackozó üzem üzemi szakszervezett bizottságának eflnöke. — Igaz, hogy a Slátiina ásványvizet sok helyen és sokan ismlerilk, de az Itt dolgozókról keveset tudnak. Akik elmennek laz üzem mellett s vizet merítenek, nem látják, ml van a ka­pun túl. Hellyel kínált 'és nem várta meg, hogy kérdezzem. — Ha nem haragszik, az egyik legégetőbb gondunkról, meiy szinte naponta foglalkoztat, szólok először — mondotta. — Egyre rosszabb és kilátástalanabb dolgozóink munkába való szállítása. Mivel üzemünk az Ipolyság iés 'Léva közti főúttól kfo. 4 kilométerre van, az eme közlekedő autóbuszjáratokat minimálisra csök­kentették azZal érvelve, hogy nincse­nek teljesien kihasználva. A meglevő járatok ®em megfelelőek, mert pél­dául a reggelt műszak fél hatkor kezdődik, Illetve kezdődne, az első autóbusz pedig 6 óra után ér Ide. Kénytelenek voltunk a munkaidői módosítani, de ez nem jelenthet vég­leges megoldást. Régebben, az üzem bővítése előtt, szinte kizárólag a környékbeliek munkahelye volt az ásvárnyvízpaiac- kozó. Ma már több munkalehetőség van a környéken, például a gyügyi (Dudince) gyógyfürdőben, a lévai f Device] Lenin Gyapotfeldolgoző Üzemtan, az Ipolysági (Sahy) üze írekben, s ia mezőgazdaságban is több nő dolgozik. Szalatnyára 30 kilomé­teres körzetből járnak a munkások. Az alkalmazottak kétharmada nő. A távolabbiról 'érkezőik háromszor száll nak át, míg a munkahelyre érnek. — Még az a szerencsénk, hogy sa­ját mikrobuszunk van — tette hozzá Lendvay elvtárs. — Ha szükséges, azzal szállítjuk a munkába és haza dolgozóinkat. Nyáron a főidénybsn szombaton is dolgozunk, ilyenkor egész nap egyetlen rendszeres autó- buszjárat Sincs 'ide, ekkor vesszük legnagyobb hasznát az autóbuszunk­nak. — Milyen munkakörülményeket biztosítottak az itt dolgozó nőknek? — kérdeztem. — Talán az lesz a legjobb, ha erről a helyszínen beszélgetünk — java­solté Emil Pavelka üzemvezető. A régi üzem és a raktárhiány Először a régi üzembe mentünk. — Ez az épület és az itt levő gé­pek már megtették a magukét — tá­jékoztatott. — Az év végién megszürn tétjük itt a telítést. 'Fehér köpenyes láinyck, asszonyok millió köbméter földet mozdítottam el —■ mondja 0 takar Veseiy. Aki ezt a mennyiséget nem tudja elképzelni, annak elárulja, hogy egy egymásra halmozott, elmozdított meddőből álló hegy nem lenne alacsonyabb a Mia- gas-Tátra legmagasabb pontjánál — a Gerlachfalvi osúcsnál. Természetesen a gépek kezelése Is igényes feladat. A Z—54 típusú, ma 25 éves berendezésnek is „joga van rá“, hogy időnként megbokrosod­jon. De 0-takar Veseiy nek a gép meg­javítása sem okoz nehézséget. Minden csavart Í9m)er rajta, ezzel magyaráz­hatók csúcsteljesítményét is. A szá­mítások szerint eredetileg a gépnek egy év alatt 3 millió köbméter med­dőt kellene áthelyeznie, jelenlegi tel­jesítménye azonban ennek -a mennyi­ségnek a kétszeresét is meghaladja. — Állandóan munkánk minőségé­nek javításán, eredményeink növelé­sén fáradozunk — mondja Otakar Ve- seiy. — Tisztában vágyunk ugyanis azzal, hogy a takarékoskodás a nép­gazdaság legfőbb érdeke, s ezért az üresjáratokat nem tűrve, a gépeket csak közvetlenül üzemeltetésük előtt kapcsoljuk be. Magunk javítjuk meg a pótalkatrészeket és az üzemanyag­gal is takarékoskodunk. Ezzel magyarázhatók a figyelemre méltó eredmények. Az egy köbméter­sürögtek a gépeknél. Jói begyakorolt mozdulatokkal rakták az üres üvege­ket, a gépsor másik végén pedig ugyanilyen rutinosan szedték le és tették a ládákba a megtöltőiteket. Ügy szervezték itt meg a munkát, hogy a nők nem emelnek a megenge­dett 15 kilónál nagyobb súlyt. A tel! ládákat ketten viszik tovább. — Az új üzemrészben automatikus gépsor van, ott könnyebb a munka — mondotta kísérőm. A nagy udvaron egymásra rakott üvegek ás ládáik mellett haladtunk el. — Sajnos, kevés a iaiktárheilyisé günlk, kénytelenek vagyunk .majdnem mindent a szabad ég alatt tárolni A legnagyobb bosszúságot ez a nagy ládahiaimaz okozza számunkra — mulatott Emiil Bavelika a kiselej­tezett, régli .ládákra, amelyekben 50 vagonnyi törött üveg van. — Az amúgy is szűk udvaron ezt a szemlét halmazt kell a szállító autóknak -ke­rülgetniük, s a környék rendbentar­Fojiík Irén a palackok letérésénél NYOLCVANEZER PALACK EGY MŰSZAK ALATT • NINCS SZÜKSÉG A HÜLLADÉKANYAGOKRA? • EREDMÉNYES MUNKAVÉDELEM tása is körülményes. Sok-sok órát dolgoztaik társadalmi munkában a dolgozóik, de emiatt mégsem sikerült soha rendet teremteniük. Sajnos, a Hulladékgyűjtő Vállalat lévai üzeme nem szállítja el az üveget, pedig a nemsovái üveggyárban, ahol a palac­kokat készítik, fel tudnák használni ezt az értékes hulliadékainyagoit. Az üzemen kívül, az út másik ol­dalán szintén van egy „szemétdomb“. Itt több minit 100 000 kiselejtezett vasládia hever, melyek helyett ma már korszerű műainyagil ódákat hasz­nálnak. Ezt a butija diókat a n'itnaii Ko- vosrot vállalatnak kellene elszállí'a- nla. Az üzem saját erejéből nem tudja a környezetrendezést megoldani. Szállí­tóeszközeit teljes mértékben kihasz­nálja, napcin: a 10—12 vagon ki- és berakását Vígzik all. Több városba egyenesen az üzletekbe szállítják az ásványvizet. Az egyik megrakott pótkocsis te­herautó indulásra készen állt az új nyi földanyag megmozdítására elő­irányzott 68 fillért a múlt évben 15 fillérrel csökkentették. Noha ez az összeg elenyészőnek tűnik, a látszat csal, mert a „sok kicsi sokra megy“ elv állapján összmegtakarításaik a múlt évben meghaladták a 876 ezer koronát. A szocialista munkatorigád fáradozása tehát nem veszett kárba, azért sem, mert példamutatásukat az idén már több helyütt is követik. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy ezek az eredményeik kielégítik a munkabrigád vezetőjét. Mindennapi gondjait — kollektívájával együtt — önként vállalt további kötelezettsé­gekkel tetézi. Például az egyik mosti alapiskola felett vállalt patronátusuk és a „Februári Győzelem nagydíjáért“ kiírt honvédelmi verseny megszerve­zése is meglehetősn sok munkával jár, de mégsem annyival, hogy ne teljesíthetné lelkiismeretesen a Bá­nyászati és Energetikaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségében betöl­tött funkcióival járó feladatait. Ilyen ember Otakar Veseiy, aki az idén májusban megérdemelten vette át Gustáv Husák elvtársiéi a legma­gasabb kitüntetést, a Szocialista Munka Hőse címet. KARDOS MARTA üzem csarnoka előtt. A segédmunká­sok felesuktálk a kocsi oldalát, s már vitték is az ásványvizet a fogyasztók­nak. Automaták könnyítik a munkát — Itt rakja a gép a ládákból a fu­tószalagra az üres üvegeiket — mu­tatott a csarnok felé kísérőm. Utolsó szavait már alig értettem az üvegetsöröaipölés'.Űl. Szótlanul! néztük végig az itt fc.lyó munkát. Az üres üvegek az autcima'tfikus mo­sóba kerülnek, ahonnan tisztán ván- doroilnialk tovább. A köve; íkező gép a tulajdonképpeni töltő, aztán a lezá­rás, majd a címlkeiriagaszíás követke­zik. A teli üvegeket a szalag to­vábbviszi és a gép ládákba rakja. Ennyi az egész munkafolyamat. Mi­lyen egyszerűnek tűnik! Pedig az itt dolgozó nők munkája nem a lég­körin yieibb. Ott, ahol álllandóan és ennyi vízzel dolgoznak, bizony kerül belőle a pad­lóra is. Az üzemben dolgozó nőik egy része gumi csizmá t, a többiek pedig oipöt viselnek. Ám egyik lábbeli sem a legmegfelelőbb. Az előzőben túlsá­gosan izzad a láb, az utóbbi hátránya pedig, hogy átázik és igen csúszik. A termelőik és a kereskedelem még sokkal adósak az Ilyen és ehhez ha­sonló muinkaihellyekisn dolgozóknak. — Nagy gondot fordítunk a mun­ka véde címre — folytatta kísérőm, amikor kitérünk a csarnokból. A zaj néha eléri a 100 decibelt fis. Az ár­talom ellem fül védőket használnak a dolgozóik. Másképp nem is igen lehet elkép­zelni ezt a munkát. A védőeszközök, a kesztyűk, a szemüvegek használata szinte elkerülhetetlen az üzemben. A munkavédelem jó megszervezését bizonyítja az is, hogy csökkent az üzenni balesetek száma. Csupán né­hány könnyű Sérülésnek számító kézmiegvágás fordult ellő. S örvende­tes az is, hogy a munkavédelmi hó­napban nem volt egyetlen baleset sem. Azért is .filgyeOsimine méltó ez a tény, ment az üzemben többnyire be­tanított fiatalok dolgoznak. A dolgo­zók átlagéletkora 25 év körül van. Fokozott gondoskodás Az üzemlátogatás után a szakszer­vezeti bizottság elnökével folyattam a beszélgetési. — Az utóbbi években sokat tettünk a dolgozókról való gondolkodás te­rén — mondotta. — A Jednotia Fo­gyasztási Szövetkezetnek büféje van az üzem területién, az ebédet pedig az Ipolysági Blankyt-szálló éti termétől hordjuk. Sajnos, csak az első mű szaktan dolgozóknak, miivel este nincs, akii kiadja az ételt. A jövőben üzemi lakásokat szeretnénk építeni. Jelenleg három család laikiik a mun- kásazái’i’ónkban. A többi helyiségben azeik időnkénti elszállásolását oldjuk meg, akik a rossz közlekedés miatt nem tudnak hazajutni. Nagyon örül­nénk, ha az eddig szénnel fűtött ka­zán helyett miniéi előbb átállhaitnánk a gázfűtésre, mert a szénpor nagyon szennyezi a levegőt és a kint tárolt szénporos üvegek mosása nehezíti munkánkat. Megtudtam még azt is, hogy az üzem dolgozói hiánytalanul pótolták az év eleji lemaradást és a félévi tervüket túlteljesítették. S hogy mit jelent ez? 15 600 000 hétdeois. 60 000 literes pa.iack megtöltése ásványvíz­zel és 5 056 000 palack megtöltése ízesített ásványvízzel. DEÄK TERÉZ Helena MaSuriková az iizam laboratóriu mában a mosószeroldatot és az ásvány­víz minőségét vizsgálja

Next

/
Thumbnails
Contents