Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-05-27 / 21. szám
ÚJ szú Az A1 Harám mecset udvarán minden évben összegyűlnek a hivő muzulmánok, hogy tisztelegjenek a Kába, az „isten háza“ előtt. Míg a két világháború között átlag évente 70 000-ren zarándokoltak Mekkába, napjainkban a korszerű közlekedési eszközök világában a zarándokok száma meghaladja az egymilliót {Archív-felv.} 1979. V. 27. A zarándokút Mekka és Medina „szent helyeire'* az iszlám egyik alapvető előírása, amely a legősibb törzsi kultuszokra és arab hagyományokra vezethető vissza. A zarándok- iás, amely óriási nehézségek és megpróbáltatások elé állítja a muzulmánok többségét, napjainkban sokmilliós jövedelmek forrása s ezek a jövedelmek a kapitalista világ széfjeibe vándorolnak. Mekka az egész világ muzulmánjainak szent városa, egy kisebb völgy közepén épült fel, kiterjedt sivatag közepén. A muzulmán hagyományok szerint itt született Mohamed próféta. Az arabok Mekkát a városok anyjának nevezik. A zarándoklás idején minden évben egymilliónál több muzulmán érkezik a városba. Mekka 20 kilométeres körzetébe nem muzulmánoknak tilos a belépés. A tilalom nagyon szigorú és a zarándokokat a városba szállító sofőröknek és a repülőgépek személyzetének is muzulmánoknak kell lenniük. Szaúd-Arábia számára a minden évben megismétlődő zarándoklások jelentős devizabevételt jelentenek. Nagy jövedelmet jelent a helyi vallási vezetőknek is, a hordároknak, a közlekedési vállalatoknak, a kereskedőknek és kézműveseknek, akiknek ebben az időben lehetőségük nyílik arra, hogy óriási mennyiségű emléktárgyat és más árut adjanak el. A városi emberek egész élete gyakorlatilag a zarándokoktól származó jövedelemre van utalva. A város központjában a kiadó szobák és lakások bére nagyon magas és csak a gazdag zarándokok engedhetik meg maguknak az itteni szállást. A szegény hívők a sokkal szerényebb külvárosokban keresnek szállást, vagy egyszerűen a külváros szűk utcácskáin vernek sátrat. Az alábbi sorok szerzője maga is muzulmán, így nem vonatkozik rá a mekkai szigorú tilalom és szemtanúként írhatott a mekkai zarándokokról. ★ Sohasem felejtem el a bejrúti repülőteret, ahol Fejszál fiammal, egy egész éjszakát töltöttem, várva a dzsiddai járatot. Az emberek százai között tolongtunk, akik szintén a Szaúd-Arábiában levő muzulmán szent helyekre indultak, hogy leróják a maguk zarándokúját, a háddzs-1. Mi különösebb nehézségek nélkül tehettük meg ezt az utat, de a repülőgépre várakozók között ott volt az afrikai pásztor is, aki gyalog tette meg az út nagy részét, meg az indonéziai paraszt, aki feláldozta •minden megtakarított pénzét, hogy eljuthasson a tengeren keresztül a szent helyekre. Elsőiként Ábrahám tette meg ezt a zarándokutat, azóta az arabok minden nemzedéke útra kell és gazdagságot és hírnevet hoz Mekkának. Kétórás repülőút után érkeztünk meg Dzsiddába, és délfelé elindultunk Mekkába. Hetvenkilométeres út állt előttünk. Első megállónk a Hudajbija mecsetnél volt, azon a helyen, ahol megszületett a politikai szempontból sorsdöntő megállapodás. Időszámítá- tunk után a 7. században az iszlám elkeseredett harcot folytatott puszta létéért. A mecset helyén született meg állítólag a megállapodás Mohamed és a kureisiták, Mekka lakói között, akik bálványimádók voltak. Köztük nőtt fel a próféta és nekik mondta először a krédót: Allah az egyetlen! A kureisiták szüntelen üldözéssel válaszoltak Mohamednek és arra kényszerítették, hogy hagyja el Mekkát. Így került sor 622-ben a „hidzs- rára“ — Mohamed Mekkából Medinába való távozására s innen kezdődik a muzulmán időszámítás is. A ku- reisitákkal kötött megállapodás vetett véget a próféta és városa, Medina elleni harcoknak. Folytatva utunkat, elhaladtunk a fehér oszlop mellett, amely jelzi, hogy a Mekka körüli szent területre értünk, ahol még a vadászat is tilos. Rövidesen megérkeztünk Mekkába, a legszentebb iszlám városba. A város utcáin a tömeg egy irányba tódul az al Harám, a szentség mecsetje irányába, hogy elvégezzék a tavaf szertartását, a Kába hétszeri megkerülését. A Kába a környező hegyek szürke köveiből felépített, szinte szabályos kocka formájú építmény. Maga a kába szó arabul kockát jelent. A mecset hatalmas udvarát, melynek közepén a Kába áll, elborítja az emberek óriási tömege. Mit is tisztelnek ebben az egyszerű formájú, kocka alakú szürke építményben? A Kábát nem borítják drágakövek, egyetlen muzulmánnak sem jut az eszébe, hogy bármivel is ékesítse. A Kába az „isten háza“, melyet állítólag Ábrahám épített Allah tiszteletére. Közelében született 570 körül Mohamed próféta. Negyven évvel később megjelent előtte Gábriel arkangyal és az „egyetlen isten“ nevében felszólította őt, hogy tisztítsa meg a Kábát a bálványimádóktól. A „fekete kő“, melyet a szürke építményben őriznek, minden valószínűség szerint meteorit, vagy annak töredéke, amely az ősi időkben Arábia földjére hullott. Nincsenek tudományos adataink kémiai összetételéről — a szent hely őrzői nem engedélyezik a fekete kő tanulmányozását. Richard Berton angol utazónak Had- zsi Abdullah sejk néven 1853-ban zarándokként sikerült a kő közelébe férkőznie s lehetősége nyílt arra, hogy tüzetesebben megnézze. Berton arra a meggyőződésre jutott, hogy a fekete kő — aerolit. A zarándokok igyekeznek a titokzatos kő közelébe jutni, megérinteni, vagy megcsókolni azt, mivel a kő Allah jobb kezét jelképezi. A zarándokút nem egyszerűen csak a fekete kőnek való tiszteletadást jelenti, hanem egész sor zarándokutat a város környékére és az ezzel járó szimbolikus cselekedeteket, melyek különböző szent helyekhez kötődnek. Kábától nem messze található a Zem- zem forrás, melvnek vize a haevo- mány szerint gyógyító hatású. Minden zarándok iszik a forrás vizéből, sokan visznek is belőle. A muzulmán hagyomány a forrás vizének fakadá- sát Ábrahám legendájával hozza kao- csolatba. A legenda szerint a forrást Gábriel arkangyal hozta a felszínre, hogy megmentse a sivatag közepén a szomjúságtól gyötrődő Hagart és fiát, Iszmailt, az arabok ősatyját. A későbbi időkben a kutat a perzsák is szent helyként tisztelték. A mekkai zarándokút szertartása közé tartozik az is, hogy a hívők a Muzdalif hegyen köveket gyűjtenek s útban visszafelé Mekkába megállnak Mina faluban s itt a köveket a sátánokat, a rossz szellemeket megszemélyesítő kőoszlopokra dobálják. Ezután visszatérnek a szentség mecsetjébe s ismét hétszer megkerülik a Kábát. Ezután minden zarándoknak levágnak egy tincset a hajából, ami azt jelkéoezi, hogy véget ért az ikhram. Az ikhram a boldogság állapota, amikor az ember állítólag közel került az istenhez. Ugyanis a szertartások megkezdése óta a hívők nem nyírhatják le körmüket, nem borotválkozhatnak, nem vághatják le hajukat, nem használhatnak szapoant, nem moshatnak fogat és nem dohányozhatnak. A zarándok senkit sem sérthet meg, nem emelheti fel a hangját, még a legyet sem bántalmazhatja, s egy levelet sem szakíthat le a fáról. A hosszúra nyúlt és fáradságos szertartások után fiammal végre visz- szatérhettünk szobánkba, lezuhanyozhattunk. és a zarándok fehér leplét tisztességes ruhára cserélhettük. Ügy döntöttünk azonban, hogy továbbra is figyelemmel kísérjük az al Harám mecset udvarát. Elhelyezkedtünk szobánk erkélyén, amely a Kábára nézett. A szentség mecsetjének hatalmas udvarát teljesen betöltötte az embertömeg. Nem lehetett megkülönböztetni az arcokat, az alakokat, csak egy hatalmas hullámzó embertömeg volt az „isten háza“ körül. Csak nagyon ritkán nyitják ki a Kába ajtaját, főleg a kő rituális megtisztításakor. Ezen a szertartáson minden évben jelen van Szaúd-Arábia királya is. Váratlanul elcsendesedett a hatalmas udvar. Csak az imám hangja volt hallható, aki reggeli imára szólította a hívőket. MOHAMED ABDUL RAUF (National Geografie és a Za Rubezsom alapján) KÍNAI MAFFIA AMSZTERDAMBAN Amszterdam már évszázadok óta a nemzetközi kereskedelem egyik központja. Az év minden napján a legkülönbözőbb nemzetiségű emberekkel találkozhatunk itt szinte a világ minden részéről. De a kikötőváros hangos, sokszínű tömegében azonnal feltűnnek a tarka ruházatú huaesiaók — így nevezik a külföldön élő kínaiakat. A huaesiaók számos kikötő mindennapi életének váltak elválaszthatatlan részeivé. Hollandiában nemrég telepedtek le, a XX. század elején, de ma már többen vannak itt, mint .bármelyik más európai országban. A rendőrség becslése szerint Hollandiában több mint tízezer kínai él. . Amszterdamban nagyon híres a Chinatown, -a kínai negyed, melyben nagyon sok a szálloda, vendéglő, az apró üzlet és a legkülönbözőbb szórakozást kínáló hely, melyek többségé-, nek tulajdonosa Hongkongból származik, az illegális kábítószer-kereskedelem központjából. Ezt a kereskedelmet egy titkos kínai szervezet irányítja. A Hongkongban székelő, a hat legnagyobb gengszterszervezet közé tartozó csoport arra specializálja magát, hogy játékkaszinókban árusítja a kábítószereket. A szervezet Csing-Ho nevű ága Hollandiában vetette meg lábát, a nyugat-európai bűnözés egyik fő központja lett, és tevékenységével kiérdemelte az amszterdami sárga maffia nevet. Céljai elérése érdekében a maffia semmilyen módszertől sem idegenkedik. A fenyegetőzések, a rablások, kínzások, a terror és a gyilkosságok megszokott módszereihez tartoznak. A kínai negyed valamennyi kereskedelmi vállalata kénytelen „biztonsági adót“ fizetni és figyelembe venni a haucsia- ók parancsait. A maffia mindenekelőtt ópiummal, LSD-vel, hasissal, morfiummal, marihuánával és heroinnal kereskedik. A sárga maffia már régen nemzetközi, szervezetté alakult, és leányvállalatai működnek Nyugat-Európában, piaca van az NSZK-ban, Franciaországban, Belgiumban, Nagy-Britanniában. Ezenkívül a sárga maffia egy hatalmas nemzetközi szindikátus része, amelyet a huaesiaók ellenőriznek. A huaesiaók illegális kereskedelmi vállalkozásokat finanszíroznak, új piacokat keresnek az USA-ban és Nyugat Európában. Egyes adatok szerint az el múlt tíz év során 40 000 kábítószerkereskedő települt át az Egyesült Államokba. Három évvel ezelőtt kínaiak álltak egy New York-i bíróság előtt kábítószer-csempészésért, s az eljárás során bevallották, hogy 200 kg heroint szállítottak az USA-ba, melynek értéke 230 millió dollár. A Daily News című amerikai lap írta, hogy a kínaiak által becsempészett heroin nemcsak anyagi értéket jelent, de felhasználják a maó- izmus propagálására és kémkedésre is. A letartóztatottak szinte valamennyien a hongkongi halászok szervezetének tagjai voltak. Ez egy Peking-párti szervezet, amely a kábítószer-kereskedés mellett kínai hírszerző hálózat kiépítésével foglalkozik a nyugat európai országokban. Kínával foglalkozó amerikai szakemberek úgy vélik, hogy a kábítószer- kereskedelem nemcsak jól megszervezett és jól jövedelmező üzlet. Mögötte Kína veszélyes politikai erőfeszítései állanak. A szakemberek egyike, Stanon Candlin szerint a kábítószer-kereskedelemből származó devizát Kína más. országok elleni felforgató akcióik finanszírozására használja fel. A hasis legnagyobb kitermelője a dél-kínai Jünnan tartomány. Innen a határra szállítják és az illegális szervezetek Hongkongon, Makaón, Szingapúron, Bangkokon és Manilán keresztül juttatják Nyugat-Európába és Amerikába. (Za Rubezsom)
