Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-05-27 / 21. szám

ÚJ szó Mit nyújt a PRIEMKO? A lakossági szolgáltatások változatossága, mértéke és fej­lesztése Komáromban nemcsak a járási szolgáltató vállalattól, hanem a Priemko ipari vállalattól is számon kérhető. Milyen mértékben, erre Adamek László gazdasági igazgatóhelyettestől kértünk választ. — Vállalatunk az ipari jellegű szolgáltatásokon kívül 12 féle fizetett szolgáltatással igyekszik kielégíteni a lakosság igényeit. A lakossági szolgáltatások szakaszán csupán mintegy 200 dolgozónk tevékenykedik. Mi végezzük a tv-, rádió-, mag­netofonkészülékek javítását, multiszerviz-szolgálatunk van. Javítjuk a tartós fogyasztási cikkeket, bútorasztalos, valamint lakatos üzemrészlegünk megrendelésre is dolgozik. Három cipőjavítőnk üzemel, továbbá szőrmejavítást is végzünk, s a javítások mennyiségétől függően új darabok készítését is vállaljuk. Van férfi és női mérték utáni szabóságunk, bőráru- és harisnyajavítónk, gáz- és központi fűtés szerelését is vé­gezzük. S van egy mintaboltunk, ahol minden gyártmányunk megtekinthető és megrendelhető. Az elmondottak számokban: 1979 első negyedére a vállalat szolgáltatási teljesítményterve 6 656 000 korona volt, s ezt 6 671000 koronára teljesítették. A lakosságtól eredő bevétel negyedévi tervének 103,7 százalékra tettek eleget. A NOSZF téren levő női fodrászat a város legforgalmasabb fudrásziizletei közé tartozik. Ez VASS HERMIN (felvételün­kön) 6 tagú, bronz fokozatú szocialista munkabrigádjának érdeme. A kollektíva tavalyi évi tervét már november 15-én teljesítette. Havonta átlag 35 000 korona forgalmat bonyo­lítanak le, tervüket rendszeresen túlteljesítik. Tavaly óta — a vendégek érdekeit figyelembe véve, s a várakozási idő lerövidítése érdekében — bevezették az előrendelést AZ ORSZÁG KAPUJA Komáromot bátran így is nevezhetjük, ugyanis n város központjától néhány lépésre van az egyik legforgalma­sabb határátkelő-helyünk. Ta­valy 989.240 személygépkocsi, 24 931 autdbusz — összesen 4 868191 személy lépte át az országhatárt, s ha a vasúti forgalmat is figyelembe vesz- sziik, csaknem 6,5 millió em­ber. A turistaforgalom foko­zódása gondok elé állítja a város vezetőit is. — Minden tőlünk telhetőt megteszünk, de lehetőségeink sok tekintetben korlátozottak — mondta Bóka Ferenc, a vnb helyi gazdálkodási osztá­lyának vezetője. — Szálláshe­lyet összesen 239 személy számára tudunk biztosítani (s az utazási irodák javarészt ezeket is előre lefoglalják a szervezett turistaforgalom szá­mára), s ezzel csak az érdek­lődők 3 százalékának tudunk eleget tenni. Az étkezési le­hetőségek már jobbak, egy­szerre 1485 személyt tudunk ellátni létesítményeinkben. Mivel lehetőségeink csak a távlati jövőben bővülnek, a turistáknak nyújtott szolgálta­tások minőségét igyekszünk javítani és megfelelő színvo­nalon tartani. 1979. V. 27. 9 FELKÉSZÜLTEK A NYÁRRA IS Három gépkocsi-szervize van jelenleg Komáromnak. Nem olyan sok, ha meggon­doljuk, hogy nemcsak a hely­beliek veszik őket igénybe, hanem sok esetben az óriási átmenő forgalom motorizált turistái is. Mi a Skoda-szer- vizt kerestük fel, amelynek Varga István immár egy év­tizede a vezetője. Javítást, mo­tortesztelést, garanciális el­lenőrzéseket, kézi mosást stb. végeznek itt. A havi teljesít­mény értéke csaknem 300 ezer korona. Évente hozzáve­tőleg 6200 gépkocsit vesz ke­zelésbe a 17 szerelő és egyéb szakmunkás. Munkájukra alig akad panasz. Annál több a reklamáció a még befutás alatt álló új gépkocsikra. A legnagyobb gond azonban — persze ez országosan így van — az alkatrész-ellátás bizto­sítása. Nem ritkán maga a „főnök“ indul beszerzőkörút- ra. Természetesen a megnö­vekvő nyári forgalomra is gondolnak. Májustól szeptem­berig szombatonként is nyitva tartanak 15 óráig, hétközna­pokon pedig 18 óráig. Bulla Imre Irta: FLÖRIÄN MARTA és GALY IVÁN Fotó: KOCSIS LÁSZLÓ KEVESEBB AZ ÜZEMI BALESET A Munkavédelmi Kutatóintézet eredményeit a gyakorlatban érvényesítik Tévedés lenne azt hinni, hogy a balesetek váratlanul érik az embert. Tapasztalatból tudjuk, hogy minden bal­esetnek van oka és az többnyire a hanyagságra, vagy mások mulasztására vezethető vissza. A baleset oka tehát megszüntethető, a veszély — megfelelő gondos­sággal — lényegesen csökkenthető, sőt meg is előzhető. Ez a biztonsági előírások célja. Az ellenőrzést, vagy felügyeletet gyakorló szervek a kockázat elhárítását s ezzel a dolgozók egészségének, életének védelmét, nem utolsósorban pedig a gazdasági károk megelőzé­sét tartva szem előtt, körültekintő intézkedésekkel igye­keznek megakadályozni az előírások megszegését. Egységes eljárás és értékelés Az e téren elért eredmények­ről és problémákról Dr. Václav Bartíkkal, a Cseh Munkavédelmi Hivatal igazgatójával és Ja- roslav Pecharral, a CSSZSZK Munkavédelmi Kutatóintézeté­nek igazgatójával beszélget­tünk. Államunk a párt szo­ciálpolitikai programjának meg­valósítása keretében rendkívüli figyelmet szentel a munkavé­delemnek. A munkavédelmi szervek minden egyes üzemi balesetet tüzetesen kivizsgál­nak, és indokolt esetben elma­rasztalják a balesetek előidé­zőit. Ennek a körültekintő gon­doskodásnak köszönhető, hogy míg 1969-ben a CSSZK-ban min­den 1000 dolgozóra 52, 1978-ban már csak 38 üzemi baleset ju­tott. A munkavédelem színvo­nala is lényegesen emelkedett. Erről tanúskodnak a minden év áprilisában megvalósított, egységes módszer alapján tör­ténő ellenőrzések eredményei is. Különösen nagy fontossá­got tulajdonítanak a szakembe­rek az egységes eljárásnak és a számítástechnika alkalmazá­sával az eredmények egységes értékelésének. Az így nyert adatok szerint a balesetet szen­vedett munkaképtelenek száma az 1969. évi helyzethez képest 1978-ban naponta kb. 5500-zal, az üzemi balesetek száma pedig évente 26 százalékkal csökkent. Kevesebb a halált okozó üzemi baleset is és az évente megta­karított — kétmillióra becsült — munkanap a termelés lénye­ges növelését eredményezi. Kétségtelen tehát, hogy az üzemi balesetek megelőzésére irányuló intézkedések beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. A még jobb eredmények — a tapasztalatok szerint — a mun­kavédelem színvonalának to­vábbi emelésével és a hivatá­sukra készülő fiatalok gondos nevelésével, oktatásával, vala­mint a tudomány és a techni­ka fejlődését figyelembe vevő előírásokkal lesznek elérhetők. A munkavédelem színvonalá­nak emelése azonban a tudo­mányos műszaki fejlesztés üte­métől, az életmódunkban be­következő változásoktól is függ. Mert míg az iparosítás kezde­tén a dolgozóknak csak a mű­szaki és a termelési feltételek­hez kellett alkalmazkodniuk, a legközelebbi években ezen a té­ren minőségi változások vár­hatók. A munkafeltételeknek, a környezetnek, a munkaszerve­zésnek és a munkafolyamatok­nak kell alkalmazkodniuk az ember természetéhez, fizikai és szellemi képességeihez. Jaroslav Pechar szerint azonban ennek ellenére sem állítható, hogy a különböző munkafolyamatokból eredő veszély teljesen megszű­nik. Az új technika érvényesí­tése ugyanis további kockázat­tal jár. Elhárítása a dolgozókat az eddiginél is körültekintőbb védekezésre készteti. A legfontosabb tehát a nyu­godt, biztonságos munkát lehe­tővé tevő feltételek megterem­tése, hogy mindenki zavartala­nul teljesíthesse kötelességeit. A szakemberek véleménye sze­rint ez a problémák megoldásá­hoz vezető út, amelyre a Szak- szervezetek Központi Tanácsá­nak legutóbbi, VI. plenáris ülé­se is felhívta a figyelmet. Ellenőrzés, felülvizsgálás A Munkavédelmi Kutatóinté­zet feladatkörébe tartozik a kí­sérleti és kutatómunkán kívül az elméleti tájékoztatások köz­zététele és a munkavédelmi szervek tevékenységének ellen­őrzése, illetve felülvizsgálása is. Az állami terv alapján ki­dolgozott műszaki rendszerek rendkívül igényes feladatokat tartalmazó fejlesztési terve sem hagyja figyelmen kívül a dol­gozók életének és egészségé­nek védelmét. Ennek az elvnek az alapján járulnak hozzá a kutatóintézet dolgozói — a munkahelyek, gépek, berende­zések konkrét útmutatások alapján történő korszerűsítésé­vel és tökéletesítésével — a munkabiztonság növeléséhez. A szakemberek elégedetten állapítják meg, hogy a tervezők, a szerkesztők és a termelésben dolgozók nagy része ma már sikeresen használja fel a ku­tatások eredményeit. Az épülő beruházások, a munkahelyek új­jáépítése, a korszerű gépek és a védőeszközök továbbfejlesz­tése az új módszerek alapján történik. A tudományos dolgo­zók feladataikat önállóan, vagy más intézetekkel, szervezetek­kel, üzemekkel együttműködve valósítják meg. Különösen nagy figyelmet szentelnek a védő­eszközök tökéletesítésének. Így például egyik feladatuk értel­mében — teljesítése éppen fo­lyamatban van — a váratlan gázömlés, vagy az ártalmas vegyi anyagok kiszivárgása, il- lanása, terjedése esetére szűrő- berendezéseket terveznek. Emellett a takarékosságra való tekintettel arra is gondolnak, hogy a berendezéseket lehető­leg a hazai nyersanyagokból és a már meglevő gépeken ál­lítsák elő. — Rövidesen sor kerül a kí­sérletek eredményeinek értéke­lésére, illetve a legkülönbözőbb színlelt üzemzavarok előidézé­sével a mintadarabok kiválasz­tására. A technológiai előírá­sok és a dokumentáció átadá­sát követően pedig semmi aka­dálya annak, hogy megkezdjék a termékek sorozatgyártását — mondja Pechar igazgató. A kutatások eredményei a gyakorlatban A számvezérlésű szerszámgé pék fejlesztésével és üzemel tetésével járó sokféle kockázat tanulmányozása alapján már kidolgozott, a munkavédelem szempontjából indokolt követel­ményeket tartalmazó irányelvek nagy segítséget jelentenek majd a gépek tervezőinek, szer­kesztőinek, csakúgy mint a fel­ügyeletet gyakorló szerveknek. Az elméleti ismereteknek a gyakorlatban való érvényesíté­sére a gottwaldovi Finomgép­ipari Üzemekben, a kurími TOS-ban, a Sezimovo Űstí-i Ko- vosvitben és több más kivá­lasztott gyárban folyó megfi­gyelések nyújtanak lehetőséget. Az üzemek a balesetek elem­zéséről és az ellenőrzött gépek működéséről naplót vezetnek. A cél ugyanis az, hogy az üzemzavarokat a gépek telje­sítménye, valamint a balese­tekre gyakorolt hatása alapján is értékeljék. A kutatóintézet tevékenysé­ge ezzel azonban nem ér véget. Dolgozóinak egy része a vál­lalatok, a termelési-gazdasági egységek és a reszortok külön­leges igényeinek a kielégítésén fáradozik. így például a plzeni Skoda Művek kívánságára a tervezett energetikai központ építésének megkezdése előtt felülvizsgálják és véleményt mondanak a tervrajzokról, hogy a központ megbízható üzemeltetése a munkavédelem szempontjából is megfeleljen a követelményeknek. Ugyanakkor az ellenőrző blokkberendezések tervezésében, valamint a 250 és 600 MW-os blokkok irányítási rendszerének továbbfejlesztésé­ben is részt vesznek és kezelé­sükre is betanítják a dolgozó­kat. Hasonlóképpen eredmé­nyes együttműködésük a CKD Tatra üzemmel, a villamosko­csik kabinjainak (ergonómiai szempontból történő) továbbfej­lesztése érdekében. A munkavédelem színvonalá­nak emelésére irányuló tudo­mányos-műszaki fejlesztés, a gépek és berendezések minősé gének fokozatos javítása is egyre nagyobb igényeket tá­maszt a kutatóintézet dolgo­zóival szemben. A még jobb eredmények elérését elképzel­hetetlennek tartják a szocia­lista országokkal, elsősorban a szovjet kutatóintézetekkel fo­lyó együttműködésük további elmélyítése nélkül. Ebben a te­kintetben nagy segítséget je­lent számukra a KGST-tagor- szágok kutatási programja, amelyben a közös normák ki­dolgozásával vagy a csehszlo­vák szakemberek álláspontjá­nak tolmácsolásával vesznek részt. — Az új technika érvényesí­tésével járó kockázat vagy ve­szély megelőzésére irányuló kö­vetelményeket, mint például a vibrálás és a zaj csökkentésé­re vagy megszüntetésére, a munkahelyek szellőztetésére, a hegesztőmunkáknál elengedhe­tetlen, fokozott biztonsági in­tézkedések foganatosítására irányuló problémákat — meg­állapodásunk alapján egy len­gyel kutatóintézettel együtt oldjuk meg. Hasonló megálla­podásra készülünk a magyar- országi, bulgáriai és az NDK- beli kutatóintézetekkel — tájé­koztat Jaroslav Pechar. A kutatóintézet nemzet­közi együttműködése és ta­pasztalatcseréje tehát lénye­gesen hozzájárul — a mun­kavédelem színvonalának emelésével — a biztonságos munkafeltételek megterem­téséhez. A szakemberek cél­ja azonban, hogy az üzemek dolgozói a kutatásuk ered­ményeit még gyorsabb ütemben érvényesítsék és honosítsák meg a gyakorlat­ban. Elsődleges követelmény ugyanis a még helyenként előforduló kockázat, illetve veszély csökkentése a gaz­dasági károk megelőzése érdekében. Ez életszínvona­lunk további emelkedésének egyik sarkalatos követelmé­nye. KARDOS MARTA Nemzetközi együttműködés

Next

/
Thumbnails
Contents