Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-05-06 / 18. szám

1979. MÁJUS 6. VASÁRNAP BRATISLAVA XII. ÉVFOLYAM 18. SZÁM Ara i korona I smét jubileum jegyében élünk. Harmincnégy éve, hogy kirobbant a prágai felkelés, a cseih hazafiiak nagy­szabású antifasiszta fegyveres harca, és harmincnégy éve, hogy véget ért a második világháború és felszabadu.t Cseh­szlovákia. A cseh nép májusi felkelése 1945 májusának első napjaiban sorozatos helyi felkelésekkel és zavargásokkal kezdődött. A nácielienes akciók sorát május 1-én a felkelők Pferovban, május 2-án Ny-mburkbain és Podébradyban nyitották meg. Má­jus 3-án sztrájkolni kezdtek a svafoiíovtcei bányászok és az upicei munkások. Akcióba léptek a partizáncsoportok is. Tá­madást intéztek a fasiszta egységek ellen Semilynél, Zeiezny Brodnál, Nová és Stará Pákánál. A felkelés szinte egyidőben számos más cseh faluban és városban is kirobbant. Május 4-én Kladnón a fegyveres munkások megtámadták a Gestapo épületét, s elfoglaltak számos gyárat és központi épületet. A felkelés május 5-én Prágában érte el tetőpontját. A kommunista párt határozott programmal, szervezett poli­tikai erőként kilépett az illegalitásból és a felkelés élére állt. Az első ízben legálisan kiadott Rudé právo Csehszlovákia SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA PRÁGAI TAVASZ (A CSTK felvétele) BIZTOS ÚTON: Kommunista Pártjának azzal a sürgető felhívásával jelent meg. hogy a nép tömegesen vegyen részt a megszállók ellen és a Prága megvédéséért indított harcban. A kommunisták dön­tően befolyásolták a felkelők .akcióit a fegyveres alakulatok­ban, a nagy üzemekben és a nemzeti bizottságok többségében. Helytállásukkal, hősiességükkel és áldozatkészségükkel tanú- bizonyságát adták hazafiságuknak, az igaz ügybe vetett hitük­nek, a nemzet és a nemzet szabadsága iránti hűségüknek. A felszabadulásért, a szabad Csehszlovákiáért, a forradalom eszméiért és a dolgozó nép érdekeiért számosán életüket is feláldozták. A felkelés Prágában Is úgy kezdődött, mint a többi város­ban. Fő erejét a széles néptömegek képezték, elsősorban a nagy prágai üzemek munkássága. A lakosság letépte a német feliratokat, kitűzte a csehszlovák zászlét, letartóztatta a kol- laboránsokat. A május 5-rőd .la május 6-r-a virradó egyetlen éjszaka 1800 barikádot emelt Prága lakossága, és ezeket mint­egy 30 ezer harcos védte. A .legválságosabb helyzetben, 1945. május 9-e hajnalán a Szovjetunió hadserege sietett a harcoló Prága segítségére. Berlinből, Drezdán és az Érchegységen át nyomulnak előre a szovjet harci egységek, hogy felszabadítsák és megmentsék az arany Prágát a pusztulástól. A döntő jelen­tőségű napról kifejezően mondta Klemení Gottwald: „Május 9-e valóban nagy ünnepünk, sőt legnagyobb nemzeti ünnepünk. 1945-ben ezen a napon ért véget örök időkre a kegyetlen hitleri megszállás, amely pusztulással -fenyegette a cseh és a szlovák nemzetet. Ez 'a nap egyben történelmi határkő is, amikor a cseh és a szlovák nemzet megnyitja történelmének új, legragyogöbb szakaszát, a tényleges nemzeti szabadság és függetlenség korszakát, a népuralomnak és a néptömegek szabad munkájának korszakát, 'a szocializmus építésének kor­szakát.“ A közben eltelt harmincnégy év a legbiztosabb utat: a béke útját jelentette nemcsak Csehszlovákiának, hanem egész Eu­rópának. A számos nehézség ellenére, amelyet a nyugati világ -agresszív körei idéznek elő, Európában a politikai légkör ma jóval stabilabb, mint bárhol másutt. Az enyhülés megszilár­dításának egészséges irányzata kifejezésre jut a kontinens szocialista és kapitalista része közötti kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében és elmélyítésében. A politikai életet egészséges érverés jellemzi, s ez mindenekelőtt 'a különböző társadalmi rendszerekhez tartozó államok képviselőinek legmagasabb szintű találkozóira vonatkozik. Jelentős tényezővé váltak a Szovjetuniónak és más szocia­lista országoknak a közép-európai fegyveres erők és fegyver­zetek korlátozásáról folytatott tárgyalásokon előterjesztett -új javaslatai, amelyek lehetővé teszik, hogy e tárgyalások -kimozduljanak a holtpontról, és közelebb kerüljünk az SZKP XXV. kongresszusa által meghatározott fő célhoz: az általános és teljes leszereléshez. Jó jelnek -tekinthető az is, hogy az -egykor annyi háborút megélt, de az immár harmincnégy éve békében élő Európa socialists és kapitalista államai az elmúlt években mintegy 1300 kétoldalú és sokoldalú szerződést és egyezményt kötöt­ték. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok ellen indított lélektani háború „lovagjai“ számos akadályt állítanak a békés egymás mellett élés útjába, és nehezítik a kapcsolatok rendeződését, állandóan nő a gaz­dasági együttműködés, -fokozódik a kulturális csere, bővülnek az emberek közötti kapcsolatok. A győzelem napja küszöbén is joggal árthatjuk: a béke útja -biztos út. Az enyhülés nem puszta elmélet, nem puszta jelsző, nem csupán jókívánság. Számos konkrét és kézzel­fogható jótettet eredményezett. Európában az államok kölcsö­nös -kapcsolatának alapjává vált, a légkört nyugodttá, az em­bereket bizakadóvá tette. BALÄZS BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents