Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)
1979-04-22 / 16. szám
Vigasz Nagyképűség CSU (Elek Tibor karikatúrája) Kerekest elhagyja a felesége. Amikor Kiss meglátogatja a barátját, nagy megdöbbenéssel látja: egy üres 'konyakosüveg áll előtte. — Szegény barátom! Ez az egyetlen vigaszod? — Szó sincs róla! Van még egy! — feleli Kerekes és előszed az asztal alól egy másik üveg konyakot. ORVOSNÁL — Segítsen rajtam, doktor úr! Az utóbbi időben gyakran felejtek ... — És mióta tart ez a dolog? A beteg csodálkozva: — Milyen dolog, doktor úr? FAVICC — Miért nem iszik kávét? — Nem tudok aludni, ha iszom. — Milyen érdekes. Nálam éppen fordítva van. Ha alszom, nem tudok kávét inni... A legújabb hírek szerint a televízió már nem kon- kurrál a mozinak, a nézők lassan visszatérnek a filmszínházaikba. Az ember mindig a kisebbik rosszat választja. — 0 — A zeneszerző bácsi színvak volt? — kérdi nem is alaptalanul — egy mai fiatal, miután meghallgatta Johann Strauss Kék Duna kerinígöjét. — O — A szemeteskukák tartalmából ítédve a kenyérkereső ember lassan átalakul kenyérdobáló emberré. — O — Özvegy Kovácsné díszebédet adott a házkezelőség szerelőinek tiszteletére. A vízcsap csöpög tovább. — O — A munkaértekezleten megállapították, hogy emelkedett az egy főre eső személyi fogyatékosság. — O — Végül 'két közmondás, modern változatban: „Meghalt Mátyás király, éljen a Mátyás pince!“ „Jó borból is megárt a sok iu PALÄGYI LAJOS PEDAGÓGIA — Az én mamám nagyon szigorú asszony — meséli a tizenkilenc éves Giziké. — Ha éjfélig nem megyek haza ... — Megpofoz? — Nem. Megeszi a vacsorámat. A hét vicce Hosszabb terefere után azt mondja az egyik szomszédasszony a másiknak:- Nagyon kérem, maradjon ez a mi utcánkban!... TENYÉRJÖS A jósnő elgondolkozva nézegeti ügyfele tenyerét, aztán rémülten így szól: — Uram, nem akarom megijeszteni, de önnel borzasztó dolgok történnek majd: leszúrják, megperzselik, darabokra vágják, kisütik ... — Várjon egy pillanatra! — szakítja félbe a kuncsaft. — Előbb leveszem a disznóbőr kesztyűmet ... FIGYELMESSÉG — Tudod, hogy ma van a tizenötödik házassági évfordulónk? — ébreszti reggel Kovácsné gyengéden a férjét. — Igazán meglephetnél egy-két aprósággal, ide kellene valami a nyakamra, a fülemre, a karomra, esetleg a kezemre ... — Rendben van — mondja morogva Kovács —, áruld el, melyik a kedvenc szappanod! ÁLLATKERTBEN — Gyere, drágám, nézzük meg a medvéket, olyan aranyosak a kis bocsok. — Én inkább a majmokat nézem meg. — Utálatos vagy. Te Is mindig csak magadra gondolsz! PANASZ Az albérlő panaszkodik háziasszonyának: — Hallatlan, kérém, a szájvíz, amit bekészít nekem, mindennap piszkos. A háziasszony legyint: — Mondja már ... Úgyis kiköpi. — Hát ez fölháborító! Azon a pádon az én feleségem ül! (Karel Smrkovsk^ rajza) TAPINTATOS VENDÉG Vacsora után — egy társaságban — a dohányzás ártalmairól beszélgetnek. — Én tulajdonképpen leszoktam a dohányzásról — mondja az egyik vendég. — De ha valami jót, valami finomat eszem, muszáj rágyújtanom ... — Parancsoljon egy cigarettát — szól közbe a házigazda. — Köszönöm — feleli a vendég. — Ma este nem gyújtok rá . . . — Végre! Most már nem kell izgulnunk, hogy nem teljesítjük a tervet, mert esni kezd az objektív nehézség (Dikobraz) MINDENRE VAN MAGYARÁZAT — Felveszem a személyi adatait. Vannak gyermekei? — Három. Egy két, egy négy- és egy hatéves. — De hiszen maga özvegyasszony. A férje tíz éve halott. — De én élek. AZ EGYETLEN MEGOLDÁS A beteg az ápolónőhöz: — Mit adhatnék magának, hogy meg tudjam csókolni? — Kloroformot. VENDÉGLŐBEN Borozgatás után, éjjel egy órakor, a társaság egyik tagja fizetni akar. — Már menni akarsz? Miért nem maradsz még? — Előadásra kell mennem. — Ilyenkor? Ki tartja az előadást? — A feleségem. FENYEGETÉS A kis Ildikó figyelmezteti a mamáját: — Ha nem adsz pénzt fagylaltra, akkor, ahogy beszállunk a autóbuszba, nagymamának foglak szólítani. — Ezt is csak ezért esküvőt... tette, hogy elhalaszthassa az (Punch) U *“dv, Liese, micsoda véletlen! — Szervusz. Petra, bocsáss meg, nagyon sietek, bejelentkeztem a manikűröshöz ... Különben még van öt percem. Mi újság? Már egy éve nem találkoztunk . .. — Semmi különös, minden rendben. Nemrég új frizurát csináltattam. Tetszik? — Nagyon bájos. Hát te milyennek találod az új nadrágomat? Látod, én az egyszerű és praktikus ruhákat szeretem. Nadrág, csak narág, méghozzá úgy, hogy az öv lejjebb legyen a csípőmnél. Pompás, mi? Hans még nem is látta. Iflváncsi vagyok: tetszik-e majd neki? O egyébként a farmert szereti.. . — Isteni nadrág. Vegyél hozzá zöld ellenzős bársonysapkát. Apropó, semmit sem veszel észre? — Új rúzsod van, igen? Francia? A színe azonban nincs összhangban a sáladdal és a táskáddal. A napokban én is kaptam két tuHANZ WERNER TZSCH ICH HOLD GONDOK bus arckrémet. Meg kell őrülni, milyen mesés! — Arckrém? Nézz rám: a bőröm olyan, mint a pehely- récepihe. Minden este arcpakolást csinálok. Százszor jobb, mint az arckrém. Tojássárgáját kell elkeverni uborkalével, lecitinnel, citrommal és juhhájjal. — Érdekes. Nekem is ki kell próbálnom. Gyere fel hozzánk. Új bútorom van, meg egy cuki égszínkék ke- revetem. Egyúttal megnézed az új pulóveremet is. Sima kötés, geometriai minták ... Minden diétánál jobban karcsúsít. Bocsáss meg, már három óra, és még be kell ugranom az áruházba, ma kaptak cseh melltartókat. Igen, elég drága, de az öregem ma bőkezű volt. Kísérj el. — Nem tehetem. Most adtam ki húsz márkát mintás harisnyanadrágra. Meg ideje már hazamennem is. Még meg kell írnom a leckét. Holnap írunk matekból. Tudod a hetedik A, ahová járok, versenyben van a hetedük B-vel.. . ZEHEMSZKY LÁSZLÓ fordítása 1979. IV. 22. ÚJ SZÚ
