Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-04-29 / 17. szám
HÁROM NAP ^ PRÁGÁBAN PRÁGA 1879 Április első felében Prága három napig látta vendégül az efsz-ek IX. kongresszusának küldötteit. A Julius Fuőík Parkban levő Kongresszusi Palota az ország minden részéből ide érkező földműveseket és vendégeket zászlódíszbe öltözve fogadta. Habár az első napon még kissé hűvös volt az időjárás, mégis különböző színben pompázó virágok tarkították a nagy kiterjedésű park főbejáratát, ahol a legújabb típusú mezőgazdasági gépeket állították lei. A kongresszusi terem előcsarnokaiban bemutatták a nagy termőképességű szovjet és hazai búzafajtákat, s képet adtak az élelmiszeripari termelési-gazdasági egységek munkájáról is. Az idesereglett földművesek a tanácskozás szüneteiben tehát szemlélődhettek, új ismereteket szerezhettek. Amint a küldöttek elmondották, nagyon jó alapot adott a vitára Lubomír Strougal szövetségi miniszterelnök beszéde a mezőgazdaság 30 éves fejlődéséről, a jelenlegi feladatokról és távlatokról, mert nyíltan bírálta a fogyatékosságokat, és hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart társadalmi összefogással kell továbbfejleszteni. Hasonló hangnemben beszéltek a felszólalók is a járásunk és üzemeinkben elért eredményeikről és égető problémáikról, amelyeket rövid idő alatt meg akarnak oldani. Az egyik fő témakör volt a termelési lehetőségek nagyobb fokú kihasználása mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. A felszólalók bizonyították, hogy az irányító és szervező munka jő kezekbe kerül, a szocialista nagyüzemi gazdálkodási forma biztosítja a termelés szüntelen növelését. A vezető káderek szaktudása, képessége minden esetben megmutatkozik a .termelési eredményekben. Ezzel szemben a termelés helytelen szerkezeti összetétele, illetve a feladatok megvalósításának elodázása miatt egyes körzetekben, főleg a növénytermesztésben, alacsonyak a hozamok. Ezzel a problémával foglalkozott Rudolf i Dulin elvtárs is, a Trhovistei Efsz elnöke (mi- chalovcei járás); elmondta, hogy lassan haladnak a keletszlovákiai síkság termőbbé tételének munkái. Eddig a tervezett terület mindössze 70 százalékán csapolták le a vizet, és csak 14 százalékát tették öntözhetővé. Hasonló a helyzet az Ipoly mentén is, ajiol a gyakori áradások okoznak óriási károkat. Más területeken is hasonlóak a problémák. A Doln^ Kubín-i járásban mintegy harmincezer hektár réten és legelőn kellene elvégezni a talajjavítást. A völgyek mocsaras rétjei alacsony hektárhozamot adnak, és a széna minősége sem megfelelő. A kongresszus megállapította, hogy a mezőgazdasági üzemek sikeresen teljesítik a gabonaprogramot, ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek többségében kevés tömegtakarmányt termelnek. Ezzel kapcsolatban is élénk vita bontakozott ki. Viera PeSková, a Krounai Efsz üzemgazdásza (chrud'imi járás) például arról beszélt, hogy a hat szövetkezetből alakult gazdaságban már ötszáz hektár földet tettek termővé, ebből háromszáz hektár a rét. Egymillióötszázezer koronát fordítottak vízlecsapolási és talajjavítási munkákra. A réteket rendbe hozták, tápanyaggal látták el és ezek után remélik, hogy legalább ötven mázsa szénát gyűjthetnek be hektáronként. A felszólalók többsége azt fejtegette, hogy kevesebb szemes takarmány felhasználásával is lehet mágas szinten tejet termelni. Kveta Nedvedic- ká, a Cáslavicei Efsz (trebíői járás) fejőnője elmondotta, hogy a Cseh-Morva dombságon kedvezőek a lehetőségek a szarvasmarha tenyésztésére. Minden hektár föld után már 1366 liter tejet adtak el. A tejtermelés növelésére megvannak a további lehetőségek, mert a tehénállomány nagy tejelékenységű. A rimovi üzemegységben 4732 liter tejet fejnek tehenenként évente, de az egyik istállóban olyan tehenek is vannak, amelyek évi tejhozama meghaladja a nyolcezer litert. A gépeket szemlélő küldöttek Strougal elvtárs beszédének a gépipar feladatairól szóló részét is gyakran idézték. Elégedetten vették tudomásul, hogy a mezőgazdasági üzemek lényegesen több önjáró gépet, a 7. ötéves tervidőszakban pedig megközelítőleg tízezer, különböző munkák végzésére alkalmas nyolctonnás tehergépkocsit kapnak. Nemcsok Lászlót, a Lukanyényei (Nenince) Efsz elnökét és Sámson Jánost, a Plachtincei Efsz elnökét az új teherautók, a háromszáz lóerős szovjet Kirovec traktor, valamint a hazai gyártmányú Skoda LT 240 lóerős traktor nézegetése közben zavartam meg. — Ilyen gépek kellenének nekünk — mondotta Sámson elvtárs — meg a Roudnicei tizenkét méter széles vetőgépe, amellyel egy nap alatt 70 hektár földet is be lehet vetni. Sajnos jelenleg még mindig nehéz az ilyen gépek beszerzése. A kongresszus küldöttei sokat foglalkoztak az emberekről való gondoskodással is. Pavel JonáS, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának elnöke beszámolójában megállapította, hogy 29 ezer szövetkezeti tagnak teszik lehetővé a fürdői gyógykezelést, és évente megközelítőleg százezren utaznak bel- és külföldi üdülésekre. Az elnök beszámolójával kap csolatban Adam Turdon mérnök, a Naszvadi (Nesvad) Efsz elnöke például elmondotta, hogy évente hétszázezer koronát fordítanak szociális célokra. Viliam Korec mérnök, az Érsekújvári (Nővé Zámky) Efsz elnöke a fiatalok szak- képzettsége elősegítéséről beszélt. Irena Krőková, a slanéi szaktanintézet tanulója — a kongresszust köszöntő fiatalok egyike — elégedetten mondotta, hogy kedvezőek a feltételei a tanulásra. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége központi szerveinek megválasztását és a határozat elfogadását követően a kongresszus küldöttei munkahelyükre utaztak. Sok küldött véleményét summázta Pavel Ho jóka a Palásti (Pláéfovce) Efsz elnöke: jó tanácskozás volt, most már rajtunk a sor, hogy a vállalt feladatokat megvalósítsuk. BÁLLÁ JÓZSEF A kongresszusi terem (A CSTK felvétele) E rdő. Sok ezer hektáros rengeteg, hazánk területének több mint egyharmadán. Szálegyenes, égbe nyúló fáival népgazdaságunk jelentős nyersanyagforrása, s egyúttal vízgazdálkodási, éghajlati, talajjavító, egészség- ügyi, turisztikai, valamint táj- és természetvédelmi szerepet is betölt. Nem véletlen, hogy az erdők következetesebb védelmére, valamint komplex hasznosítására nagy gondot fordítanak, s az is törvényszerű, hogy a még belterjesebb erdőgazdálkodást feltételező tényezők elsősorban áprilisban, az erdők hónapjában kerülnek a figyelem központjába. Így volt ez a közelmúltban is, az SZSZK Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériumának sajtóértekezletén, amelyen Vladimír Margetin mérnök, az SZSZK erdő- és vízgazdálkodási minisztere, valamint a rezort vezető szakemberei ismertették az erdőgazdálkodás elmúlt évi eredményeit és az Állami Erdőgazdasági Vállalatra a 6. ötéves tervidőszak negyedik évében váró feladatokat. növekvő ütemü FAKITERMELÉS Sikerekben és eredményekben gazdag három évtized fémjelzi az Állami Erdőgazdasági Vállalat több tízezer dolgozójának igyekezetét. Sikerült eltüntetni a felszabadulást megelőző időszakra jellemző és a gyors meggazdagodást eredményező kapitalista rablógazdálkodás káros következményeit, amikor a figyelem középpontjában az azonnal pénzzé tehető, iparilag hasznosítható fa állt, és a munkát, befektetést igénylő, csak 80—100 év múlva jövedelmező fatelepítést elhanyagolták. Az erdészek az elmúlt évtizedekben folyamatosan kielégítették a fafeldolgozó-, valamint a cellulóz- és papíripar növekvő igényeit, s arra is futotta erejükből, hogy Szlovákiában az 1948-as 1,65 millió hektár erdőterületet a jelenlegi 1,9 millió hektárra bővítsék. A nehéz fizikai munkát pedig fokozatosan felváltotta a géppel végzett munka. Például amíg 1948-ban a fakitermelés tíz, a szállítás pedig öt százalékban volt gépesítve, addig a jelenlegi arány 100, illetve 80 százalék. A munkálatok gépesítésével fokozódott a munkatermelékenység, s évről évre nagyobb mennyiségű fát lehetett kitermelni. A 6. ötéves tervidőszakban Szlovákiában évente .6—7 százalékkal nő a fakitermelés, s az állami végrehajtási terv feladataival összhangban az idén összesen 5,5 millió köbméter fát termelnek ki. A 6. ötéves tervidőszakban a minőség, hatékonyság és gazdaságosság áll a figyelem középpontjában, és e tény az erdőgazdasági, akárcsak a fa- feldolgozó ipar dolgozóitól is magasabb szintű munkát igényel. A kitermelés fokozása során is igényesebb követelmény a kitermelt mennyiség ipari célokra hasznosított részarányának növelése. A feladatot, miszerint 1976—80 között gondosabb kitermeléssel és szállítással a hasznosított rész arányát 9—10 százalékkal kell növelni, az erdőgazdasági dolgozók már tavaly teljesítették, és a három év alatt a fa komplexebb kihasználásával a tűzifa részaránya 10,6 százalékról 9.7 százalékra csökkent. Persze, teljes elégedettségre még ez sem ad okot. Ugyanis ha a fafeldolgozó ipar a jól hasznosítható vastagabb rönkfák mellett több gyengébb minőségű és vékonyabb fát, valamint faipari hulladékot hasznosítana, akkor további 100 ezer köbméter fát lehetne még a kitermelt mennyiségből ipari célokra hasznosítani. AZ ÜDÜLÉS, GYÓGYULÁS FELLEGVÁRA Az embereknek nemcsak bútorra, ablakokra és ajtókra, papirosra vagy tüzelőre van szükségük, hanem csendre, nyugalomra, tiszta és jó levegőre is. Arra, amit elsősorban az erdőben találnak meg. Törvényeink lehetővé teszik, hogy mindenki egyformán használja az erdőt, s az erdőgazdaságnak ilyen vonatkozásokban is meghatározott feladatai vannak. A jobb ki- kapcsolódást, üdülést szolgálják például az utóbbi években a Bratislava, Nitra, Bardejov és Kassa (Kosice) mellett létesített parkerdők, ahol ivóvíz, parkoló, gyermekjátszótér, asztalok és padok teszik kellemesebbé a pihenést. A közeljövőben Szlovákia további 17 városa mellett létesítenek parkerdőt. A közös birtoklásból persze az is adódik, hogy mindenkinek egyformán kötelessége védeni az erdőt, úgy, mintha az a szó szoros értelmében az övé lenne. Akik erről megfeledkeznek, azok ellen már az idén szigorúbban lépnek fel. Az új előírások lehetővé teszik, hogy az erdőt károsító, szemetelő, vagy az erdei patakban autót mosó kirándulókat az erdő őre helyben megbírságolja. Ugyanez érvényes azokra a személygépkocsi-vezetőkre is, akik „elnézik“ a sok helyen máris elhelyezett behajtani tilos táblákat, és autójukat nem hagyják az erdő szélén. Az erdei kirándulás ugyanis nem egyeztethető össze a fák között kígyózó erdei utakon való autózással. Nem szólva arról, hogy egészségének is jobb szolgálatot tesz az, aki gyalog járja az erdőt, mint az, aki autóval érkezik, majd kocsija mellett elfogyasztja az otthonról hozott ~ ebédet, elszív pár cigarettát, és anélkül, hogy csak métereket is gyalogolt volna, napnyugtával hazaérkezik az erdei „túráról“. EGRI FERENC GONDOZZÁK Es HASZNOSÍTJÁK ä 1979. IV. 29. ÚJ SZÚ Szál Ferenc felvétele
