Új Szó - Vasárnap, 1979. január-június (12. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-14 / 2. szám

1979. I. 14.

Ay érdeklődés — érzés, értelmi magatartás valamivel szemben és törekvés olyan valaminek az irányában, ami realizálódni akar. Gyakran értelmezik az érdeklődést a kíváncsiság magasabb rendű megnyilvánulásaként, ilyen értelemben az érdeklődés személyi sajátosság is lehet. Kialakulását nagyon sok tényező befolyásolja: az egyén képességei, a családi környezet (a szülők érdeklődési köre, foglalkozása), az iskolai oktatás, a nevelő személyi tulajdonságai stb.

Az érdeklődés globális jellege, az, hogy kísérője minden igazán jelentős szellemi tevékenységnek (s nem tévesztendő össze az ösztönnel, ízléssel, vagy képességekkel). Mint minden pszichológiai tényező, szorosan összefügg az ember fizikai tevékenységével is.

Az olvasás iránti érdeklődés fejlődésmenete az olvasó pszichikaiszellemi habitusával függ össze. A fiatal olvasó nem azért olvas, mert felismeri az olvasás fontosságát, hanem sokkal inkább a személyiségének és értelmi fejlettségének megfelelő különböző motivációk hatására. A „motivációk“ és az „érdeklődés“ fogalmakat az egyes szakemberek, kutatók gyakran hasonló érnem talál meg közvetlen környezetében, a könyv azonban közel hozza jól érzékelhetően, hűséges ábrázolással;

keresi a nemes érzések, az önfeláldozás, a hazaszeretet példaképeit;

szeret ismerkedni idegen országokkal, népekkel, ilyen tájak állat- és növényvilágával;

a könyv segíti beilleszkedni az emberek közösségébe és felkészülni az életben való helytállásra;

a könyv nyújtotta élmény közlésével ismét lehetősége nyílik önmaga értékes voltának az elismertetésére;

az irodalmi vagy ismeretterjesztő mű élőbb és természetesebb tanulás eszköze, mint az iskolai tankönyv;

sokakat a televíziós és a filmélmény is megnyer az olvasásnak;

olykor a könyvgyűjtés is olvasóvá tesz;

az iskola is támaszthat kedvet a kötetlen, szabad olvasáshoz, ha a tanuló tehernek érzi a kötelező olvasmányok kényszerét és ki akar kapcsolódni.

Az olvasási motivációk és az érdeklődés eltérést mutatnak korcsoportonként és egyénenként is. Az olvasási fázisokat Lippert és BeinA gyermek könyv iránti érdeklődése

telemben használják. Motiváción leginkább a magatartást vezérlő, logikailag meghatározott törekvéseket értjük, az érdeklődést viszont az érzelmi attitűdök és az élmények határozzák meg.

Az ember érdeklődése és motivációja egész életvitelében tükröződik. Hogy a gyerek például mit tanul meg, vagy mit nem az iskolában, sok esetben nem is az intelligenciájától, hanem az érdeklődésétől függ. Közismert, hogy a kedvenc tantárgyakban mindig Jobb eredményt ér el a gyermek, szabad idejét is érdeklődésének megfelelően tölti el.

A gyereket azoknak a konkrét élményeknek a szóbafoglalása (irodalmi feldolgozása) érdekli, amelyek vele, vagy a környezetével, ennek tárgyaival is megtörténhetnek. Az első olvasásra serkentő motiváció a frissen szerzett olvasási készség gyakorlása, az intellektuális tevékenység öröme. Ha a nevelő erre úgy reagál, hogy könnyű és izgalmas, az adott életkornak megfelelő olvasmányanyagot nyújt át a gyermeknek, és erre további növekvő nehézségi fokú olvasmányokat, épít, akkor a gyermek rendszerint" jó olvasóvá válik.

A gyermek próbálkozások után jön rá, milyen fajta olvasmány felel meg az igényeinek. A könyvhöz fűződő indítékai:

szereti, ha „jelen lehet“ a vidám, derűs, nevettetően kellemes eseményeknél (humoros olvasmány);

tapasztalatai, vágya, hogy birtokba vegye a környező világot, és kalandokban legyen része, arra késztetik, hogy könyvekben akarjon találkozni a vágyát kielégíteni ígérő alkalmakkal, a maga személyes tettvágya szellemi úton és a bátorság önérzetétől kísérve elégül ki;

keresi a feszültség, a különösen érdekes fordulatok okozta meglepetés élményét;

szívesen találkozik olyan tárgyakkal és magatartásokkal, amelyeket

lieh nyomán a következőképpen vázolhatjuk:

1. ) A képeskönyvek és az óvodás rigmusok időszaka (2 éves kortól 5 —6 éves korig). Ekkor a gyermek csak kis mértékben képes különbséget tenni a külső és belső világ között: a környezetet önmaga viszonylatában éli át. A könyvek cselekménye nem nagyon érdekli, inkább az egyes kiragadott jelenetek vonzzák az érdeklődését.

2. ) A tündérmesék időszaka (5 éves kortól 8—9 éves korig). Ebben a fejlődési fázisban a gyermeket a fantázia világa iránti fogékonyság jellemzi. Minél Inkább képes már nem azonosulni a mesehősökkel, annál jobban élvezi majd ezeket a történeteket.

3. A gyermeknek a környezetével kapcsolatos történetek iránti érdeklődésének időszaka (9 éves kortól 12 éves korig). A gyermek ekkor kezd igazán a konkrét, objektív világ felé orientálódni. A „hogyan? és a miért?“ kérdésekhez egyre gyakrabban a „mi ez?" kérdés járul. Környezete Iránti szenvedélyes érdeklődését életszerű eseményeket érdeklődését életszerű eseményeket tartalmazó, érdekes történetekkel kell kielégíteni.

4. ) A kalandregények időszaka (12 éves kortól 14 éves korig). A „kalandos realizmus“ és a szenzációéhség kora ez. A serdülés a kivagyiság, az erőfitogtatás és rangformálás időszaka. Az ifjú olvasó érdeklődése elsősorban cselekménydús, izgalmas történetekkel kelthető fel, a lányok vonzódnak az érzelgős történetekhez.

5. ) Az esztétikai igényű olvasás

kifejlődésének az időszaka (14—

17 éves korig). A fiatalok kritikusan vizsgálják önmagúkat, megkezdődik a jövő tervezgetése és a különböző értékskálák kialakítása. A cselekmény mellett a tartalom és a forma is hangsúlyt kap az olvasmányokban. Az olvasási érdeklődés, főbb területeit magasabb színvonalú

kalandtörténetek, történelmi regények, életrajzok, szerelmi történetek és a pályaválasztással összefüggő könyvek jelentik,

Az olvasó típusai.

Az olvasó típusát, vagyis — ami részben ugyanazt jelenti — az olvasásmód változatait tekintve feltehetjük a kérdést:

Milyen mélységben éli bele magát a gyermek az olvasmányába?

A szovjet 0. Ny. Nyikiforova szerint két válaszunk lehet rá. Az első:

Az egyik gyermek felületesen olvas;- -a másikat szórakoztatják a részletek is, kíváncsi a „könyv végére“, ez a formális olvasó;

a harmadik olvasását egyéni érzelmek, önálló, erkölcsi ítéletek kísérik, „elismeri“, a művet, nem felejti el, milyen „szép“ volt — esztétikailag értékeli.

A másik válasz:

Ugyanaz az olvasó is egyszer éppen csak átfut egy könyvet, máskor

— ha érdekfeszítő az olvasmány — nem képes letenni, vagy tartogatja magának, beosztja, hogy minél tovább színesíthesse vele szabad idejét: aztán megrázó könyvre találunk, az élmény a katarzis erejével egy életre nemesebbé teszi erkölcsi mivoltunkat és izmosabbá világnézetünket.

Ha valaki — bármilyen káros behatás folytán, vagy azért, mert hátrányos helyzetben felnőve, híjával volt a jótékony hatásnak — megreked a fejlődésben, félbemaradt olvasó lesz: érdeklődési köre szűk határok közé szorult, a közvetlen környezet egyszerű örömei és durva gondjai kötik le, kénytelen csak azzal törődni, ami pillanatnyilag hasznos, szókincse szegényes, olvasmányai a detektívregény, az újságok könnyű tárcái, a színes, illusztrált magazinok. Ennek ellentéte a differenciáltság fokára fejlődő olvasó.

Az olvasási érdeklődés szocio- . ökonómiai szempontjai:

Világszerte számos kutatás foglalkozik az irodalmi érdeklődés vizsgálatával. A társadalmi élet sürgetően igényli az olvasó ember pszichológiai elemzését, melynek eredményei a nevelés, a könyvkiadás és a könyvterjesztés terén egyaránt fontos adatokat, kiindulópontot jelentenek.

Több kutatás a különböző népcsoportok társadalmi helyzetét tette elemzés tárgyává. A lengyel Gori- szowski, a magyar Geréb György például a falu és a tanyavilág gyermekeinek olvasói érdeklődését vizsgálták és egymástól függetlenül arra a következtetésre jutottak, hogy a falusi gyermek meseolvasó kedve erősebb és hosszabb ideig tart, mint a városi gyermekeké. W. Gray amerikai olvasáskutató öt különböző társadalmi csoportot vizsgált meg. Az eltérő „olvasási környezetet“ a gyermek eltérő indíttatásával és az oktatásbeli különbségekkel magyarázza. A társadalom és ezen belül az iskola feladata, hogy a gyermekeknek egyenlő esélyt teremtsen azáltal, hogy elősegíti az olvasási érdeklődés fejlődését, megalapozván ezzel a gyermek későbbi olvasási potenciálját. Különleges támogatást igényelnek azok a gyermekek, akiket az iskola előtt vagy akár azzal párhuzamosan erősen negatív hatások értek ebben a tekintetben.

figyelemreméltó az osztrák 0. Kropatsch meglátása; szerinte az általános véleménnyel ellentétben a szocio-ökonómiai tényező nem is annyira döntő, mert, mint ahogy négyéves kísérletsorozatának eredményei bizonyítják, a nevelők és az egész közösség együttes erőfeszítésével leküzdhető ez. Egy másik kutatás eredménye szerint az olvasási érdeklődés, szokások kialakulására a következő tényezők hatnak döntően (szigorúan az alábbi sorrendben):

1. a gyermek által elolvasott könyvek mennyisége;

2. a nyelvi fejlettség foka;

3. az intelligencia;

4. (az utolsó helyen) az apa foglalkozása, vagyis a szocio-ökonómiai tényező.

Saját kutatásaink szerint az elolvasott könyvek mennyisége csak abban az esetben lesz igazán döntő tényező az olvasóvá nevelésben, ha a könyvek a minőség (az olvasó korához mért tartalmi, eszmei, művészi mondanivaló, színvonal) követelményének is eleget tesznek. A családi feltételek a könyv megszerettetése szempontjából vitathatatlanul igen fontos szerepet játszanak ma nálunk is.

Or. SZEBERÉNYI JUDIT

JURU RITHEU REGÉNYÉBŐL

Akik szeretik a földrajzot, talán tudnak egyet s mást a Csukcs-félszigetről. Tudják, hogy ez a terület a Szovjetunió északkeleti részén található; éghajlata hideg; az ott élő emberek kevés napfényt kapriak, főleg halászattal és vadászattal foglalkoznak. Bizonyára kevesebbet hallottak azonban az ottaniak hiedelemvilágáról, népi mitológiájáról, a csukcsok eredetmondájáról.

Van ennek a magát bálnától származtató népnek egy tehetséges, ma már világszerte ismert írója is, Jurij Ritheu, aki Amikor a bálnák elmennek című regényével nemcsak magát, hanem népét is ismertebbé tette.

Regényének témáját a csukcsok ere- detmöndájából merítette. Szereplői közül néhányan — Reu, az emberré változott bálna, Nau, a bálna által megtermékenyített lány — mitológiai hősök. Az író egy távoli világról ad hírt új regényében, úgyhogy szinte egyidőben jeleníti meg a múltat és a jelent.

A matuzsálemi kort megélt Nau, a csukcsok „ősanyja“ generációkkal találkozik és lép kapcsolatba. Erőteljesen tolmácsolja az ősök üzenetét, szemléli az utódok magatartását. Még gyakran kísért a múlt, de már jelen van az új is. Hiedelmek és meggyőződések kereszteződnek, néznek szembe egymással. Ez a szembenézés azonban egészséges; egyik a másikat nem semmisíti meg teljesen. Ritheu álláspontja tárgyilagos, ítéletei megalapozottak. Bár az új eszmék, nézetek kibontakozásának fontosságát hangsúlyozza, nem ítéli el, s nem' veti meg a múltat sem. Csupán az emberi értékeket akarja tisztán és óvatosan átmenteni a jövőbe. Reu üzenetében így lehet bfenne az ő üzenete is. „Azért jöttünk a földre, mert van az életnek egy magasabb megjelenési formája, a Végtelen Szeretet. Ez változtatott engem emberré. És ha szeretni fogjátok testvéreiteket, akkor mindig emberek maradtok ... A szeretet mindenható."

Nem más ez, mint a föld tisztelete, makacs ragaszkodás az élethez, ragaszkodás egymáshoz. Jurij Ritheu az előbbi gondolatokat értékelve és megfontolva juthat el az ilyen következtetésekhez is: „A mindennapi bölcsesség azt tanácsolja, hogy nem kell az ember elképzeléseit durván megváltoztatni, még akkor sem, ha azok hamisak..." És azért írja néhány oldallal odébb, hogy „A gyermekeknek ismerniük kell a múltat, hogy ne érezzék magukat magányosnak ebben a hatalmas világban."

A jarangák lakói — azonkívül, hogy megcsodálhatjuk primitív, de szívós életmódjukat — sok mindent kitűnően példáznak. Tanulságokat, hasznos gondolatokat továbbítanak az európai ember felé is. Kljau, a regény egyik szereplője, a csukcsok újabb nemzedékének tagja, akit már a világ dolgai is érdekelnek, így vall hosszú útjáról visszatérve: „Igaz, hogy sokat láttunk, de megismertük a nagy igazságot is: nincs gyönyörűbb az otthonnál, a szülőföldnél, ahol megláttad a világot, ahol szeretteid élnek, ahol az anyanyelveden beszélnek, és a kisgyermek kortól ismerős régi legendákat mesélik ..."

Ritheu hősei tehát úgy akarnak érintkezni a világgal, kapcsolatban lépni az emberiséggel, hogy önmagukat, hazájukat, múltjukat se kelljen szégyellni és megtagadni. így mondhat nekünk is sokat a regény; így jelenthet számunkra egyszerre esztétikai és etikai élményt. j Madách, Bratislava 1978)

CSÄKY karoly