Új Szó - Vasárnap, 1979. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)
1979-08-19 / 33. szám
Lé 1979. III. 19. A népért és a néppel együtt dolgozni — az SZKP lenini hagyománya írta: Konsztantyín Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára A poltikai irányítás folyamata, a párt munkamódszere elvi jelentőségű atofoan az érteleimben, hogy az SZKP mint a társadalom, valamennyi államai és társadalmi szervezet vezető éis irányító ereje hivatott példát mutatni, hogyan kell dolgozni a népért és a néppel együtt. A demokratikus centralizmus elvének következetes alkalmazása, a demokratikus elvek mind szélesehb körű érvényesítése magában a pártiéletben, a kollektivitás a párt valamennyi szervezetének munkájában, a kommunisták nagy tömegei kezde ményezőkészségének és aktivitásának fokozása a politika kidolgozásában és gyakorlati végrehajtásában, egyszersmind az állandó érintkezés a párton kívüli dolgozókkal, a párt tevékenységének nyilvánossága — mindez elengedhetetlen és fontos eleme bármely pártszerv munkájának. Á demokraitiamus azonban nem zárja ki, hanem inkább megköveteli a problémák gondos megvizsgálását, a voliuntarizmus kiküszöbölését, a meg fontolt miérlegelést. A párt erejét mindig elméleti felkészültségének, a társadalmi .fejlődés objektív törvényei Ismeretének, továbbá annak köszönhette, hogy meg tudta mutatni a tömé geknek a jobb jövő útját. iNem szorul bizonyításra, hogy a tudományos-tech nikai fórra da Lóim korában, abban a korban, amikor a társadalomban szorosabbá válik minden, kapcsolat és kölcsönös függés, amikor bonyolult, sokrétű, gyakran rohamos társadalmi folyamatok mennek végbe, a népgazdasági és a szociális fejlesztés egyetlen nagy kérdésében sem lehet helyes döntést hozni szigorúan tudományos megalapozás nélkül, különböző szakte rületek tudósainak és szakembereinek bevonása nélkül. A z említett elvek érvényesítése olykor bizonyos problémát okoz, de ennek a problémának a megoldása nélkül nem lehet előbbre jutni, és újra meg újra meg is oldjuk a gyakorlatban. Az SZKP pártiszerveiben ma már szabály, hogy a gazdasági, szociális és kulturális élet minden fontos kérdését szakemberek készítik elő elbírálásra, a tervezet megvitatása a lehető legszélesebb körben történik. Ennek szemléltetésére egy példát említünk, azt, ahogy a Központi Bizottság Politikai Bizottsága és Titkársága előkészítette a Központi Bizottság 1978. júliusi ülését, amely megvizsgálta a mezőgazdaság további fejlesztésének kérdéseit. Az előkészítés már hónapokkal előbb megkezdődött. A Politikai Bizottság határozata alapján bizottság alakult. Ennek az volt a feladata, hogy konkrétan elemezze a mezőgazdaság legnagyobb jelentőségű és elvi fontosságú problémáit. Ebbe a munkába -bevontuk az SZKP Központi Bizottságának számos tagját, bevontunk a központból és a helyi szervekből sok pártmunkást és gazdasági embert. Az ülés anyagainak előkészítésében részt vettek a tudósok, szakemberek, olyanok, akik közvetlenül a termelésben dolgoznak. A bizottság által előkészített tervezeteket először megvizsgáltuk a Központi Bizottság Politikai Bizottságéinak ülésein, mégpedig nem egyszerre, hanem kü- lön-külöm, behatóan és alaposan megtárgyalva az egyes problémákat. Ezután mind a 12 határozat tervezetét a Központi Bizottság ülése elé terjesztettük. A tervezeteket jó előre kiadtuk az ülés résztvevőinek. Ezzel lehetővé vált, hogy alaposan tanulmányozzák a vitára bocsátott valamennyi dokumentumot, és minden részlet ismeretében vegyenek részt a vitában. A KB-ülés előkészítésének és .lebonyolításának ez a módszere lehetővé tette, hogy a Központi Bizottság valóban tudományosan megalapozott, a szakemberek véleményére támaszkodó határozatokat hozzon; a határozatokat ezért jól fogadták a mezőgazdaság dolgozói, s az eredmények sem maradtak el. Az effajta munkamódszerek jellemzőek az SZKP KB Politikai Bizottságának egész tevékenységére. A Politikai Bizottság kollektív, demokratikus szerv, amely állandó kapcsolatban van a pártmunkások és a gazdasági szakemberek széles körével, a tudomány, a termelés, a kultúra valamennyi területének szakembereivel, a helyi szervezetek képviselőivel. 1978 folyamán a KB Politikai Bizottsága ülésein megvitatott számos nagy jelentőségű és bonyolult kérdést, amelyek lényegében átfogják a párt és az ország életének, bel- és külpolitikájának minden területét. A Politikai Bizottság sok ülésére meghívtunk tudósokat, gazdasági szakembereket. A meghívottak aktívan részt vettek a vitában, kifejtették ajánlásaikat. N ézzünk egy konkrét példát: Leo- nyid Brezsnyev elvtárs kezdeményezésére megvizsgáltuk azt a kérdést, milyen intézkedéseket kell tenni avégett, hogy javuljon a népgazdaság olajtermékekkel való ellátása. A kérdés megvitatása után nagyszámú szakember bevonásával folytatódott a téma gondos kidolgozása. Mindennek eredményeképpen párt- és állami szinten döntések születtek a következő nagy kérdésekről: a Szovjetunió fűtőanyag- ipari és energiatenmelési komplexumáról; ,a Szovjetunió kontinentális talaD- zatán található olaj- és földgázmezők kiaknázására irányuló munka megszervezéséről; a szénbányászat munkájának javítására irányuló intézkedésekről; a népgazdaság őszi-téli fűtőanyag-ellátására irányuló kiegészítő intézkedésekről. így ezen a területen o'yan kedvező változásokat sikerült elérni, amelyek neimosak most, hanem kétségtelenül a jövőben is éreztetik kedvező hatásukat. A Központi Bizottság Politikai Bizottsága óriási figyelmet fordít a szovjet emberek jólétére. A Politikai Bizottság csupán 1978-ban olyan kérdéseket tárgyalt többek között, mint a kolhozparasztok, a Nagy Honvédő Háború veteránjai nyugdíjának emelése, számos kategória anyagi és szociális körülményeinek .további javítása stb. Természetes, hogy ezzel Kapcsolatban is tanulmányoztuk a dolgozók véleményét, szót kaptak a közgazdászok, a szociológusok, a veteránok bizottságának képviselői és mások. A KB Politikai Bizottsága által ezen az alapon levont következetetések visszatükröződtek a párt- és állami szervek konkrét intézkedéseiben. A Központi Bizottság Politikai Bizottsága folyamatosan foglalkozik a nemzetközi politika kérdéseivel. A Politikai Bizottságnak gyakorlatilag egyetlen olyan ül'ése sem volt, amelyen ilyen kérdések nem kerültek szóba. A párt arra törekszik, hogy a tömegek ismerjék a pártszervezetek, a pártbizottságok munkáját. A nyilvánosság elvét a tömegkapcsolat egyik fontos elemének tartjuk. „A pártnak nincsenek titkai a nép előtt — mondta Brezsnyev elvtárs. — A pártnak létérdeke, hogy minden szovjet ember tudjon tetteiről és terveiről, s minden szovjet embernek véleménye legyen róluk.“ Az SZKP Központi Bizottsága tájékoztatja az egész népet üléseinek munkájáról, az ü'éseken elfogadott dokumentumokról. Az Időszaki sajtó még részletesebben és operatívan ad tájékoztatást a Központi Bizottság Politikai Bizottságának és Titkárságának határozatairól. A sajtó, a rádió és a televízió rendszeresen hírt ad még olyan látszólag merőben belső pártügyről is, mint a pártszervezetek beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlései. Amikor tehát a pártbizottságok számot adnak munkájukról a kommunistáknak, gyakorlatilag a dolgozóknak számolnak be. A Központi Bizottság állandóan fi- ' gye'orraiéi kíséri az információs és propagandamunkát. Leonyid Brezsnyev elvtárs e munka tökéletesítésének szükségességéről részletesen beszélt a Központi Bizottság 1978. novemberi ülésén. A párt intézkedéseket tesz azért, hogy a politikai tájékoztatás és az ideológiai munka mentes Jegyien a formalizmus, a betűrágás, a sablon élőméitől, hogy azok az emberek, akikre ilyen fontos munkaterületet bíznak, valóban felkészültek legyenek, ne féljenek a kényes kérdésektől, a" vitáktól, hogy előadóink és szónokaink igyekezzenek igazi, őszinte kontaktust teremteni hallgatóikkal, hogy siajtószerveink az olvasó számára okos és tekintélyes „beszélgető partnerek“ legyenek, tudják mi foglalkoztatja az embereket, lépést tartanak az élet gyors ütemével, együtt gondolkozzanak az olvasóval bármely eseményről az ügy ismeretében. A pártnak az a véleménye, hegy nem szabad válasz nélkül .hagyni a felvetődő kérdéseket, nem szabad kitérni a nehézségek megmagyarázása elől, még ha a nehézségek átmeneti jellegűek is. Minden válasz nélkül hagyott kérdés, életünknek minden olyan negatív jeíi-msége, amelyet nem világítunk meg a párt álláspontjáról, talajt teremt a híresztelések és spekulációk számára, lehetővé teszi az ideológiai ellenfélnek, hogy terjessze saját verzióit, megtévesztő propagandát folytasson. Ugyanakkor a nehézségek cs a fogya'ékosságok mindannyiun.kat érintenek, és a szovjet embereknek tudniuk ike’ll, róluk, s arról is, hogyan, mi módon lehet leküzdeni őket. A föladat az, hogy információs-, prc.pagan da- és agitáűiós munkánk minden formáját tartalmasabbá, meggyőzőbbé, év ze.Tnilcig hatásosabbá tegyük. A párt arra törekszik, hogy a szovjet embereknek minél teljesebb, hiteles információt nyújtson, amely megszilárdítja a kommunista világnézetet. Az SZKP állhatatosan munkálkodik azon, bogy javítsa a pártszervezetek, a szovjetek, a szakszervezetek, a Koimszomol tevékenységét, fokozza harcosságukat, elérje, hogy minden szovjet emberben kialakuljon az igazi eszmei meggyőződés, tevékenyem részt vegyen az életben, knirmumisla módon dolgozzon, s az erkölcsiság magas fokán álljon. A párt és a tömegek közti kétoldalú, dialektikus állandó kapcsolat eredményeképpen az SZKP politikája megtestesíti a ténylegesen össznépi tapasztalatokat és bölcsességeit. Az SZKP politikája lényegéten valamennyi kommunista és pártonkívüU közös tapasztalata, a milliók gyakorlatának eredménye. Ezeket a tapasztalatokat használjuk fel a politikában, amely telje sen megfelel az egész mép érdekeinek, hiszen az SZKP a nép szolgálatában látja tevékenysége érteiméit. N épünk magas fokú tudatossága, alkotó kezdeményezése és lelkesedébe, amely az SZKP, a Központi Bizottság roppant arányú ideológiai nevelő és szervező tevékenységének eredménye, a szovjet állaim fennállásának évei alatt a társadalmi haladás állandó érvényesülő tényezőjévé vált. Mindez óriási hal®vsai van az ország gazdasági, társadalmi-politikai . életére, az erkölcsi légkörre, elősegíti a társadalmi viszonyok tökéletesítését. Lenin szavaival: ... a szocializmus eleven, konstruktív, maguknak a néptömegeknek az alkotása“. E látnoki szavakat országunk gyakorlata igazolja. BÁNYÁSZOK HELYTÁLLÁSA A prievidzai Cígel Bánya dolgozói az első félévben 17 016 tonna szenet fejtettek, és 675 méter folyosót hajtottak terven felül. Felajánlásukkal összhangban megtakarítottak 560 tonna fűtőanyagot, benyújtottak 180 újítási javaslatot, amelyek gazdasági értéke csaknem 2,5 millió korona. A tyépen Jozef Stefanák szocialista munkabrigádjának tagjai láthatók, akik az első félévben 439 méterrel túlteljesítették a folyosóhajtás tervét (Felvétel: T. Babjak — CSTK)
