Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-21 / 3. szám
l Egy híján huszonöt játékfilm vár bemutatásra a dolgozók filmfesztiválján; műfajok, témák és gyártó országok szerint is nagy választékot kínál a szemle műsora. Ilyen nagy kínálat mellett vajon van-e legalább néhány kiemelkedő mű, amely meghatározza a rendezvény arculatát? Feltétlenül, hiszen a legtöbb alkotás valamely nemzeti vagy nemzetközi filmfesztivál díjazottja s művészi szempontból értékes mű. Nézzük hát, milyen érdekesebb filmeket ígér a fesztivál. Kezdjük a „hazai pályával“. A Boldogság reggelig című cseh filmet ugyan még nem látválik eredetivé, stílusa pedig költőivé. A szovjet filmek közül bizonyára sikere lesz A Transzszibériai expressz- nek. Eldar Vrazbajev kazah rendező érdekes megoldás elé állítja a nézőt: ne csupán égj' kalandtörténet izgalmait élvezzük másfél órán át, hanem legyünk tanúi egy nem kevésbé izgalmas történelmi időszaknak is, amikor a húszas évek végén a fiatal szovjetország kereskedelmi egyezményeket köt az iparilag fejlett országokkal. A filmben egy japán nagyvállalkozó moszkvai kiküldetésének izgalmait, viszontagságait, a japán ügynökök mesterkedéseit követhetjük nyomon. A grúzok boldogságvárásáról szól Tengiz Abuladze költői filmje, A kívánság fája. Az alkotás hősei egy ■ század eleji grúz falucska furcsa-bolondos groteszk lakói, mindnyájan valami után vágyakoznak. Az alkotást átszövi a grúz filmekre jellemző sajátos légkör, költőiség. Nyikita Mihal- kov, a hetvenes évek szovjet filmművészetének élenjáró képviselője forgatta az Egyedül az idegenek között című filmet. Cselekménye a polgár- háború befejezése után játszódik és egy árulás gyanújába keveredő férfi történetét beszéli el a western műfaji kellékeinek felhasználásával. Elmékezetesen szép film a Magyarok, Fábri Zoltán műve, melyben a rendezőt ezúttal is az ember és a társadalom kölcsönös viszonya, az ember szabadsága és méltósága, az ember embersége s ezek veszedelmei, korlátái izgatták. A történet 1943—44-ben játszódik. Egy maroknyi magyar nincsRyszarda Hanin és Viliam Polónyi az Aranyidők című szlovák fii m főszerepében (M. Kordos felv.) Petuh a perifériáról, a bűnözők börtönviselt társadalmából nem jut tovább, színes, gazdag egyénisége a semmibe foszlik. Politikai krimi vagy inkább dráma Francesco Rosi filmje, a Kiváló holtMilyen fiiunkét 9 etw©11 téli sí Jelenet a Magyarokból; a képen Koncz Gábor és Pap £va hattuk, de Antonín Kachlík eddigi filmjei s a mostani alapjául szolgáló Vladimír Páráiregény fokozott érdeklődésre jogosít fel bennünket. Az alkotók a kispolgári ürességet, a felelősségérzet hiányát vették célba. Két fiatal, kiélezett határhelyzetbe kerülő egyén történetén keresztül olyan embereket ábrázolnak, akik csak önmagukkal törődnek, szinte reménytelen körforgásban ismétlődik sivár életformájuk. Tudván, hogy a vegyészmérnök író éles szemű megfigyelő, bízvást remélhetjük, hogy művének film- változata hatásos lesz. Sikerre tarthat számot Juraj Herz A szép és a szörnyeteg című munkája is. A klasszikus mese motívumaira épülő film a mesék örök igazságát példázza: a jóság, a szeretet mindig győzedelmeskedik az ármány, a gonoszság fölött. A kolibai stúdió az Aranyidőkkel képviselteti magát a fesztiválon. A film cselekménye egy szlovák hegyvidéki falu mikrokörnyezetében játszódik, 1944 őszén. Hőse egy béna karú fiatalember, aki megpróbálja átvészelni a nehéz időket, túlélni a háborút. A történetet két gyermek szemével láttatja Stefan Uher rendező. Alkotása eme egyéni látásmód révén télén paraszt elszegődik a fasiszta Németországba bérmunkásnak. Szív- szorítóan naiv, gyermeki tájékozatlansággal indulnak útnak, s bár már tombol a második világháború, ők még azt sem tudják pontosan, ki háborúzik ki ellen. Egy esztendőt dolgoznak idegenben egy német öregúr birtokán, hogy majd visszatérve, „valamire vergődjenek“ s talán abban a reményben is, hogy megmeneküljenek a katonáskodástól. Döbbenten fedezik fel napról napra, mi van a világban ... majd amikor hazatérnek, hármukat SAS-behívó várja... A film döbbenetes jelenetsorokban ábrázolja a nincstelenek kiszolgáltatottságát, a tudatlanság, a nyomor által gúzsba kötött sorsok tehetetlenségét, de azt sugallja: nem élhetünk közönyösen. Georgij Djulgerov az elvesztett emberi szépségről szól A zsebtolvaj című filmjében. A bolgár rendező olyan embert vitt vászonra, akiben minden adottság megvan ahhoz, hogy megvalósítsa önmagát, eredendő tehetsége ellenére azonban mégis mindig kihullik a lehetőségek rostáján. Saját morális kódexe szerint él, de ez sokban különbözik a társadalomban elfogadott erkölcsi normáktól. A csavargó testek. A titokzatos bűnös vagy bűn- szövetkezet az olasz igazságügy előkelő személyiségeit öli meg sorra. A rendőrtiszt, akit az ügy felderítésével bíznak meg ártatlanul elítéltek bosz- szújára gyanakszik. A személyes bosz- szú motívuma azonban csakhamar kétségessé válik. De hát akkor mi lehet az indok, kik állnak a gyilkosságok mögött? A nyomozótiszt, akárcsak a néző mindinkább politikai indítékokra kénytelen gondolni. A rendőrtiszt előtt egyre világosabb: a gyilkosságok egy magas körök által támogatott jobboldali puccs előkészítésével függnek össze. Két remek színésznő: Jane Fonda és Vanessa Redgrave játssza Fred Zinnemann sikerfilmjének főszerepét. A Lillian Heilman önéletrajzi regényéből készült Júlia két barátnő történetét követi nyomon, gyermekkoruktól egészen a második világháborúig, vagyis Júliának az antifasiszta küzdelmekben való részvételéig. A filmben Lili, az amerikai írónő regényén dolgozva emlékezik osztrák barátnőjére, akihez nemcsak gyermekkori szeretet, hanem önzetlen barátság, se- gótőkészség is fűzte. Halálodra magad maradsz — mondja Hans Fallada regénye, mert életedet s a belőled sarjadt életeket feláldozhatod olyasvalamiért, amivel egyetlen sejted sem ért egyet. Fallada a nácizmus veresége után rendőri jegyzőkönyvek felhasználásával írta meg a fasizmus elleni magányos ellenállást választó Quangel házaspár történetét. Azokról szól, akik ellene szegültek az önkénynek, s akik — mert semleges, közömbös környezetben éltek — lázadásukkal elbuktak. A regényből a nyugatnémet Alfred Vohrer rendezett fimet. A múlt század egyik legnagyobb tragikájáról, Sarah Bernhardt-ról szól Richard Fleischer filmje, A csodálatos Sarah. Az alkotás a rendkívül szugesztív játékú, s világviszonylatban is kiemelkedő művésznő életútját követi nyomon 1864-től, amikor első ízben lépett színpadra. A viharos életű, ám páratlan tehetségű színésznőt Glenda Jackson kelti életre. Luchino Visconti utolsó, két éve készült filmje, az Ártatlanok az irodal- milag és emberileg is vitatható értékű Gabrielo D’Annunzio-regény filmváltozata. A téma ugyanaz, mint a nagy olasz mester korábbi műveiben: a XIX. század feudális-nagypolgári világának felbomlása. A fesztivál műsortervét átlapozva a recenzens számára ezek a filmek bizonyultak a legvonzóbbaknak. Persze, a többi film is érdeklődésre tarthat számot, helyszűke miatt azonban nincs lehetőségünk arra, hogy mindegyikkel foglalkozzunk. Az említetteken kívül bemutatják még a jugoszláv filmgyártás egyik jeles alkotását, Az özvegy Karolinát, egy román szerelmi történetet, Kezedben a boldogság címmel, a Zsófia című lengyel kamaradrámát és egy kubai filmet, melynek címe Egy asszony, egy férfi, egy város. A nézők láthatják Az elhibázott robbantás (svéd), a Mi (norvég), a Maria Montiéi fantasztikus világa (argentin), a Már miért is lőnénk a tanítóra? (kanadai), a Könyörtelen párharc (francia), a Cananea (mexikói) és az In memóriám (spanyol) filmeket. TÖLGYESSY MARIA Jane Fonda a Júlia címszereplője 1979. I. 21. o N C/2 14
