Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-28 / 4. szám
A N DD Ma még nagyobb a kereslet, mint a kínálat Vysoőanyban, az Élelmiszercsomagoló Üzem épületében eredetileg seprűket gyártottak. De az üzem egykori tulajdonosa nem elégedett meg ennyivel. Fokozatosan különféle cipőkrémek, sósborszesz, sütőporok, ibolyaillatú vazelin és ki tudná megmondani, még milyen árufajták előállítására és csomagolására tért át. Borokat raktározott, kávét pörkölt. A kiskanállal, gyógyszertári mérlegen kimért, zacskóba töltött tea és fűszer is gondosan lepecsételve, egy-két dekánként került a piacra. A munkatermelékenység főleg a dolgozók ügyességétől, rátermettségétől függött. Igaz ugyan, hogy ez utóbbi követelmény ma is elengedhetetlen, a korszerű csomagológépek azonban sokat segítenek: csak úgy ontják magukból a kávét és teát, a mandulát, mogyorót és mazsolát tartalmazó zacskókat, hogy kartondobozokba rakva mielőbb megérkezzenek rendeltetési helyükre, a raktárakba, boltokba és háztartásokba. Az üzemi helyiségek Vysocany- ban ma inkább laboratóriumra emlékeztetnek. Mindenütt feltűnő a rend, a tisztaság. A fehérköpenyes asszonyok keze alatt ég a munka. Sehol egy szem lehullott kávé vagy tea, csupán az illatok árulják el, hogy hol járunk. — Prágán kívül a közép-csehországi, valamint az észak- és kelet- csehországi kerület egy részét látjuk el csomagolt áruval — mondja Jifí Cermák igazgató. A kávé pörkölése, válogatása, őrlése és csomagolása nagy munka. Havonta 380—400 tonnát dolgoznak itt fel belőle. A karácsonyt megelőző hónapokban pedig ez a mennyiség az 500 tonnát is eléri. Ehhez járul a csomagolásra váró többi termék: a tea, a rizs, a fűszer és a többi árufajta, amelyből havonta mintegy 50 tonna hagyja el az üzemet. A 250 dolgozónak — valamenynyien a szocialista munkabrigádok tagjai — van mit tennie tehát, hogy becsülettel helytálljon, mégis kérdés, hogy bár két műszakban dolgoztak, megbirkóztak volna-e az ünnepek előtti csúcsforgalomban feladataikkal, a túlórázás, illetve a szombati és vasárnapi műszakokban is részt vevő több mint 30 nyugdíjas segítsége nélkül. Igyekezetüknek megfelelő a keresetük is. Az igazgató szavai szerint azonban téved, aki azt hiszi, hogy a prémiumok szempontjából csupán az elvégzett munka mennyiségére, illetve a normák túlteljesítésével vannak tekintettel. A jó munkaszervezés és a géppark fokozatos korszerűsítése a minőség javítását is lehetővé teszi — mondja. De a prémiumokra a múlt év utolsó negyede óta üzemeltetett BTH-32 típusú, öt dolgozó munkáját megtakarító kávécsomagológép és az új kávéőrlő berendezés is befolyást gyakorol, amelynek jóvoltából megkétszereződött az előző berendezés teljesítménye. A minőséget rendszeresen ellenőrzik a kávéból, teából stb. vett minták alapján. Ennek köszönhető, hogy 20 százalékkal csökkent a reklamáció, ami pedig cseppet sem lebecsülendő eredmény, ha meggondoljuk, hogy a múlt évben feldolgozott 470 ezer tonnára becsült kávéból mindössze 41 kg — tehát az egész mennyiség 8 ezreléke — pörkölését vagy súlyát kifogásolták a fogyasztók. Ám ezt a kitűnő eredményt mindenki természetesnek tartja itt. Aki ugyanis a tapasztalt Zdenék Sedlácek munkáját kíséri figyelemmel, az meggyőződhet róla, hogy a kávé pörkölése művészet, amelyre nincs recept ugyan, de érteni kell hozzá. Külön érzékre van szüksége az embernek ahhoz, hogy eltalálja a színét és az illatát, mert ha csak egy pillanattal tovább pörköli a babszemeket a kelleténél, elégeti, élvezhetetlenné teszi valamennyiünk kedvelt italát. Külön lapra tartozik a tasakos tea, amelynek hiánya a piacon érzékenyen érinti a fogyasztót. Nem csoda, hogy gyorsan megszoktuk ezt az időnket és munkánkat megtakarító higiénikus és korszerű csomagolási módot. Noha az adagolt teából a múlt évben az egész országban 1700 tonnát hoztak forgalomba, nem sikerült kielégíteni a keresletet. A cél tehát az, hogy a forgalomba hozott tea mennyiségének 70 százalékát csomagoljuk tasakokba, amit azonban csak a géppark további bővítése tesz majd lehetővé. Az első teaadagoló gépek a hatvanas évek elején jelentek meg a csomagoló üzemekben. A dolgozók mosolyogva emlékeznek vissza kezdetleges berendezésükre, amelyet másodpercenként alig 15 adag hagyott el. Legnagyobb teljesítményű gépükkel ma ugyanazon idő alatt 1350 tasak teát csomagolnak és remélik, hogy ezt a mennyiséget rövidesen növelhetik. Az utóbbi években a csomagolási technika is lényegesen változott. — Papírral kezdtük, celofánnal folytattuk — mondják a dolgozók. A korszerű anyagok és az új technika az áru tartósságára is hatással van, s ezért a jótállási idő is lényegesen meghosszabbodott. A vysocanyi üzem húsz esztendővel ezelőtt kezdte meg tevékenységét. Kezdetben a dolgozók kézzel csomagolták az árut. A gyógyszertári mérlegnek, a kanalaknak és a kis lapátoknak ma már hírük sincs. Eltűntek az ecsetek és a ragasztószerek, sőt a sok nehéz zsák is a múlté már. A nők munkájának megkönnyítésére hozott rendeletek jóvoltából a dobozok súlya sem haladhatja meg a 15 kilót. Mindez a korszerű technika a dolgozók kezdeményezésével együtt lehetővé teszi, hogy a fogyasztók igényeinek megfelelően, fokozatosan minél több csomagolt áru legyen a piacon. KARDOS MARTA Pavel egy fejjel magasabb mint Slavomír. Ettől eltekintve számos közös vonásuk van. Mindketten Modrán születtek, a hivatásos katonai életpályát választották, és jó tanulók. Slavomír Slabofí hadnagy megkapta a példás hallgató jelvényt s nemcsak rangidős, hanem öt évvel korábban öltötte magára az egyenruhát is, mint iskolatársa, Pavel Omasta. Jábadnaov. — A kilencéves alapiskola elvégzése után a Banská Bystrica-i katonai gimnáziumban folytattam tanulmányaimat — mondja a hadnagy, az akadémia ötödéves hallgatója. — Az első napoktól jól éreztem ott magam. Ott ismerkedtem meg a judóval és megnyertem a kerületi ifjúsági bajnokságot. Kitüntetéssel tettem le az érettségi vizsgát. így kerültem Brnóba. Omasta alhadnagy, negyedéves hallgató, a Bratislava! Gépészeti Szakközépiskolában végzett. Szülei tudta nélkül jelentkezett a katonai akadémiára. Az első időben nehezteltek rá, de hamarosan rájöttek, hogy fiuk jól választott. Ma már büszkék, hogy öt gyermekük közül az egyik egyenruhát hord, és jövőre mérnökhadnagyként végez. A brnói Antonín Zápotocky Katonai Akadémián tanulnak —’ Számomra nehéz volt a beilleszkedés a katonai életbe — vallja az alhadnagy. — A katonás életmód, a rend, a fegyelem ... Egy fél évbe teilet, amíg megszoktam. Az első két év azért volt nehéz, mert ez alatt töltöttük le a tényleges katonai szolgálatot is. Laktanyai elhelyezésünk volt, kimenőt, eltávozást érdem szerint kaptunk. Ma már kényelmes internátusbán lakunk. Az akadémia területén megvan a lehetőség a sportolásra, a kulturális életre. Ennek ellenére Slabon hadnagy abbahagyta a versenyszerű sportolást. Nem kényelemből, hanem azért, mert minden idejét a tanulásnak akarta szentelni. Kiváló tanuló. Részt vett tudományos munkákban, volt SZISZ-íunkcionárius, tanulmányi csoportvezető és szakaszparancsnok-helyettes. S hogy mindenütt megállta a helyét, arról az is tanúskodik, hogy a múlt évben felvették párttagnak. — Az én tanulmányi eredményeim valamivel rosszabbak a Slavomirénál — mondja Omasta alhadnagy. — Ennek ellenére én is a jó tanulók közé tartozom. Nincs bennem meg az a szorgalom és kitartás, mint benne. S hogy el ne felejtsem megemlíteni, javasoltak tagjelöltnek, s ez szerintem elismerésnek számít. — Milyen előnyöket élveznek a jó tanulók? — A továbbszolgálói illetmény és a stippen- dium 650 korona — válaszolja Slabon hadnagy. — Mivel kitűnő tanuló vagyok, ehhez még 325 koronát kapok. Ez elég egyhavi zsebpénznek. Otthonról sohasem kérek pénzt. — Én itt-tott igen, — veszi át a szót az alhadnagy. — Sokat dohányzom és lányismerősömmel szórakozni is eljárunk. Ha az ember jól beosztja, akkor elég lehet, mivel kosztra és ruhára nem költünk semmit. Mindennapi életük eltér a polgári főiskolai hallgatók életétől. Kevesebb a szabad idejük, több a tanulás, és ha úgy hozza a sor, őrszolgálatba is menni kell. Általában havonta kétszer. — Nálunk nagy jelentősége van az önfegyelemnek és a szorgalomnak — tájékoztat a hadnagy. Ha ugyanis az iskola elvégzése után kikerülünk az egységhez, nekünk kell majd alig egykét évvel fiatalabbakat megtanítanunk a katonás rendre, a fegyelemre, a korszerű fegyverek kezelésére. Én mindig erre gondolok, és most is, amikor a diplomamunkámon dolgozom és államvizsgára készülök. Számos gimnáziumban megfordultak, hogy tájékoztassák a fiatalokat a katonai iskolák életéről, megnyerjék őket a katonai életpálya számára. Értékes tapasztalatokkal tértek haza. Sehol sem titkolták, hogy a katonai pálya nehéz, de emellett szép hivatás, és csak azok állják meg helyüket, akik kitartók — elvesznek azok, akik gyenge jelleműek, számításból mennek katonai főiskolára. —- Tudom, hoay ha elvégzem a főiskolát, távol kerülök szüleim lakhelyétől — szögezi le az alhadnagy. — Mivel ezzel már most számolok, nem érhet meglepetés. — Ott kell szolgálatot teljesíteni, ahol a néphadseregnek szüksége van rá — vág szavába a hadnagy. — Néhány éves csapattiszti beosztás után szeretném tanulmányaimat a Szovjetunióban folytatni. Remélem, sikerülni fog. Két fiatal azok közül, akik öregbíteni fogják az akadémia jó hírnevét, akik majd évek múlva is azt vallják, hogy a pályaválasztáskor jól döntöttek. NÉMETH JÁNOS 9 A háziasszonyok szívesen vásárolják a korszerűen csomagolt élelmiszereket (CSTK felvétele)
