Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-05-13 / 19. szám
□ Ajándék ez a nap címmel saját forgatókönyvéből forgat íilmet Gothár Péter rendező. Most készülő első mozifilmje egy harminc év körüli nő életéről szól, aki bonyolultnál bonyolultabb kapcsolatokba keveredik. A mintegy ötven helyszínen játszódó színes filmnek Koltai Lajos az operatőre, s a főbb szerepeket Pogány judit. Esztergályos Cecília és Hetényi Pál játssza. • • • □ Akire Kuroszava új filmje. Francis Ford Coppola (Keresztapa) és George Lucas (Csillagok háborúja) lesz a producere Akira Kuroszava következő filmjének. A híres japán rendező most kezdi el forgatni a Kagesumát. A terjesztés jogát a 20th Century Fox társaság szerezte meg. • • • □ Yveg Montand ég Romy Schneider játssza a főszerepet Costa Gavras Clair de Femme című új filmjében, amelyet a rendező Romain Gary regénye alapján kezdett el forgatni Párizsban. Costa Gavras az 1974-ben elkészült Különleges ügyosztály óta nem forgatott filmet. A mostani filmen kívül az ismert rendező azzal a gondolattal foglalkozik, hogy filmre viszi André Malraux világsikerű regényét, a húszas évek végén Kínában- játszódó, Az ember sorsát. * * * □ Szergej Geraszimov (Csendes Don, Az újságíró) rendező szovjet—NDK produkcióban készít filmet Nagy Péter cár fiatalkoráról. A kétrészesre tervezett film szeieposztásáról egyelőre csak annyi tudható biztosan, hogy a cár testvérét, Szófiát, a nálunk is népszerű Natalja Bondar- csuk (Solaris) alakítja. készülő filmjéről IA MKIMLV Még néhány perc — és vége a mérkőzésnek. Az eredményjelző tábla fél órája döntetlent mutat. A nézők már állva szurkolnak. Fütty, lábdobogás, buzdító indulatszavak, hangos szitkozódás. A jégen palánkhoz szorítják a hazaiak első számú játékosát, de az utolsó percben így is megszületik a győzelem. A góllövő: Jindfich Vacula. Boldog embernek, szerencsés fickónak tartja magát. Alig múlt harmincéves, és mindene megvan, amit csak kívánna magának. Aztán egyik napról a másikra hatalmas fordulat áll be az életében: a fegyelmi bizottság hamis váddal gyanúsítja, és határozatlan időre meg kell válnia csapatától. . A gólkirály tizenkét év után visszatér szülővárosába. Először találkozik azzal az asszonnyal, akire sosem volt kíváncsi, mert anyja szerepét vette át a családban; először látja azt a fiút, akit öccsé- nek kell neveznie; először tárja fel magánéletét apja előtt, akit tizenkét éve látni sem akart másik házassága miatt. Szokatlan napok köszöntenek a Vacula családra. Az izombántalomban szenvedő kisfiú erősebb kapocsnak bizonyul apa és fia között, mint az asszony sugárzóan tiszta tekintete, közvetlen magatartása. Jindfich rájön, hogy hibát követett el, amikor Igazságtalanul pálcát tört apja felett; megszereti mostohaanyját és a beteges kisfiút, aki őszinte odaadással rajong érte. A játékot, a barátokat, a jégstadiont és a szurkolók lelkesedését viszont nem tudja nélkülözni. Egyre jobban érzi, hogy csapatának szüksége van rá, mégsem próbálja bebizonyítani ártatlanságát. Büszkesége és önérzete nem engedi, hogy egy lépést is tegyen önmaga érdekében. Ivó Novák Lesállás című filmje egy sportoló lelki portréját rajzolja meg. Azt a portrét, amelynek vonalait az emberi tulajdonságokon kívül külső tényezők is vezetik; Jindfich Vacula esetében a sport, a család és az erkölcsi küzdelem. A jiH Kriian forgatókönyve alapján készült cseh film főszerepét Juraj Ku- kura, a bratislavai Hviezdoslav Színház népszerű művésze alakítja. — Három hónapig jártam edzeni a Téli Stadionba, hogy teljesen belejöjjek a játékba — mondja Juraj Kukura. — Nem volt könnyű. Délelőtt a Platonovot próbáltuk a színházban, máskor a tévében forgattam, tehát vagy délután vagy este fél tizenegykor, az előadás után vehettem fel a korcsolyát. Szerencsére, középiskolás koromban egészen jól jégko- rongoztam... A forgatás előtt csak halvány elképzelésem volt a játékosok merészségéről és kitartásáról. Most már pontosan tudom, mennyi energiát igényel egy olyan mérkőzés, amelyen mindkét csapat a továbbjutásért küzd. Az öltözőben is sokat tanultam. Olyan dolgokat, amelyeket addig a tévéből sem sejtettem, de még a forgatókönyv sem tartalmazott. Például a játékosok mérkőzés előtti magatartását. Es azt, hogy ki hogyan reagál a győzelemre vagy éppen a vereségre? Ma már az edzőre és a játékvezetőre is más szemmel nézek. A játékos szemével... tg. szabó) Juraj Kukura, a gólkirály AZ ISMERETLEN HONVÉDŐ HÁBORÚ „A házért harcoltak ók, a háború ismeretlen katonái, a tavaszért, a szerelemért, az életért. Meghaltak azért, hogy mások élhessenek, hogy tovább folytatódjék az élet. Ismeretlenek, de nem felejtjük el őket." Ezekkel a szavakkal fejeződik be annak a monumentális dokumentum- film-sorozatnak az utolsó epizódja, amelynek vetítését a minap kezdték meg a moszkvai mozikban. A szovjet— amerikai koprodukcióban készült filmalkotás, amely a Szovjetunióban A Nagy Honvédő Háború címmel került bemutatásra, az amerikai változatban nem véletlenül kapta Az ismeretlen háború elnevezést. Az amerikaiak többsége vajmi keveset tudott eddig arról, hogy a második világháború nemcsak — és nem elsősorban — Pearl Harbourt, a Kwai folyó hídját, a franciaországi partraszállást, a hirosimai atombombát jelentette, hogy a fasizmus elleni élethalálharc kimenetele Kelet-Európábán dőlt el, annak a népnek a hazájában, amely a legnagyobb áldozatot hozta, a legtöbbet szenvedett, és amelynek emlékezetében a negyvenes évek első felének 1418 napja .. mindörökre a Nagy Honvédő Háború marad. A szovjet és az amerikai stáib rekordidő alatt készült el a hatalmas munkával. Alig valamivel több mint egy év telt el a Szovinfilm és az amerikai Air Time International közötti szerződés aláírásától számítva, amikor a film angol nyelvű változatát az Egyesült Államok kilenc legnagyobb városának tévéállomásai már bemutathatták. A munka nagyságára jellemző, hogy a szovjet filmarchívumofkban őrzött négymillió méternyi filmanyagból a közös vállalkozás munkatársai több mint egymilliő métert néztek át. A felbecsülhetetlen értékű dokumentumok — 252 katonai tudósító felvételei —, kiegészítve a német katonai filmhíradók anyagával, a háború szinte valamennyi lényeges epizódját megörökítették. A munka során sok olyan értékes filmfelvétel került elő, amely mind ez ideig nemcsak a szovjet pagyközönség, de a szakértők előtt is ismeretlen volt. „Nekem személy szerint, mint filmesnek és publicistának, a Honvédő Háború életem nagy témája volt és maradt" — nyilatkozta egy ízben Roman Karmen, a filmsorozat művészeti vezetője. A szovjet dokumentumfilm nagy alakja sajnos már nem érhette meg élete leghatalmasabb vállalkozásának sikerét. Az utolsó rész összeállítása ütán — amelynek, mint az első résznek, rendezője is volt — váratlanul meghalt. A filmsorozatban megszólaltatták a Nagy Honvédő Háború veteránjait, szemtanúit, ma élő neves politikusokat is. L. Brezsnyev, A. Koszigin, D. Usztyinov marsall mellett interjút adott a film számára A. Harriman is, aki a háború éveiben az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. A kísérőszöveget a szovjet vállalkozásban V. Lanovoj, az OSZSZK népművésze, az amerikaiban pedig Burt Lancaster, az ismert filmművész mondja. A film zenéje szovjet és amerikai zeneszerzők alkotása. Húsz egyórás film — ez a végeredménye a dokumen- tumfilmgyártásban páratlan vállalkozásnak. Részletes ismertetés helyett elégedjünk meg ezúttal csupán az egyes filmek címének felsorolásával: 1941. június 22. — A moszkvai csata — A leningrádi blokád — Partizánok — Keletre — Háború a sarkvidéken — Sztálingrád védelme — A sztálingrádi győzelem — Harc a Kaukázusért — A legnagyobb tankcsata — Légi háború — Tengeri csata — Ukrajna felszabadítása — Belorusszia felszabadítása — A Baltikumtól Bécsig — Lengyelország felszabadítása — A szövetségesek — A berlini csata — A háború utolsó ütközete — Az ismeretlen katona. HORVATH J. JÓZSEF A filmvásznon egy minden különleges vonást nélkülöző, hétköznapi, zömök ember. Szűkén méri a szót, hangja fátyolos, rekedt, határozott, figyelő szemében fáradtság bujkál. Tadeusz Lomnicki eleveníti meg Stefan Star- zynski (1893—1943), Varsó kinevezett polgármesterét, aki 1934-től 1939-ig állt ezen a poszton. Starzynski minden lengyel ember számára legendás alakká növekedett: annak a lengyelnek eszményképe, aki maradéktalanul a nemzeti harc ügyének szentelte magát, aki állampolgári kötelességének a végsőkig eleget akart tenni a körülményekre való tekintet nélkül. Miután a lengyel kormány külföldre szökött, Starzynski kitartott az ostromolt városban s Varsó kapitulációja után sem szállt fel az utolsó repülőgépre, amivel lemondott a megmenekülés lehetőségéről. A Gestapo 1939. október 27-én letartóztatta. Halála ismeretlen körülmények között következett be, valószínűleg Daclrauban, 1943- ban. Starzynski legendás hőssé válását a tragikus 1939 szeptemberének három hete döntötte el, a drámai rádióbeszédek, amelyekben Varsó lakosait ellenállásra buzdította, példátlan lelki és erkölcsi ereje, hűsége a városhoz mindvégig, a legsúlyosabb próba óráiban. ÚJ LENGYEL FILM: Bárhol van, palgármester úr... Starzynski alakjának hiteles életre keltését csakis kiemelkedő színművész vállalhatta. A filmvásznon Tadeusz Lomnicki nem más, mint maga Starzynski — a megtámadott és kegyetlenül pusztított város egyik védője, azzal a törhetetlen hittel, hogy a védelmezett értékek elpusztíthatatlanok, s ugyanakkor az elkoptatott „hős“ fogalmának teljes ellentéte. Lomnicki igen takarékosan élt az eszközökkel Starzynski megformálásában, s a főhős alakját valószínűleg ez teszi oly plasztikussá és elevenné. A film címe: Bárhol van, polgármester úr... Rendezője Andrzej TrzosiRasta - wiecki, akit olyan elismeréssel fogadott filmekből ismerünk, mint az Egy gyilkosság története, Az elitéit, s számos nem kevésbé érdekes dokumentumfilm szerzője. A Starzynskiról szóló filmben a rendező mindkét műfaj tapasztalatait összegezi. A Bártiol van, polgármester úr... fekete-fehér szalagon, paradokumentális módszerrel, a játékfilm és a dokumentum ötvözésével készült. Eredeti felvételeket látunk az 1939 előtti Varsóról, utcáiról, tereiről, épületeiről, felhasználásra kerültek az amerikai Julién Bryan felvételei (a filmben névtelen amerikai újságíróként szerepel), azé a Bryané, aki az ostromolt Varsóban maradt, s később az egész világot bejárt felvételeken örökítette meg a lengyel főváros leigázását; felhasználja a film a háború előtti lengyel filmhíradókat és több német dokumentumot (filmkockák Hitler szeptember 15-1 varsói ellenőrző látogatásáról, a város bombázásáról). Ezeket a nem nagy számú, de ritka értékű anyagokat mesterien egészítik ki Zygmunt Samosiuk felvételei. Samosiuk tökéletes beleérzéssel állt rá a varsói ostrom dokumentumfilmeseinek gondolkodásmódjára s az ő filmszövegüket a maga kamerájával „írja“ tovább. A színész, a rendező és az operatőr közös alkotása ez a száraz történelmi illusztrációktól távol álló, érzelmektől fűtött, megható film, amelynek egyik legnagyobb értéke a hősiesség, hiteles, minden modorosságot nélkülöző bemutatása, a kegyetlen idők lényeinek szóra bírása. A filmről szólva miég egy fontos dolgot meg kell említenünk. A Bárhol van, polgármester ür ... egyéni hőse, Starzynski mellett ott a kollektiv hős is: Varsó lakosai, akiknek egyike volt a polgármester is. A filmben nincsenek csatajelenetek, de látjuk azokat, akik fegyvert fogtak, s látjuk a polgári lakosságot, amely oltja a tüzet, s polgármestere vezetésével harcol az ivóvízért, a kórházak mentéséért, az élelemért, szervezi a társadalmi önsegélyt, küzd az életben maradásért. A filmen megelevenednek a főváros hősi múltjának emlékezetes napjai. A filmalkotás méltó a harmincnégy esztendővel ezelőtt felszabadult s romjaiból újjáépült Varsóhoz. A. G. 1979. V. 13. ŰJSZÓ
