Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-04-29 / 17. szám

VARÁZSLÓ A fiú és a lány 'kirándulni megy. Az erdő mélyén, amikor egy napsütötte tisztáshoz ér­nek, a fiú megkérdi a lánytól: — Mondja, Évike, ha én most elvenném az ártatlansá­gát, gazembernek tartana? — Nem — feleli Éviké. — Varázslónak. SW HcMé ^ t (yrrc ^ coUcp \ "'l Cóvna í\,XP-k nyüia/nCxt, <5e /yyvcxa. tuduztojf é&ruje-C/Z-a-y.-AN/U(£'5 engem KI HOZOTT? (Dikobraz) DÖNTETLEN Andalgás közben a jövő­ről ábrándozik az ifjú pár. A (ifi lehet már legalább 17 éves, a lány 16. Már a há­zassági terveknél tartanak. A lány nagyot sóhajt: — De be kell vallanom, nem tudok főzni. i — Sebaj — nyugtatja meg a fiű — én meg nem keresek annyit, hogy mind a ketten együnk. féltEkenysEg-Egy féltékeny férj még a ha­lálos ágyán is faggatja a fele­ségét: — Most már úgyis mindegy, hamarosan meghalok. Beváltha­tod: ki a gyermek apja? — Nem egészen mindegy, mert még nem 'biztos, hogy meghalsz... INDOKLÁS A fiatal hivatalnok megérke­zik egyhónapos szabadságáról és nyomban újabb szabadságot kér főnökétől. Az indok: nősül­ni kíván. — Megbolondult! Egy hóna­pig volt távol, miért nem akkor nősült? — Már bocsánatot kérek, csak nem fogom elrontani a szabadságomat? BIZONYTALANSÁG — Néha arra gondolok, hogy a férjem nem szeret. — Hogyan jutott ez az eszé­be? — öt éve nem jött haza. Szöveg nélkül A hét vicce- Csak tudnám mit ajándékozzak a nagynéném születésnapjára.- Férjnél van?- Nincs.- Akkor küldj neki egy névtelen szerelmes levelet. (Karel Smrkovsky karikatúrája) Életkor Két negyvenes asszony be­szélget a presszóban. — Mondom neked, Viki, a Bandi majd in eg hal utánam. — Az könnyen lehet, Gizi, elvégre te vagy az idősebb ... VIZSGA Orvostanhallgatók vizsgáz­nak. A professzor megkérdezi az egyik diáktól: — Tegyük fel, hogy beteg­hez hívják ki. Telefonon. Mit fog először megkérdezni? — Azt, hogy hol lakik ... Van, aki úgy harcol az alkoholizmus ellen, hogy minden nap megissza az or­szág egy főre eső sokéoi át­lagát, így kevesebb jut má­soknak. A környezetszennyeződés­sel kapcsolatban olvastam, hogy haladéktalanul ki kell építeni a védett területek hálózatát. Nem lenne jobb az egész országit védett területté nyilvánítani? Ha továbbra is így szeny- nyezzük a környezetet, ha­marosan mehetünk vissza a fára. Feltéve, hogy lesz egyáltalán. Némely költeményt olvas­va úgy érzem, hogy nem ártana, ha alkotóját meg­büntetné a múzsa. PALÁGYI LAJOS KI KEZDTE? — Kedves szomszéd, csende­sítse le a kutyáját. Tegnap annyira vonított, hogy a lá­nyom kénytelen volt abbahagy­ni az énekórákat. — Bocsásson meg, uram, de az öti lánya kezdte. VÁLASZÚT ELŐTT — Mancika ma megy férjhez. Nem tudom, elmenjek-e az eskü­vőre vagy sem — tűnődik a fiatalember. — Ki a vőlegény? — kérdezi a kollégája. — Én. Andrzej Oseka ’i A könyvtárban (The New Yorker) Váratlan fordulat (Elek Tibor rajza) KÉTSÉGEK Férfitársaságban arról esik szó, hogy a kék szemű nőkre nagyon kell vigyázni. Az egyik asztaltársban hirtelen rémület ébred, hogy ő hirtelen még azt sem tudja, fele­ségének milyen szeme van. Hazaszalad, az asszonyt már ágyban találja. Odamegy hoz­zá, s a szemébe néz: — Zöld! — kiált fel. — Honnan a fenéből tudtad meg, hogy itt vagyok? — mondja az ágy alól, s ki­mászik Zöld kartárs. BÍRÓSÁGON — Hol csókolta meg magát a vádlott? — kérdezi a bíró. — A számat. — Nem úgy gondoltam, hanem hol volt? — Az ölében __ BO TRÁNY — Rémes dolog történt. Meghívtak egy esküvőre és a menyasszonyt egye­nest a házasságkötő teremből vitte el a rendőr. — Borzasztó, mit követett el, szegény? — Semmit. A rendőr a vőlegénye volt. Megismerkedtem a világ legszebb és legbájosabb te­remtésével. Éppen egy ilyen csodálatos kalandra vágy­tam már évek óta. Másnap úgy tűnt, mintha kissé jerde lenne a lapoc­kája. Harmadnap a lába kezdett nem tetszeni: különösen a bal tűnt természetellenesen görbének. Negyedik nap rájöttem, hogy hiányzik az egyik foga, s beláttam e hiány jelentőségét. Az ötödik napon a festett hajról kezdtem el gondol­kodni, mondhatom, hogy nem a legbiztatóbb következ­tetésekre jutottam. A hatodik napon már biztosra vettem: titokban arról álmodik, hogy legalább tíz kilót fogyjon. A hetedik napon rájöttem, hogy úgy jár, úgy gurul, mint egy repedezett söröshordó. A nyolcadik napon feltűnt, hogy redős a nyaka. A kilencedik napon észrevettem, ltogy mennyire fony- nyadt az arcbőre. Ezek után gyorsan szakítottam ezzel a ronda maska­rával. A szakítás másnapján rájöttem, hogy a . lapockája nem is volt jerde. Harmadnap világos volt, hogy a lábán semmi kivetni­való sincs: egyszerűen, egy ritka, klasszikus alakról van szó. A negyedik napon a hiányzó fogáról feledkeztem meg. Egy nappal később rájöttem, hogy nem is festette a ha­lát. A hatodik napon arra gondoltam, hogy nincs az a nő, aki az övénél jobb alakról álmodik. A hetedik napon már tisztában voltam azzal, hogy nem járt, hanem szabályszerűen úszott a levegőben. A nyolcadik napon az üde, sima bőre jutott eszembe. A kilencedik napon már selymes arcáról álmodtam. A tizedik napon már tudtam, hogy nem tudok nélküle élni. Vissza akartam térni a világ e legszebb és legbályo- sabb teremtéséhez. Csak nem volt már erőm újrakezdeni az egészet. SZCZBPAlN WORONOWICZ fordítása 1979. IV. 29. ÚJ SZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents