Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-05-27 / 21. szám
1979. y. 27. masam a mmm A szlovák nyelvoktatás korszerűsítése a magyar tanítási neylvű gimnáziumban A párt- és kormányhatározatok a szlovák nyelv tanításának korszerűsítését és hatékonyságának fokozását magyar tanítási nyelvű iskoláinkban rendkívül időszerű és lényeges feladatnak minősítik. E feladat rendszeres és céltudatos teljesítése kötelessége minden pedagógusnak és elméleti szákembernek, aki felelős a nyelvtanítás hatékonyságának fokozásáért. Kétségtelen, hogy a szlovák nyelv, oktatásának színvonala növekedést mutat. A tanulók jelentős hányada a középiskola befejezése után sikerrel folytatja tanulmányait a szlovák, illetve a cseh felsőoktatási intézményekben, a .növendékek rövid idő alatt alkalmazkodnak a szlovák környezethez, és jól érvényesülnek az élet bármely területén. Ennek ellenére a tanulók nyelvi felkészültsége minden iskolában nem értékelhető egyöntetűen pozitívan. Helyenként még bizonyos ellentmondást tapasztalhatunk a tantervi követelmények és az elért eredmények között. A Bratislava! Pedagógiai Kutatóintézet szakelőadói az Oktatási Minisztérium nemzetiségi osztályának munkatársaival együtt összeállították azokat az irányelveket, amelyek a szlovák nyelv tanításának intenzívebbé tételét szolgálják a magyar tanítási nyelvű iskolákban. Az 1973'-ban elfogadott és jóváhagyott irányelvek alapján a kutatóintézet nemzetiségi csoportja a feladatok egész sorát oldotta meg, elsősorban olyanokat, amelyek a tantárgy koncepciójára, a tantervkészítés és a tankönyvírás kérdéseire vonatkoznak. Az elmúlt években a nyelvtanítás színvonalának emelése során tanulmányoztuk tantárgyunk helyét és jelentőségét, célját és feladatait a gimnáziumi tantárgyak rendszerében. Az oktatás elméletének területén .meghatároztuk a tantárgy funkcióját a kommunista nevelés rendszerében és megjelöltük tartalmát. Ebben a munkánkban segítségünkre volt az egyes szocialista országok idegen nyelvi tan- terveink tanulmányozása és elemzése. A tantárgy jelenlegi didaktikai rendszerének kritikai analízise után, az előtanulmányok és a gyakorlati megfigyelések alapján összevetettük a tananyag didaktikai és tudományos rendszerezését. Az elméleti kérdések megoldása után összeállítottuk az új tantárgyjavaslatot, amely a korszerűsítési törekvéseik egyik, leglényegesebb tényezője. A tan terv meghatározza az oktatási folyamat célját, tartalmát és módszerét. A .szlovák .nyelv gimnáziumi oktatáséinak, hasonlóan az alapiskoláéhoz, hármas célja van: kommunikatív (gyakorlati), művelődési és nevelési célok, melyeik az oktatási .folyamatban komplex módon és dialektikus egységben valósulnak meg. Az új tanterv javaslat, az eddigitől eltérően, a célokat pontosabban, konkrétabban .határozza meg. Tömören kijelöli, im.i tartozik a gyakorlati művelődési és a .nevelési célok körébe. A .ta.nterv elsődlegesnek a gyakorlati célt tekinti, ez a feltétele ;a többi cél és feladat eredményes .megvalósításának, A szlovák nyelvoktatás új koncepciója, a többi idegen nyelvekéhez hasonlóan, a négy alapvető kommunikatív tevékenység fejlesztésére irányul (beszéd, hallás utáni megértés, írás, olvasás). Nyelvtanításunk célul tűzte ki, hogy a meghatározott elméleti ismeretek a gyakorlatot szolgálják. A magyar .középiskoláik tanulói aktív nyelvismeretének olyan szintet kell elérnie, hogy a végzettek különösebb nehézségek nélkül folytathassák tanulmányaikat, vagy érvényesülhessenek az élet bármely szakaszain. Fontos, hogy a beszéd elsajátítása mellett a nyelv segítségével pozitív viszonyt alakítsunk ki tanulóinkban a szlovák és a cseh nép kultúrája iránt, a pedagógusok felkeltsék a tanulókban a szlovák nyelv, a kultúra és a művészetek iránti érdeklődést, fejlesszék a .szocialista hazafiságot és internacionalizmust, a humanizmust és a szocialista erkölcsöt. A szlovák nyelv tanítása széles körű lehetőségeket kínál a nevelés területén is. A tanulók az új ismeretek elsajátítása során fejlesztik értelmi képességeiket, logikus gondolkodásukat és gazdagodik képzelet- uiláguk. Az említett célok és feladatok a tantárgy tantalmának didaktikus elrendezésében érvényesülnek. J elenleg, amint már említettük, a kutatóintézetben elkészült — a szakbizottság segítségével — az új gimnáziumi .kísérleti .tanterv, amely az alapiskolában megkezdett munkát folytatja és fejleszti tovább. Mind az iskolai, mind a gimnáziumi új taníerv- javaslaitot a korszerűségre való törekvés jellemzi; megegyeznek koncepciójukban, céljaikban, követelményrendszerükben, és .mindkét alapdokumentum elsődleges feladatként egyértelműen a beszédkészség kialakítását és fejlesztését jelöli meg. Miben látjuk a korszerűség elvét az új gimnáziumi tantervjavaslatban? A tananyag tartalmát két, viszonylag önálló terület alkotja: a nyelv és az irodalom. A nyelvtanításban az elsajátítandó lexikai és nyelvtani anyag mellett a ta.nterv a nyelvi jártasságok és készségek kialakítását .hangsúlyozza. A jártasságokat és készségeket a nyelvoktatás során különböző kommunikativ helyzetekben gyakoroljuk és tökéletesítjük. A nyelvi anyag magva .az egyes osztályokban • a lexikai anyag — a társalgás, amelyet a tanterv a kiválasztott' tárgykörökben közöl. A mindennapi élet tárgykörein kívül szerepelnek benne kulturális és társadalmi jellegű témák, sőt tudományos ismeretterjesztő témáik is a matematika és természettudományok körébők A szlovák nyelvű szakterminológia elsajátítása az illetékes szaktanár és a szak- tantárgy feladata, de a szlovák nyelv tananyagában levő Ilyen jellegű témák hozzájárulnak a szakmai szókincs bizonyos elemeinek elsajátításához, természetesen. a gimnáziumi tantárgyak terjedelmében. A gimnáziumi lexikai tárgykörök természetesen magasabb szintű, igényesebb kifejezőkészséget követelnek tanulóinktól. Annak ellenére, hogy a nyelvi anyag lényeges részét a beszédtanítás (társalgás) alkotja, nem nélkülözhetjük a nyelvtanit sem, amely a tantervben nyelvi gyakorlat n.éven szerepel. A jártasságok és készségek csak nyelvi anyag (lexikai, nyelvtani és fonetikai ismeretek) gyarapításával fejleszthetők a komplex nyelvi tevékenység keretében (a komplex célkitűzésnek megfelelően). A nyelvtani anyag kijelölésében, struktúrájában, a kontrasztív szemlélet alkalmazásában a kommunikatív oél. érvényesülésére törekedtünk. A nyelvtan tanítása során világszerte a gyakorisági és funkcionális szempontok érvényesülnek. v A gimnáziumi .nyelvtanítás az alapiskolai ismeretekre épül, ezeket helyenként bővíti, de inkább továbbfejleszti, rendszerezi. Nem törekedünk a nyelvtan kimerítő meghatározására, hanem a gyakorlati szükségleteknek megfelelően elsősorban az anyag minőségi elsajátítását, alapos begyakorlását, a jártasságok és készségek elmélyítését, igényesebb fejlesztését szorgalmazzuk. A gyakorlati szemponton kívül hangsúlyozzuk az anyanyelvitől eltérő nyelvi jelenségeket, amelyek a legnagyobb nehézséget okozzák tanulóinknak. A nyelvtan szoros kapcsolatban van a többi területtel, és gyakorlati ismerete nyelvtanításunkban nélkülözhetetlen. Az új .tanterv világosan megállapítja, hegy a nyelvtan tanítása .nem cél, hanem a nyelvi készségek és jártasságok kialakításának eszköze. A .nyelvtanítás súlypontja a gyakorlaton van. Az elméleti ismeretek elősegítik és megkönnyítik a nyelvi anyag tudatos és később automatizált elsajátítását. A nyelv marxista értelmezésének megfelelően a tanterv előtérbe helyezi a tanulók aktív nyelvi tevékenységét — a beszédet, az írást, és ezt mindeneké lót t alkotással kapcsolja össze, medeliek és algoritmusok alapján. A súlypont nem a jelenségek osztályozásán vagy megnevezésén van, hanem az alkotást, a szavak kapcsolatát más szavakkal, a mondatszerkesztést és a rövide.bb nyelvi egységek önálló alkotását szorgalmazzuk. A nyelvoktatás gyakorlati feladata szempontjából egyáltalán nem elegendő, ha a tanulók csak elméleti isme retekkel rendelkeznek, nagyszerűen ■ismerik a mondatokat, a mondatrészeiket, a mondatot elemezni tudjak, hanem fő célunk, hogy ismereteiket a gyakorlatban helyesen alkalmazzák, és gondolataikat önállóan, egyre pontosabban, szebben fejezzék ki. Az elkészült tantervek a gyakorlati oél szempontjából a meghatározott nyelvtani anyagot az eddiginél konkrétabban és részletesebb megfogalmazásban közük, és nagyobb hangsúlyt kapnak benne a mondattani .kérdések. Ez a módosítás már a tanterv felépítésében is kifejezésre jut azzal, hogy a nyelvtan .tanításában változik a két alapvető nyelvtani terület sorrendje, és a gimnázium első osztályában a mondattanból indulunk ki. A mondatot tekintjük a kommunikáció alapegységének, és erre épül a .többi nyelvtani tananyag a felsőbb osztályokban. A nyelvtani anyagot hárem osztály tananyagába sűrítjük össze. A IV. osztály tananyagában már nem szerepel új nyelvtani jelenség, hanem az átvett ismereteket a feltüntetett sorrendben összefoglaljuk, elmélyítjük és alkotó módon szintetizáljuk. A beszédroűvelés ápolása leginkább a stilisztikai készségek és szokások fejlesztésében nyilvánul meg. A fogalmazás során a tanulók fejlesztik és .tökéletesítik önálló kifejezőkészségüket rövid, a mindennapi életben fontos írás- és beszédművek szerkesztésével és kidolgozásával, például beszélgetéssel, különböző leírásokkal, jellemzéssel, magyarázattal, beszámolóval, hozzászólással, véleménynyilvánítással, előadással stb. A stilisztika területén még a gimnáziumi ta.nterv is nagy gondot fordít a rövid szóbeli megnyilvánulások gyakorlására (például köszönetnyilvánítás, tájékoztatáskérés és -nyújtás, gyűlés megnyitása és bezárása, felhívás, beleegyezés, elvesztett tárgyak bejelentése, a mindennapi életben gyakran előforduló párbeszédek stb). Az életszerű, színes beszéd- és írásgyakorlatok ugyanis aktivizálják a tanulókat. A gyakorlati cél értelmiében a tanterv a tantárgy két a tápterülete közül nagyobb óraszámot biztosít a nyelv tanításának. T anulóink már az alapiskola [elsőbb osztályaiban is kapnak ízelítőt a szlovák irodalomból életkoruknak megfelelő szemelvények olvasásává! és értékelésével. A gimnáziumi irodalomtanítás a szerzett ismereteket és olvasmányélményeket továbbfejleszti és bővíti. Az új tamterv- javaslat az irodalmi mű feldolgozását helyezi a tanítás központjába, hangsúlyozva annak esztétikai értékeit, valamiéit nyelvi kiaknázásának fontosságait, a tanulók szókincsfejlesztésének és stílusának csiszolása céljából. Az irodalmi témakörök csak azokra az alapvető ismeretekre szorítkoznak, amelyek lehetővé teszik a művek alaposabb megismerését, értelmezéséit. Az irodalioimitanításban a koncentráció elvét hangsúlyozzuk, elsősorban a magyar irodalommal, de más kapcsolódó itárgyak (világirodalom, történelem, éneik, zene, képzőművészet) tananyagával is. A szlovák irodalomtanítás felihasználja a tanulóik egyéb ismereteit, fontos, hogy alapozzon ezekre, és megtalálja a kapcsolatokat, ösz- szefüggéseket a magyar, szlovák, és cseh nemzet irodalmának, kultúrájának fejlődési korszakai között. Az irodainak koncentrációja javarészt a magyar irodalmi órákon történik, de a .nemzeteink és nemzetiségeiin.k irodalmi életének legfontosabb mozzanatait, amelyek az egyén általános műveltségét tükrözik, megismerik tanulóink a szlovák irodalom keretében is. A világirodalom jelentős alkotóival, valamint az irodalomelmélettel a tanulók ■a 'magyar irodalomórákon .ismerkednek mag. Az új kísérleti tanterv, az eddigitől eltérően, részletesen kifejti a feladat- és követelményrendszert. A követelményeket osztályonként csoportosítja az ismeretek, készségek és szokások terén eléírt eredmények és a tananyag részterületei szerint (társalgás, nyelvtan, fogalmazás, irodalom). A kísérleti tiahterv alapján most készülnek fokozatosan az új kísérleti tankönyv- szövegek és a tanári kézikönyvek. Az 1979/80-as iskolai évben három gimnázium I. osztályában kísérletet indítunk az: új tanterv és az új kísérleti tankönyv szerint, amely már szintén rendelkezésünkre áll. A pedagógiai kísérlet majd megmutatja a dokumentumok esetleges hiányait, eldönti végleges formájukat. Tennivaló a szlovák nyelvtanítás eredményességéért bőven akad mindnyájunk számára a jövőben is. Ebben az igényes munkában elsődleges szerepük gyakorló tanárainknak van, akik állandó önképzéssel, a szakirodalom tanulmányozásával, komoly hivatástudattal eredményesebbé és hatékonyabbá tehetik a szlovák nyelvoktatást. Az átszervezés sikerének biztosítéka elsősorban a jó pedagógus. TŰRÖK MATILD, a Bratislava! Pedagógiai Kutatóintézet munkatársa Szabó Gyula: Nemzedékek
