Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-06-10 / 23. szám

HU AZ AKARAT KKSSECEKKH PÁROL „A Galántai Járási Ipari Válla­lat fennállásának 30. évfordulóján megkapta a Kiváló munkáért ál­lami kitüntetést.“ (Újsághír) Az induláskor a járási szervek ket­tős Cél elérését szorgalmazták: meg­teremteni a helyi ipart, a szolgáltatá­sokat, s ezzel elősegíteni a teljes fog­lalkoztatottság elérését. Több mint másfél évtized telt el az Indulástól, amikor végre az átszervezések és át­csoportosítások nyomán létrejött a já­rási ipari vállalat. S lényegében ek­kor alakultak ki reális feltételek a kettős cél eléréséhez. 1954-ben 268, 1961-ben 375 dolgozót foglalkoztattak. A hatvanas évek közepén jutottak be a konszolidált kis üzemek csoport­jába. Ferdinand Hupka igazgató 1964 óta áll a vállalat élén. Az ő nevéhez fűződik a vállalaton belüli irányítás rendszerének kidolgozása és bevezeté­se. 1966-ban 226 járási vállalat verse­nyében szerezték meg az első helyet, s megkapták a kormány és a Szak- szervezetek Központi Tanácsának ván- dorzászla'ját. Az említett évet a terve­zett 1,8 millió korona helyett 3,7 mil­lió korona jövedelemmel zárták. (Ek­kor már 630-an dolgoztak a vállalat­ban, ebből 180 nő. Ugyanebben az évben a brnói vásá­ron néhány külkereskedő felfigyelt reprezentatív igazgatói irodabútorukra. Azt mondták, aki ilyet tud készíteni, az sok másra is képes. Így kezdtek kapcsolatokat építeni néhány külke­reskedelmi vállalattal. Szükségük volt devizarészesedésre, ebből vásárolták az új gépeket. Kölcsönt vettek fel beru­házásra, termelési csarnokokat építet­tek, gépi berendezéseket vásároltak, módosították a termékszerkezetet. A vállalat ma négy — vas-, fa-, bőr­árú és rádió-tévé — termelőrészlegre tagozódik. Négy helyen üzemel a já­rásban szolgáltató részlegük. A 30. év­fordulón nyugodt lelkiismerettel álla­pították meg: a vállalat teljesítette kettős f eladatát. Létszámát tekintve a város második legnagyobb üzeme, a szolgáltatásaival elégedett a lakos­ság. MEG KELL SZEREZNI Idén az exporttervük 44 millió koro­na, a belföldi piacra 23 millió korona értékű árut szállítanak. A lakossági szolgáltatásokért 15,7 millió korona bevételt irányoz elő a terv. fia a vál­lalat 135 millió koronás teljesítmény- tervét említjük, akkor arról is szólni kell, hogy a szükséges nyersanyagnak mindössze 40 százalékát kapják meg az állami alapokból. A többit ott szer­zik meg, ahol tudják. — Ismertek a szállítói-megrendelői kapcsolatok lazaságából eredő gondok — mondja Karsai Tibor kereskedelmi igazgatóhelyettes. — A gazdasági ve­zetésnek elő kell teremtenie a terme­léshez szükséges nyersanyagot és al­katrészt. Kisebb-nagyobb zökkenőkkel ez még mindig sikerült. 28 éve dolgo­zom a vállalatnál. Nálunk mindig nagy szerepet játszott, hogy mibe ke­rül az áru és milyen a minősége? Si­került szerencsésen kiválasztani, hogy mit érdemes termelni, és a minőségre sem lehet panaszuk a megrendelők­nek. Lényegében ezzel szereztünk ne­vet a vállalatnak. Eredményeiknek köszönhetik, hogy ezt a kis vállalatot a KGST Általános Gépipari Bizottsága besorolta a sza­kosított vállalatok közé. Karsai elv- társ részt vesz a bizottság ülésein, s termelési tervüket az igényeknek megfelelően módosítják. Korszerű iro­dabútoraik és egyéb termékeik a DRE- VOUNIA és PRAGO EXPORT külkeres­kedelmi vállalatok révén jutnak el a KGST-országokba és a nyugati piacra. Tavaly 37 millió korona értékű exportjukból 2,3 milliö devizakorona értékű terméket szállítottak nyugati országokba. Gyors ütemben szeretnék növelni az exportot. Ennek egyetlen útja a gép­park korszerűsítése, egy újabb terme­lési csarnok építése. Az igazgató asz­talán ott fekszik egy beruházási javas­lat, 72 millió koronára van szükségük. Az állami bank előnyösen folyósít kölcsönt azoknak a vállalatoknak, amelyek garantálják az export lénye­ges növelését vagy lényegesen csök­kentik az importált nyersanyag fel­használását. Ez a kis vállalat a dol­lárt és a rubelt is lényegesen olcsób­ban szerzi meg termékeivel, mint a hasonló árut termelő nagyüzemek. To­vábbi előnyük, hogy termékeik piaca hosszú távon biztosítva van. Mindezek a tények kedvezően hatnak majd be­ruházási kérelmük elbírálásakor. A 104-ES RÉSZLEGEN Azt mondják, a fémbútorgyártó rész­leg valódi üzem, két műszakban fo­lyik a munka. Ez mindenkinek ter­mészetes. Azt is megszokták, hogy nem teljes a létszám. Most 11-en hiá­nyoznak. — „A lányok férjhez men­nek, aztán jön a gyerek. Üzemünkből átlag 80-an vannak szülési szabadsá­gon. De a tervet teljesíteni kell“ — mondja Tímár Sándor részlegvezető. A három termelési csarnokban most 201 dolgozónak kell elvégeznie a tel­jes létszámra tervezett feladatokat. El is végzik, méghozzá jó eredménnyel. Kilenc szocialista munkabrigád dolgo­zik a részlegen. A párttagokkal együtt ők jelentik azt a szilárd alapot, amely­re mindig lehet építem. Az előkészítőben acéllemezekből szabják és formálják a fém bútorré­szeket, majd a szerelőműhelyben he- gesztik, köszörülik, csiszolják tovább őket. Erős a zaj, alig értjük egymás szavát. A fémbútorok fiókjai apró ke­rekeken csúsznak helyükre. Ezeket a pici kerekeket préseli a „vonalba“ Molnár Mária. Pontosságot, nagy fi­gyelmet igénylő munkát végez. Far­kas Éva már hat éve csiszoló. Valami­kor a nők nehéz, nyolckilós csiszoló Mészáros Adolf: Taksonyból járok be már 25 éve motorkerékpárral koronggal dolgoztak, alaposan meg­húzta a karjukat. A mostaniak már könnyűk, jobb velük dolgozni. Nevetve mondják „azért van egy hibájuk, nem önmagáktól dolgoznak“. Sugár Edit hegesztő Molnár Barba­rával dolgozik együtt. „A szaratovi ta­pasztalatok szerint vállaljuk a felelős­séget azért, amit elkészítünk. Mi, az »e« betűvel jelöljük a munkánkat.“ Az üzemben már 240-en kapcsolódtak be a mozgalomba. Kérdezgetem az embe­reket: milyen változást jelent ez a módszer? Íme, néhány jellemző vá­lasz: magam mondhatok véleményt a munkámról... megnézhetik, én csinál­tam ... csak gondolkodva szabad dol­gozni. A vezetők pontosabban fogal­maznak, a legfőbb érvük: javult a mi­nőség. A 104-es részlegen egy dolgozóra eső munkatermelékenység 100 000 ko­ronával nagyobb, mint a vállalati át­lag. Az itt dolgozóknak 70 százaléka nő. Ennek a részlegnek a munkája döntően befolyásolja a vállalat export­feladatainak teljesítését. A részleg- vezető szerint „csak jó terméket ér­demes gyártani, ezt nálunk mindenki tudja. Ezt nemcsak mondom, ezt biz- tonyítja az áru, amely a részlegről a csomagolóba kerül.“ Valaki azt mondta, a csomagolóban szabad beszélni, de megállni nem. Sárkány Augusztin mester, vélemé­nyemet hallva, mosolyog. „Mondani mindent lehet, de itt naponta be kell csomagolni 320 000 korona értékű árut. Havonta 6,5 millió korona érté­kű áru megy ki innen a kapun.“ Az útra kész áru: fémszekrények, műsza­ki rajzok, valamint elektronikus szá­mológépek szalagjainak tárolására, forgószékek, kombinált rajzasztalok. Ezeket a termékeket szovjet, magyar, lengyel, dán, belga és osztrák meg­rendelőknek szállítják. LENDÍTŐ ERŐ Azonos időszakban, sok járásban, hasonló körülmények között formálód­tak a helyi ipari üzemek. Fejlődésük mégsem azonos. Ha megnézzük, mit nyújtanak a lakosságnak, saját járá­suknak és a társadalomnak, mit és mennyiért termelnek — akkor még nyilvánvalóbbá válnak a különbségek. A galántaiak az élcsoportba tartoz­nak. Peter Való, az üzemi pártbizottság alelnöke, a diószegi (Sládkovicovo) szolgáltató részleg vezetője. 1950-től kíséri figyelemmel a fejlődést. „Ez nem a véletlen műve. Meghatározó szerepet játszott, hogy a pártszervezet alakulása óta lendítő és irányító erő. Amint nőtt a vállalat, úgy erősödtünk. Négy pártszervezetünknek ma már több mint 130 tagja van. Igyekszünk a legfontosabb kérdésekre összpontosí­tani. A pártbizottság képes reálisan elbírálni a gazdasági vezetők javasla­tait, s ezek megvalósítására megnyer­ni a dolgozókat. Ezt tartom én a leg­fontosabbnak.“ — Döntő jelentőségű a párttagok példamutatása, de nemcsak velük szá­molunk — mondja Orel Dezső, az üze­mi szakszervezeti bizottság elnöke. — A 29 szocialista munkabrigád, vala­mint a törzsgárdánk nagy erőt jelent. Vállalatunk dolgozóinak létszáma 962, ebből 458 nő. Közülük 102-en több mint húsz, 124-en pedig több mint 15 éve dolgoznak a vállalatban. Eredmé­nyeink titka? Megtanultuk: nem elég csupán akarni, ennek az akaratnak képességekkel kell párosulnia, hogy megszülessen a várt eredmény. TERMÉSZETES .. . Kevesen mondhatják el a vállalat­ban dolgozók közül: ott voltam az in­dulásnál. E kevesek közé tartozik Mé­száros Adolf. Jóformán mindenki is­meri. Csupán egy öttonnás emelőtar­goncája van a vállalatnak, s ő ezzel dolgozik. Könnyen rátaláltam az egyik raktár előtt. — Az indulás? Nyolc évig málnát meg szódavizet szállítottunk az egyet­len teherkocsinkon a falusi kocsmákba. Átéltem néhány átszervezést. Változott minden, a cég neve, az emberek... jól emlékszem azokra az időkre, amikora legmunkaigényesebb termékünk a ta­licska volt. Amikor a város szélén kijelölték a jövendő üzem területét, ők hozták ide az első kocsi kavicsot. „Ott, a raktár mögött süllyedtünk be a földbe. Csak másnap tudtuk kivontatni a teherko­csit. Akkor bizony még nehezen hit tűk, hogy itt valóban felépül egy üzem, betonozott udvarral.“ Több mint másfél évtizede ezen a betonozott udvaron emelgeti targoncá­jával az árut, meg az alapanyagot. Az­előtt a szállítók minden munkát kéz­zel végeztek. „Nagyon sokáig az volt a legfontosabb, hogy a szállítók erős emberek legyenek, bírjanak emelni. Ma már azon van a ~ hangsúly, hogy vi­gyázzunk az árura, a legnehezebb munkát a gépek végzik.“ Mészáros elvtárs azok közé tarto­zik, akik azt vallják: a személyes példamutatás a legeredményesebb agi­táció. Munkájáért többször részesült elismerésben, s megkapta A helyi ipar legjobb dolgozója kitüntetést is. Fő­ként az utóbbi 10—15 évben sók szom­batot és vasárnapot töltött el a vago­nok ürítésével és az áru berakásával. — Ha szólnak, akkor jövök. Tak­sonyból járok be már 25 éve motorke­rékpárral. S akkor megyek el, amikor befejeztem a munkát. Ez természetes. — Mindenkinek az? — Nézze, ha az emberek többsége nem úgy gondolkodna, mint én, akkor a mi hajdani kis cégünkből soha nem lett volna ilyen vállalat. CSETÖJÁNOS (A szerző felvételei) 1979. VI. 10. — g B> > o c o- 3 T3 «J Svg.® ss fi’ < S. re' DJ' qT ® a E. o & T3 O' ® ** «5 S« I 0 re> CB N jg £T ^ n re i CB 00' m f? *•« (5 w 0: 22. n 1 flj N O 00 " ‘C «» »+ — 3 2 QJ S O 00 ® -J gl&5 2 n.a­O CB' gg X- 2.8 * O: a 0) — N re =*.£ II ?N 5 W | re Cfl ^ CD' a Oí DJ 3 *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents