Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-06-10 / 23. szám
meinek bemutatását, az emberek és nemzetek közti megértés és a béke utáni vágy ábrázolását tűzték ki célul. Az utóbbi óvek prágai tévéfilmszemléi teljes mértékben megfeleltek a fenti célkitűzésnek, s bebizonyították, hogy a fesztivál jelszavában — A képér túmműsorok, művészeti és pedagógiai tárgyú filmek. A zenés alkotások közül két opera is szerepel. A benevezett 56 alkotás többsége az első csoportba tartozik. Viszont alig akad vígjáték. Visszatérő hiány ez — nemcsak a tévéfesztiválokon; a jó és színvonalas szói 7 Arany Prága nemzetközi televíziós fesztivál, amelyet néhány nap múlva tizen hatodik alkalommal rendeznek meg, az évek során nagy te kintélyt vívott ki magának a televíziósok világában. Tanú sítja ezt az is, hogy a prágai seregszemlére évről évre töob tévétársaság jelentkezik. A mostani jelentkezők száma az eddigi legmagasabb: 37 ország 41 tévétársasága jelentette be filmjeit az Arany Prága nagy- díjért és más díjakért folyó versenybe. A XVI. nemzetközi fesztiválon jelen 'asz szinte vatemannyi jelentős európai tévészervezet, s elküldte alkotásait számos latim-amerikai, ázsiai és afrikai tévétársaság is. A prágai fesztivál sajátossága — ha összehasonlítjuk hasonló külföldi filmszemlékkel — hogy olyan filmek peregnek a fesztivál közönsége előtt, amelyek a mai ember életének, gondjainak és öröA PRÁGAI NEMZETKÖZI TELEVÍZIÓS FESZTIVÁL ELŐTT nyő szolgál fa a megismerés és a nemzetek közti barátság eszméjét — kifejezett gondolatnak nagy a vonzó ereje. A fesztivál másik fő jellemző vonása a tematikai változatosság. Mindkét versenykategó- ntában, a tévéjátékok, tévéfii- mek, irodalmi és drámai művek csoportjában és a komoly zenei műveket, zenei műsorokat feldolgozó filmek kategóriájában az idén is lesznek lélektani és társadalmi kérdésekkel foglalkozó alkotások, ifjúsági, folklór- és dokumenrakoztató vígjáték már régóta a hiánycikkek közé tartozik. A csehszlovák tévéf.ilmalko- tást Martin Tapák Puszta udvar című filmje, a zenei csoportban pedig Eva-Maria Ber- gerová A hangok múzeuma és világa című alkotása képviseli a fesztiválon. A Magyar Televízió a Vámhatár című tévá- fiümet, valamint Leoncavallo Bajazzok című operájának tévéfeldolgozását nevezte be a versenybe. Mindkét versenycsoportban önálló héttagú nemzetközi zsűri dönt az Arany Prága födíj odaítéléséről, valamint a legjobb forgatókönyvért, rendezésért, operatőri teljesítményért, színészi alakításért, továbbá a legsikeresebb vígjátékért járó díj odaítéléséről az első csoportban. Díj várja a komoly zenei művek, hangversenyek legjobb tévéadaptációját, a legjobb zenei dokumentumfilmet, valamint a legjobb interpretációs teljesítményt. A Csehszlovák Televízió díjain kívül mindkét kategóriában 1—1 filmet díjaz az Intervízió zsűrije, ugyancsak kiosztják a sajtó, vaiamirat a csehszlovák tévénézők díját is. A fesztivál idején már hagyományosan megrendezik a szabad vitafórumot, amelynek tárgya ezúttal a tévé- és mozi- filmalkotás közti különbségek. A Csehszlovák Televízió a fesztivál ideje a'att több ver- senyfilimet műsorra tűz, úgyhogy a prágai reprezentációs háziban folyó tévémaratonnak részese lehet a hazai tévénézők többmilliós tábora is. A legjobb filmeket a Csehszlovák Televízió megvásárolja. A XVI. prágai nemzetközi televíziós fesztivál ünnepélyes megnyitásának színhelye az óvárosháza Brozik-terme lesz, a záróünnepséget és a díjkiosztást a Tyl Színházba tervezik. SOMOGYI MÁTYÁS zékenységét, a humoros képzelet és az abszurditások találkozását s azt, hogy „új és eredeti módon mutatja be az utca emberét", egy-egy részletében „túlságosan irreálisának mondja a tehetséges fiatal rendező filmjét. A „szakbarbár“ rádiós-televíziós krónikás személyes megjegyzése: neki legjobban a holland versenyfilm tetszett, melyben a kamera mondja el saját élettörténetét, filmtől a televízióig, ötletesen felvillantva a kultúra és a világ történelmének számos érdekes-izgalmas pillanatát. Másfelől az a fegyverkereskedelmet leleplező spanyol film, mely a társadalmi szatíra felé tágítja a szórakoztatás határait. Mi volt még? Több musical, mint rock, kevesebb play back, mint „élő“, több felnőtt előadó, mint tinédzser, 25 éves Euróvízió-gála- est (még mindig a Kessler nővérek a legvonzóbbak...), sok azonos „divatos“ ötlet (pl, a felfújható nő-bábu legalább négy filmen...) És mi nem volt? A fajüldöző Dél-afrikai Unió televíziójának nem volt versenyfilmje, mert azt a svédek és angolok javaslatára csak versenyen kívül mutathatták be. (Lévai Béla — rtvf Kameraközeiben ötévi kísérletezés után már nyolc japán televíziós társaság rendszeresen, naponta kétszer sugároz ún. multiplex híreket, amelyeket a hallgató választásá szerint japánul vagy angolul hallgathat, ugyanígy a külföldi filmek is eredeti hangjukon, vagy japán szikronban hallgathatók. Két hangfal segítségével lehetővé válik a műsor sztereo vétele is. A színes televízió általánossá válásá val a gyárak ettől az új rendszertől remélik az üzlet fellendülését, hiszen ehhez vagy új készüléket, vagy legalábbis adaptert kell venni. A következő lépés az lesz, hogy bizonyos műsorok szövege feliratban is megielenik a képernyőn. Az Olasz Televízió háromdimenziós adásokkal kísérletezik, melyek különleges, kétszínű (piros és türkizkék) szemüvegek segítségével színes készülékeken nézhetők. _Az első kísérlet februárban zajlott, amikor a Micsoda véletlen című műsor 8 percét plasztikus változatban is elkészítették. A kísérletek sikerét illetően a közönség fog majd dönteni. Egyébként a plasztikus filmmel kapcsolatos kísérletek már évtizedekre nyúlnak vissza, ilyeneket számos országban folytattak, de azután abbahagyták a gazdaságosabb panorámamozivászon megjelenésével. Olyan technikai problémák maradtak megoldatlanok, hogy pl. nem lehetett sorozatfelvételeket és panoráma-felvételeket egyidejűleg készíteni több felvevőgép egyidejű használata miatt, és csak azoknak lehetett jő háromdimenziós nézést biztosítani, akik egy terem közepén foglaltak helyet. Az első kérdés megoldódott a hordozható tévékamera használatával, a második pedig azzal, hogy a tévénéző úgy helyezkedhet el a képernyő előtt, hogy a szemüveg segítségével a lehető legjobban lásson három dimenzióban. ... A krónikás életében először vesz részt kifejezetten szórakoztató műsor fesztiválon a televíziós szórakoztató művészet (vagy ipar?, esetleg schow-business? j évenkénti montreux-i seregszemléjén. Először találkozik hát ilyen töményen egy sokarcú, sokműfajú ágazat világtermésével (31 ország filmjeivel) — ami persze sok örömmel, másfelől sok csalódással, de mindenképp sok tanulsággal jár. Ez utóbbiak közül mindjárt az első: általában azok az alkotások értek el sikert, amelyek mondani is akartak valamit s nemcsak mutatni. A látott filmek zöme arra is példa, hogy a szórakoztató műsorok és filmek sikeréért a legjobb erők, az egyes országok művészeti életének legkiválóbbjai (amellett — nyilván — ötletemberek tucatjai) fognak össze. Egy harmadik tanulság: rendkívül széles skálájú ez a nagy közönségigényt kielégítő, ám formája- terjedelme szerint ún. „kis- film“-műsor. A nemzetközi zsűri az „Arany Rózsát“ (és a mellé járó 10 000 svájci frankot) a kanadaiak produkciójának ítélte. Egy Rich Little nevű színész (tán inkább utánzóművész) Dickens Karácsonyi énekét elevenítette meg, mégpedig úgy, hogy valamennyi figuráját ő játszotta el, híres régi és mai filmszínészek modorában — kitűnően, ám nem angol nyelvterület számára jóval kevésbé élvezhetőén, hisz szinkronizál- hatatlanul. Az „Ezüst Rózsa“ A nagy rivalda című, nagyvonalúan rendezett s kiállított olasz schow- műsoré, mely amellett némi filozofikus mondanivaló (a régi meséket új módon kell elmesélni...) érdekében ötletesen alkalmazza az elektronika adta mind tágulóbb lehetőségeket. A „Bronz Rózsát“ a prágaiak nagyszerű, az ügyetlenséget és rögtönzöttséget zseniális technikával és ellenállhatatlan humorral bemutató „anti- balett“-je kapta. A legvidámabb filmnek járó különdíjat nyert film, a Norvégia — az óriások hazája című norvég alkotás ötletzuhatagáért és friss-szellemű öniróniájáért elnyerte a sajtózsüri díját is. A két zsűri külön elismerésben részesítette A bécsi hétvége című, időszerű társadalomkritikát tartalmazó, nagyon vidám osztrák versenyfilmet, némi meglepetésre az egyórányi diszkózenén, ill. táncon kívül mást sem tartalmazó mexikói filmet és a svédek Fata Morgana című szuper-látványos, a tévétechnika új útjait is kutató produkcióját. A magyar versenyfilm, Molnár György Plakátragasztója erőtlennek bizonyult ebben a harsányabb, átütőbb elemekkel élő mezőnyben. Bár a fesztiválújság értékelte a film „érÁLMODOZÓ NŐK... HERNÁDI JUDIT SZEREPEIRŐL Eszter. Érettségi után dolgozni ment. mert a biológián kívül semmi sem érdekelté. Hétközben fehérneműt árult, vasárnap délig aludt; aztán mozi, tánc, néhány link srác, találkozás Miklóssal — és mindent úgy akar, ahogy ő. Otthagyják a nagyvárosi forgatagot, hogy halaik, fák, madarak, kövek társaságában egyedül élhessenek egy kihalt vidéken, ahol csak akkor látni egy-két alakot, ha a szőlővel piszmognak. Amikor igent mondott az ördöghegyi visszavonultságra, még boldog volt. Akkor még nem tudta, mit akar. Almássy Denise. Bronzvörös kontyos, elegáns fiatal nő, nagy karimájú fekete kalapban, nyári ruhában. Gróf Tisza István unokahúga — s a jelek szerint utolsó szerelme. Kati. Anyja egy szanálásra ítélt ócska bérház házmestere, de ő nyugodt, kiegyensúlyozott életre vágyik. Olyan valakihez akar felségül menni, aki biztosítani tudná számára ezt az életformát. Például egy ismert költő. Vagy egy befutott festő. Szakonyi Károly, Hubay Miklós és Csurka István főhőseinek életrekeltője: Hernádi Judit. Emlékezetes szerepek, hiteles színészi alakítások fűződnek a nevéhez. — A Jó estét nyár, jó estét szerelem fodrászlánya királyról és meseautóról álmodik, az Erőd Clotildja pedig korbáccsal jár-kel az emberek között. Homlokegyenest eltérő szerepek. — Bevallom, a kemény, energikus figurák teljesen távol állnak az egyéniségemtől. A szerepeket viszont nem szokás visszaadni. Még akkor sem, ha kezdetben ellenállással fogadjuk őket. — A képernyőn legutóbb a Küszöbök Egérkéjét alakította. Készült e azóta újabb tévéfilmje? — Gábor Pál Háromszoros halállal című alkotásában kaptam egy szép szerepet. A film cselekménye az őszirózsás forradalom idején játszódik, s a nő, akit alakítok, koronatanúja volt Tisza István meggyilkolásának. G. SZABÓ LÁSZLÓ 1979. VI. 10. Rienzi Mária, a nagyváradi orfeum csillaga, azaz HERNÁDI JUDIT a Ki látott engem? című filmben (Markovics Ferenc felvétele) ÚJ SZÓ Részlet a díjnyertes csehszlovák balettfilmből MO NIHEUX-1 FESmVAIML
