Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-05-13 / 19. szám

A PÁRT VEZETŐ SZEREPE

AZ ALAPSZERVEZETEK HARCKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE

„A párt politikájának érvényesítése döntő mértékben függ a pártok alapját képező üzemi és helyi szervezetektől“ — jelentette ki Gustáv Húsúk elvtárs, a CSKP XV. kongresz- szusán.

A CSKP alapszabályzata leszögezi, hogy „Az alapszervezet saját hatáskörén belül, a párt politikájának megjelelően, kitűzi a politikai, szervező és eszmei-nevelő munka alapvető irányait és jeladatait“ A párt- alapszervezetekben, mint a víz tükrében, visszatükröződik a demokratikus centralizmus és a párton belüli demokrácia, amelyek a pártélet tengelyét képezik a tömegek közt végzett politikai, gazdasági és kulturális tevékenység terén egyaránt.

A SZERVEZETT ERŐ

A párlalapszervezetek nevelik, egyesítik és szervezik a kommunistákat. A kommunistákat és az összes dolgozót a fejlett szocialista társadalom építése terveinek teljesítésére ösztönzik. A párt a pártalapszerveze- tek által gyakorolja politikáját, életbe lépteti a határozatokat, fokozatosan megvalósítja a szocialista és kommunista építés programját. A pártalapszervezetek a munkásosztály és a dolgozó kollektívák élcsapataként gondoskodnak a dolgozók munka- és politikai aktivitásának fejlesztéséről, a XV. pártkongresszus határozatainak teljesítésére mozgósítván őket. A párt fő irányvonalát, bel- és külpolitikájának alapvető irányzatát kollektíván, a pártkongresszusok és ülések közti időszakban dolgozzák ki. A párt politikájának legfontosabb kérdéseit megvitatás végett a kommunisták elé terjesztik. V. I. Lenin rámutatott, hogy „a legfontosabb kérdések eldöntéséhez, amelyek emellett közvetlenül összefüggnek maguknak a tömegeknek bizonyos tevékenységével, a demokratizmus nevében nemcsak képviselők kiküldése, hanem valamennyi párttag véleményének kikérése is szükséges“.

aktivitás a partért

Az ilyen Jieszélgetéseket, vitákat, véleménycseréket a kommunisták elsősorban a pártalapszervezetek taggyűlésein folytatják le. így biztosítják a felsőbb pártszervek határozatainak a helyi feltételekre való alkalmazását. Fokozzák a kommunisták aktivitását és felelősségét a párt ügyéért, politikájának és irányelveinek megvalósításáért, amelyek konkrétan a gazdasági és kulturális fejlődés kérdéseire irányulnak. A XV. pártkongresszus meghatározta és megmutatta a pártalapszervezetek harcképessége további fokozásának feladatát és az ehhez vezető utat.

E feladat teljesítése a felsőbb pártszervek munkájától függ, emellett nagy feladat hárul a járási pártbizottságokra is. Mivel naponta ők irányítják a pártalapszervezetek tevékenységét, e szervezetekkel a legszorosabb kapcsolatban állnak, és differenciált segítséget nyújtanak nekik. A járási pártbizottságok, a kongresz- szusi határozatokat teljesítve, eddig már sokat tettek a pártalapszervezetek megsegítésére, harcképességének fokozása érdekében. Itt nagy szerepük van a járási pártbizottság tagjainak, póttagjainak és az apparátus dolgozóinak. A CSKP KB 1974. évi novemberi ülése meghagyta a járási pártbizottságoknak, hogy az eddiginél nagyobb mértékben kell gondoskodniuk a pártalapszervezetekről, többször kell meglátogatniuk, oktatni, s meg kell ismertetni őket a feladatokkal, szóval és tettel kell segítséget nyújtaniuk, meg kell szerezniük tőlük a közvetlen ismereteket és információkat.

A pártalapszervezetek, párhuzamosan a feladatok pártos teljesítésével, a kommunisták fegyelmének megszilárdítására, a párttagok és tagjelöltek nevelésének fokozására, eszmei, politikai és szervezeti szilárdságuk fokozására összpontosítják figyelmüket. A pártalapszervezetek életében jelentős szerepe van a taggyűlésnek, ez a legfelsőbb kollektív szerv. A taggyűlés előkészítésének minősége, a megvitatásra kerülő kérdések jellege és a kommunisták aktivitása határozza meg a pártszervezetek arculatát, vezető szerepét a munkakollektívában. A járási pártbizottságok kötelesek figyelemmel kísérni a pártalap- szervezet taggyűléseit, megtenni minden intézkedést, hogy a gyűléseket rendszeresen megtartsák, amint azt a párt alapszabályzata megköveteli. Kötelesek bekapcsolódni a rendkívüli feladatok megoldásába is. Ez a pártalapszervezetek harcképessége fokozásának csupán az egyik feltétele. A pártalapszervezet harcképessége még attól is függ, vajon minden kommunistának állandó, konkrét feladata van-e, és azt miként teljesíti.

AZ ALAPSZABÄLYZAT

Rendkívül fontos a feladatok példás teljesítése. E téren nagy feladat hárul az alapszervezetekre és a párt- csoportokra is. Elsősorban az ő kötelességük ügyelni arra, hogy minden kommunista konkrét feladatot kapjon, és azt teljesítse, egyben t3l- jesítve a párt alapszabályzatában foglalt kötelezettségeket is. A pártalapszervezetek harcképességének fokozása tehát nagymértékben függ a pártcsoportok munkájától.

A PovaSská Bystrica-i járási pártbizottság „A lenini munkastílus“ című kerületi szemináriumán megállapította, hogy a pártszervek és -szervezetek munkájának színvonala és befolyása a 985 pártcsoport, a 322 pártalapszervezet, a 9860 párttag és tagjelölt tevékenységétől, a tagjelöltek összetételétől függ, nemkülönben a pártnak a pártonkívüli-tömegekkel való tartós kapcsolatától. Ezt a kapcsolatot az évente háromszor megrendezett nyilvános gyűlések szervezésével biztosítja saját hatáskörében minden alapszervezet.

Az említett és további járási párt- bizottságok is több tapasztalatot gyűjtöttek össze a pártalapszervezetek vezetésében és a pártcsoportokkal való munkában. A járási pártbizottságok elnökségi ülésein, az összüze- mi pártbizottság ülésén, a pártalapszervezet bizottságának ülésén és a taggyűléseken előterjesztik a munkáról szóló jelentést, megjavítják a munkakollektívákban kifejtett hatásuk megerősítésének kérdéseit.

HASZNOS

TAPASZTALATCSERE

A pártalapszervezetek elnökeinek szemináriumán gyakran foglalkoznak a pártalapszervezet és a pártcsoportok tevékenységének kérdéseivel, a pártélet alacsonyabb, ám pótolhatatlan alkotórészeinek munkájával. A pártalapszervezetek elnökeinek, illetve a pártcsoportok vezetőinek szemináriumán már lehetővé válik a tapasztalatcsere. A gyűléseken felszólalnak a járási pártbizottságok titkárai, illetve az ipari, építőipari, mezőgazdasági, kulturális és a nemzetközi kapcsolatokkal foglailkozó titkárok, szakemberek. A pártalapszervezet tevékenységét megvitatják a járási párt- bizottság ülésein. A pártalapszervezetek harcképességére nagy hatást gyakorol a járástól érkező gyakorlati segítség, az a tény, hogy munkájukkal közvetlenül a helyszínen ismerkednek meg, a járási pártbizottságok dolgozóinak részvétele a taggyűléseken, ahol konkrét tanácsokat nyújtanak. A felsorolt intézkedések lehetővé teszik a hasznos pozitív kapcsolatok mélyebb és teljesebb elemzését, megismerését, terjesztését, továbbá az aktíva nevelését és oktatását, a pártszervezet harcképességének fokozását, minden kommunista aktivitásának és felelősségének fokozását a párt ügyéért.

AZ ELLENŐRZÉSI JOG ÉRVÉNYESÍTÉSE

A pártalapszervezet harcképességét az is meghatározza, hogy az üzemek, a munkahelyek és egyéb intézmények milyen sikerrel teljesítik

az állami tervfeladatokat, milyen hatást gyakorolnak a kollektíva életére. Nagy jelentőségű ezen a téren a gazdasági vezetőség ellenőrzési jogának helyes érvényesítése, a CSKP alap- szabályzatának 69. cikkelyének értelmében. A párt és a szocialista állam nagy jogokkal ruházta fel az üzemek és a vállalatok igazgatóit. A pártalapszervezet feladata ügyelni arra, hogy a vezetők helyesen érvényesítsék jogaikat, hogy felelősségteljesen és fegyelmezetten teljesítsék kötelességeiket. Az egyes pártalapszerveze- tekben különféle bizottságokat hoztak létre a gazdasági vezetőség ellenőrzési jogának és tevékenységének ér- vényrejuttatása végett.

Ezek a szervezésnek olyan formái, amelyek segítségével az ellenőrzési jog céltudatosabbá, hatékonyabbá válik. A pártalapszervezetek az ellenőrzési jog érvényesítésének nyerjenek meg más tömegszervezeteket is. Nyújtsanak segítséget a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bi: zottságaiban és a SZISZ bizottságaiban a kommunistáknak. Támogassák főleg az ifjúsági fényszóró mozgalom aktivitását és a fiataloknak az ellenőrzési tevékenységbe való bekapcsolódása egyéb formáit. Az ellenőrzési jog semmiképpen sem bontja meg a személyes felelősség elvét. Ellenkezőleg, a helyes politikai eljárás segít megsziládítani a fegyelmet és a rendet, az üzemben javítja a munkát és fokozza a vezető dolgozók tekintélyét.

ELVI KÖVETELMÉNYEK

A járási pártszervezet tevékenységének fő feladata a szervezet szervezési szerepének fokozása a párt programjának és alapszabályzatának, a pártkongresszusok határozatainak és a központi pártbizottság határozatainak teljesítésekor. A járási párt- szervezet kötelessége a pártalapszervezetek irányításakor az, hogy kitűzzék gyakorlati feladataikat és elvből követeljék meg a feladatok teljesítését. Egyre nagyobb mértékben kell tanulmányozniuk a pártszervezetek munkájának sajátosságait Itt is konkrétan kell ismerni az egyes munkahelyeken uralkodó helyzetet.

A pártalapszervezetekről való példás gondoskodás, a szervezeti felépítésnek, a szervezési és nevelőmunkának szentelt figyelem abban kamatozik majd, hogy növekszik a pártalapszervezetek politikai-szervezési és nevelőmunkájának színvonala. A tagkönyvcsere a járási pártbizottság- gok hozzájárulásával jelentős politikai akcióvá válik. Hozzájárul a kommunisták tekintélyének és a párt egységének, akcíóképességének a növeléséhez. JURAf BOBOT A

Akarjanak és tudjanak!

A tagjelöltek kiválasztása, nevelése • A kommunista pedagógusok • Küzdelem a tudatosságért

A tudatosságnak, mint a lét hatékony erejének szerepe és jelentősége óriási. Nem véletlen azonban, hogy Danis Ferenc mérnök, az ipolysági (Sahy) mezőgazdasági szaktanintézet igazgatója így vélekedik:

— Törvényszerű ez, de abszurd tévedés lenne azt gondolni, hogy ha egyszer törvényszerű, akkor spontán tör utat magának. Ahogyan az ösztönös munkásmozgalom sem spontán fejlődött át politikai harccá, a mi viszonyaink közt is napról papra meg kell küzdeni a tudatosságért.

A szaktanintézetnek 265 diákja van.- Az ő tudatosságukért 11 pedagógus, 15 szakoktató és 7 nevelő küzd, hiszen az oktató, nevelömunka egyik fő célja a tudatformálás.

Húsz tagja van a szaktanintézet pártszervezetének. Csutora Imre elvtárs, a pártszervezet elnöke a felvetett kérdéssel kapcsolatosan először a tudatosságért folyó küzdelem, a mindennapi, gondos, oktató és nevelőmunka lényegét határozza meg:

— Arra van szükség, hogy szaktanintézetünk növendékei, mezőgazdaságunk jövendőbeli középkáderei, részesei legyenek majd falvainkban, a mezőgazdasági üzemekben a szocialista életmód kialakításának, megszilárdításának. Tudatformálásunk, amely természetesen az életmódot is mélyen és tartósan érinti, tartalmilag nem más, mint a fiatalok művelődési, kulturális, eszmei színvonalának emelése.

Azután ezt hangsúlyozza:

— Legalább olyan bonyolult feladat a tudatfórmálás, mint az életmód kialakítása. Ennek is, annak is belső törvényei vannak, sajátos feltételektől függnek, és mindkettő ugyancsak időigényes.

Azért hangsúlyozza az időigényességet, mert a szaktanintézet kommunistái a tagjelöltek nevelésében, mely lényegében a tudatformáló tevékenység egyik fontos és nyomon követhető mozzanata, ezt mindenkor szem előtt tartják.

— Valójában már elsős korukban megkezdjük a jövendőbeli tagjelöltek nevelését — magyarázza. — így évekig tart, amíg eljutunk oda, hogy a fiatalok közül kiválasszuk a tagjelöltségre érdemeseket.

Elmondja, hogy ankétszerű felmérések alapján állapítják meg az elsősök származását, a család addigi politikai hatását, a tanulók érdeklődését, azután az önkéntesség elvét szigorúan megtartva megszervezik a Lenin-köröket. Hasonló módszerrel szervezik meg a másodikosok számára az ateista köröket. A harmadikosok közül már kiválasztják a tagjelöltségre érdemes fiatalokat.

önként adódik a kérdés:

— Hogyan foglalkoznak velük?

Válasz:

— Védnökségi szerződések alapján, patronálva őket, ha szocialista felajánlásokat, vállalásokat jelentenek be ezek a fiatalok.

Három védnöke van mindegyiknek. Kettő közülük feltétlenül párttag. Azok. akik később ajánlói lesznek a fiatal párttagjelöltnek. Egy közülük feltétlenül olyan, aki a szakmai gyakorlat során, tehát a fiatal jövendőbeli munkahelyén ismerte meg a tagjelölt magatartását, helytállását.

Ilyen módon évente 5—6 tagjelölt nevelésével, felkészítésével foglalkoznak. Illetve: ilyen gondos, jól szervezett, több éves tudatformáló munka után kerül sor minden tanév második felében 5—6 tagjelölt felvételére.

Említésre méltó azonban az is, hogy milyen fokú a tagjelöltek felkészítésével foglalkozó kommunista pedagógusok képzettsége. Ketten a járási párt- bizottság előadói, négyen a városi

pártbizottság előadói, hárman pedig a városi pártbizottság aktivistáiként működnek. A legidősebb közülük a 82 esztendős Juraj Kaplan, az iskola gondnoka, aki annak idején a Tanácsköztársaság vöröskatonája volt, a felszabadulást követő években pedig az egyik, jó hírnevű földművesszövetkezet elnöke. A legfiatalabb Belányi Gyula nevelő, a SZISZ iskolai szervezetének elnöke, a városi pártbizottság tagja.

Természetesen a tudatformáló tevékenységnek csak egyik mozzanata a párttagjelöltekkel való foglalkozás. Figyelmeztet is a pártelnök:

— Napi gyakorlati kérdés egyébként ez a munka mind az iskola falai között, mind a tanműhelyekben, akárcsak a szakmai gyakorlatok alkalmával, és arra törekszünk, hogy szaktanintézetünk mindegyik diákja képes legyen a nagyszerű, közös, társadalmi cél megvalósítására.

Figyelemre méltó az is, ahogyan ezt a célt értelmezi:

— Akarjanak és tudjanak maid munkahelyükön a szocialista életforma megvalósítói, fejlesztői lenni.

Az ehhez szükséges törekvések és képességek kialakítása, mint a tagjelöltekkel való foglalkozás példáján láthattuk, nem könnyű dolog. Es persze a pártelnök is helyesel, amikor a szaktanintézet igazgatója mintegy mottóként hangoztatja beszélgetésünk végén:

— Ezért a tudatosságért pedig napról napra meg kell küzdeni.

ha|dú andras

1573. V. IX

ÚJ SZÓ