Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-02-04 / 5. szám
VASÁRNAP 1979. február 4. A NAP kel — Nyugat-Szlovákia: 7.17, nyugszik 16.53 Közép-Szlovákia: 7.09, nyugszik 16.45 Kelet-Szlovákká: 7.01, nyugszik 16.37 órakor A HOLD kel — 11.04, nyugszik 0.34 órakor NÉVNAPJUKON sEeretettei. KOSZONTjOlC RÄCHEL és VERONIKA nevű kedves olvasóinkat 1849-ben született Jean Rí- CHEPIN francia kflltő és dUápiaíró. fordító ( + 19261 f m 1884-ben született BOR \ NEMISSZA Géza festőművész. ! AZ ÜJ SZŐ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL Leonyid lljics Brezsnyev: I Szűzföld, 12. rész Nevelni az embert Urban Klára írása Tanultak és tanítottak... Bállá József és Hajdú András riportja Ismerkedés a térképcsaláddal Gály Iván riportja Margitka, a teknős Kovács Magda meséje Szabálytalan leszállás Novomir Limonov riportja A korszerű oktatás igényeinek megfelelően Dr. Bertók Imre írása téli iskolai szünetjel. hez hozzáillik a hó, s volt is belőle elég az egész országban. A hóhoz pedig hozzáillik a szánkó. Még sík vidéken is akad kisebb nagyobb szánkózásra alkalmas lejtő. Ahol pedig nincs, ott csinálnak. A mi lakótelepünk tervezői például erre is gondoltak, hatalmas földpir amisokat túrattak össze talajgyalukkal — nem kevés energiával —, hogy téli időben legyen alkalmas szánkózóhelye a gyerekeknek. Nemes gondolat volt, kifejeződik benne az emberről való sokoldalú gondoskodás. Az utóbbi telekben azonban ritkán borította hó ezeket a műdombokat. Annál nagyobb sikerük volt az idén. A pincékből előkerültek a szánkók, a sítalpak. Szerencséjük volt azoknak, akik bíztak az idei télben, s már korábban beszerezték a szánkót, vagy az ideköl- tözés alkalmával nem felejtették régi lakásuk padlásán. A szánkó ugyanis januárban már eltűnt a sportüzletekből. A szánkótlan gyerekek és szülök hiába keresték. A gyerekek ezt nehezen értik meg, de a felnőttek ts csóválják a fejüket, hiszen gyakran olvassák az újságokban, hogy fejleszA tél örömei és gondjai feni kell a hazai nyers anyagokból készülő termékek gyártását, különösen a faipart, s javítani kell a belkereskedelmi áruellátást. Mindez a fából készülő szánkóra tökéletesen vonatkozik. Igaz ugyan, hogy e faipari termék gyártási folyamata energiaigényes, s télvíz idején sokkal fontosabb termelési ágazatok is vannak, amelyeket az energiaellátás szempontjából előnyben kell részesíteni. Persze, nem kellene januárban gyártani szánkókat, ha mondjuk, augusztusban, szeptemberben gyártottak volna belőlük eleget. Nem is kellett volna ösz- szeállítani mindet, elegendő lett volna a szükséges mennyiségű hajlított részt előre legyártani. Igaz ugyan, hogy ez felborította volna az alapanyag-ellátás éveken át megszokott ütemét, raktározási gondokat is jelentett volna, s az ilyen problémák megoldása nem csekély többletmunkával jár. A szánkó azonban csupán egy kis példa, majdnem jelentéktelen, hiszen a hó egykettőre elolvad, s már eszünkbe sem jut a téli szánkóhiány. Van azonban számos olyan gyártási folya mat a népgazdaságban, ahol az energiaigényes műveleteket a nyári-őszi hónapokra lehetne összpontosítani. Az ilyen idényjellegű módosításokhoz természetesen meg kell teremteni a szervezési feltételeket a népgazdaság egész szer kezeiében, főleg az alapanyagok gyártásának megfelelő ütemezésével, valamint a szállítói meg rendelői kapcsolatok célszerű rendezésével. egjigyelték, hogy sokaknak mennyire nincs ínyére a testmozgás? Ha csak önmagukról lenne szó! De ők ellenzik mások testedzését is. Igyekeznek nevetségessé tenni a kocogó- kat, a túrázókat, mert szerintük a testnevelés fölösleges időpazarlás. Vannak emberek, akik azt mondják: bolondok, tíz kilométereket túráznak, gyalogolnak. Miért csinálják? Miért nem ülnek autóba? Vagy egyáltalán, miért nem vitetik el oda magukat? Az orvosok pedig naponta figyelmeztetnek: sétáljunk, túrázzunk, mert az egészséges. Az ellenszenves antisporto- lók más véleményen vannak. Szerintük nincs jobb dolog, mint a jó melegben ücsörögni. Munka után pihenni kell, úgyszintén az evés után is. Nem röpködünk eleget napközben, még sportoljunk is? Csak úgy, minden cél nélkül?! Nem, ide még nem jutottunk — mondogatják. Vannak emberek, akik tiszta szívből irigylik a testmozgásban örömüket lelő polgártársaikat. És gúnyolódnak. Megjátsz- szák az ügyeskedőt, mert ők a helyzet magaslatán állnak. Csak nem nevettetik ki magukat, hogy síruhát öltsenek és esetA láb mindig kéznél van leg sítalpon fárasszák magukat?! Ez sértené önérzetüket és emberi méltóságukat. Régi igazság: a gúny könnyű, a hit nehéz. A testedzést, a mozgást, a kocogást még mindig kevesen „hiszik“, pedig egészségünk, jobb közérzetünk forog kockán. Ne adjunk az olyan szavakra, hogy felesleges idő- pazarlás, ha megmozgatjuk végtagjainkat. Inkább tegyük fel magunkban a kérdést: nem sportolunk-e túlságosan is sokat passzívan? Valaki a kocsmába jár, mások kávéházba, éjjeli mulatókba és nagy többségünk a televízió előtt ül. És csak ülünk, csak iiliink, nézzük a képernyőt és terebélyesedünk. Az ember igényli az izgalmas, érdekes sport- közvetítéseket. Ez természetes. Am a passzív sportolás semmi jóra nem vezet. Mozogni kell. Hagyjuk otthon a nyakkendőnkkel és civil ruhánkkal együtt az életben elért tekintélyünket és kocogjunk. A láb mindig kéznél van. IDŐSZERŰ GONDOLATOK A fogyatékosságok felszámolása, a hibák megelőzése és okaik feltárása érdekében a korábbinál nagyobb mértékben és következetesebben kell felhasználni a pártellenőrzést. Az ellenőrzési jogot a párt- és a kormányhatározatok, a gazdasági tervben lefektetett feladatok, különösen a minőséggel és a termelés hatékonyságával kapcsolatos feladatok teljesítésének ellenőrzésére kell orientálni. A CSKP Központi Bizottsága különös nyomatékkai hangsúlyozza, hogy a pártszervek és -szervezetek tevékenységében és minden munkaszakaszon, kiváltképpen a vezető tisztségekben dolgozó kommunisták munkájában érvényesíteni kell a bíráló hozzáállást, az igényességet, a vezető dolgozóktól személyes felelősséget kell megkövetelni, hogy az irányítás minden szintjén határozottan szembeszálljanak mindazokkal, akik megszegik a terv-, a pénzügyi és az árfegyelmet, akik nehezítik a szállítói-megrendelői kapcsolatokat s a társadalmi érdekek rovására egyoldalúan a helyi érdekeket érvényesítik. Kötelezik a társadalmi szervezetekben, főként a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban és a Szocialista Ifjúsági Szövetségben dolgozó kommunistákat arra, hogy szervezetüket a gazdasági tervekben lefektetett feladatok teljesítésére, a munkakezdeményezés minden formájának fejlesztésére ösztönözzék. (A CSKP KB 12. ülésének az 1979. évi állami tervre és az 1980. évi terv kidolgozására vonatkozó határozatából) Természetes, hogy az egész világon, különösen a szocialista országokban növekszik a testnevelés és a sport társadalmi és politikai jelentősége. Érthető, hiszen a testnevelés pótolhatatlan szerepet tölt be a nevelésben, valamint az erkölcsi és akarati tulajdonságok formálásában. Ezért a fejlett szocialista társadalom építésének elhanyagolhatatlan alkotó eleme a sport és a testnevelés, a turisztika, a túrázás, a mozgás a szabad természetben télen és nyáron. Örülünk anak, hogy ezt egyre többen felismerik. Továbbra is teljes erővel törekednünk kell, hogy a testnevelés és a sport szerepének ez az új értelmezése teljes mértékben érvényesüljön. (LUBOMÍR STROUGALNAK, aCSSZTSZ V. kongresszusán elhangzott felszólalásából) Málik Mária (Hajdú András felvétele) jött, én meg éppen Kürtösre mentem gyűlésre, s,. a buszmegállónál találkoztunk. A nőszövetségben betöltött funk- . cióm a legkedvesebb, de a többit is szívesen végzem. Helyi szervezetünk 93 tagú, s minden akcióban részt vesz. A kórus is a nőszövetségé, nem csak a községünkben szerepel. Tavaly például részt vettünk a forradalmi dalok fesztiválján, melyet a CSEMADOK rendezett meg Ipolynyéken. Ezen hét kórus szerepelt, s oklevelet kapSOK SZÉP EMLÉKEM VAN A nőszövetség sokrétű tevékenységéből azt említi mag, hogy rendszeresen látogatják a stránskái gyermek- otthon lakóit. Minden nőnap alkalmából megvendégelik a helyi idős asszonyokat. A szervezet megajándékozza a kismamákat, az ezüstlakodalmakra pedig ajándékműsorról gondoskodik. — Mi az, amivel nem elégedett a nőszövetség helyi szervezetének munkájában? — kérdezem. — Az, hogy mindig ugyanazok az emberek aktívak. Ezután élményeiről faggatom.- — Sok szép élményem van. Emlékezetes marad számomra a nőszövetség legutóbbi kongresszusa, melyen részt vettem. Két éve a Nőszövetség Szlovákiai Központi Bizottsága szovjetunióbeli jutalomkirándulásban részesítelt. Nemrég a kerületi pártbizottságon beírták a nevemet és elhelyezték a fényképemet a kerület legjobb dolgozóinak galériájában. A fényképem a járás legjobb dolgozóinak galériájába is bekerült. Néha úgy érzem, hogy meg sem érdemiem ezt a nagy elismerést, hiszan ami munkámban jó, az elsősorban a kollektíva érdeme. FÜLÖP IMRE Málik Józsefné már 17 éve az ipolyhídvégi (Ipelské Predmostie) Jednota egyetlen élelmiszerboltjának a vezetője. Munkáját közmegelégedésre végzi, pedig számos tisztséget tölt be. Elég, ha megemlítjük, hogy póttagja a nagykürtösi (Veík^ Krtís) járási pártbizottságnak — az ideológiai bizottságban tevékenykedik — a Szlovákiai Nőszövetság járási elnökségének, melynek előadója is. A nőszövetség helyi szervezetének ö az elnöke, méghozzá már 25 éve. Ezenkívül népbíró, munkahelyen pedig a munkajogi döntőbizottság tagja. Nagy elfoglaltságot jelent számára az is, hogy a faluban ő a női kórus vezetője. A felsoroltakat figyelembe véve, aligha gondolná valaki, hogy Málik Mária öt gyermek édesanyja. Igaz, egy fia már nős, egy pedig katona. — Elsősorban a férjem megértésének köszönhetem, hogy mindannak eleget tehetek, amit elvállalok. A gyerekeket önállóságra neveltük. Ha például este el kell mennem valahová, elkészítik maguknak a vacsorát. A tanulásukkal se volt baj. Egy fiam érettségizett, egy autószerelőnek tanult ki, egy pedig mezőgazdasági technikumba jár. A nagyobbik lányom egészségügyi iskolát végez Losoncon, Zsuzsika pedig az alapiskola negyedik osztályába jár. Szombaton, vasárnap az egész család segít. A kát nagyobbik fiam közül az egyik párttag, a másik íag- jelölt. Férjem a helyi nemzeti bizottság elnöke, s ő is számos tisztséget tölt be. Bizony megtörtént, hogy a férjem a járási tanácskozásról tunk. Kürtösön is felléptünk már. Több alkalommal szerepelt a kórus a helyi citerazene- karral, melynek Málik József a vezetője. — Nemcsak a férjem cite- rázik, hanem az egyik fiam is — mondja Málik Mária. — Zsuzsika pedig énekel. Az Ipolyságon megtartott Honti Napokon is fellépett — teszi hozzá, majd tréfálkozva megjegyzi: — A citerazenekar- nak jobban megy, mint nekünk, az énekkar tagjainak. Ök már a tévében is szerepeltek, mi pedig még csak a rádióban.
