Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-06-17 / 24. szám

TUDOMÁNY IÍijÍjlÍÍÍÍÍÍ:Í:ÍÍ:líí:IÍÍÍÍÍÍil:í:ÍÍÍÍÍÍIIÍÍjÍÍii!ll:íí::iÍ:ÍÍ:ÍÍÍÍIÍÍÍí:ílÍÍ:^ í TECHNIKA AZ INFORMÁCIÓS RENDSZEREK I. Új tudományág születése Korunk egyik legjellemzőbb tényezője valóságunk bonyolult­ságának már-már riasztó növe­kedése. A folyamat törvénysze­rű: minél több elemmel, egyed- del dolgozunk, annál több a köztük létező vagy lehetséges kapcsolatok, viszonyok száma. A valóság egyre több területén kell számolnunk a „kombinato­rikai robbanás“ problémáival. Egyre égetőbb feladattá válik így a komplex rendszerek irányítá­sa és a megnövekedett informá­ciómennyiség kezelése. A tárgy­kör problémáit a legkifejezőb­ben az információs rendszerek kulcsfogalommal foghatjuk ösz- sze. Az alábbiakban vázlatos át­tekintést nyújtunk az informá­ciós rendszerek múltjáról, jele­néről és távlatairól, s néhány összefüggést is megemlítünk. Rendszerelmélet és kibernetika Korunk tudományának e két legjelentősebb áramlata, más­más alapokból kiindulva, a har­mincas-negyvenes években ke­letkezett. A rendszerelmélet gyökerei alapjában véve a bio­lógiában vannak, a második vi­lágháború után azonban a tech­nikában és más tudományágak­ban is elterjedt. A harmincas évek végén és a negyvenes évek elején a Har­vard egyetem egy tudóscsoport­ja (Wiener, Vallort, Rosenb- lueth, később Pitts, Mc Culloch, Neumann, Morgenstern és má­sok) Bertalanffy biológiai rend­szerelméletével párhuzamosan szintén felfigyelt a gépek és az idegrendszer tevékenysége kö­zötti hasonlóságokra és más funkcionális analógiákra. Ter­mészetesen máshol is ráéreztek eirre (a szovjet Lazarev, a fran­cia Couffignal), de Wiener cso­portja volt a legkövetkezete­sebb. Wiener a háború alatt az automatikus tűzvezérlés problé­máján dolgozott, s az itt szer­zett gyakorlati tapasztalatok hatékony elméleti impulzust je­lentettek számára. Tulajdonkép­pen azt a feladatot kellett meg­oldania, hogy a légelhárítő ágyúk a korábbinál sokkal pon­tosabban kövessék a céltárgy, az egyre korszerűbb vadász- és bombázőgépek mozgását. A megoldást jelentő radar — szá­mítógép — ágyú rendszer aztán nagyon hasonlóan működött ahhoz, ahogyan az élőlények ol­danak meg hasonló feladatokat. Ez a visszacsatolásos szabá­lyozó kör a kibernetika tulaj­donképpeni alapelve, tehát a ki­bernetika lényegében a rend­szerekben lezajló szabályozás és vezérlés, valamint az ezzel kapcsolatos információáramlás tudománya. Olyan törvényeket, elveket fogalmaz meg, amelyek egyaránt érvényesek a szabá­lyozási, vezérlési és kommuni­kációs folyamatokra, függetle­nül attól, hogy azok természeti, gépi, biológiai vagy társadalmi rendszerben valósulnak meg. A kibernetika tehát mint a vezér­lés és szabályozás, tudománya nem általában minden fajta rendszert, hanem csak az irá­nyítási rendszereket tanulmá­nyozza. Számítógép és információ A számítógép korunk olyan új, korábbi vívmányokat integ­ráló szülötte, mint például a filmvetítés, a „mozi“. Am aho­gyan az utóbbinak sem egyetlen őse a fényképezőgéD, úgy a szá­mítógép „családfája“ sem vezet­hető vissza az ókori számoló- táblákra, vagy pedig Leibnitz és Pascal számítógépeire. A me­chanikus asztali számológépek (Thomas) és a lyukkártyás gé­pek (Hollerith) csak a modern számítógépek egyik részének, az aritmetikai egységnek lehet­nének némi megszorítással az ősei. Jelképesen szólva a számító­gépet egy olyan számológéppel rendelkező íródeákhoz hason­líthatnánk, aki képes önállóan elvégezni a rábízott feladato­kat. Az elektronikus számje­gyes (digitális) számítógép fő részei a következők: — a bemenőegység a prog­ram és az adatok befogadására, tehát az információ felvételére szolgál; — az emlékezőegység (me­mória) tárolja a programokat és az információkat; — az aritmetikai egység el­végzi a szükséges számolási és logikai műveleteket; — a gép egész működését a folytonos diszpécser-szolgálatot tartó vezérlőegység irányítja; — a kimenőegység az ered­ményedet, az információkat közli a külvilággal. A modern elektronikus számí­tógép szinte semmiben sem ha­sonlít őseihez. Két leglényege­sebb tulajdonsága (elektronikus és programozott) pedig olyan felhasználási területeket terem­tett, amelyekre korábban gon­dolni sem lehetett. A mai gépek már több tízmillió műveletet képesek elvégezni másodper­cenként, s a kezdeti nehézkes gépi kódolású programozás he­lyett is a természetes nyelvek­hez közelítő programnyelvek (ALGOL, COBOL, PASCAL) és a komplex feladatok elvégzésére alkalmas programrendszerek állnak a felhasználók rendelke­zésére. Fogalmak és elméletek Ha a kibernetika az informá­cióáramlás tudománya, ha a számítógép információkat dol­goz fel és közöl, akkor az in­formációnak kulcsfontosságú dolognak kell lennie. Ez így is van: az információ egyre hatá­rozottabban a modern tudo­mány egyik központi fogalmává válik. Annak ellenére, hogy el­méletileg még nincs egyértel­műen meghatározva, s nincs ki­alakítva az egységes és általá­nos információelmélet sem. Nagy általánosságban infor­máción hírt, üzenetet, értesítést, közleményt érthetünk. Ebből nyilvánvaló, hogy az informá­ciós problematika sem teljesen új dolog, hogy szorosan össze­függ az ember létével és a tár­sadalom fejlődésével. A kérdés újszerűén a távközlés, a kiber­netika, az információs rendsze­rek keletkezésével és fejlődésé­vel merült fel. A távközlésben (Shannon klasszikus informá­cióelméletében) elsősorban mint mennyiségi fogalom je­lentkezik (mint az átvitt jelek statisztikai-valószínűségi mér­téke). A mennyiségi információel­méletnek a technikán kívüli al­kalmazási kísérletei aztán rá­mutattak az információ fogal­mának sokkal szélesebb körű jelentésére és jelentőségére. A hagyományos felfogással ellen­tétben az anyaggal és az ener­giával egyenlő fontosságú és rangú fogalommá vált. Ebben a felfogásban az információ a rendszerek szervezettségét, bel­ső kapcsolati struktúráikat je­lenti. Az információ kezelésé­nek és felhasználásának három alapvető aspektusát különböz­tetjük meg: a szintaktikai vizs­gálódás a jelekre és a jelek közti formális viszonyokra össz­pontosít; a szemantika már nem csupán a formális szabályokat, hanem az információ jelentés­oldalát is vizsgálja, a pragma­tika pedig arra tesz kísérlete­ket, hogy az információ értéké­nek a problémáit tárja fel. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szemantikai és pragmatikai el­méletek most vannak csak ki­alakulóban (Carnap, Bar-Hillel, Vojsvillo és mások). MÉSZÁROS LASZLÚ Következik: II. Az agyagtáblák­kal kezdődött... A Cakovicei Ipari Automatizációs Művekben 1967-ben kezdték el a számítástechnikai berendezések gyártását. Az itt készített ADT 4300-as elektronikus irányítóközpontot ma már széles körben al­kalmazzák a Csehszlovák Tudományos Akadémia munkahelyein, a kutatóintézetekben, a kórházakban, a főiskolákon, az ipari üze­mekben és különböző más szervezeteknél. A (elvételen Miroslav Novotny mérnök az ADT 4300-as számítógép működését ellenőrzi (A CSTK felvétele) Csehszlovák berendezések a moszkvai számítástechnikai kiállításon Az 1979. június 14-től 15-ig tartó moszkvai nemzetközi szá­mítástechnikai kiállításon Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia, Kuba, a Szovjetunió és Csehszlovákia részvételével bemutatásra kerülnek azok az eredmények, ame­lyeket a KGST-országok az Elektronikus Számítógépek Egy­séges Rendszere, valamint a kis elektronikus számítógép­rendszerek tudományos-műszaki fejlesztésében értek el. A ki­állítók egyúttal a számítástechnika alkalmazási területeit is bemutatják a KGST-országok népgazdaságában. A kiállításra a KGST alapításának 30. évfordulója, valamint a Számítástechnikai Kormányközi Bizottság alapításának 10. évfordulója alkalmából kerül sor. A számítástechnikai beren­dezéseket és rendszereket ezúttal komplex gazdásági-matema­tikai modellek és módszerek keretében mutatják be, ahogy azo- ' kát a szocialista gazdaság optimális tervezésében és irányí­tásában, a szervezési és technológiai folyamatok irányításá­ban, a tudományos kutatásban, az orvostudományban, a szak­oktatásban és más területeken alkalmazzák. TERMELÉSI KONCENTRÁCIÓ A BERENDEZÉSEK GYÁRTÁSÁBAN A kiállításon bemutatásra kerülő csehszlovák berendezé­seket a Szövetségi Általános Gépipari Minisztérium vállalatai gyártották, kihasználva a KGST-országok közötti együttműkö­dés, a nemzetközi munkamegosztás és a szakosítás lehetősé­geit. A számítástechnikai berendezések gyors ütemben növekvő fejlesztése, gyártása és alkalmazása más progresszív gépipari szakágazatokhoz hasonlóan (pl. atomenergetikai berendezések gyártása) magasabb fokú termelési koncentrációt tett szük­ségessé, ezért 1979. január elsejével három korábbi tröszt, a prágai Műszeripari és Automatizációs Művek, a Tesla Praha, valamint a Zbrojovka Brno összevonásával létrehozták a prá­gai Automatizációs és Számítástechnikai Művek (Závody auto- matizacní a vypoőetní techniky Praha) termelési-gazdasági egységet, amelyhez jelenleg 14 vállalat tartozik. A Moszkvá­ban bemutatásra kerülő berendezéseket tehát a prágai Műszer­ipari és Automatizációs Művek tge. vállalatai gyártották, illetve egészítették ki komplex rendszerekké. Az említett termelési-gazdasági egység vállalatai, közöttük a Cakovicei Ipari Automatizációs Művek, a Banská Bystrica-i Számítástechnikai Művek, a Novy Bor-i Ipari Automatizációs Művek, az Aritma Praha, a Metra Blansko, a Dukla Presov Ipari Automatizációs Művek az egyes rendszerek és berende­zések fejlesztésében, tervezésében és realizálásában szorosan együttműködnek a Matematikai Gépek Prágai Kutatóintézeté­vel, a Zilinai Számítástechnikai Kutatóintézettel, valamint az Irodai Gépek (Kancelárske stroje) és a Datasystém kereske­delmi szervezetekkel. AUTOMATIZÁCIÓS RENDSZEREK Csehszlovákia a moszkvai kiállításon hat szinten mutat be automatizációs rendszereket, ezek a következők: — országos rendszerek, — ágazati és területi rendszerek, — termelésirányító rendszerek, — technológiai folyamatokat irányító rendszerek, — tudományos kutatásban alkalmazott rendszerek. Az országos rendszerek között két exponátum szerepel, az egyik az EC 1021-es és az EC 1030-as számítógépek alkalma zását szemlélteti a nemzeti bizottságok munkája, a lakossági szolgáltatások és a belkereskedelmi hálózat területén, a másik pedig részét képezi a KGST-országok egyik közös bemutató­jának, melyben a kis számítógépek alkalmazása szerepel az orvostudományban, például a diagnózisoknál és a megfelelő diéta megállapításánál. A vállalatirányítás automatizált rendszerei keretében be­mutatásra kerül a MARS típusrendszer, melynek alrendszereit már több mint száz csehszlovák szervezet alkalmazza az EC 1021-es és az EC 1030-as számítógépek segítségével. műszaki Újdonságok Csehszlovákia több saját fejlesztésű műszaki újdonságot is bemutat a moszkvai kiállításon. Ezek között szerepel az EC 1025-ös számítógép, amely az EC 1021-es után a második típus, amelyet a nemzetközi együttműködés, a számítógépek egységes rendszere keretében a Matematikai Gépek Prágai Kutatóinté­zete fejlesztett ki. Mindkét típus a kis és a közepes számítógépek között foglal helyet. Az EC 1025-ös gép központi irányító szá- molőberendezését többek között integrált áramkörök és több­rétegű nyomtatott kapcsolás alkalmazásával tökéletesítették, s az új típus koncepciós színvonalát is emelték a számolóbe­rendezés modulálhatóságának növelésével, s a lemezes tároló teljesítmények fokozásával. Ezeket az előnyöket Csehszlovákiában a DOS 3 EC művelet­rendszer kifejlesztésében is érvényesítették, amelyet az EC 1035-ös szovjet számítógépen sikeresen alkalmaztak. A Moszk­vában kiállításra kerülő EC 1025-ös számítógép periferikus tartozékainál új működési elvek is érvényesülnek. Úgyszintén figyelemre méltók az SM3 — 20-as és az SM4 — 20-as kis számítógép rendszerek, amelyek a kiállításon az ok­tatás, a tudományos kutatás és az orvostudomány területén mutatkoznak be. Az SM4 — 20-as számítógép nemzetközi vizs­gálataira novemberben kerül sor, alkotói azonban öt hónappal a tervezett határidő előtt elkészítették, hogy már a moszkvai bemutatón is szerepelhessen. Ez elsősorban a Zilinai Számí­tástechnikai Kutatóintézet és a Zbrojovka Brno vállalat közötti szoros együttműködésnek köszönhető. Az említett kis számítógép-rendszerek megőrizték felépíté­sük eredeti szovjet koncepcióját, félvezető és ferrites belső és külső tárolóik, továbbá a bemeneti és a kimeneti egységek, a billentyűzet, a gyorsnyomtató és a képernyő viszont olyan csehszlovák gyártmányok, amelyek más szovjet rendszerek tartozékaiként is jól felhasználhatók. Az SM4 — 20 kis számítógép-rendszer egyik alkalmazási területe a szakközépiskolai és főiskolai diákok dialógusszerű oktatása és vizsgáztatása. A Moszkvában bemutatásra kerülő további rendszerek közül megemlíthetjük még a térképészeti munkáknál alkalmazott rendszert az EC 7907 berendezés alapján, a szalagszerű gép­kocsigyártásban alkalmazott rendszert, amely a KA 10 — EC 8507 komplexum felhasználásával a minőség ellenőrzésére szolgál, továbbá a raktár- és anyaggazdálkodásban alkalma­zott rendszert, amelyet a csehszlovák szerzők lengyel s NDK- beli partnereikkel együttműködve fejlesztették ki. (makrai) 1979. VI. 17.

Next

/
Thumbnails
Contents