Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-08-26 / 34. szám
Aki még nem utazott felfelé a Ga- ram mentén, az bizonyára az e:lső adandó alkalomkor elmerül a táj csodálatában, amely nemcsak az egyszerű halandót ihleti meg, hanem a képzőművészet jeleseit is. Majd amikor a jármű — vonat, autóbusz, személy- kocsi — a Garam középső folyásának vidékén a Selmeci és Körmöd hegyek alkotta medence bajáratához ér, utasainak figyelme a tájról emberkéz alkotása nyomán keletkezett modernkori építményekre terelődik. Gyárkémények, hűtőtornyok emelkednek az ég felé, csúcsukat gyakran csak sejteni lehet, mert fekete, fehér, sőt rózsaszín füstjük a hűtőtornyok gőzével keveredő felhőbe — vagy inkább ködbe — vész. Az utazó — ha mindezt a látványt fekete-fehér felvételen tálalnák elébe —, akár bányavidék jelenlétét is feltételezhetné, hiszen a gyárváros szélén emelkedő meddőhányó bányából is származhatharmincéves KGST életképességének, hiszen ez az üzem a nemzetközi együttműködés jelentős művel között az elsők egyike volt; szovjet és magyar szakemberek jelenlétével, azok tapasztalatainak felhasználásával épült. Rövidesen országos jelentőségűvé vált, évről évre további üzemrészlegek kapcsolódtak a termelésbe, és nem egészein két év alatt kialakult az alumíniumkombinát zárt termelési ciklusa. Ma is egyike azon kevés üzemeknek, amelyekben a bauxit feldolgozásának kezdeti folyamatától a végtermékekig minden készül. Mai pillanatkép — Jó szerencsét, tessék helyet foglalni... —- fogadja köszöntésem — magyarul — Milan V1EST mérnök, a vállalat termelési osztályvezetője, Nyílászáró-szerkezetek gyártása, szerelése na, ha színe nem lenne a valóságban — vörös. Igaz így is bányából származik, de „alapanyaga“ inkább szürke, lelőhelyétől pedig nemcsak párszáz kilométer, hanem országhatár is elválasztja, s akkor még bauxitnak hívják. Mire megvörösödik, történik vele egy és más, s ami a legfontosabb, kiválik belőle az alumínium. Ahol pedig mindez bekövetkezik, az a jelzett gyárváros, amely a Szlovák Nemzeti Felkelés nevét viselő nagyüzem, „születési“ helye ZlAR nad HRONOM... 1951-et írtak. Aki közvetlenül a fegyverek zajának elnémulása után született, akkor érte meg az iskoláskort, amikor a vidéken felvonultak az építők, akik a papírra álmodott nagyüzemet jöttek cementből, téglából fölépíteni. S kilenc évvel a névadó történelmi esemény kezdete után, pontosabban annak évfordulóján, ugyancsak történelmi jelentőségű esemény zajlott le az új üzemben: megtörtént az első alumíniumcsapolás. Akik végrehajtották, azok között sokan voltak olyanok is, akik kilenc évvel korábban innen a völgyből vonultak a hegyek közé, kezükben fegyverrel. Ekkorra azonban már az alumínium- kohászok szerszámával is megbarátkoztak, s nemcsak munkát, hanem biztos megélhetést is találtak, szemben őseikkel, akik gyakran vettek kezükbe vándorbotot a szűkös kenyérkereset céljával. Azóta a gyár is, a város is sokat fejlődött, bizonyítékul a napjainkban majd látva meglepetésemet, magyarul folytatja, mégpedig rövid életrajzzal. Elmondja, hogy Bardejovban született, 1951-ben Magyarországra került, hogy az alumínium-szakmában szerezzen felsőfokú ismereteket. Két év múlva, 1953-ban a Veszprémi Vegyipari Egyetem első végzős diákjai között az első külföldi diplomás (lett. így aztán ugyancsak nógatom a toliam, hogy a kohászatbell ismereteim hiányát sürgősen pótoljam. Rövidesen kirajzolódik előttem az üzem gyártási programja, amely során a bauxitot félkész- és készáruvá dolgozzák fel. A bauxitból ún. zsugorítási eljárással készül az alumínium, amit az öntés folyamán alumínium kohótőmbbé, préstuskóvá, hengertuskóvá formálnak. Készülnek itt öntveihengerelt alumínium huzalok, de alumíniumötvözetek is. Közben az is kiderül, hogy a gyár teljes gyártási programjával tulajdonképpen három iparágat is kiszolgál. A nyílászáró szerkezetek, a térelválasztók, a kívül-, belül- és üveg közé szerelhető alumíniumredőnyök, mennyezet- és homlokzatburkolók az építőiparban folytatják „pályafutásukat“, így például a moszkvai -olimpiai létesítmények tartozékaiként öregbítik az üzem jóhírét. Az öntvények a gép- , iparban alakulnak tovább, míg a huzalokat, sodronyokat az energetikai iparban, általában külső vezetékként használják. Bauxittól az alumíniumig Nem néhány óra — amennyire jó esetben lehetősége nyílhat a riporternek az üzemlátogatás során — hanem néhány év kell ahhoz, hogy valaki szakember lehessen az alumínium- iparban. Henriczy Tibor kohómérnök, huszonegy éve került Rozsnyóról (Rozfiava) Ziar nad Hxonom-ba, így az ő szakavatott magyarázata segít a gyárszemle során. Szemlénket a gyár szélén kezdjük, ahová Magyarországról és Jugoszláviából érkezik vagonokban a bauxit. A bauxitporítón nagy halmokban álló nyersanyag a buktató után a föld alatt szállítószalagokon kezdi meg a fémméválás folyamatát. A törőbe, majd a raktárba kerül, ahol mészkővel elegyítik, utána meg- őrlik és a nedves őrlés során még szódát is kevernek hozzá. Ezt követően a pörkölőbe kerül, a pörköt őrlés, osztályzás után kilúgozzák, amikor kiválik a timföldhidrát. A maradék vörös iszap a hányóra kerül, amely már az évek során szinte vörös, kopár heggyé nőtt a gyár másik végén. A kilúgozott timföldhidrát 54 méter hosszú forgódobos kemencében 1200 fokon válik végül is jellegzetes fehér porrá — timfölddé. Ezt zsákozzák, akár a lisztet, kamionra rakják, szállítják. Amit helyben feldolgoznak, azt csövekben, „légi úton“ sűrített levegővel továbbítják az alumíniumkohókhoz, ahol nincs megállás. Éjjelnappal dolgoznak a kohósok, amelyekben a folyékony elektrolitba adagolják a timföldet. Mielőtt ide beléptünk volna, kísérőm figyelmeztetett, hogy hagyjam az órámat a kocsiban, ha nem akarok soron kívül újat venni helyette ... Az elektrolízis — ugyebár nem nehéz kitalálni — árammal jön létre. Igaz, hogy a feszültség csak 4,7 Volt, de az áramerősség nagyobb 70 kiloam- pérnál... Energiaigényes folyamat az alumíniumgyártás! . Folyik rólunk a veríték, a védősisak alól patakzó sós cseppeket törül- getem arcomról, miközben majdnem nekimegyek egy vákumüstnek, amely „kiszippantja“ a kohók izzó alumíniumát, és ezekben szállítják a pihentető kemencékbe, ahol 700 Celzius fok fölötti hőmérsékleten „pihen“. Színe, akár a hegyek mögé lenyugvó nap bíbora __ Ez az izzó „láva“ dermed az tán — vízhűtéssel — hengertuskóvá, préstuskóvá, ezt öntik kohótömbbé, s ebből készül az öntvehengerelt huzal is. Félkész áruból készáru Az öntödében az ötvözetet olvasztják, adagolják az egyes gépekhez, amelyeken a magasnyomású öntés Ontvehengerelt hural, kohótömb, hengertuskó, préstuskó során a folyékony fémet befröcskölik az öntőformákba, és néhány másod- percnyi hűtés alatt megdermed, s az alkatrész további megmunkálásra alkalmas. A gázzal előmelegített prés- tuskókból sajtolják az egyes profilokat, egyengetik, méretre vágják, raklapokra rakják. Addig kézzel nem is kell hozzáérni, mindent gépek végeznek. Ezidáig mintegy 1800 féle profil készült, az „első“ általában 200 körül szokott lenni. Ezekből megfelelő felületi kezelés után készülnek az építőipari termékek. Szerelik, szigetelik, ragasztják, préselik, csomagolják, szállítják ... Mindezt egy akkora csarnokban, amelyben bőven elférne egy futballpálya. Az itt folyó műveletek mindegyikét a zártkörű ipari tv- lánc kamerái figyelik. A diszpécser- központ segítségével bármelyik üzemi vezető bármikor megnézheti, hogyan folyik a munka. Ha valamelyik munkahelyen megáll a munka, és ennek okára kíváncsiak az illetékesek, elég csak egy gombnyomás, és az „illetékes“ helyszínen beprogramozott kapcsolófej máris megadja a választ ... Ünnep előtt Az idei év az alumíniumkombinátban sem a legjobban kezdődött. Az energiakorlátozások idején le kellett állítaniuk a legenergiaigényesebh folyamatokat. A dolgozók megértésével azonban túljutottak a nehezén, és az első félév alatt az idei tervet 51,07 százalékra teljesítették, kétmillió korona többlettermeléssel járultak hozzá, hogy a félévi mérleg kedvező legyen. így a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásaikat is teljesíteni tudják. A vállalat hetilapja, a „HUTNÍK“, júliusi utolsó számában olvastam, hogy az első félév exportmérlege is kedvezően alakult. Több mint tízmillió koronával lépték túl a szocialista országokba irányuló exportjuk időszakos tervében előírtakat! Ünnepre készültek ... ! mészáros jänos 1S7S. VIII. 28. N Profilsajtolás a présmfiban (Jozef Gontko felvételei) U UvJU IAJ Jvü
